Délmagyarország, 1946. október (3. évfolyam, 219-245. szám)

1946-10-05 / 223. szám

Világ proletárjai egpsö I jelek f Szeged, 1946 október 5 szombat w M 223 sz. I in NN »I—III»IIIII iiimn iiiiiimiiiiiiiiiiiMii I MI IN• IIIIIIIII niimiHnnM nmmwnni Óra: 40 fillér. YAKORSZAG l MMUII ggjjllPmiTA FA8T Olils Afel AI0ÍI2Á0Í W A f> 1 L A P J Magyar győzelem Irta: Horváth Marton Pari©ban az albizottság egyfuuiguan eív®t)Gtte a 200-000 magyar Kitelepítését követelő csehszlovák javaslatot. Suiyos veszély hárult et ezzc. a magyar demokrácia feje fejgi. A magyar ügy első komoly sikerének pi.iünatabau áüapltsuk meg, hogy a ©ikert eisfiSorban az egész uemzci peidáSan egységes íeiiépose, felelősségtudattól áthatott magatartása vivta la. S tárgyi. ago©an hozzáfűzhetjük azt 1©, hogy az egységes magyar aUásfogiatas kialakításában, s aoban, hogy ez meglfiieiő ©uuyai érvényesült Parisban. nem kis rész® voit a mi pártunknak, a Magyar Kommunista Pártnak. Barát é® eaenSég egyarán* elismeri, hogy az eíső pillanattól kezdve te.jes mellel "kiálltunk a ma. gyarciiené©, bő c dcmokraciaellenes e©ejjsZiováfc törekvések ellen. Ebben a küzde.emben tettünk semmi engedményt a küisö, vagy bei&ö reakciós törekvéseknek. Nem tagadtuk le a mu t cuncit sem Budapesten, sem Parisban. NCm vállaltuk azt, hogy id«haza niu.iai mcgbocsáto gyüko3 illúziókat tápláljunk, akár csak a ha.igatatunÁKai i© és nem vállaltuk, hogy odakint hazugsággal háooiitóáK fei az eli morradaimi mult áldozatait: szomszedainkai., akik nem a mi szavainkból, naneni uraink tetcesői i&" m«rték m'g a magyar eilenfoiTkuarom igazi arcát. Eiőt-ünk világos volt, hogy a béke igazi e.ökeszitése csak tettekkei I3r. tanhCtett. Tettekkel, melyeket végrehajto.tunR é© tettekkel, melyekéi elmulasztottunk. Moszkvában es Prágában, Londonban, Washingtonban — ®.szántan, keves remenny®. páriában iS ic.mutai.tuk a magyar demokrácia masfel évének te.tfiit. Mu.nsá©»ag c® parasztság előretörése, fötáreíorm Ujjaepité©, Stabilizáció — mon, dot.uk. l>- a kegyet.cn tenyek masc is kö-ö tck ©zomsztddinkka® ejenünk: ©ovinizmu© é© fasiszta provokáció, az ország igenagyoob pártjának jelenfp3 része a nagy tőke karmai köz®... A magyar demokrácia arcvonásai mögött. óvatom, eber e© bizalmatlan szomStadaink fe,fcd£zték az elfenforradatnn mua gyűlölete© kepét. Másfél év hö©i eröicszitésdi nem tehették jóva egy emberöltő bűneit. Ez vo.t a hciyzc., ez voIt a gyengeségünk, ame.y ©zinte véd.ei .-nu.: tett auxütet az igazsag-aian e© jogtalan c©ehsziovaa követelésekkel szemben. Ugy tátezotá hogy mindén elveszeti. A pártéi rudó©itá©ok hangja tragikussá vá't. Szinte az egész közvélemény búnak eresztett fejje®, ivilág ái'vájaktnU csaiangon. olyan nemzetközi he.yzetben, amelyre egyre inkább nem »a' vihar utánit, hanem a • vihar e.őt.ií jelző illett. A magyar ügy lát©zóiago© kilátásvakinsaga, a sikertelenség várható ódiuma egy pillanatig sem tartott viasza minktt, magyar kom.mun.stakat, hogy még nagyobb erővei küzdjünk a magyar ügyért. Kiküldtük Parisba pártunk egyik ícgkiváróbb nemzetközi tekintélyét, Gerő Ernőt, hogy. legyen segítségére a hősiesen küzdő magyar ciCtegaciónak. A /Magyar Némzeti tegnapi szama igy ir róla: »A beavató-tabbak már eddig 1© tudták, hogy kiváló minik át végzett Párisban — ahova, atcói féltünk, öc perced 12 utan küldték ki — Gyöngyösi Jáno© mCiietc. Mindent megte.t, hogy azokban a körökbea, melyekhez ©panyo® polgárháború© és egész politikai munja révén nexusai vo'tak, a hangulatot Magyarország számára megjavítsa,. A ma* örvendetes párisi döntés azt bizonyltja, hogy Gérő eiytáré kikü®detése megi© inkább öt 'perccei .12 eiöti történt. S bármennyire ríiba"csték kitűnő személyi, sőt onráti »©pc©oiatai é© harcos muttja, a aöntö nem ez voit. Górő exvtórSon keresztül éxvényésüt Pári©ban pártunk döntő tanya a magyar demokráciában, ami tehetoacnné és fcomo.ytatanna tetie a cseh©ziovákoknak azt a vádja., hogy a mai Magyarország még mindig megbízhatatlan, Horthy-blrodainia. Mi tehát a párisi Siker titka? Először te az ö-szes demokratikus partok, az egész nemzt-. egységes feuepése, me.ynck nemzetközi s'uiyt adott a magyar demokrácia icgbiztosaob tényezőjének, a mi partunknak teije3 al;tivitása. Ehhez szükségszerűen párosult az a támogatás, amit *köa»ótvs. vagy közvet.cnü® a csehsziováfc javasjat.ai szemben ina© demokratikus hatatmaktó- kaptunk. Döntő volt ® terén a jugoszlávokkal teljes egyenjogúság u.apján kötött kétoldalú magállapodásunk a lakosságcsere ügyében. Döntő segítséget jelentett szamunkra, hogy Jugoszlávia, me'iytalan a legtöbb bün terheli az eimuit rendszer magyar urait, a csehszlovák javaslattal homlokegyenest ellenkező, haladó szeiicmben oldotta még ugyanazt a problémák A párisi Siker ütem nem szaoaa e> bizni magunkat. Tárgyalások fognak következni Magyarország c© csehsziovákia között, melyek a vitás kérdés rendezésére lesznek hivatottak. A sikert a külSő es belső demokratikus érők vívták ki, a külső és belső reakció én sovinizmus fcietu. végleges győzelemmé ez c©ak akkor fog várni, ha a kapott haladékot jói használjuk ki. A rendelkezéSilakrt álló néhány hónap alatt anyira erősítsük meg éa tegyük vitatható'lanna a magyar demokracia belső pozieióit hogy a sziovak réS'zrő® esetlég megkiSére.t erőszakos kitelepítési és jogfosztási szándék minden demokra'íku-, nemzetközi fórum e.őLt egyszerűen lehetetlenné váljon. Biztosak vagyunk abban, nogy határozottabb magyar demokratikus fejlődé©® esetén nemcsak a Szovjetunió é©' Jugoszlávia támogatását fogjuk elnyerni a ma-, gyar ügy számára, hanem (jsehsz'Ovákia kut égte.enüi döntő demokratikus erői i© barátot, sőt szövetségest fognak látni az uj Magyarországban. A szakszervezeti tanács határozati javaslatba foglalta a munkásság követeléseit A határozati javaslatot átnyajtják Nagy Ferenc miniszterelnohnck — Ax Ósszvezetöségi ülés élesen vi&saanlashotta a kisgaadapóvli szakszervezett és mezőgazdasági éidekkipvi&eleti iöivénylervezetet^> van, mert ném lehet — úgymond —~ • • — ' hogy munkában megrokkant és (Budapest, október 4.) A ©zaksztívvezeti tanac© pénteken délután •• {inortcsprnokbau összvezetőségi ihési. tarrott. RcSztve.tek a tanac© vezétök Dizauni íéríitói és az üzemi bizottság tagjai. Oapiár Péter megnyitó szavai utan Kossá istvan émeikedett szólásra. Ramutaiotc, hogy az ütés ösezehi va©át szükségessé tette a munkanéikü.i©ég kérdése, a osaiádi pótlék uevezetésűj a táppénzek és rokkantjáradékok fe.eméiéoének kérdése, 1 .szakszerveaecejt jogailá©ának kérdése, az uj üzemi bizotteagi szabályzat megalkotásának problémája, amely kérdések a közeljövőben kerülnek rendezésre. A munkanélküliség problémájával kapcsolatban szembeszállt azzal az áL litással, hogy a munkanélküliség a stabilizáció velejárója. A munkanélküliség a tőkések spekulációjának következménye. A szakszervezetek álláspontja szerint a magyar ipar termelő erejének legkisebb része sem maradhat kiaknázatlanul és ahol a .tőkések részéről ez ellen irányuló cselekedet tapasztalható, a kormányzatnak azonnal be kell avatkoznia, ezeket az ünemeket azonnal átlamositani kell, vagy legalább állami ellenőrzés alá kell vonni őket. Követelte, hogy a városok, megyék és községek azonnal indítsanak házépítkezéseket. A kormányzat nem tűrheti sok tízezer magyar dolgozó és családjának pusztulását A munkához mindenkinek, aki dolgozik, joga van. Ha a társadalom ezt nem tudná biztosítani, akkor olyan összegű munkanélküli segélyt keli folyósítani, hogy abból a minimális életszükségletet fedezni lehessen. A családi pótlék kérdéséről szólva megállapította, hogy itt az ideje a családi pótlékok folyósításának. Ezt az alacsony bérek és a munkásság elemi szükségletei egyaránt megköveteiik.• A családi pótléknak a tisztviselőkhöz hasonlóan nem, szabad 18 forintnál alacsonyabbnak lenni Beszéde további során a kollektív szerződések felülvizsgálatának szükségességéről beszélt és megállapította, hogy itt az ideje a hibák kijavításának. Tévesen cselekszik a munkásságnak az a része, amely a meglevő hibák miatt magát a kollektív bérrendszert kárhoztatja. Minél demokratikusabb egy ország, annál kifejledtebbek a kollektív jy Q cLésdv. Ezután á táppénzek, öregségi é© rokkantsági járulékok felemelésének szükségességéi, hangoztatta Kossá ist'Cidrtfrtdeti, munkálok 20 forintból tengödjénejc. tfángot adott <4 munüiS©ag ama kívánságának, hogy a váiKuatok lehetőleg gondoskodjanak téh tüze,örő* e© burgonyáról é© ennen, árát méitányo© részietekben vonják ie a mimftabérekből. A munkaközvetítés kérdésére térvc szcmbesaaut, azzai, hogy protekciósokat vehcssene* fei az üzemekbe, a munkaközvetité.©nek c«ak a e^tkszep. vezetéken KCresztái Szabad történni. Majd a szakszervezetek körűi íeliángo.t poiiiiaai harc kérdéseinek targya.á©ára étn á- é© a követketölte« monctótitó: , < — Határozottan meg keu mondanom, hagy m, nem bánjuk, ha a Ktegazdaparx akár 77 agrúrk*- pvlseieíi szervezetet hoz i© létre, de mi a íöldmunka©ság és kisbirtokosság érdekképviseleti 9zervezeLének, a 70 eve fennálló szakszervezetet tartjuk és azt meg 1© fogjuk védelmezni.' — Nagyon megnőtt a Kisgazdapártba bete.epedcu tőkések étvágya. M0©4 már arról Írnak, hogy szak©ze>vczeti törvényt fognak készíteni é© ezt benyújtják a parlamentbe. Ebben a törvényéén összefoglalják a szakszérvC/.eten be.üi a demokráciát biztos.tó é© szaba.yozó szakszervezeti jogokat. Miért akarja hát a Kisgazdapárt kalodába 8/oritam a szakszervezeteket. Azért, mert most már nyíltan n<-m a parasztság, hanera a reakciós nagytőkések pártjává válik. —- A kormánynak mi fogjuk benyújtani a szakszervezeti törvényi, csakhogy a mi törvényünk még több jogot ad a szakszervezeteknek, még több befolyást biztonfc a magyar doigyar dolgozóknak, — fejezte be beszédéi a je.enievők hosszas tapsa kózepettö KÓssa István, majd az összv®zetőségi iié© következő szóqoka V-ass Miklós heiyeues főtitkár emelkedett szólásra. Kijelentette, hogy nincsen m ge<rve a bizalmiakkal é© az' üzémi bizottsági "tagokkal. Figyelmeztette a bizauntakat, hogy kevesebbel törődjenek a nap, politikával, eheiyeu szervezzenek, é© a munkásság bájáivá. törődjenek. Nagy vívmánynak tartja, hogy sikerütt az 1938-a© életszínvonal 30 szazaiékát bizousitani a dolgozó népreteg számára. Leszögezte, hogy mig a mult háború után 6 évig Tartott a taJpraabá© péniágyi téren, addig rnosi külföldi 'köic©ön nélkül hónapok alatt értékálló uénn napoti a nemzet Ezután Csaplár Péter felolvasta az ossz vezetőségi ülés határozatát, amely a következőképp hangzik; Követelik: 1. A pénzügyi kormányzat olyanoknak adjon hiteleket, akik a kapott kölcsönt a termelés fokozására és minél több munkás foglalkoztatására használják fel, 2. Az ipari árak sürgős leszállítását, 3. Meg kell gyorsítani és meg kell javítani a termelési tanács és a termelési bizottságok munkáját, hogy termelési munka bevezetésével a többet termelő munkás munkájúnak hozamát érezhesse. 4. Mindazokat a vállalatokat, amelyek termelését a vállalkozók csökkentik, vagy beszüntetik, kártalanítás nélkül ki kell sajátítani és állami kezelésbe kell venni. 5. Azokban az üzemekben* amelyeinek termékei számára belföldön vagy külföldön piaci lehetőségek biztosithatók, Z—3 váltásos munkát kell bevezetni. e. A magyar ipar vállalja külföldi nyersanyagoknak bérmunka-alapon való feldolgozását. 7. Az állam és önkormányzatok pénzügyi támogatásával, továbbá minden rendelkezésre álló anyag kihasználásával ekjsegitenr dö az építkezések megindítása. Az összvezetőségi ülés szükségesnek tartja a közmunkák megindítását, a munkaidő átmeneti csökkentését a szakszervezetek javaslata és a szakszervezeti tanács hozzájárulása alapján. Amennyiben, mindezen rendszabályok gyors lebonyolítása nem válnék lehetővé, az állam és az önkormányzatok részéről a. szakszervezetek utján munkanélküli segély folyósítását kell elrendelni. 8. Követeli a családi pótlók ujbób. folyósítását, a jelenlegi 30 százalékos táppénznelc legalább 50 százalékra való felemelését éa a munkából kiöregedett vagy munkában megrokkant dolgozók Járadékának felemelését) is. Elcsen elutasította ezután Csaplár Péter azt a támadást, amelyet a kisgazdapárti érdekképviseleti törvénytervezet ' a földműnkásszövetség ellen intézett s amellyel a munkaközvetítés jogát csorbitani igyekszik. A határozati javaslatot az ülés egyhangúlag elfogadta és hozzájárult ahhoz, hogy a határozati javaslatot átnyújtsák Nagy Ferenc miniszterelnöknek. Az ülés az Interna ci onale elnöklésével ért véget.