Délmagyarország, 1946. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1946-01-15 / 12. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Szeged, 1948, január 15, kedd »itaiW«».woaagaaaEaBS«Mgi»fyi>iiiri wwnnwarai til, évf. 12. sz. — fira 500P A Mlagyar Kommunista Párt délmagyarországi xiet pí 1 & jp f ei Egy rendeis! elalszik... Vasárnapi vezércikkünk érthető ér­deklődést váltott ki. Senki száraára sem lehet közömbös honvédségünk demokratizálása,- amely belbiztonsá­gunk szempontjából legfontosabb ten­nivalónk) Harminc éven belül két­szer taszította Magyarországot ka­tasztrófába az osztrák szoldateszka­szellem, nem lehet hát csodálkozni azon, ha mindenünnen aggódó tekin­tetek veszik körül a demokratikus magyar honvédség születéséi. Elég keservesén megy nálunk minden. Lépten-nyomon látjuk a reakció mes­terkedéseit, egyirányú "törekvése van: megbuktatni a magyar demokráciát! Ezek az aggodalmak csendültek ki vasárnapi vezércikkünkből fs, amikor sérelmeztük a nyilas és népellenes magatartású, Szálasira felesküdött volt tisztek szabad mozgását, 'gyöngyéletét a szegedi korzón. Jólesően regisztrál­juk, hogy a sok közül felemliteit Debreczeny és DamaszTows'zky figu­rák azóta lakat alatt vannak.. Annál rossskédvübben vesszük tudomásul, hogy a cikkünkben irt Tombor Jenő­féle rendelet még ma seih látott nap­világot. Körülbelül 10 nápja annak, hogy hirt adtak a lapok árról a hon­védelmi miniszteri rendéletről, 'hogy a Nyugatról hazatérő hivatásos tisz­teket és altisztekét a katonai" rendé­szeti közegek őrizetbe veszik. Buda­pesti híradás 'nyomán a Déhnagyar­ország is közölte e'zt az "értesülést s erre a honvédelmi minisztérium minisztert sajtóirodája január 1-én kelt levélében a következő sorok köz­lésére kert fel bennünket: >A honvédéimi miniszter rendelet­tervezetei terjesztett a miniszterta­nács elé, amely Szerint a volt honvéd­ségnek hivatásos álldmányába tarto­zott vagy ilyen "állományából szár­mazott azokat a tagjait, akik Ausz­tria vagy Németország területéről ha­difogságból térnék vissza, katonai fel­ügyelet alatt álló gvüjtőtáborokban ideiglenes őrizet alá keli helyezni, ha rájuknézve a'8130—1939 ME számú rendeletben meghátáro/oü, a rendőr­hatósági őrizet alá helyezésre (in­ternálásra) okul szolgáló körülmények forognak fenn. A katonai őrizetbe vétel csak az igazoló eljárás jogerős befejezéséig farthaf. E rendeletter­vezet iényege tehát az, hogy a szó­hanforgó egyéneket *<iz igazoló eljárás befejezéséig ne a polgári hatóságok, hanem a katonai hátóságok helyez­zék és tartsák őrizetben. A rende­lettervezet. tárgyában a miniszterta­nács még nem hózott döntést.* Beidig szót a hivatalos nyilatkozat, amely — mirit már emiitettük — cik­kűnk megjelenése előtt íródott, tehát nem reílekszió, vagy cáfolat azoira, amikét vasárnapi vezércikkünkben megállapítottunk. Tudunk azonban ar­ríil, hogy az éppen Szegeden tartóz­kodó Zentay nonvédelmi államtitkár hasonló nyilatkozatra készül, de ezekre a nyilatkozatokra egyforma választ adhatunk. Egy rendelet el­aludt, amely rendéletet már hóna­pokkal ezelőtt ki kellett volna adni •zórt, hogy a demokratikus magyar honvédség megtisztuljon végre a né­met járszalagon mozgó hitlérista szol­dateszka-szellemtől. Már régen el kel­tett volna távolítani a hadseregből nemcsak azokat, akiknek valami kö­zük van Hitler háborújának forszi­rozásához, de — hangsúlyozzuk — kthúvolyezni a társadalomból mind­azokat, akik Szálásira felesküdtek és kwnentek Németországba. Készséggel elismerjük azonban azt, hogy a sze­gedi katonái politikai osztály a ki nem adott rendelet hiányában csupán arra az öntevékenységre van Utalva, ami °WWW™™hm 'JWH'l a katonai politikái osztály minden1 sajtóiroda, akár mh'ga a honvédéin! egyes tagjának demokratikus érzésből államtitkár nyilatkozik is. Végre neon fakadó sajátja. Ezen az állásponton-, szavakat, hanem tettéket vár a 'Me­kon még az sem változtat, ha akár a lős vezetőktől a magyar nép! Groza smegliLÍvla Tildy holtan. több lacjfárf Momániába Február 23-án és 2Fén román-magyar f ilmnapokat rendeznek Bukarestben Budapest, január 14 (Saját tudósí­tónk telefonjelentése.) Bukaresti jelen­tés szerint Groza román miniszterelnök megbízottja Budapestre indul, hogy személyesen adja át Tildy Zoltán miniszterelnöknek a román minisz­terelnök meghívását a február 23. és 24-én tartandó bukarcsli^magyar­román filmnapokra. Tildy Zoltán miniszterelnökön kivül Balla Antal tájékoztatásügyi minisztert. Bán Antal iparügyi minisztert és Ke­resztúri; Dezső kultuszminiszt rt is meghívták, továbbá a kiváló magyar színművészeket és színművésznőket, filmrendezőket, filmszerzőket. A román kormány a magyar vendégekért külön­vonatot küld. Amikor a különvonat visszatér, egy vagon élelmiszeri is kül­denek ajándékul agbudapesti Hunnia­filmgyár munkásai számara. A magyar­román filmnapok keretében magyar filmek is bemutatásra kerülnek Boka­restben. Négymillió dollár értékű segítséget küld az UNRA Magyarországnak 4 betegek gyógyszera gyermekek és szoptatós anyáit élelmiszersegitséget kapnak — Magyarország korlátolt mértékű segítségben részesíi! (Budapest, január 14) Lehman, az UNRA vezérigazgatója az alábbi táv­iratot intézte Tildy Zoltán miniszter­elnökhöz : Örömmel érlesüllem. hogy kor­mányának kérésére az UNÉA köz­ponti bizottsága ma felhatalmazást adott a szervezetnek, hogy négymillió dollár értékben Magyargrszág részére a legsürgősebb segélyt nyújtsa. A megállapított program: 1. gyógyszer és egészségügyi segélyre és szerekre, 2. a legnagyobb nélkülözést szenvedő személyek, mint a gyermekek, szop-' tatós és terhes anyák részére a leg­sürgősebb segély nyújtására szorít­kozik. Ezzel kapcsolatban az admi­nisztráció haladéktalanul lépéseket tett, hogy megállapítsa Magyarország különleges szükségleteit és megkezdje a legsürgősebb szállításokat. (MTI) (Newyork, január 14) A newyorki rádió jelenti: Az Egyesült Nemzetek segitő szervezetének washingtoni köz­ponti bizottsága ugy határozott, hogy Magyarország támogatására korlátolt segitő programot dolgoz ki. A határo­zatot az UNRA közpoati bizottsága Til dg Zoltán magyar miniszterelnök és a magyarországi szövetséges ellen­őrző bizottság javaslata alapján hozta, hogy elhárítsa a téli hÓHapokban Ma­gyarországot fenyegető éhínséget és járványveszély? Az elmúlt télen Olasz­ország ugyanilyen korlátolt támogatás­ban részesült és ujabban az UNRA központi bizottsága felhatalmazást ka­pott, hogy hasonló támogatásban ré­szesítse Ausztriát, valamint Ukrajna és Bjelo-Russia köztársaságokat. Még a védelem lanui is ferheiőea vallottak Tukats ellen A népbiróság az ügyész tiltakozása eílenére ugy döntött, hogy tanuként kihallgatja Hamvas Endre dr megyéspüspököt (Szeged, január 14) A Tukats-per hétfői tárgyalását kilenc óra után nyitotla még Féiegyházy tanácselnök. Először özv. Weisz Árminné Fazekas Kádár Juliannát hallgatták ki, aki Steiner Gyula fotóriporter internálásá­ról, majd elhurcolásáról vallott. A fo­tóriporter érdekében egyizben Tu­katshóz is elment, aki a tanút »Ta-r karodj innen«-kiáltással utasította el. Ezután a védelem tanúi teltek val­lomást. Dr. Simon József városi al­jegyző Tukatsnak a felsőközponti gaz­dakörben tartott beszédeiről hallgat­ták ki. Simon részletesen nem emlé­kezett a beszédekre, de arról tudo­mása van, hogy Gémes György gazda ellen, aki az egyik gyűlésen a levenle­intézménvt kifogásolta, mért elvonja a munkaerőket a termeléstől — eljárást indítottak. Hogy ki indított eljárást, a tanu nem tudja. Azt sem tudja, hogy kinek a parancsára vittek cl a kiürítéskor a közvágóhidról ötven mé' termázsa zsiradékot. A védő 'indítvá­nyára a bíróság ismertette Tukats egyik felsőtanyai beszédét, melyben a termelés fokozását sürgette. Polónvi ügyész kéri a vádlott 1943 november 8-i beszédének ismertetését, mely­ben a háború folytatására Izgatott, egészen a győzelmes békéig. Dr. Si­mon elismerte a beszédek valódisá­gát. Dr. RechtenwaM' Kristóf ügyvéd a vádlott felsőtanyai gazdasági egyesü­letben tartott beszédéről tett vallo­mást. Elismerte, hogy Tukats a há­ború folytatására biztatott. A kővet­kező tanu Wagner Gyula ny. műszaki tanácsos, aki tanúvallomásában az ár­vízvédelmi vizlecsapolásokat ismer­tette. Majd Berey Géza internálási ügyében vallott. Dr. Cserzy Mihály közbenjárására elment Tukatshoz Be­rev érdekében — körülbelül a nyár folyamán történt »z —, de Tukats azt válaszolta: az ügyben nem tehet sem­mit, mert Bereyt már elvitték Ma­gyarországról. Ezzel szemben PolónyS ügyész megállapította, hogy Berey még októberben is Bácstopolyán volt. A védelem további tanúi sorakoz­nak tel ezután, de kevés sikerrel szerepelgetnek a vádlott mellett, mert legtöbbjük semmire sem emlékszik vagy ha emlékszik is, végül a vádlott ellen szól vallomása. László János fel­sőközponti plébánost, dr. Szűcs "János városi aljegyzőt és az internálás alatt levő Pálvölgyi István volt közellátási felügyelőt Tukats Sándornak 1943 no­vemberében Felsntnnyán mondott be­szédével kapcsolatban hallgatják ki. Egyikük sem emlékszik pontosan a beszédre, Qe hosszas faggatás után beismerik, hogy olyan tartalmú vof ahogyan annakidején az UJ Nemzed leírta, tehát alkalmas volt arra, hogy a háború továbbfolytatására uszítson. Ugyanígy vall Makra Ferenc gazdál­kodó, a szatymazi gazdakör elnöke a vádlott szatymazi, Merényi Vince fel­sővárosi plébános, házfőnök és Ratner Féfenc asztalosmester pedig Tukats felsővárosi beszédéről. Zslday Imre miniszteri oszlálytanácsos Tukats ár­vízvédelmi intézkedéseiről vall és ki­jelenti, hogy a vádlottat erőszakos embernek ismerte.' Dr. Baráti Pál városi aljegyző a vádlott főispáni lemondásának körül­ményeiről tesz tanúvallomást és a tárgyalás során m'ár előfordult határ­időnaplóval kapcsolatosan. A tanukat nem eskette meg a nép­biróság. A tanúkihallgatások után Polény! Jenő népügyész óvást emel az elten, hogy dr. Hamvas Endre c se nádi püs­pököt megidézzék, mert szerinte olyan tiszteletreméltó személynek, mint a csanádi püspök, megidézése ilyen po­litikai bünügyben, nem tesz jó szolgá­latot a demokráciának és a szegedi közbékének. A védő ezzel szemben kéri a csu­hád! püspök kihallgatását, mert val­lomása igen döntő az akkori esemé­nyekre .vonatkozóari. Egyben kért Schneider Vencel kihallgatását ís. A népbiróság határozathozatalra vo­nult vissza, fnajd ugy döntött, hogy dr. Hamvas Endre tnegyéspűspököf tanuként kihallgatja. Schneider " Ven­celt azonban nem Idézi meg A főtir­gyalást kedden reggel 9 órakor foly­ta tják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom