Délmagyarország, 1946. december (3. évfolyam, 271-294. szám)

1946-12-11 / 279. szám

2 DÉLMAGYARORSZAG PÉNTEK. 1946 DECEMBBtl 11. ma is nagyon nehéz körülmények kö­zött hősies munkával teremti a jöven­dő ítét lehetőségé!. Mélységesen meg­hatott az az erőfesiifés és elszánt­ság, amellyel a felszabadult dolgozó magyar nép épiff a maga országát. De ugyanígy meghat, amikor tudom, hogy íróink és szellemi életünk más képviselői elmondhatatlan, nehéz kö­rülmények kőzött nem adták meg ma­gukat, a szellem él és alkot. A ma­gyar társadalom feladata, hogy le­hetővé tegye számukra a munka le­hetőségét és forduljon feléjük szere­tettel és megbecsüléssel. — Mi a múltban lelkesedtünk ele­get, összejöttünk szép ünnepekre, meghallgattuk egymást, a lelkesült­ség sokszor a paroxi-smusig emelke­dett s utána rögtön el is csendese­dett, nem mutatkozott meg magában a gyako'lati életben. A magyar tár­sadalmat arra szeretném kérni és fi­gyelmeztetem is rá önmaga érdeké­ben és az egész nemzeti jövendő ér­dekéhen. hogv amikor lelkesültség­gel fordul irók felé, ezt a lelkesült­séget váltsa kötelességszerűen apró­pénzre, gyako-lati tettre. Ajándékozza meg mindenki önmagát azzal, hogy könyvet vesz, s ezáltal életét telje­sebbé és szebbé teszi és ugyanakkor legven tudatában annak is, hogv igy a nemzeti újjáépítés egyik legfonto­sabb munkáiét végzi, tégláit rakja annak az épületnek', amit magyar kifturának nevezünk. — Tudom, hogv a magyar társa­daVrn minden dotéozö rétege nehéz köttilm'ények között él és nagyon meg kell számolnunk, hogy mire ad­uik a kevés forintunkat, de tudom azt ts, hogy ebben a vonatkozásban is Szükség van az önmegtagadásra és esetleg el kell vonni mástól az anyagi fedezetet, ba azt akarjuk, hogy a ma­gyar élet te'.ies színpompájában ki­bontakozzék. Könyvet kell vásárolni magyarok, hogy felépülhessen a maga teljességében az igazi szabad magyar kultura­Tildy elnök könyvet vánórol Tildy Zoltán nagyhatású beszéde után Csuka Béla, Ranov Ervin, Sán­dor András és Szerdahelyi Kálmán kvartettje játszott néhány zeneszámot, miközben a köztársasági elnök kíséreté­vel együtt végignézte valamennyi sze­gedi könyvkereskedő kiállítását és •mindegyik sátornál vásárolt is <öb.b könyvet. Nagy érdeklődéssel figyelte a Szikra-könyvkiadó gazdag kiállítását és itt megvásárolta Fogarasi: Marxiz­mus és logika cimü munkáját, valamint egy most megjelent uj Szikra-kiad­ványt; „Magyar irók a szovjet népről" cimmel, amely antológiája' Adytól kezd­ve a magyar irók és költök Szovjetunió, ról megjelent munkáinak. Ugyancsak itt vette meg a hires norvég drámaíró: Steinbeck: Lement a hold cimü mun­káját is. Dinxebéd az Ujsógiróotthonban A köztársasági elnök hosszan elidő­zött ae egyes sátraknál és részletesen megszemlélte a Szegedre érkezett irók társaságában a kiállított könyvek©. A megnyitó ünnepséget a magyar rádió is közvetítette. A Hungáriából dr. Ham­vas Endre megyéspüspököt látoga'la meg, majd az Ujságlróottbonban diszebé. den vett részt. Az Otthon vezetősége részéről itt Gárdos Sándor elvtárs, ügy­vezető-elnök, a Délmagyarország fele­lős szerkesztője fogadta, valamint Gá­bor Arnold elvtárs főtitkár, Gerő Dezső és Gáti Pál háznagyok. Az ebéd, ame­lyen a város minden társadalmi rétegé, bői 120-an veitek részt, a legközvetle­nebb hangulatban folyt le. Az első fel­köszöntöt Dénes Leó elvtárs, polgár­mester mondotta. Hangoztatta a könyv­nap fontosságát. A továbbiakban arra kérte az elnököt, legyen szószólója an­nak, hogy Szeged minél előbb hidhoz jusson, mert addig, amig az uj hid fel nem épül, Szeged egy országrésztől tel­jesen el van szakítva és ez jelentős kárt okoz a városnak. A polgármester utón Illés Bélai szó­lalt fel. Nagyhatású beszédében a könyvnapok jelentőségéről szólt és ki­fejtette, hogy a magyar irók Tildy Zoltánban látják egyik legnagyobb pat­rónusukat, aki lehetővé teszi a magyar könyv minél előbbi diadalának meg­születését. Tildy Zoltán köztársasági elnök szó­lalt fel ezután általános érdeklődés kö­zött. Kijelentette, minden erejével ar­ra törekszik, hogy a magyar könyv minden házbsn minél előbb kulturszük. séglet legyén. Rámutatott arra, hogy a magyar könyvnek azért nincs anyagi sikere, mert a magyar dolgozók nin­csenek abban a helyzetben, hogy .köny­vet vásárolhassanak. Ezt az állapotot a magyar demokráciának kell minél előbb megszüntetnie és hiszi, hogy a gazda­sági alapok megteremtésével a magyar könyv sikerének semmi sem lesz útjá­ban. Ezt a hatalmas akciót társadalmi mozgalom keretében kell lebonyolítani és ehhez a köztársasági elnök teljes tá­mogatását Ígérte meg. Megígérte azt is, hogy a közeljövőben ebben az ügy­ben felhívással fordul a magyar tár­sadalomhoz. Beszéde végén Dénes Leó elvtárs szavaira válaszolt és határo­zott Ígéretet tett arra, hogy még más­nap reggel a pénzügyminiszterrel meg­beszéli a szegedi hid sürgős felépítésé­nek lehetőségeit. Az ebéd uián Tildy köztársasági el­nök megtekintette az Otthon többi he­lyiségeit és hosszan a legközvetlenebb hangon beszélgetett el a szegedi ujság­iró- és müvész'.ársadalommal. Egészen visszaindulásáig ott tartózkodott és tá­vozásakor legmesszebbmenő megelége­dését fejezte ki az Otthon vezetőségé­nek a meleg fogadtatásért. A szegedi könyvnap oh szerda í műsora 12 órakor a központi egyetem aulá­jában a jogász egylet rendezésében iro­dalmi matiné, mely:n előadást tarta­nak az irók közül Füst Milán, Illés Bé­la, Tamás Aladár, a Nemzeti Szinház tagjai közül Hegedűs Tibor, Versényi Ida, Gyulai Lenke. Benkő Miklós, Ka­marás Gyula, Gáti Pál. Fél 5-től fél 6-ig hangverseny a Hun­gáriában a könyvkiállítás területén, me­lyen résztvesznek Balázs Béla iró, Dar­vas Ibolya, Érdy Pál, Horváth Júlia, Káldor Jenő, Király Sándor, Levitzki Andor, Nagy Csilla, a Nemzeti Szinház művészei: Palotai Boris irónő, Petur Ilka, Pogány Zsuzsa, Rajz János, Su­ToJ^Si helyett tök-letea „É*»« tojás­pótió 1 levél 5 tojást helyette­sit. Sülé hez, r/ntotlához egy­aránt alkalmas. Egyed* rnrttáa kizárólag viszonteladóknak SZEREDAI-nál Cserzy M.-u. 3. — Kárász-u. 10 gár Mihály, Szerdahelyi László és Szondy Blri a ffemzeti Szinház tagjai Konferál Kenessey Ferenc, zongoránál Virány László. Fél 6-tól fél 7-ig az Ujságiróotthor­ban Passuth László tart előadást. Hét órakor a Nemzeti Színházban Birabeau Nem vagyunk ördögök cimc előadása. Előtte Heltai Jenő tart be­vezetőt. Fél 11-kor az Ujsáíirók és Művészek Otthonában Balázs Béla cseveg és vá iaszol a közönség kérdéseire. A politikai bizottság javasolja: Az Egyesült Nemzetek tagállamai hívják vissza madridi követüketff ha Franco záros határidői* belül nem mond le A bizottság 20 szavazattal 5 ellenében fogadfa el a belga javas'afot (Newyork, december 10.) Az Egye­sült Nemzetek politikai bizottságának héttő; ülésén azt az albizottság! ja­vaslatot tárgyalták, hogy az Egyesült Nemzetek tagállamai szakítsák meg a diplomáciai kapcsolatot Francó kor­mányával. Az albizottság ajánlásai­nak bevezetőjét, amely az amerikai, lengyel és belga javaslatok alapján elitéti a Frjnkó-kormánytt a bizott­ság egyhangúan elfogadta. Azt a sza­kaszt, amely ajánlja, hogy Spanyol­ország mindaddig ne lehesen tagja az Egyesült Nemzetek semmiféle* szervezetének, amig uj és elfogadható kormány nem alakul, 32:5 ellenében (8-an tartózkodtak a szavazástól) *«­fogadták. Amikor ahhoz a szakaszhoz értek, amely a diplomáciai kapcsolat megszakítását ajánlja, Connally az Egyesült Államok nevében módosító indi ványt terjesztett elő. Ennek ér­telmében fel kellene hivni Francó tábornokot, adja át a hatalmat egy ideiglenes kormánynak, amely sza­bad válasz'ásokat tartana. Connally nyomatékosan védelmezte az amerikai álláspontot és ellenezte »a beavatko­zás politikáját:*. A Francóval váló szakításra vonatkozó ajánlat feletti szavazás 20:20 irányban eldöntetkntil végződött és igy elvetettnek számit. Arniiko" azt a belga indítványt tették fel szavazásra, hogy hívják vissza a madiridi nagyköveteket és követeiket a tagállamok, ezt az indítványt a bi­zottság elfogadta. belga javaslat igy szól: a köz­gyűlés a'ánlja: hi elfogadható időn belül a fentebb felsorolt politikai fel­tételek (a Frincő-kormány lemon­dása) nem valósulnak meg, a bizton­sági tanács fontolja meg az alkalmas rendszabályokat a helyzet orvoslására és a:ánl a hogy az Egyesült Nemze­tek tagjai azonnal hívják vissza mad­ridi nagykövetüket és követüket. A belga indi'vány első részét, amely ajánlja a biztonsági tanácsnak a helyzet megfontolását, 26 szavazat­tal 8 ellenében (16-an nem szavaz­tak) elfogadták. A második részt a diplomáciai képviselők visszahívására vonatkozó ajánlást 27 szavazattal 7 ellenében fogadták el, 13-an tartóz­kodtak a szavazástól. Anglia és az Egyesült Államok a belga javaslat első része feletti szavazásban nem vett részt, a második résznél Anglia lámo^atta, az Egyesült Államok tar­tó 'kodott a szavazástól. A belga javaslat elfogadása után a bizottság az. albizottság ajánlása fe­lett mint. egész felett szavazott. 22 szavazat esett mellette 5 ellene, 20-an nem szavaztak. — Meg vagyok elégedve azzal az eredménnyel, amelyet az Egyesült Nemzetek szervezetének politikai bi­zottságában értek el — jelentelte ki Giral a spanyol köztársasági kor­mány elnöke az AFP tudósítója előtt, Rácz pénzügyminiszter beterjesztette az első forintköitségvetést (Budapest, december 10.) A nemzet­gyűlés keddi ülését fél 11-kor nyitotta meg Varga Béla elnök. A Ház folytatta a szövetkezeti törvényjavaslat tárgya­lását. Rátz Jenő pénzügyminiszter terjesz­tette be ezután az 1946—47. évi költség­vetést és megtartotta expozéját. — Amikor ezt a költségvetést be­nyújtottam — mondotta —, ugy éréz­tem, hogy ennek a percnek a szokásos jelentőségén messze túlmenő jelentő­sége van. A parasztság, a munkásság és a nagy nyomorba süllyedt értelmiség egyetemes erőfeszítése, a koalícióban levő pártok vezetőinek elszánt akarata, az egyetértés és az egész magyar nem­zet teremtette meg a stabilizációt, az értékálló forintot, amely nélkül ez a költségvetés nem született volna meg. A miniszter ezután részletesen is­mertette a költségvetés létrejöttének körülményeit, majd foglalkozott az adó­zással és megállapította, hogy a meg­maradt nagyobb jövedelmeknek és va­gyonoknak az alapos és progresszív megadóztatása érdekében mindent meg­tesz a kormányzat a közeljövőben. A többi teher a kisjövedelműeket sújtja. A miniszter összegezésképpen meg­állapította, hogy az 1946—47. évben mutatkozó 11 milliárd 800 millió forin­tos nemzeti jövedelem az elmúlt gazda­sági évvel szemben 30 százalékos növe­kedést jelent, de a békebelihez viszo­nyítva, mint előbb közölte, csak 58.5 százalékos. A miniszter ezután azzal foglalko­zott, hogy az állandó nemzeti jövede­lemből mennyit fordítanak közcélokra és mennyi marad meg a magángazda­ság szükségleteire, vagyis a lakosság életszínvonalának emelésére és a jö­vendő termelés fejlesztésére. Ebből ki­folyólag az igen súlyos helyzetre mi sem jellemzőbb, mint az, hogy az állam­háztartás a folyó évben a nemzeti jöve­delem 24 százalékát teszi ki. Hozzászá­mítva ehhez 'a főváros és az önkor­mányzatok igényeit, ez 28 százalékos emelkedés, szemben az utolsó béke­években jelentkező 19 százalékkal. Nyilvánvaló tehát, hogy a magáncélok­ra fordítható nemzeti jövedelemhányad nagymértékben csökken, mindössze 64 százaléka a békebelinek. Ez megma­gyarázza az alacsony életszínvonalat. A miniszter ezután a számok tükré­ben világította meg a deficitet. Az ál­lamháztartásnál mutatkozó 375 millió forintos deficittel kapcsolatosan rámu­tatott arra, hogy a stabilizáció első két hónapjában nem volt adóbevétel és igy hosszúlejáratú kölcsönt kellett felvenni a Magyar Nemzeti Banktól, amelyet felhasználtak ós amelyre ellenértékkép­pen bankjégykibocsájtással kellett élni. A költségvetés kiadásaival foglal­kozva megállapította a miniszter, hogy 2752 millió forintos közigazgatási kiadá. sokból 965.5 millió a fegyverszüneti és 245 millió forint pedig az előre nem lát­ható békeszerződési terhekre esik, vagyis a kiadások 45 százalékát emészti fel a vesztett háború. , Ezután a személyi kiadások ismer­tetésére tért át a miniszter. Kiemelte, hogy a létszámcsökkentés ellenére a közalkalmazottalt lé'száma még mindig nagyobb az 1938—39. évi költségvetés­ben szerepeltek létszámánál. Ezzel szem­ben csökkent a nyugdijasok száma a háború előtti létszámmal szemben. — Ha a bankjegyforgalom decem­berben egy milliárd alatt marad, akkoi az egész költségvetési év alatt sem ha­ladja meg az egymilliárdot. A mező­gazdasági termékek felvásárlására adott hitelek most fokozatosan visszatérnek; és ezek' arányában lehet majd uj hite­lek nyújtására gondolni. Rámutatott a miniszter, hogv a koa­líciós pártok megállapodásra jutottak a bankok ellenőrzésének kérdésében és rövidesen kiadásra kerül az erre vonat­kozó rendelet. A miniszter általános tetszéssel fo­gadott .beszéde után az elnök szünetet rendelt el. Szünet után folytatták & szövetkezetekről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Rákosi elvtárs szerdán este rádfdelőadást fart (Budapest, december 10.) Rákosi Mátyás elvtárs a Konimunisf Párt főtitkára 11-én, szerdán este 21 óra­kor rádióelőadást tart »Felelősség és visszavezető út* cimmel. Felhívjuk elvtársaink figyelmét a rendkívül ér­dekes és nagyjelentőségű előadásra? BELVÁROSI MOZI Teleion B—25. December 11—13 szerdától péntekig Sárdy János gyönyörű filmje UTOLSÓ DAL Főszereplők: Sárdy, Jávor, Simon, stb. Híradó 1 Előadások kezdete: Fél 4 «|« 6 cs 7. Elővételi pénztár délelőtt 11 — 12. Pénztárnyitás d. u. az előadások előtt fél órával

Next

/
Oldalképek
Tartalom