Délmagyarország, 1946. október (3. évfolyam, 219-245. szám)

1946-10-08 / 225. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! szeged, 1946 október 8 kedd m m 225 ». j^iim-vumfwmmmmv^mmmmmmmmmmmmmtm^mmmmmmmmmrmmmmmmmmKxnmmjmmmmmaraamm ——bum mimmmmmmmmmmmmmmmtmmmm Óra 40 fillér. •—•Ilin II DELMAGYARORSZAG MA KOMMOWUTA BT DlK4>H|»>IIi>l WftPILAPJ Kongresszus után Irta RÁKOSI MÁTYÁS Nem árt ezzel kapcsolatban talán Tildy Zoltán egy nyilatkozatát idézni, aki tavaly pünkösdi értekezletünkről a következőt mondotta; „Jól esik megállapítanom az értekezlet megnyilatkozásaiból a tiszta látást, a napi realitások érzékelése mellett is a dolgok történelmi szemléletét, az őszinteségéi, a nyilvános önkritikát is vállaló erkölcsi erőt. Számomra rendkivül rokonszenves ezenfelül az a gyakorlatiasság, amely az értekezlet minden kifejezetten politikai megnyilatkozását is átszőtte. Ha eddig) is fontos lett volna, ma százszorosan az, hogy a magyar politikai cselekedetekben jelentkezzék s érveljen, A letűnt korszak is tudott beszélni, bőven adott programot, áradó szóbőséggel hirdette „elveit". A programok és elvei* mögött azonban tátongó üresség volt, vagy cinikus taktikázás. A politikai munka hitelét is helyre kell állítani s úgy érzem, hogy a Magyar Kommunista Párt értekezlete ebben a tekintetben is jelentős lépés volt". Ezeknek a helyes megállapításoknak, melyek idei kongresszusunkat is jellemzik, mint a fsat idézett kisgazdapárti nyilatkozatok mutatják, nem vontál* le a gyakorlati következményeit. Pedig programúkra, melyre hivatkozás történik, Tildy Zoltán szavai könnyen alkalmazhatok. Nagy Ferenc kijelenti: „Ami számomra a Kommunista Párt kongresszusán a legmeglepőbb volt, az az a nyíltság, meliyei ott az ügyeket tárgyalták... nyíltan állapították meg a párt összes hibáit, tárgyalták az Összes túlkapásokat". A kommunista önkritika számunkra a világ legtermészetesebb dolga és benne nem találunk semmi meglepőt, annál is inkább, mert szakadatlanul gyakoroljuk. Érdeklődéssel látjuk, hogy Nagy Ferencék utánozni akarnak bennünket ezen a téren, s hogy az ő pártjuk is „hasonló őszinteséggel fogja ezután a maga problémáit és hibáit a nyilvánosság előtt is tárgyalni". Tartunk tőle, hogy ez nem fog sikerülni, mert e problémák ós hibák feltárása egyben a Kisgazdapárt belső ellentmondásainak feltárását is jelentené. Ezt a véleményünket megerősíti Nagy Ferencnek kongresszusunkról írt cikke is, amelyben helyesli ugyan a parasrttöm egeknek a munkásokkal való szoros szövetségét, de ugyanakkor tudatosan kitér az elől a kérdés elől, hogy miért nem folytat következetes harcot pártjának jobboldali elemeivel szemben, melyek tudvalevőleg a munkás-paraszt szövetség ádáz ellenségei. Az a kijelentés sem kielégítő, hogy sohasem lesznek a pártban azok, „akik a régi úri világot szeretnék yisszaállíi tan, n Kisgazdapárton keresztül"Nagy Fenne miniszterelnök kecskeméti beszédében ismét állást foglalt a koalició mellett Lezajlott pártunk első legális, nyilvános kongresszusa. Állapitsuk meg, hogy mit jelentett munkája pártunk számára, milyen visszhangja és hatása volt a magyar- politikai életre és mik a további teendők, melyek határozataiból folynak. A kongresszust nagybudapesti szervezeteink gyűlése vezette be. A benne résztvevő százezres munkástömeg minden szónál jobban mutatta pártunk növekvő erejét, szervezettségét és politikai érettségét. És mutattál* ezenfelül, hogy elvtársaink elszántan és lelkesen állnak pártunk mögött és készek hívó szavunkra, mint egy ember harcba menni. A kongresszus magasabb szinten mutatta meg pártunknak azokat a pozitív oldalait, melyeket a budapesti nagygyűlés is mutatott. Méltóságteljes külsőségei, magas szellemi színvonala, minden megnyilvánulása mutatta azt a növekedést és érettséget, melyre mindannyian joggal vagyunk büszkék s mely további erősödésünknek és sikereinknek legbiztosabb záloga. Kongresszusunk mély hatást gyakorolt a magyar népre. Első és legfontosabb eredménycül azt kell elkönyvelni, hogy megerősítette nagy testvérpártunkkal, a Szociáldemokrata Párttal u munkásé?-jréget. A szociáldemokrata kiküldöttek, mintha csak- saját kongresszusukon vettek volna részt, anynyira magukénak érezték a felvetődött problémáival és azok megoldását. A lelkes fogadás, amelyben Szakasits Árpád elvtársunk a kongresszuson részesült, mutatta azt a megbecsülést és elismerést, amit pártunk vezetőrétege a munkásegység és a demokrácia e kipróbált harcosával szembon érez. És Szakasits elvtársunk részéről sem bók, hanem a megérdemelt elismerés szava volt, mikor kijelentette: „Nyíltan és őszintén meg kell mondani, hogy a Magyar Kommunista Párt vezetői, funkcionáriusai és tömegei egészen az önmegtagadásig menő áldozatkészséggel és forró lelkesedéssel vettek részt az ország újjáépítésében. Érdemüket az ország újjáépítésében végzett hatalmas munkájukért semmi el nem homályosíthatja." A munkás-paraszt szövetség történelmi jelentőségét és a Magyar Kommunista Párt hervadhatatlan érdemeit a földreform végrehajtása és megvédése terén Veres Péter, a Nemzeti Parasztpárt vezetője húzta alá. Kongresszusunk hatása alól természetesen a Kisgazdapárt sem vonhatta ki magát. „Kénytelen vagyok megállapítani, mondotta Nagy Ferenc miniszterelnök, hogy a Kommunista Párt III. kongresszusa a párt részéről határozottan konstruktív formában zajlott le". Ennek az elismerésnek jelentőségét a kissé kényszeredett forma még csak emeli. A Kisgazdapárt egy hivatalos nyilatkozatban, elnökének egy cikkében és. egy beszédében foglalt állást kongresszusunkhoz. A hivatalos nyilatkozat nem pozitív, s mutatja, hogy ai Kisgazdapár t vezetői még mindig nem látják vagy nem akarják látni a problémákat. A magyar demokrácia döntő kérdése: a harc a Kisgazdapártban elterpeszkedő reakció ellen. A nyilatkozat ezt » harcot már mint befejezettet kezeli: „Pártunk már bebizonyította, milyen féltő gonddal ügyel erre és kemény kézzel állította őket félre". Ez azt mutatja, hogy a Kisgazdapártban még mindig nem értették meg ennek a' kérdésnek központi jelentőségét. Hasonló meg nem értéssel fogadja a Kisgazdapárt nyilatkozata gazdasági életünk demokratikus irányba való fejlesztésének kérdését is. A nyilatkozat erről nemes szerénységgel csak annyit mond, 'hogy kongresszusunk nagyrészt magáévá tette a Kisgazdapárt programját és célkitűzéseit. (Kecskemét, október 7.) Nagy Ferenc miniszterelnök vasárnap résztvett a Kisgazdapárt kecskeméti nagygyűlésén, ahol válaszolt Rákosi Mátyás annakidején elmondott kecskeméti beszédére. Nagy Ferenc ezután igy fejezte bc beszédét; — Minket kétségtelenül sokan szeretnének az együttműködési készséggel és a koalícióval szembeállítani. Sokan vannak még Magyarországon, (Páris, október 7.) A párisi értekezlet hétfői teljes ülése Bevin elnöklésével az olasz békeszerződés ügyét tárgyalta. Donelii szenátor után Smuts tábornok szólalt fel. Szerinte az egyes részletkérdések eldöntésével sokkal Contosabb a keleti és nyugati hatalmak viszonyának tisztázása. — Az értekezlet vitáinak-^ során — mondotta Smuts — keleti szláv és nyugati angolszász tömb körvonalai váltak láthatóvá és >az aggódó emberiség szeme előtt a világ két részre való szakadásának veszélye tűnt fél. De nincs egyetlen olyan ellentét sem kelet és nyugat között, amelyet nem lehetne áthidalni. Smuts beszéde közben megjelent a teremben a Moszkvából visszaérkezett Molotov és helyet foglalt Visinszki mellett. Ezután Kiszelev szólalt fel. Visszautasította a trieszti statuíumnak az állampolgári jogókról szóló részéhez beterjesztett francia javaslatot és jobbnak találta a szovjet indítványt, amelyet nem fogadtak el. Ez kimondotta volna, hogy ne adjanak állampolgárságot fasiszta szervezetek volt tagjainak. (London, október 7.) A londoni ráakik azt hiszik, hogy vissza lehet hozni a multat. Ebből az illúzióból ki kell ábrándítani mindenkit. A régi világ bűnös urai nem fogják itf többé a maguk cövekcit leverni. Meggyőződésem, hogy a Független Kisgazdapárt a jövőben fegyelmezetten, a széles néprétegekre támaszkodva, teljesíteni tudja kötelességét a magyar demokráciában. A jelenlevők hosszantartó tapssal és éljcnzéssel fogadták a miniszterelnök beszédét. dió párisi külön tudósítójának értesülése szerint a békeéntekezlet teljes ülése szombaton veszi vizsgálat alá a Magyarországgal kötendő békeszerződéstervezetet. (Páris, október 7.) A Sunday Ezpress jelentése szerint Attlee, Sztálin és Truman közötti találkozóra vonatkozó terveket tárgyalnak Párisban. Eszerint a három nagy Potsdamban fog találkozni. Téma: Letárgyalása azoknak a kérdéseknek, amelyekben a párisi konferencia nem tudott megegyezni. Különleges törvényszék elé keröl Papén, Schacht és Fritsche (Frankfurt, október 7.) Mint Németországban működő am©rikai hirszo'gaiat jctenti, a bajor kormány különleges nacitlanitó törvényszéket szándékszik feiáiiitani Schacht, Papen és Fritsche ügyénei* kivizsgálásara. Az eljárás meggyorsítása erdekében megpróbálják megszerezni a nürnbergi nemzetközi törvényszék ai?a> használt peranyagot. Egyelőrei az a helyzet, hogy ezek az elemek a munkásak és parasztok közös érdelvével szemben meg tudják védeni a maiorr.uzsorát, meg tudják akadályozni az iparcikkek árának csökkentését és ezzel egész gazdasági életünk fejlődését. A régi „úri világ" híveit ilyen kijelentések nem ijesztik meg. Ők csak a harctól félnek, melyet a Kisgazdapárt demokratikus elemei a Baloldali Blokkal együtt vivnánal* ellenül*. De erről a harcról nem hallunX. Meg kell tehát tárgyilagosan állapítani, hogy bár pártunk kongresszusa mély benyomást tett a Kisgazdapártra^ de legalább az eddig megjelent megr nyilvánulásokból úgy látni, hogy. igazi jelentőségét, a nagy harc előtti seregiszemlét még nem ismerték fel benne. Ezt mutatja az a körülmény is, hogy a kongresszus előtt nem minden szorongás nélkül néztek a jövőbe s utána most a megkönnyebbülés látható jeleivel állapítják meg, hogy a várt harc még nem kezdődött meg. A Kisgazdapárt vezetői tehát még ma is szemethunynak nemcsak a tény előtt, hogy a pártjukban el terpeszkedő reakció a magyar demokrácia fejlődésének legfőbb akadálya, de azelőtt is, hogy a magyar demokrácia a Baloldali Blokkal az élén el van szánva ennek az akadálynak gyökeres kiküszöbölésére. Magukra vessenek. ba emiatt megl ipetés éri őket. A mi pártunk a XII. kongresszust á harcbainduló sereg] komoly szemléjének tekinti. Öntudatban, elszántságban és harci vágyban megerősödve tér viszsza a kongresszus minden résztvevője a demokráciáért vívott küzdelemnek arra a frontszakaszára, ahová a párt állította. Tisztában van hazánk nagy politikai kérdéseivel és világosan látja az összefüggéseket a mindennapi aprómunka, a dolgozói* ügyes-bajos kis kérdéseinek a' megoldása és az országos feladatok között. Most a kongresszus határozatainak gyakorlati végrehajtására és megvalósítására keiül a sor. A hangsúly a pártmunkában, a széles tömegek mindennapi életszükségleteinek: megvédésén és megjavításán van. A Kommunista Párt III. kongreszszusa ország-világ előtt megmutatta pártunk erejét, egységét és céltudatosságát. Megmutatta azt is, hogy mélyen bele vagyunk ágyazva az ipari munkások, a mezőgazdasági dolgozók és a haladó értelmiség nemzetfentartó rétegeibe. Most tovább kell mennünk: minden erőnket arra kell összpontosítani, hogy gyökereinket mélyebbre eresszük és szívós, átgondolt, kitartó aprómunkával a helyj viszonyokra alkalmazzuk a határozatokat, melyeket kongresszusunk a magyar nép gazdasági felemelésére és a demokrácia megerősítésére kidolgozott. Minél alaposabban és mélyebben végezzük el ezt a munkát, annál eredményesebb lesz az a harc, melyet országos méretben meg kell vívnunk a valóban demokratikus és reakciós élemeket nem' tartalmazó kormányzatért. Az ilyen jól végzett aprómunka, elengedhetetlen politikai előfeltétele a sikernek. Ez teszi lehetővé, hogy pártunk befolyása és ereje annyira megnövekedjék. hogy harcunk kimenetele felől semmi kétség ne maradhasson. A demokráciáért vívott országos harc ép az aprómunka így egészítik ki egymást szervesen. Emellett minden rendelkezésre álló eszközzel erősíteni kell a munkásegységet, a Baloldali Blokkot és ezen túlmenőleg a munkás-paraszt szövetséget. i Pártunk III. kongresszusa minden téren utat mutatott. Most rajtunk <" sor, hogy azzal az erővel, öntudattal és lelkesedéssel gyűrkőzzüní* neki a kitűzött feladatok megoldásának, mint amilyet az előttünk álló harcok jelentősége megkövetel. Szombaton tárgyalja a békeértehezlet teljes ülése a magyar ügyet Sztálin—Iruman-Attlee találkozó készül