Délmagyarország, 1947. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-02 / 27. szám

4 DELMAGYARORSZÁG VASÁRNAP, 1947 FEBRUÁR 2. Hogyan kapcsolódnak be Szeged intézményei az MKP hároméves tervébe A kisvasutat 3 év alatt Bajáig kiépítik — Az egyetemem helyreállítási munkára vau szükség —• Á sziabáz nagyszabású hároméves tervet dolgozott ki (Szeged, február 1.) Amint ismere­tes a Magyar- Kommunista Párt magy­•szabásu hároméves tervet dolgozott ki az ország gazdasági és kulturális fel­emelkedésének biztosi tárára és előmoz­dításária. A város és falvak népének félemelkedését, boldogulását szolgáló hároméves terv megvalósítása a ma­gyar demokrácia és azon belül az egyes intézmények feladata elsősorban. Ép­pen ezért a Déim'agyarország munka­társa sorozatosan kérdéssel fordul mindazokhoz,. akik ma a város gazda­sági és szellemi életét irányítják, hogy megérdeklődje, miként kapcsolódnak bele a Magyar Kommunista Párt há­roméves újjáépítési tervébe. A gazdasági kisvasút A szegedi gazdasági vasút éppen most ünnepli fennállásának húszéves évfordulóját. Elsőnek tehát Somogyi Imre gazdasági tanácsnokhoz fordul­tunk, min? a kisvasút ügyeinek város­házi irányitójához, hogy felvilágosítást kérjünk a további tervekre vonatko­zóan. — A valamikor kilenc kocsival in­duló gazdasági vasútnak — mondotta Somogyi-tar.áe-nok — ma 15 személy­kocsija, 33 nyitott és 24 fedett teher­kocsija van. Kezdetben gőzmozdonyo­kat -használtak, de most már nyers­otajmeghajtásu, elektromos kapcsolású mozdony bonyolítja le a forgalmat. A pályatest utazási hossza 67 és fél kiló­méter, de összesen a-kitérőkkel együtt 83 külóméter hosszú sínpárt fektettek le. A 120 főnyi személyzettel dolgozó kisvasút az elmúlt évben: 480 ezer sze­mély utasforgalmát látta el és 400 ezer mázsa árut szállított. Elmondotta Somogyi tanácsnok, hogy a kisvasúinak igen jelentős sze­repe vol'ti a felszabadulás utáni időik­ben is, amikor kőanyagot szállított a hid felépítéséhez, a város lakosságának pedig tűzifát. Műszaki berendezése bi­zony erősen megrongálódott, úgyhogy most a legközelebbi feladót ennek meg­javítása. Az elmúlt, évben máris ötezer talpfát cseréltek ki. — A vasutat ezidőszerint Szegfű Sándor főmérnök vezeti nagy szakér­telemmel, — folytatta Somogyi Imre áttérve a kisvasút további terveire. — A gazdasági vasút tervei között első­sorban a meglévő kocsik kijavítása, fő­ként a tetőborendezés rendbehozása szerepel. Ezenkívül új áramvonalas ko. csikót is akarunk beszerezni, amelyek­kel külön személyvonat járatokat bo­nyolítanánk le. Ugyancsak hozzáfogunk a pó'kocsik építéséhez is. Tervezzük o várostanyai vonal 14 kilométerrel való meghosszabbítását is. Ez már kezdete lenne a Kelebiáig való meghosszabbí­tásnak és bekapcsolódást jelent a há­roméves terv programjába. Ugyancsak a hároméves terv keretén belül az ál­lam is nagyobb kcskenyvágányu vasút építésére .gondolt és így mi is belekap-, osolódniánik ebbe, hogy azután egészen Bajáig ki lehessen építeni a keskeny, nágányu gazdasági vasutat. Fontosnak tartjuk egy ujabb szárny kiépítését is Klskandorozsma felé: A sKefr«dl epreiem A komoly múltra visszatekintő cs szép távlatokat mutató húszéves gazda­sági vasút terveibe való bepillantás után a „tudomány csarnokába", a sze­ged i tudományegyetemre mentünk, hogy dr. Tóth László rektortól az egye­lem terveiről érdeklődjünk a három­éves ujj'áép^si programmal kapcso­latban. — Anyagi újjáépítés terén legfon­tosabb lenne a majdnem teljesen rom­ban álló gyermekklinika felépítése, — mondja Tóth rektor. — Feltétlenül meg alkarjuk valósítani a többi épüle­MATEOSx Po!gár«fc»í fuvari'éllaló üoda mrpszlint MATEOS* nj fuvarvállaló irodai, aho éjie narpal vé la u«V teb<'fuva­rozást az ország birme y 'észéhe. Baicsv 2j ilisszk- u ca 22. (Fe«/ete<"as «'ca) U ház, telefon • 808, 105 205 735, 812. Szert István- ér 2 telefon: 233 153 706. lek sürgős rer.dbehozását is. Állandóan nagy kán t okoz az is, hogy már a har­madik télen nem tudjuk fűteni az in­tézeteket és a fagy nagy károkat oko­zott a berendezéseieben. — Szellemi felépítés terén — foly­tatja nyilatkozatát — az intézetek fel­szerelésének, könyvtárának pótlását tartjuk leginkább szem előtt. Szüksé­gessé vált a modern eszközökkel való felszerelés is, mert a háború utolsó esztendejében erre nem igen nyílt al­kalom. Egyes tanszékek bővítése is fontos lenne. A matematikai és szei­1 -.mtudomány; tanszékek bővítése je­lenleg is folyamatban van. — Mindez legfőként forinlproblé­mát jelent, — mondotta beszélgetésünk végén Tóth professzor. — Lehetőségek sajnos egyelőre még nem igen mutat­koznál*, mert a munkálatokhoz legalább husz millió forintra lenne szükség. Bí­zunk azonban benne, hogy idővel ta­lán sikerül terveinket megvalósítani. A szegedi Nemzeti Stbbáz A szegedi szellemi újjáépítés másik fontos őrhelyét a Nemzeti Színházat kerestük fel ezután. Vaszy Viktor igaz­gató éppen próbáról sietett be akkor is, amikor felkerestük és kérdésünkre valósággal büszkén jelenti ki, hogy a színháznak is megvan a maga három­éves terve, amellyel mintegy bekap­csolódhab a Magyar Kommunista Párt újjáépítési programjába. — A nyáron végrehajtott munka volt ennek a tervnek első része, — kezdi nyilatkozatát. — Ebbe tartozott bele :a színház bővítése, aluljáró épí­tés, zenekari hangoló építése, a szolgá­lati rész átrendezése, irodák létesítése. Az idei második év programja a szín­pad továbbfejlesztésében jelölhető meg leginkább. At akarjuk építeni ai zsi­nórpadlást és a színpad padozatát. Ki­dobnánk az elavult forgós/in padot és az egész színpadot két szakaszra oszt­va, süllyeszthető, emelhető részeket szereltetnénk be. Igy előre el lehet ké­szíteni a felvonás alatt a díszleteket, mert a szakaszok között a padozat az egyik szakaszról a másikra áttolható. ÍA színpadi munkákon kivül a szolgá­lati részben egy emeletet ketté aka­runk vágatni, hogy több helyet kap­junk. Ezáltal még öt szobát nyernénk. További terveink; zenekari akna átépi­iése, bővítése, a nézőtéren az c'sőeme­liti folyosók átépítése. Kellemes társal­gókat akarunk létesíteni, ahol a közön­ség jól érezheti magát a szünetekben. Át ;;karjuk- alakíttatni a fűtőberende­zést is. — A harmadik, 1948-as év terve a világítási, elektromos felszerelés kor­szerűsítésére vonatkozik. Ebben az év­ben akarjuk megvalósítani az épület átfestését, a nézőtér kifestését is. — Milye n anyagi lehetőségek mu­tatkoznak mindehhez, — kérdeztük vé­gül. Va'zv igazgató azonban csal* sze­rény mosollyal válaszol: — Megcsináltuk a tavalyit is lehető­ségek nélkül, — mondja — reméljük, hogy az idén is megtaláljuk^majd a módját. Mi is hisszük, hogy rendszeres al­kotómunka nemcsak a szegedi színház­nál1, de másutt is meghozza majd a maga gyümölcsét cs sikerre vezeti a Magyar Kommunista Párt hároméves tervét. (/izsfdea ké&KÜÍHtk & kommunista frábtisko&a paiaszt tanúiéi Beszélgetés a „növendékekkel", akik boldogan tanulnak, hogy ludasukat továbbadják a paraszttömegeknek (Szeged, február 1.) A Magyar Kom­munista Párt mindent elkövet, hogy az elvi síkon járatlanabb falusi elv­társakat is hozzásegítse a tanuláshoz s ezzel is „közelebb hozza a falut a vá­roshoz. A nagyszegedi pártszervezet lüiromhetes pártiskolában neveli át a tudásra vágyó elvtársakat'. Ismét befe­jezés előtt áll egy ilyen falusi hallga­tókból álló pártiskola. A hallgatók minden bizonnyal megfelelnek a vizs­gán a kívánalmaknak, mi azonban raj­taütésszerűén kívántunk betekintést nyerni a pártiskola hallgatóinak életé­be. A Kálvin-téri székházban, jólfütött teremben, együtt találjuk a főleg föld­művesekből álló „diákokat". Nemes László elvtárs, a tanfolyam lelkes ve­zetője ismerteti velünk az órarendet, ami akárcsak az iskoláikban, itt is ki van függesztve. Pászthy Mária elvtárs­sal együtt vezetik a tanfolyamot, amely szórakozásról is gondoskodik. Reggel 8 órakor kezdődik az előadás, a. hallga­tók közösen tanulnaik, ai hallottakat közösen beszélik meg, sőt ők is tarta­nak előadásokat, újságot is kell olvas­niok, párt.napokra járnak, vitaestéket rendeznek s ha a napi anyagot jól el­végezték, színházi és mozielőadást kap­nak jutalmul. Éppen tanulási időben érkeztünk, a hallgatók kisebb-nagyobb csoportokban tanulnak. Megszólítjuk Szepesi János kübekházi földművest, aki a felszaba­dulás után 7 ós fél holdat kapott, mi­ért jelntkezeit pártiskolára,_ hol fogja n tanultakat hasznosítani? Meglepően éleslátású válaszokat kapunk. — A muftiban az- olyan -egyszerű ember, aki sokgyermekes családból származott, csőik munkás lehetett, el­nyomott munkás, akinek az élete tűr­hetetlen volt. A felszabadulás után rá­jöttem, amit tanultam, kevés, szükség van az Ilyen tanfolyamokra, csakis tu­dással tudjuk az eszmét a gyakorlatba is átvinni, a többi dolgozóval megér­tetni. Az első héten mhezen ment a tanulás, rég volt, mikor utoljára tanul­tam, de most már annyit tudok, hogy • a kii bele házi UFOSZ-t én alakítottam j meg. 200 embert szerveztem be az uj- j gazdák közül. ­A földosztásról beszélve kijelenti még, hogy a horthysta rendszerben a „földjuttatás" úgy történt, hogy tank­robbantásért 5 hold földet ígértek. A demokrácia nem ígért, hanem felosztot­ta a földet. Aki nem volt itthon, de megérdemelten rászorult, az is kapott. Elvtársnőket is szép számmal lá­tunk. Hras Tivadarné kiskundorozsmai ipari munkás volt. — Azért jöttem a tanfolyamra, mert világosan akartam látni, ami eddig homályos volt. Az iskola felnyitotta a szememet, sokat tanultam, hálás va­gyok érte a pártnak. Szívesen folytat­nám a tanulást továbbképző iskolában. A vizsga után otthon szeretném a pro­pagandaosztályt, vagy kulturális veze­tést ellátni. —• Varga Jánosné se értette a párt irányvonalát, de a pártmunkában' részt kívánt venni, azért jött a tanfolyamra és két kis gyermeket -hagyott otthon az urára, aki már elvégezte a pártis­kolát!. Kiválasztottuk végül a tanfolyam legfiatalabb tagját, Kórász György fel­sőközponti földművest. Mindössze 16 éves. — Édesapám Szegeden járt párt­gyűlésen, hallotta, hogy tanfolyam nyí­lik, beküldött, hogy tanuljak. Semmit se tudtam abból, amit itt tanultunk. Hét elemi iskolát végeztem, nem tar­I tottam elégségesnek tudásomat és örü­I lök, hogy a párt módot adott uj tanu­lási lehetőségre. MaDISz szervező aka­rok lenni és ehhez tanulni kellett. Ne­j hezen ment a tanulás, de valami csak maradt a fejemben. Politikához eddig 1 nem értettem, de fiatal is voltam hoz­IP4R0SBÁL február 8-án az ipartestületben. Blsőbilazók bejelentése, páholyigénylés Vörös Józsefnél, Polgár-utca 4. Jegyek elővételben az ipartestületi irodában, za — mondja mosolyogta a 16 éves pártiskolás. Közben Nemes elvtárs jelzi, hogy kész az ebéd. Kíváncsiságunk isvlsz az ebédlőbe is, ahol az „éhes diákok' jó­étvággyal fogyasztják az Ízletes ebé­det, amiről természeteser. a párt gon­doskodik. A vizsgától senki se fél, jól elkészül-' tel* s annak örülnének legjobban, ha a közönség minél nagyobb számban je­lenne meg az ő nagy napjukon, u Éá róünnepélyen, amely vasárnap délután 5 órakor kezdődik a Kálvária-téri szék­házban. Q Délmagyar<wz*g kulfurgárdája Felsfiwáro?on (Szered, február 1.) A Délmagyaror­szág kulturgárdája az elmúlt heten FeL sőváros dolgozóit látogatta meg, hogy kőzve;lenül megismerkedjék panaszaik­kal és egyben megismertesse veiül* mindazokat a célokat, amelyeket a Ma­gyar Kommunista Párt szegedi napi­lapja meg akar valósítani minden be esüietes dolgozó érdekében'. A felsővá­rosiak látogatását ma. vasárnap dél­után 5 órai kezdettel nagyszabású Jtul­tmdélutánnal fejezik be a Vásárhelyi­sugáruti Postásot'.honban. A gazdag éa változatos műsorban fellépnek a szege di Nemzeti Szinház művészei közül Latkóczi Hédi. Szabó Ági, Gyólav Vik­tória, Rácz Piroska, Sugár Mlhálv. Se re* József. Básvoni Géza. Btká&v Gvönsv. Rózsa Mik'ós, Steiner Dezső Rácz Imre. Halász József. A zongorák'­séretet Dénes Erzsi, Halász József Seres József Látja el, a konferanszi­szerepét pedig Sugár Jenő a szeged' Nemzeti Szinház művésze tölti be. A Délmagyarország kulturgárdája által rendezett műsor iránt máris nasy ér­deklődés nyilvánul meg. Tréfák, tánr­számok. ooeraáriáik, énekszámok és hu­moros jelenetek kerülnek maid bemu­tatásra. Az előadásra belépődíj nincs, hogv minden felsővárosi dolgozónak módjában legyen megtekinteni n válto­zatos műsort. Q Szikra Könyvfcfodá rigénypSlyízata A Szikra Könyvkiadó a magyar köztársaság évfordulóját irodalmi életünk inegélénkitésével kívánja ün­nepelni. ösztönözni igyekszik íróin­kat, hogy foglalkozzanak azzal á nagy fordulattal, amelyen Magyaror­szág a felszabadulás óta átment 'és próbálják az uj élet jelentőségeit, problémást irodalmi formába önteni. E célból regénypályázatot hirde­tünk. Hangsúlyozzuk azonban, hogv nem propagandairatokat kérünk, hanem a szó legszorosabb értelmében társadalmi regényt. A terjedelem 15—20 iv, beküldési határidő 1947. augusztus 1. A bírálóbizottság tagjai: Bölöni György, Kardos László, Kolozsvári­Grandpierrc Emil, Lukács György és Seres Géza. ' ( f j Eredményhirdetés: 1947. szeptem­ber 1, A nyerles pályamű dija .10.000 fo­rint, amelyben az első kiadás rrói honoráriuma is bennfoglalitatik. Min­den beküldött regény szerzői jogához opciónk van. A díjnyertes regén v 1947. karácsonyára jelenik meg. befzámoH kltgyQiltelt Február 3-án este 6 órakor a Mar­sa' vendéglőben. Somogyttelepj Február 4-én este 6 órakor III. utca (MaDISz székház). Február 6-án este 6 órakor VI. ut­cai iskola. Február 7-én este 6 órakor XIV. utca. Alsóváros: Február 3-án este 0 órakor Vecser­nyés Vince-vendéglő, Hattyas-sor 41, Előadó Bobó Miklós. Február 6-án este 9 órakor Katona Mlhály-vendégíő. Pásztor-utca 75, Előadó Gombkötő Péter. Február 10, este 6, Csendes Ferencné. vendéglő, Indóház-tér. Előadó- Gomb­kötő Péter. Február 11-én este 6, Daróctí Lajos­vendéglő, Szabadság-tér 2, Előadó: lakó Antal,

Next

/
Oldalképek
Tartalom