Délmagyarország, 1946. december (3. évfolyam, 271-294. szám)

1946-12-11 / 279. szám

9ilág proletárjai egyesüljetek! Szeged. 194« decemaer 11. szerda, III, tol. 179. la. in: 40 fillér. DÉLMAGYAKORSZáG A MAGYAR KOMMUNISTA PART DÉLMAO YARORSZÁGI NAPILAPJ Tüntetésre készülünk! Aki hosszabb idő óta figyeli a dolgozó tömegek hangulatát, megállapíthatta, hogy a tömegek körében az elégedetlenség és türelmetlenség' nem múló hangulat; jelenség. Az utolsó hetek eseményei közül kétségkívül a legjelentősebbek, azok a küldötlségjárások, amelyek Budapesten, Szegeden és az ország nagyobb városaiban zajlottak le. A küldöttségjárások lefolyása, -a résztvevők viselkedése, az elégedetlenség és türelmetlenség fokozását tükrözik vissza. Valljuk meg őszintén, hogy •<ez az elégedetlenség nem alap nélkül való. Ellenkezőleg, Az árak emelkedése, egyes kormányszervek, igy elsősorban a közellátási kormányzat tehetetlensége szinte provokálólag hatnak a "nyomorúsággal küzdő dolgozókra. Amikor jogosan az árak letörését-, a fontos élelmezési és szükségleti cikkek biztosítását,, a spekulánsok elleni drasztikus intézkedések foganatosítását követelik a magyar dolgozók, fent és lent egyfortimán tehetetlenséggel találkoznak. Közismert dolog, hogy. a statáriális intézKedések bevezetése után is már csak nevetni tudnak az emberek, ha a sokszor hangoztatott akasztásról hallanak. Az illetékes igazságügyi szervek — legalább is eddig — tehetetlennek bizonyultak a forintrontókkal szemben, nem szólva azokról az esetékről, amikor szándékosan elszabotálták a miniszteri rendelkezéseket. Azok a munkások, akik akár küldöttségjárás alkalmával nallották a közellátási kormánybiztos főispáni ur ide meg amoda küldött táv,Futait, színién c* ~k mosolyogni tudnak 9 tehetetlenség ilyen formájú megnyilatkozásán. Minden dolgozó nő tudja Szegeden, hogy a főispán távirata anynyit ér, mint süketnek a jóreggelt. A Táviratokból még nem lesz burgonya, fa vagy olcsóbb ár. Joggal követelik a dolgozó tömegek, hogy a főispán ur a távirat-politika helyett végre cselekvő készségéről tegyen tanúbizonyságot. Ne sajnálja a fáradtságot, üljön be az autóba és maga nézzen utána, kinek vagy kiknek a tehetetlensége vagy szándékos szabotázsa miatt olyan nehéz a szegedi dolgozók helyzete. A dolgozók hangulatát jellemző türelmetlenségre a politikai válság, a tárgyalások elhúzódása ugy hatnak, mintha olajat öntenének a tűzre. Különösen a politikailag öntudatosabbak, iskolázottabbak jól látják, hogy a) tárgyalások elhúzódása a gazdasági reakció malmára hajtja a vizet. A huzá-vonából arra következtetnek a magyar gazdasági élet hiénái, hogy nyugodtan űzhetik tovább n dolgozók kiszipolyozását. Hiszen még itt Szegeden is találkozunk olyanakkal, akik azt mondják, nem értik, miért követelőznek a dolgozó tömegek, mikor a helyzet állandóan javul és mindenhez hozzá lehet jutni. Persze, arról megfeledkeznek, hogy még a1 legfontosabb szükségleti cikkek ára is elérhetetlen magasságban áll a fizikai vagy szellemi munkás keresete, a kisparaszt anyagi lehetőségei ferett. Nem értik a türelmetlensége.t és próbálják ugy magyarázni, mintha 'ázitanák a dolgozókat, szítanák az elégedetlenséget és türelmetlenséget. Nem veszik észre vagy nem akarják észrevenni, hogy a munkásnak, tisztviselőnek, kisparasztnak elég csak egy pillantást vetni a kirakati árakra és megtapogatni a pénztárcáját, máris feltör benne a méreg. A sok összegyűlt keservet senki sem tudja a . végletekig magában tartani. Ha nem akarják az urak észrevenni, hogy a türelem szélső határáig érkeztünk el, kénytelenek leszünk élesebb formában tudomásukra hozni. Tüntetésre készülünk, erőnk biztos tudatában jogos, igazságos követeléseinknek,-türelmetlenségünknek és elégedetlenségüknek akarunk hangot adni. Szombaton délután a belvárosi utcákat el fogják önteni a szegedi dolgozók fegyelmezett csapatai. Ez a tüntetés nemcsak a mi ügyünk, kommunistáké, hahem mindenkié, aki elégedetlen az árakkal, aki türelmetlen az egyes kormányzati tényezők tehetetlensége miatt. A drágaság elleni tüntetésen ott kell lenni a munkásoknak, a dolgozó asszonyok ezreinek, akik tehetetlenül, szitkozódva veszik fel az alacsony béreket. Elkeseredve gondolnak a hideg tűzhelyre, az üres kamrára, a ruha, a cipő nélkül hideg szobában fagyoskodó gyermekekre. A drágaság ellen tiltakozik a kisparaszt, aki sokszor azt gondolja, megáll- az esze, ha az alacsony mezőgazdasági árak és a horribilis ipari árak közti különbségre gondol. A tisztviselő, a szabad foglalkozású értelmiségi éppen ugy szenvedő alanya a mai gazdasági helyzetnek, mint az ipari munkás, vagy a kisparaszt. Nem igaz, hogy volna -tisztvisslő, tanító, tanár vagy- orvos, vagy akár egyetemi tanár is, akinek nem volna a vérében, hogy a mai helyzet tarthatatlan, azon sürgősen változtatni kell. A tüntetők sorában uj szint és lényeget fog jelenteni a kiskereskedők csapata. A munkást a termelés köztem zsákmányolják ki a tőkések, a kiskereskedőről a készáru eladásánál akarják a bőrt lehúzni. Mindenki, aki munkával akarja ebben a városban- a családja boldogulását lehetővé tenni, egyformán érdekelve vani a szombati drágaság elleni tüntetés sikerében. Mit akarunk tulajdonképpen a tüntetéssel elérni? Azt, hogy végre vegyék tudomásul a minisztériális hatalmasságok, hogy a dolgozók helyzete tűrhetetlen. Itt az ideje, hogy végire beváltsák Ígérgetéseiket. Tüntetésünkkel a legnagyobb aktivitásra akarjuk serkenteni Szeged város élelmezéséért elsősorban felelős közellátási kormánybiztosfőispán urat. A sokrétű és különböző politikai beállítottságú szegedi dolgozók egységesen követelik olyan bajoknak az orvoslását, ami mindnyájunk testében egyformán belevág, a drágaság letörését, a közellátási kormányzat tehetetlenségének megszüntetését, a gazdasági rend ellen vétők szigorú megbüntetését. Vannak, akik féknek a szombati tüntetéstől. Suttognak és rémhíreket terjesztenek felfordulásról, ziir-zavarról és egyebekről. Ezek az urak, akiknek többsége a belvárosi kávéházakból kerül ki, a tüntetésből rendőri ügyet szeretnének csinálni. Lekicsinylik és lenézik a népet, • dolgozókat, azok politikai képzettségéti és öntudatát. Ugy vélik, ha már anynyira elkeseredett és türelmetlen a nép, hogy hangos, tömeges felvonulással bizonyltja, akkor a leghelyesebb volna- a rendőrséget igénybe venni, hogy elkerüljünk minden bajt és kellemetlenséget. Ezeknek az uraknak a soraikban található ijedős kishitüeknek azt válaszoljuk, hogy feleletet majd szombaton kapnak, amikor öntudatos, szervezett, fegyelmezett tömegek vonulhak fel. Jól tudjük, a -reakció a maga elemeit megpróbálja a tüntetők fegyelmezett sorai közé csempészni, ezeket a provokátorokat lefüleljük és eltávolítjuk. Szeged dolgozói jól tudják, hogy a legkisebb zür-zavar, fegyelmezetlenség, egyetlenegy kirakati ablak betörése csak a reakció javát szolgálná. A zűrzavar és fegyelmezetlenségre szító provokátorokat — ha akadnak ilyenek — az öntudatos dolgozók eltávolítják sorátkból. Tildy Zoltán köztársasági elnök ünnepélyesen megnyitotta a szegedi könyvnapokat Az elnök — a polgármester kérésére — Ígéretet tett, hogy a pénzügyminiszterrel megbfes^éii' c. sztgedi hid sürgős felépítésének költségeit (Szeged, decemberi 10.) Kedden délelőtt Tildy Zoltán köztársasági elnök részvételével kezdődött meg a budapesti könyvkiadók és a Magyar írószövetség által rendezett szegedi könyvhét. A köztársasági elnök délelőtt 11 órakor különvonattal érkezett meg Szegedre. A fellobogózott nagyállomáson már jóval előbb gyülekeztek a szegedi iskolák tanulói és a különböző küldöttségek. Megjelent a varos vezetősége is dr. Pálfy György főispánnal, Dénes Leó elvtárs polgármesterrel és dr. Antalffy György elvtárs helyettes polgármesterrel az élen. örley Zoltán vezérőrnagy a honvédség, Diczfalussy Ferenc vezérőrnagy pedig a rendőrség- tiszti küldöttségével jelent meg. Az orosz városparancsnokság részéről Ignatyeff városparalncsnokhelyettes vett -részt a fogadáson néhány szovjet tiszttel együtt. Kivonultak a demokratikus pártok kiküldöttei is. A Magyar Kommunista Párt részéről Tombácz Imre elvtárs nemzetgyűlési képvisslő fogadta az államelnököt. Résztvettek a fogadáson a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének küldöttsége is. Fogadtatás a vasuii állomáson Az állomás kijáratának két oldalán a leányiskolák ifjúsága sorakozott fel, előttük pedig a katonazenekar és honvéd díszszázad. Tizenegy óra előtt néhány perccel felharsant a vigyázzt jelző kürtszó, majd a katonazenekar a Himnuszt kezdte játszani. A köztársasági elnök néhány kocsiból álló különvonata a Himnusz hangjai közben futott be ae állomásra. A harmadik kocsL ból .elsőnek két testőrtiszt szállt ki, utánuk Papp-Kökényesdy Sándor testőrtábornok, majd Tildy Zoltán köztársasági elnök lépett le a kocsiból Jékely László miniszterrel. A város vezetősége nevében Dénes Leó elvtárs polgármester köszöntötte közvetlen szavakkal. Köszönetét fejezte ki, hogy fáradságot nem kiméivé Szegedre jött és üdvözölte, mint a város díszpolgárát. A polgármester szavai ulán a Szegedre érkezett irók nevében Heltai Jenő, az írószövetség elnöke fogadta az államfőt. Köszöntötte Móra Ferenc városában és hangsúlyozta, hogy a magyar demokráciának az irodalom egyik legerősebb és legnagyobb fegyvere. Heltai Jenő Ígéretet tett arra-, hogy a magyar irók ezt a fegyvert mindig becsülettel is fogják -forgatni. Tildy elnök ezután elvonult a honvéd díszszázad előtt. Mielőtt az állomást elhagyta, egy pöttömnyi kis magyarruhás kisleány; Nagypál Erzsike, a köztisztasági üzem művezetőjének kisleánya nyújtott át virágcsokrot Tildy Zoltánnak. Végül a főispán a megjelent küldöttségeket mutatta be a köztársasági elnöknek, majd az állomásépületben végig felsorakozó középiskolás diák. ság éljenzése közben távozott. Az államfővel érkezett Szegedre Nagy Miklós kultuszál'lamtitkár, Ortutay Gyula, a magyar rádió elnöke és Lévay András a londoni magyarok egyesületének elnöke is. A könyvnap színhelyén Dénes Leó és Barabás Tibor üdvözölte az elnököt Az állomásról a Hungária-szállóhoz hajtattak a könyvnapok megnyitására. Itt a rendőrzenekae eljátszotta a Himnuszt, makl a város nevében Dénes Leó elvtárs polgármester köszöntötte Tildy Zoltánt és vázolta a kön-yvnapok jelentőségét. Az irók nevében Barabás Tibor, az írószövetség főtitkára szólalt fel. Beszédében többek között a következőket mondta: — Nem igaz, hogy az irók hallgattak és nem igaz, hogy hallgatnak. E karácsonyi könyvek az ellenkezőjét bizonyítják. Az irók készek rá, hogy egész szivükkel a nép ügye mellé álljanak, mert ez művészetük erkölcsi és esztétikád parancsa, készek arra, hogy minden, tehetségükkel népük igazi lelkét kifejező müveket alkossanak. De ezek az uj müvek csak a néppel való teljes összeforrásból születhetnek. Mindeh vágyunk, hogy demokráciánk féjlődése mielőbb könyvet adjon a dolgozók kezébe. Könyveket, amelyek méltók Berzsenyi, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Ady és József Attilái s megannyi nagy írónk és költőnk szelleméhez. — Az ön személyében) a nép és irodalom találkozásának nagy kezdeményezőjét látjuk. S amikor arra kérem köztársasági elnök urat, hogy nyissa meg a szegedi könyvnapokat, kérjük, fogadja fáradságáért, útmutatásáért tiszteletünket, hálánkat, szeretetünket. Tildy: Könyvel kell vásárolni magyarok! Tildy Zoltán köztársasági elnök a könyvnapokat megnyitó beszédében hangoztatta, örömmel jött Szegedre, mert tudatában van annak, hogy a magyar újjáépítés jelentős állomása ez a könyvnap és kiállítás. — Mi szabad Magyarországot akarunk — folytatta a köztársasági elnök. — A politikai szabadság semmit nem ér, ha gazdaságilag nem szabadok az emberek. Minden olyan szabadság, amely nem nyugszik az étet szilárd fundamentumain, elsöpörhető es elvehető az emberektől, társadalmaktól, nemzetektől. — A nemzetnek a maga egészében fel kell eszmélnie arra a hatalmas feladatra, ami reánk vár, hogy tehetővé tegyük a magyar szellem teljes kibontakozása*, őszintén megmondom, hogy amikor művészekkel, írókkal beszéltem problémáikról, s tudomást szereztem arról, hogyan élnek, valgy éltek a magyar szellem, művészet, tudomány, irodalom emberei, mély szégyenérzés keletkezett bennem. És ezt szeretném az egész magyar társadalom figyelmébe ajánlani, nem nyugodhatunk bele abba, hogy nemzetünknek ezek az értékei segélyekből éljenek. Nem nyugodhatunk bele abba, hogy azok az emberek, akik felemelkedtek az élet magas csúcsaira és a szellem világában élnek, viaskodnak önmagukkal, problémáinkkal gyötrődve hozzák ki az élet legnagyobb értékeit a felszínre, kénytelenek legyenek a fizikai lét fenntartása érdekében elfogadni az ingyenesnek látszó segítséget, s alkotásaik ott maradjanak az íróasztalok mélyén, vagy a müvészszobák hideg falain. — Az utóbbi Időkben sokat jártam gyárüzemekben és jártam kint a földeken, ahol a magyar parasztság még