Délmagyarország, 1946. szeptember (3. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-08 / 200. szám

Wllg proletárjai egyesOBetehl Szegeti, 1946. szeptember 8, vasárnap l\l étfl. 20(1 n. Ara 40 fiiiér. ^MBWMFRMTLMWMTHBMOTM^ HI'OIIIII»NI L»WILWFFL«<WWBIMMKQWWM IIIIIBWIILLBIBMWIIIBPWIIBMIIBWNNWWMWWHILWNW III — III HIHIIIWI II HLIII II HL' II III I I IIILII!•!••• HIHIHI II DELMAGYAKORSZAG k MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT P É L tiim G Y A II O R S Z Á G I NAPILAPJA A MÁSODIK 1RIANON UTÁN KOSSUTH LAJOS ÚTJÁT VÁLASSZUK! Irta: GÁRDOS SÁNDOR Minden magyar ember szive el®>:oruh arra a hírre, hogy a párisi békeér.tektíziet visszautasította azt a szerény magyar kívánságot, amely a román határvonal menten alig 4000 négyze.kdóméternyi /nagyárián ta sáv visszacsatolását kérte. A párisi békeértekeziet tehát visszaállította. a:. .1938- a* *rianoni határokat e? nem va.ószinü, hogy a négy nagyhatalom külügyminiszterei, akik végső fokon megszövegezik a békeszerződést, változtassanak a békeértekezlet határozatán; hiszen éppen a „négy nagy" semmisítette meg a " bécsi döntést. Szembe ken néznünk a valósággal: nincs remény arra, hogy a jogo» magyar igények a világpolitikai helyzet ma. alakulásában kletégüljenek. Már másodszor kaptunk kemeny lecké*. a világtörténelemből. Két ízben is szembehelyezkedtünk a véag ha.aunas demokratikus erőivei és mind a két alkaiominat tökéletes vcreség®? szenvedtünk. A trianoni lecke. azért kaptuk, mer* a német im" perializmus viimosi harciszekere elé fogjuk magunkat, most a párisi kudarcot azért szenvedjük, mert nem • anultunk a trianoni leckébő* és ostoba módon a fasis/ta ka.audoi'oic iegh i. s, g. sepb csaiHteaivá ré1 ttunk Akkor is, most is a demokratikus Magyarországnak keli fizetnie a számiái, amit az imperialista és fas,szia ouhajkodások u?an mutatnak be. Tragikum .enne, ha ezúttal se okulnánk a mű' on és harmadszor is arra az u'ra kanyarodnánk, ameiy elszigetel bennünket, a világ szabadságszerető népei.őt és a végső megsemmisülés nirvánájába vezei. Nézzünk körűt a világban és józan fővej igyekezzünk megállapítani a ne.yzeret. amibe kerü.tünk. A szubadságszere.ö nagyhatalmak ereje vér-s áidoza ok árán elsöpörte a hatóaás utjábóL a fásizmust és most a démonra iku? é.trtíormák mikénti kialakításáért indul gigászi küzdelem. Lassanként kialakulnak az ideo.ogiai ellen.étel? körvonalai" és megkezdődik az eivi harc afölött, hogy a démo" krácia polgári legycn-e — avagy népi. Vagy ueszéljünk még őszintébben: a h.iborus pusztításokból kiemelkedő uj viiúgoi, a csődbe került kapitalista termeé^i rendszer szerint épitsük-e lei, vagy pedig egy más, éSzszerubo, veszély leien, bb és a háborút örökre kizáró rendszer alapján? E két hatalmas eszme körűi csoportosulnak a világtörténelem erői és mi ebben a titáni küzdelemben nagyon kis szerepei, játszhatunk. Mi' cSak statisztálhatunk a vüágszinpadon, oe nagyon fontos, hogy a színpad meiyik részén helyezkedjünk el. és ezuttai jói keli helyezkednünk, mert ha harmadszor is tévedünk, akkor elpusztulunk. Földrajzi fekvésünk felment altot, hogv sokáig töprengjünk afölött hogy melyik oraaira álljunk. Közvetlen szomszédaink Jugoszlávia, csen&zio vákia, Románia és valamennyi keleti kisnemzet nagy patrónusa a ha'atmas Szovjetunió, a népi demovraau reitórd .talaján állnak és most alakítják ki a dunavölgyi áhamok hatalmas föderációs tervét, amely KosSu'h Lajos agyában született nfegElérkezeitt a kedvező alkalom, hogy Kossuth Lajos áima megvalósuljon és létrejöjjön a dunaménti népek gazdasági s politikai összefogása, ami gyökeresen megváltoztatná Keletcurópa helyzetét. A vámunió beveze!ésé-v®i hatalmas fejlődést biz'oritó gazdasági egység alakulna ki, ameiy függetleníteni tudná magát a világgazdasági válságoktól, és hogy ebben az uj dunai konföderációban eltűnnének a sovinizmus által kiélezett nemzeti ellentétek, azt garantálja a Szovjetunió nemzetiségi politikája ameiy a saját uniója kereteben már megvalósította a különféle népíajok békés harmóniájátMagyarországnak sietve be ken illeszkedni a dcmokraiiku3 dunameuti úi'amok közösségébe, ha az? akarja' 1 hogy a párisi donié3 ne legyen végi é-et. jjeie keli nyugodnunk abba, arai megváltozhatatlan. Ne buSmagyarkodjunk röbbé, ne Szőjjünk irredenia állmokat és na kacsintgassunk messze lengertulra, ahoL atyán kevc-e„ törődnek velünk. Maradjunk a valcsá© talaján és igyekezzünk szomszédaink tszmekörébe illeszkedni, ha nem akarjuk, hogy továbbra is etiensoges sziget maradjunk a demokrácia iengerében. A határok, amelyeket, most Párisban oly kemény kézzel rajzoltak meg, a demokratikus dunai konföderációban elvesztik jelentőségüket, de abban a piUaivttban megmerevülnek és börtönfatakk 1 változnak, mihelyt dacból vagy sovmLzia ostobaságból ismét elktílöni jük magunkat demokratikus szómszédainkiól. A második Trianon utan tehát világosan kirajzolódott az az ut, amelyet Magyarországnak követnie keh, ha önálíó államként fenn akar maradni- Ezt az utat Kossuth Lajos jelölte meg és a dunamenti népek harmonikus együttműködésén keresztül boldog, virágzó és békességes magyar élet felé vezet. A p árisi békeértekezleten Megkezdődött a magyar-csehszlovák határkérdés vitája Magyarország álláspontját Sebestyén Pál meghatalmazott miniszter terjesztette elő a magyar bízottság eíőtt — Csehszlovákia követeli a Pozsony körüli hídfőállást (Páris, szeptember 7.) A MTI jelenti:, és 15 szlovák lakos él. Tlyen módon i közlekedés csak nagy kerülővel érhető A magyar területi és politikai bizottság ; meg kell állapítani, hogy Csehszlová-1 el. A Csehszlovákia által kért határpéntek délutáni ülésén az 1938. évi bé ikia túlnyomórészt magyar földműves, k I módosítás folytán csehszlovák területesi döntésről szóló szakaszhoz benyuj-! által lakott területnek Csehszlovákia- .t re kerülne a Rajka község tott csehszlovák indítvány feletti vita j hoz való csatolását kéri ugyanakkor, szemelt A csehszlovák indítvány azt. amikor 200 ezer magyarnak Csehszlojavasolva, hogy az eisy iikjiöiy -t. reJ-yíákiá...V.; '-.rté' ípi'-'-sét szorgfclma* kaszának első mondatához, ameiy igj : ,:a. Tehát Csehszlovákia magyar területet szol: „Az 1938. évi november 2-i bécsi döntés batározmányai semmisek és érvénytelenek" vegyék fel a következő szavakat; „A belőle folyó összes következmények". Hoocl (Anglia) ugy találja, hogy. a csehszlovák javaslat jelen formájában túlságosan messzemenő következményekkel járhat. Novikov (Szovjetunió) azt .javasolja, hogy erre a kérdésre a bizottság következő ülésén térjeneü vissza. A bizottság ezután áttért a pozsonyi hidfőre vonatkozó csehszlovák pótinditvány tárgyalására. Szlávik (Csehszlovákia) •kijelentette, hogy országa érvényesíteni kivánja a legyőzött Magyarországgal szemben területi követeléseit. Itt tulajdonképpen csak határkiigazitásról van szó, agy 145 négyzetkilométeres területről. Szerinte a magyarság ezen a területen kisebbségben van. Pozsonynak csak a Duna jobbpartján van természetes fejlődési lehetősége. Nem tagadja, hogy ennek a köw telesnek okai kizárólag gazdasági es kereskedelmi jelentőségűek. Az elnök ezután emlékeztetett arra, hogy a bizottság elvben elhal ározta a magyar küldöttség meghallgatását. A magyar kíkoldett vissza utasítja a csehszlovák érveket Rövid vita után az elnök felkérte a békeértekezkt főtitkárságának egyik tisztviselőjét, hogy veietse be a magyal- küldöttséget. A magyar küldöttség Sebestyén Pál rendkívüli követtel és meghatalmazott miniszterrel az élén bevonult a terembe. Az elnök felszólítására Sebestyén Pál a következők't adta elő: Azt kéri a csehszlovák küldöttség, hogy a békekongresj/.us a Duna jobbpartján egy jelentékeny kiterjedésű hídfőt biztosítson számára Magyarország. rovására. Nem uj kívánság ez. Az első világháború után Csehszlovákia hasonló igényekkel lépett fel Magyaországgal szemben. Akkor ez a követemagyar lakossággal követel és ugyanakkor a magyar lakosságtól saját területén meg akar szabadulni és a magyarok százezreit szeretné saját területéről Magyarországra átdobni. Csehszlovákia Magyarország rovására kért területi terjeszkedését a következőkkel kivánja indokolni: 1. A csehszlovák főváros közvetlenül a határ mentén fekszik, 2. Pozsony fejlődése csak a kért területen történhet, 3. Pozsonynak, mint dunai az | kikötőnek a fejlődése csak ebben irányban lehetséges. Véleményünk szerint ez az indokolás egyáltalán nem helytálló — folytatta Sebestyén Pál rendkívüli követ. A magyar kiküldött ezután, egyenként megcáfolja a csehszlovák indokolás mindhárom ponitját, majd rámutatott azokra a szempontokra, amelyeket függetlenül a csehszlovák küldöttség által felhozott indokoktól, a javasolt terület átcsatolása ellen szóinak: Ezeket a következőkben sorolta fel: határában létesítendő dunai zsilip, amely 110 község számára életbevágóan fontos és ármentesitő ju.'t illősége van. , A csehszlovák módosító indítvány teljesen ellentétben áll az Atlanti Chartának nemcsak szellemével, hanem betűjével is. Az Atlanti Charta alkotói leszögezték ugyanis, hogy országaik sem egyéb terjeszkedést nem keresnek és semmi olyan területi változásról nem vesznek tudomást, amely nem egyezik meg az érdekelt terület lakosságának szabadon kifejtett óhajával. Sebestyén Pál rendkivül követ és meghatalmazott miniszter beszéde* végién a magyar küldöttség nevében kérte a magyar bizottságot, hogy- a csehszlovák módosító indítványt utasítsa éL A magyar kiküldött felszólalása után UjzéJand képviselője megismételte javaslatát konkrét formában, hogy küldjenek ki %gy háromtagú bizottságot, amely a helyszínen tanulmányozza a. kérdést. Smüh (Egyesült Államok) bejelentette, hogy a, csehszlovák pótinditványnyal kapcsolatosan nyilatkozatot, akart felolvasni, az- idc\ előrehaladottságára üáromtaru bizottságot küld- vató tekintettel azonban azt kéri, hogy - . _ « • ? 1azt a legközelebbi ulesen mondhassa jenek a helyszínre |6]. Az ülés az am2rikai deiegátuS felA szóban levő öt község átcsatolása szólalásával véget ért. r ulyos károkat okozna Magyarország; f közlekedési rendszerében. Másod-, sorban pedig súlyos gazdasági kihatás- t sal járna az átengedett területtel' szomszédos magyar térületre. A terű-' 1.-t, átcsatolása a budapest—bécsi ut, külügyminiszter szombaton délután azaz Magyarország és Ausztria közötti, mielőtt -elindult Párisba, találkozott legfontosabb közlekedési útvonalra len. a három voft ellenséges ország Hűlne kihatással, ugyanis 25 kilométernyi i dö'tségének vezetőivel Gyöngyösi Jászakaszon, megszakadna a Magyarország [ no® magyar külügyminiszterrel, GaS" és Ausztria közötti közvetlen útvonal és | per rí olasz miniszteeinökkei és Tataa Magyarország és Ausztria közötti' xescu román külügyminiszterrel. Bevin találkozása Gyöngyösivel (Páris, szeptember 77.) Bevin brit Groza: A román kormány minden tekintetben biztosítja a magyarság jogait A román béhehütdöilséfí szocialista tagjai a magyar-román baráíság megszilárdításáról (Bukarest, szeptebmer 7.) A román I rádió jelentése szerint ,a román ekés-j lés a nagyhatalmak részéről visszauta- front Bukaresiben gyűlést tartott, ame. sitásra talált. A terület, amelyet Csehszlovákia magának követel; csaknem 150 négyzetkilométer. Ezen a területen soha szlovák lakosság nem volt. Az 1946-os adatok szerint a csehszlovák delegáció által követeit magyar területen jelenleg 6991 magvar, 1843 horvát lyen Groza miniszterelnök a román(Páris, szeptember 7.) A román békeküldöítség szocialistapárti tagjai a következő üzenetet intézték a román néphez; Hála a román küldöttság temagyar kérdéssel kapcsolatosan hang- • vékenivségének és minden ország szosulyozta, hogy a román kormártyi min- j cialista és demokratikus elemieíi támoden tekintetben biztosítja az erdélyi [ gatásának, az igazságos román állásmapyarsó.g jogait. A béke erősítése ér_ I pont győzött. Erdélyt teljes egészében dekében megértést és támogatást kért' Romániának ítélték. Köszönetünket ek az erdélyi magyaroktól. . sősorban a Szovjetunióhoz intéztük.