Délmagyarország, 1945. szeptember (2. évfolyam, 197-221. szám)

1945-09-13 / 206. szám

4 fífilőnlenyomat a hadifoglyok részére értékű hadianyaggal — fegyverrel, lőszerrel, repülőgéppel stb. — támogatta Hitleréket. A német megszállást előkészítő árulóknak a Volksbundnak, Hitler-ifjaknak, SS-tiszteknek több, mint 200 millió pengőt fizettek ki. Persze a német megszállás költségeit több, mint 1 milliárd pengőt is a magyar dolgozók fedezték, szintúgy, mint a magyarországi üzemek leszerelésének és Németországba szállításának költségeit. Az is természetes volt, hogy a német hadseregbe lépett hazaárulók családtagjait a magyar kormány milliós összegekkel támogatta. S nem beszélünk — hosszú lenne elsorolni — az elrabolt gépek, raktárak, műkincsek végeláthatatlan listájáról. Ha a fenti összegeket összehasonlítjuk a Szovjetuniónak fizetendő kárpótlással, látjuk, hogy a fegyverszüneti egyezmény 300 millió dollárt azaz másfélmilliárd pengőt ró ki Magyarországra, mely összeget 6 év alatt kell kifizetni. A magyar reakció évente több, mint 800 milliót ajándékozott (a gépi felszerelésekből stb. eltekintve) Hitleréknek, a jóvátétel évi összege 250 millió. Ez tehát a tiszta képe az „országgyarapító" Horthy és társai nemzetvesztő munkájának. így nézett ki a szegedi gondolat nemzeti „keresztény politikája! S akkor, mikor szétnézünk elpusztult országunk romjai fölött, kettőzött erővel és akarattal kell hozzálátnunk a munkához, hogy a magyar néven ejtett ezernyi szégyenfoltot letöröljük és végre felemelkedjünk a szabad demokratikus nemzetek sorába. Rendőrség, népbirőságok és igazoló-bizottságok tisztitiák meg a fasiszta szennytől a demokratikus Magyarországot átszervezték az államrendőrséget — A népbirőságok és igazolé-bizottságok összetétele Az a változás, amely felszabadult országunkban bekövetkezett, egészen átalakitottta a magyar rendészetet és jelentős változásokat hozott az igazságszolgáltatás terén is. Rendészetünk mind külső tormajában, mind belső szellemét tekintve teljesen átalakult, az igazságszolgáltatásban pedig a bíráskodásnak egészen uj, demo kratikus formája alakult ki: a népbiráskodds. A csendőrséget megszüntették, a rendőrséget államosították A Horthy-rezsim fasiszta Magyarországának legfélmetesebb támasza a csendőrség és a rendőrség volt. Magyarországot belföldön is ugy emlegették, mint tipikus rendőrállamot, ahol m'nden polgár, de főleg az elnyomo . iégedetlen munkás, paraszt és kispu Vi proletár szinte csendőri felügyelet és rendőri megfigyelés alatt áll. A {elszabadult Magyarország demokratikus elvek szerint kormányzó ideiglenes nemzeti kormányának első dolga volt, hogy a rendészetet jól megszervezze. A fasiszta rendőrség személyzete és a zsidófaló és munkásnyuzó Endre László, meg Baky László csendőrei a bevonuio Vörös Hadsereg elől mindenütt elmenekültek, a felszabadult falvak és városok rendfentartók nélkül maradtak. A demokratikus rendőrség alapjait mindenütt maga a polgárság vetette meg, megszervezve a feladatát kiiüen ellátó polgárőrséget, ebből alakult ki a demokratikus államrendőrség. Erdei Ferenc belügyminiszter és Farkas Mihály elvtárs, belügyi államtitkár ugy szervezték meg az uj rendőrséget, hogy az teljesen megfeleljen a népuraim i rendszernek. A csendőrséget megszüntették, a magyarság elnyomatásának egyik legsötétebb korszakából, a Bachkorszakból ittmaradt kakastollas zsandár eltűnt a magyar falu'ból, vele együtt eltűnt az. erőszak, a megfélemlítés rendszere. Helyét a falvakban , és a pusztákon is a rendőrség vette át. A rendőrség őrszemélyzetének tagjai a nép fiai közül és azok közül a régi rendörök közül kerülnek ki, akik megfeleltek a demokratikus követelményeknek. A rendőrtisztikar tagjait demokratikus elvek szerint a községi és megyei önkormányzatok választották meg és a választás alapján a minisztertanács, illetve a belügyminiszter nevezte ki őket. A rendőrség szervezetében jelentős változás, hogy a tiszti és tiszthelyettesei karban is a katonai rendfokozatokat léptették életbe. így a régi rendőrfőtanácsosnak ma rendőrezredes felel meg, tanácsosnak rendőralezredes, egycsillagos fogalmazónak rendőrhadnagy és igy tovább. Az államrendőrség szervezetileg kerületi kapitányságokra oszlik, az egyes kerületi kapitányságok élén főkapitány áll, mint legmagasabb rendfokozatú rendőrtiszt. Az egyes kapitányságoknak különböző osztályai vannak. Az uj államrendőrség a bünügyi osztály mellett legfontosabb osztálya a politikai osztály, amely előljár a nepelienes, háborús és egyéb politikai bűnösök leleplezésében, üldözésében és népbiróság elé állításában. Az uj rendőrség megszervezése természetesen sok nehézséggel járt és mint minden nagyszabású átalakulásnál eleinte itt is voltak bajok. A kezdeti nehézségekkel küzdő demokratikus rendőrség bajaira a Magyar Kommunista Párt nagy vezére Rákosi Mágyás mutatott rá, amikor pártunk pünkösdi országos konterenciáján felhívta a figyelmet a tulkapásokra és megmutatta az utat a rendőrség helyes megszervezése felé. Pártunk ezzel is jelentősen hozzájárult az ország felépítéséhez. Azóta a demokratikus államrendőrség hiba nélkül, közmegelégedéssel látja el feladatát. Hogyan működik a népbiróság A demokratikus Magyarország egyik legfontosabb fegyvere a reakció ellem küzdelemben a népbiróság. A népbiróságokat az év első hónapjaiban alkotta meg a kormányzat rendeleti uton. A legelső népbirósági tanács Szegeden alakult meg és kezdte meg működését. A népbirósági rendszer megalkotásánál nem a szakszerűségi szempont volt az elsőrendű fontosságú, hanem az, hogy a népellenes bűnesetek elbírálásánál és a büntetések kiszabá sánál a nép véleménye és akarata érvényesüljön hiánytalanul. Éppen ezért ^ legcélszerűbbnek látszott az egyes népbirósági tanácsokat a demokratikus pártok és a szakszervezetek tagjaiból összeállítani. Minden tanácsnak hat népbiró tagja van, egyet-egyet a pártok delegálnak, egyet pedig a szakszervezetek. A népbirósági tanács élén tanácsvezető biró áll aki a tárgyalást perrendszerüen vezeti és a tárgyalások szakszerűségére vigyáz. Az első népbirósági rendelet csoportra osztotta a a négbiróság elbírálása alá eső népellenes és háborús bűneseteket, bűntettre és vétségekre. Vétségek esetében a bíróságok pár hónapos fogház, vagy pénzbüntetést szabhattak ki. Kiderült azonban, hogy a bűnesetek ilyen enyhe minősítése nemhogy a reakció kiirtását eredményezi, sőt annak megerősítésére és elharapódzására szolgál. Ezér hamarosan bekövetkezett a népbirósági rendelet módosítása, amely már szigorúbb szabadságvesztési büntetések kiszabását teszi lehetővé az azelőtt vétségeknek minősített ügyekben is. — A népbirőságok mellett mint vádhatóság működik a népügyészség, amelynek tagjait az államügyészi karból rendeli ki az igazságügyminiszter. Az államügyészség gyűjti össze a vádlottak elleni bizonyítási anyagot és készíti el a vádiratot. A népbiróság ítélete ellen beadott fellebbezéseket a Népbirőságok Országos Tanácsa birálja el Budapesten. A reakció elleni küzdelem másik fontos fegyvere az igazoló bizottsági intézmény. Az igazoló-bizottságok szinte a felszabadulás első pillanatától működnek szerte az országban. A bizottságok ugyanugy, mint a népbirósági tanácsok a demokratikus és a szakszervezetek delegáltjaiból állanak. A hat tag önmagából választ elnököt. Kívülük még két tagja van az igazoló-bizottságnak: egy jogi képesítésű tag, egy pedig annak a szakmának a delegáltja, amely szakmának a tagja éppen igazolásra kerül. Ezek azonban nem szavazhatnak, csak véleménynyilvánítási joguk van. Az elv az, hogy minden magyar állampolgárnak át kell esnie igazolási eljáráson. Sorban következnek a különböző foglalkozási ágak igazolásai. Elsősorban a közhivatalok személyzete, a különböző vállalatok alkalmazottai. Országszerte most folyik az iparosok és kereskedők igazolása is. Azokat,, akik ellen demokratikus szempontból semmi kifogás nem merül fel, a bizottság igazoltnak jelenti ki. Akik a múltban'demokrácia ellenes magatartást tanúsítottak, az»kat a bizottság feddésben részesiti, hivatali 'áthelyezéssel, az előléptetésből való bizonyos időre való kizárással (legmagasabb mértéke 5 év) nyugdíjazással, vagy állásvesztéssel sújtja. Ha a bizottság súlyosabb esetet lát fennforogni, átteszi az ügyet a népbirósághoz. Az igazolási ügyekben beadott fellebbezések elbiítflasa is a népbirőságok elé tartozik. Megszervezték az uj demokratikus néphadsereget Akármelyik közlegény és elérheti a legmagasabb tiszti rendfokozatot is A felszabadulás utáni Magyaror- mázasi szempontot nem vesznek fiszágon nagy változáson ment át a I gyelembe, csupán ahhoz ragaszkodik honvédség is. Régi hadseregünk magánviselte a feudális bélyegeket, a régi osztrák-magyar közös világ csökevényei is tipikusan reakciós intézménnyé tették. A magyar honvédség átszervezése ez év elején demokratikás szellemben kezdődött meg és ma már nagyrészt be is fejeződött. Az első cél az volt, hogy eltűnjék az a nagy távolság és az áthatolhatatlan válaszfal, ami a legénység és a tisztikar között van. Ezen segített az az intézkedés, amely lehetővé tette a legénységi állományúak számára a tiszti rendfokozatok elerését. Vagyis ma már egyszerű bakából is — legyen az munkás vagy paraszt — lehet tiszt ha megvan hozzá a a képessége. Az ut mindenki elölt nyitva áll egészen a legmagasabb rendfokozatig. A honvédelmi minisztérium a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére már hozzá is fogott, hogy külön iskolákat létesítsen a paraszt és munkásifjak tiszti kiképzésére. Fontos intézkedés volt a hadsereg demokratizálása érdekében a tiszti becsületügyi eljárás eltörlése. A becsületügyi szabályzat azt tartotta, hogy van külön tiszti becsület, amely drágább polgári becsületénél. A tiszt becsülete védelmében, ha sérelem, vagy vélt sérelem érte, fegyvert is használhatott. Az ebben a tárgyban kiadott rendelet kimondja, hogy nincs külön tiszti becsületes a tiszt, ha sértés éri, ugyanolyan törvényes uton vehet csak magának elégtételt, mint egy polgári személy. Az osztályuralmi rendszer megszilárdítását célzó házassági szabályokat is törölték. Mfi már vagyoni ésszára tiszti gyűlés, hogy a kiválasztott feddhetetlen előéletű legyen. Az úgynevezett kauciót tehát eltörölték, ma már szegény lányt is el lehet venni a tisztnek. Megtörtént a szolgálati szabályzat átdolgozása. Eltörölték a legénységi állományúak, tisztesek és tisztek közötti érintkezésnél az „alázatosan jeletem "-et, ma már a katona egyszerűen csak jelent fellebbva lójának. Felülről lefelé a „bajtárs" megszólítást vezették be, alulról felfelé való használatban egyelőre megmaradt az „ur" kifejezés, vagyis a „hadnagy ur", „százados ur" stb. Fontos uj intézmény a honvédségnél a nevelő tiszti intézmény.Minden parancsnokságnál müködikegy kifogástalan politikai muitu, vagy esetleg politikai átképzésen átesett tiszt, aki a honvédlegénység és a tisztikar demokratikus nevelését irányítja. A katonaság kebelében, sajnos még. mindig elég erős reakció leküzdésére szervezték a katonapolitikai osztályt. A katonapolitikai osztályok kerületi parancsnokságonként alakultak meg. Sejtszerüen kiépített szervei minden alakulatnál, minden parancsnokságnál ott vannak, hogy már csirájábán elfojtsák ez esetleges reakciós törekvéseket. Végül a katonai kiváltságoknak és ezzel az imperialisztikus gondolkozásmódnak megszüntetését jeientir hogy a katonai, háborús és népellenes bűnösöket nem katonai biróság elé állítják, hanem népbiróság elé." Főszerkesztő: Szírmai István Felelős szerkes/tő: Gárdos Sándor Felelős kiadó : Koncz László Kiadja: Hírlapkiadó Kft. Szerkesztőség: Jókai-utca 4. Telefon; 293. Kiadóhivatal: Kárész utca 2 Telefon: 25,