Délmagyarország, 1946. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1946-01-15 / 12. szám

* . O ® L. FTT A G F A I O H S Z A G Hét Balázs-eliailAs ''Szegedi, január 14) Szombaton dél­ukía nagy érddelíkfe mellett tartotta meg ttatázs Béla elvtárs »£?lclniiség és ^(iefaSamex! című szemináriumá­nak befejező előadását az Ujsagiró­oltiionban. Ezalkálommal azt fejte­gette, hogy a marxista filozófia an­nak ellenére, liogy dialektikusán ma­terialista filozófia,' vagyis kiinduló­pontja az anyag, mégis egyben a leg­taéü&mibb filozófia, mert az emberi öntudatot, a politikái és gazdásági életben az osztályöaUMatot, tehát szel­ton»i tényezőt tart mindenekfelett a légiontosabbnak és áz élet kormány­zójának. A továbbiakban a marxista Vnágszeufiélétiiefc est a magas szel­lemiségéi mulatta meg egy sajátos té­mán : a széjiségc®. Rámutatott arra, hogy a szépség eddig legtöbbször •gyet jelentett a szépítéssel, mert azt állították, hogy a' valóság nem le­het szép. A mindennapi élet apró az épségeiről beszélt és kifejtette, hogy a szépség végeredményben általános ssuberi ideál. UJSaáea emberitek joga vau a szépséghez 'és éppen ezért a forradalmak végső oélja is a szépség ofaiyerésére irányul. Szembeszállt a Icán ti filozófiának azzal az ismert ál­lításával, hogy szép az, ami érdek nél­1*d tetszik és kitűnő okfejtéssel bi­zouyitottá, hogy a tökéletesnek, a togmr-.gasabbrtentiü értéknek megköze­lítése 'vagv lehetőség szerinti meg­valósítása lehet az igazi szépség alapja. Természetesei! ez is nemcsak •épek. dé osztályok szerint is vál­tozó lehet. Végül rámutatott árrá, hogy az e,i*n­bort szépség csalt a szaiiaűssíghan valóstiíhat meg, amikor néni fesz el­nyomóit, tehát egy boldogabb osztály­teHan társadaJombau. A , szépség nem csak a kiváltságosoké, hanem minden szabad emberé, elsősorban a dolgozóké kell hogy legyen. A kiváló szocialista írót előadása elején Gerő Ernő tb. tanácsnok üdvö­zölte, utána pedig Bárdos Sándor elv­társ, a Délmagyarország felelős szer­kesztője, az Ujsagirőotfhon ügyvezető elnöke köszönte meg értékés előadás­sorozatát. Vasárnap délelőtt a városháza kőz gyűlési termőben a Szovjet-Magyar Művelődési Társaság meghívására a sióvjet wtiunfivéSBetr®! beszélt Ba­Kzs elvtárs. Rövid visszapillantást ve­tett általában a színművészet fejlődé­sére, ma'jd rámutatott arra, hogy 'a szovjet művészek a színházban akar­ják tudatosítani az emberek életét. A Szovjetunióban hatalmas érdeklő­dés nyilvánul meg" a színjátszás" iránt és nem riadnak meg semilyen aka­dálytól sem. A szovjet szinjálsz?ís hőskora éppen arra az időre esik, amikor az embereknek igen rosszul ment a sora és sem 'élelem, sem fű­tőanyag nem volt elegendő az or­szágban. Ma 420 ezer színtársulat inükitdlk a Szovjetnnfó&an és mind­egyik állandóan telt házak mellett játszit/ úgyhogy még állami szubven­otóra sincs szükségük. A szovjet szín­házak mind nemzeti színházak, ez­által a sfcovjet liép ezekét a magáénak őrzi. Valóban áz övék is, de nemcsak a színház a népé, hanem a színjátszás is. A szovjet színjátszás szinte nép­művészet és sok eredeti népi színjá­tékot is adnak elő. Ezzel kapcsolato­san kifejtette Balázs elvtárs, hogy nekünk is a magyar Képi játékokból és népűnk dráma! hagyományaiból, a balladákból és betlehemes játékokhói kellene lelépilentink a népi magyar színjátékot. Előadásában beszélt tnég a szovjet színházai: közötti versenyekről és ar­ról a nagy szeretetről, iunellyel a szov­jet nép a színészekét, de különösen a rendezőket körülveszi. A számos ér­dekes példával megvilágított elő­adást dr. Bartucs Lajos egyetemi ta­nár. a Szovjet-Magyar Művelődési Társaság elnöke vezette be, majd ntána megköszönte a kiváló előadó­nak. Feltűnést kelteit, hogy a szakszóm­pontból is rendkívül érdekes és tanul­ságos előadás hallgatóságának sorá­ból hiányozlak Nemzeti Színházunk társulatának tagjai. Mindössze hár­man voltak a színészeket különösen érdeklő előadáson. Kfiveteljük az áriireitegeSiic rfézfátását az állami áppará és bírói iar megtisztítását Farkos Mihály elvtárs nagy beszéde a MKP hétapos országos páríértekezletén (Budapest január 14.) A Magyar Kommunista "Párt kétnapos örszágo pár tér tekezle'te t tartott. Farkas Mihály elvtárs, a párt főtitkárságának a tagja a bel- és külpolitikái helyzetről tar­tott előadást. A kóalidós kormány eddigi munká­járól megállapítottá, hogy a döntő kérdésiekben nem hozott még kellő eredményeket. A közellátás kérdésé­ben a kormáriynák radikálisabb in­tézkedéseket kell i'oganatositani. A kormány az infláció megfékezésére bevezette rendeletileg az adópengői és lebélyegeztette a pénzt. Az első in­tézkedésnek az kell, hogy a kövtekez­ménye légyen,' "hogy a gazdagok is és elsősorban a gazdagok fizessenek adót. A barik jegydézsm'á nem hozta irieg a'kivánt eredményt, — mondotta Farkás Mihály cíviárs. 'Az árszínvonal ma már elérte, sőt bizonyos árucik­kékben már tul is baladta a bank­jegylebélyegzés előtti árszínvonalat. Ennek olia a magyar nagytőke szabó­tálasa. Mesterségesen felhajtották a dollár 'árát és Ismét a dollárhoz vi­Azonbdn a magyar demokrácia liar-! cos tábora ellentámadásba lendül, i Összefog minden őszintén demokra­tikus erőt, megerősíti a két munkás­párt harci frontját és ha kell, a tömegek' mozgósításával fólvtatja a harcot a Nemzeti Függetlenségi Front teljes programmjánák megvalósításá­ért. Köveleljük a ''Nemzéli Bank pénz­ügyi politikájának megváltoztatását, a nagy spekulánsok, a szabotáló gyáro­sok ellen. Követeljük az árubejelen­tési kötelezteltgégüknek eleget néni tevő árurejtegelő nagykereskedők és gyárosok azonnali letartóztatását. Rö­vid utón el kell távolítani a hadse­régből a reakciós Liszteket és hajtsa végre a kormány az állami apparátus és a birói kar megtisztítását. A re­akció elleni harc fegyvere ma a ter­melés Tokozása. Meg kell javítani a munkamorált. A megyei titkárok jelentéséi kö­vetkeztek ezután, amelyek a vidék panaszait tárták fel. A jelentések sze­rint a reakció a falusi közigazgatás­szonyito'tták az árupiacot. A zárolási i ban is támadó politikát folytat. Azj rendeletet nem hajtották végre. A j igazoló bizottságok igazolják a fasisz-| reakció, — mondotta a továbbiakban tíkat és visszaültetik őket a régí ál-! — nemcsák gazdásági vonalon ment át nyilt támadásba a demokrácia el­len, hanem meg akarja akadályozni az államapparátus ' megtisztítását. lásukba. A falusi földigénylő bízott- 5 ságok tagjait megfélemlítik a terme­lési bizottságok rendelkezéseikéi nem folytatják. Lelepleztek egy Szegedre is Sillerje ripSepterfesztö fasiszta bűnszövetkezetet Átadták az ügyészségnek a b endet tagjait, köztük Matuszka István szegedi gázgyári tisztviselőt (Szeged, január 14) A liódmezővá- _ a röpcédulák szövegét, amit testvéré­sárhelyi rendőrségen megindított nyo mozás alapján Vásárhelyre, Makóra és Szegedre kitérjedö fasiszta bűncselek­ményt fedeztek fel. Lelepleztek egy társaságot, amelynek tagjai a demokrá­ciát és "annak vezetőit gyalázó, fasiszta szellemet terjesztő röpiratokat terjesz­tettek. A nyomozás során kiderült, hogy a röpcédulákat egy szervezett társaság állította elő és azokat Szege­den, Makón és Hódmezővásárhelyen egyidőben terjesztette. A röpcédulák értelmi szerzője Gaál Tamás makói lakos volt, aki Vásárhe­lyen egy nyomdában dolgozott. Ö irta nek, Gaál László nyomdatutajdonosnak makói nyomdájában szedett ki és sok­szorosított. Gaál Tamás többeket be­vont a röpcédulák terjesztésébe. A házkutatások során a makói nyomdá­ban többszáz darab röplapot, egy vá­sárhelyi leánynál pedig harminc dara­bot taíáitak. A társaság tagjai közt volt még Matuszka István szegedi gáz­gyári tisztviselő. A rendőrség politikai osztálya Gaál Lászlót és Gaál Tamást, valamint Matuszka Istvánt őrizetbe vette és átadta a népügyészségnek ahol megindították ellenük az eljárást -000— * Ujabb háborús bűnösöket hoznak haza Orertdi Norbert a nyilas számonkérőszék iőkóhéra is köztük van Budapest, január 14. (Saját tudósí­tónk telefonjelentése.) Hétfőn réggel az államrendőrség politikai osztálya nakidején a napbcgyutcái főhadiszál­lásról ő irányította 'a tömegkivégzése­két. A Budapestre érkező foglyok kü 1946 január 13. Mintha iui sem történi volna az utolsó néhány 'évtizedben. Az ország sír­ásót és professzionista rombolói ugy. terpeszkednek az ország romjain, mintha bűnük érdeméként kerültek Volna, vezető állásokba. A közigaz­gatásban, a vasútnál, a postánál és a demokratikus magyar jövő legféltettebb posztján, az iskolák­ban is garázdálkodik a zöld káder. De most már elég volt a szavakból, A legkíméletlenebb, a legerólyesebb tetteket követeljük. Itt Szegeden is számtalan olyan egyén vezető po­zíciókban szolgálja még mindig a szegedi gondolatot*, mely gondo­latból gyilkosság, halál, rablás és nemzetpusztulás szármázott. Felkeli tenni a kérdést, hogy a demokrácia végtelen türelmével meddig tön. nogy azok üljenek a nyakán, akiket a nápb.iróságok, az igazoló hksoU­ságok is megbélyegeztek. Meddig bizeik a demokratikus kormány rendeleteinek végrehajtását azokra., akiket rendőri felügyelet alá kellett helyezni? Csodálkozhatunk-e, hogy minden ió szándékú intézkedés a • szegedi, gondólat kátyújába ra­gad, amikor betyárok még mindig csendőrszerépét játszanak. Sok nevet" említhetünk, de pél­dának álljon itt vitéz Zsiday. még ma" is miniszteri tanácsos, még ma is a folyammérnöki hivatal veze­tője, aki tízerikilenc évig volt a fajvédő társaság (agja — az igazoló bizottság állásvesztésre ifélje még a népbiróság is ötc.vi mellőzést rótt rá. 'Követéljük a kormányhatalomtól, hogy a' főispánnal, a várossal, -•» rendőrséggel karöltve a legrövidebb időn belül végezzék el a nagytaka­rítást és ne várják meg, mig maga a nép veszi kézébe a vasseprüt. értesítést kapott az amerikai batósá-' zött van Faltéréi- tábornok is, a bu- külföldre 000 goktól, hogy hétfőn d háborús bünö- cíapesti német követséghez beosztott! jiei\4>én 300, . vidékre' sök űjabb csoportját szállítják Buda- volt légügyi attasé. FüLteremek szin- * ' a r-cptt-i pestre. A legújabb értesülések szerint máris útban van Budapest felé Orendí Norbert csendőrezredes, a nyílás szá­monkérőszék hírhedt főhóhérá. An­tén része "volt a nyilas háborús puccs­ban. Rajtuk kivül több nyilas párt­szolgálatos" "és vezető van a csoport­ban. A vonatfosztogatók ellen A rendőrség és a MAV különleges vasútbiztosító őrségei szervezeti Budapest, január 14. (Saját tudósí­tónk telefonjelentése) Az elmúlt héten tárgyalások kezdődtek a MÁV és az államrendőrség kőzött az utóbbi idő­ben veszedelmesen elszaporodott vas­úti fosztogatókkal kapcsolatban. A tár­gyalások eredményeképpen a rendőr­ség és a MÁV különleges vasútbiztosító őrségeket szervezett és ezek már ja­nuár 14-én megkezdték működésűket. A vasútbiztosító őrséget az erre a célra kiképzett, megbízható rendőrségi alakulatok mellett, önként jelentkező MAValkalmazottakból is kiegészítik. A vasútbiztosító őröket speciális riasztóberendezéssel látták ei. Felada­tuk főként a vonatszállitmányok meg­védésére szorítkozik. Az első ilyen vonatbiztosiló őrséget a miskolci pályaudvar vasutas sze­mélyzete állította fel, amely csütörtö­kön kezdte meg mynkáját. Már az első éjjel fényeben kiállta a próbát ez az őrszemélyzet, mert számos szén­és fatolvajt sikerült ártalmatlanná tenni. (MTI) a lliievszett renőffrtisztvissfök megmaradnak állásukban Nagy Imre elvtárs, belügyminiszter nyilatkozata (Budapest, jariudr 14) Nagy Imre elvtárs, belügyminiszter a következük közlésére kérte fel a Magyar Távirati Irodái : Az » Igazság* című hetilap Ja­nuár 8-iki számában á rendőrségi po­zíciók elosztásáról közlemény jelent meg. A kinevezett rendőrtisztviselők valamennyied megmaradnák állásuk­ban. Az »Igazágs« cikke, akarva nem akarva megbontja a íendőrség fegyel­mét. Nincs tudomásom arról, hogy olyan pártközi megállapodás történt volna, mely a rendőrségi állásokat 50 százalékos alapon elosztotta. Az ilyen megállapódási a rendőrség ré­szére (károsnak is tartanám. wfflrajymTflirniinÉindiMMi iTH i'itwnarvHiwe—ma— Felemelték a posta! díjszabást! Budapest, január 14. (Saját tudósí­tónk telefon jelentése) A hivatalos lap vasárnapi száma közli a közlekedési miniszter rendeletét a postadijszabás egyes tételeinek megváltoztatásáról. A rendelet érteiméten a levél bérmente­sítési dija helyben 400, vidékre 600 A levelezőlap 400, külföldre 1800 pengő. A csekkbefizetési dij 50 ezer pengőnként száz pengő. .Ezenkívül kezelési dij esekkenkint külön 100 pengő. A postacsomagok dija belföldre 5 20 kilóig 3000-14.000 pengő. Közönséges távirat szódija 30® pengő A sürgős táviraté 600, helyi táv­iraté 125 pengő. A külön vonalú telefon­állomás beszerelési dija 120.000 peugö. A rádióbereudezés használati dija havi 10.000 pengő. Az uj díjszabás január 16-án lép életbe. Baseli Fe?enc Mstafivezér a Dépliiréság előtt Budapest január 14. (Saját tudósí­tónk telefonjetentése.) A budapesti népbiróság Gátfalvg István-tanácsa kedden reggel kilenc órakor kezdi meg a budapesti ("büntető törvényszéken Basch Ferenc ügyének tárgyalását. A magyarországi Volksbund vezérét háborús és népellenes bűnök soroza­tával vádolja a népügyészség. Husz tanút hal Iga Inak ki ebben az ügy bon és Ítélethirdetésre valószínűen pénte­ken kerül sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom