Délmagyarország, 1945. szeptember (2. évfolyam, 197-221. szám)

1945-09-14 / 207. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Szeged, 1345. szeptember 14, pénlek il. évi. 208. sz. — Ara 4 p A Magyar Kommunista Párt délmagyarországi napilapja A tanévkezdet margójára Megnyilt az uj tanév... A demokratikus Magyarország első teljes tanéve. Mégsem mondhatjuk, hogy a nagy átalakulás az iskolákon is meglátszik. Bevezették az általánös népiskola demokratikus intézményét, azonban egyes helyeken nem fogják fel ennek lényegét, azt, hogy az valamennyi n'éprétcg számára megnyitja a magasabb iskoláztatás lehetőségét., Így fordult elő, hogy legfontosabb kritériumát, az ingyenességet, elhagy-' Iák és tandíj fizetésére kötelezték sok helyütt a' beiratkozókat. A Magyar Kommunista Pártnak követelései közff tartozik tanügyi té.tu az általános iskola felállításán kívül a közép- és felsőfoka iska Iákban progresszív tandíj bevezetése, vagyis az, hogy a szegényebb sorsú diákok egyáltalában nem vagy csak minimális tandijat fizessenek. Az esetleges pénzügyi hiányokat pedig a gazdagabb rétegek fiainak ma gasabb tandijával pótolják... S az egyetemek horribilis arányú taridij emelését csak a hallgatók sztrájkja tudta mérsékelni. De nemcsak ezen a téren mutatkoznak liiányok. A demokratikus iszsarnokuralinát ugyanugy, mint a »védekező«. liáborut a ícivilizációt érdekében. S ezek a tankönyvek több-kevesebb kivétellel még ma is használatban vannak. Ilorizoutjuk a Rajna, de ez nem akadály, hógy a demokrácia szent névében ezekből oktassák az ifjúságot. Demokratikus tankönyveket a demokratikus iskolákba! Mert ha egyesek ugy gondolják, hogy, jól-rosszul összctoldozott-follozolt kaptafalanfolyamokkal elértük az egész oktatásügy 'demokratizálását, nagyon tévédnek. S ha el akarjuk érni, hogy valóban öntudatos ifjúság, s ne turullá tbllazoTt svábbögarak kerüljenek ki az iskolákból, a "tankönyvhiányon haladéktalanul segíteni kell. Mert a régi iskola reakciós tananyagát gyökeresen meg kell változtatni. Nemcsak a történelmet, hanem jóformán még a matematikái is másképpen kell tanítani. Demokratikus tankönyvekkel, progresszív tandijrendszer mellett, haladószellemü tanerők segítségével as iskolákból valóban olyan ifjúság fog kikerülni, kikre büszkén tekinthetünk és akik a jövő áldozatos harcaiban a magyar demokráciának bizlor támaszai lesznek. Dr. Kádár Iván A választójogi törvényjavaslat vitája a nemzetgyűlésen Rákosi Mátyás: A Kommunista Párt nem türi, hogy a „kiskirályok'1 befolyásolják a válaszlókat A nemzetgyűlés szerdai ülésén Jécsik Lajos előadó ismertette a választójogi törvényjavaslatot. A javaslathoz elsőnek Révai Józsfet elvtárs szólott hozzá, aki döntő fontosságúnak mondta, hogy a demokrácia az ideiglenességről áttérjen a végleitességre. Azorban lehetetlenné kell tenni, hogy a demokrácia eszközeit a reakció saját céljaira használhassa fel. Ezután Tildv Zoltán szólalt fel, aki hangsúlyozta, hogy a dcmokralikus pártok —. —"j-e IX .'Á~-Legy súgót :. választásokon 7. —ujvril kolaic meg mindig a regi, reakciós \ . ...-.—•«--« Idők félfasiszta könyveit használják. Azokat a könyveket, melyek a reakció célját szolgálták, azét a reakcióét, mely Magyarország elbulilását proklamálta létfeltélcleként. Tudta, hogy azt a lálszatnyugalmi állapotot, a szájkosár csendjét csak ugy tarthatja fenn, ha á tömegek tudatlanságukban nem ismerik fel a maguk való helyzetét. S ennek a váló helyzetnék, a nagy szociális bajoknak elleplezésére felhasználta az egész tanügyi apparátust, s benne elsősorban a történelemoktatást. Az iskola célja nem az Igazság, a tudás terjesztése volt, hanem a lelkek leigázása, hogy ne öntudatos, sorsukat irányítani tudó embereket, hanem a hatalom engedelmes eszközeit formálja. A történelemtanítást néhány históriai jelmezbe öltöztetett, színészi testtar'tásu alak életrajzára vonta össze. Megfelelő tanulságokra konkludáló történelmi munkákat rendelt valamelyik szakstudiumába bekelrecczeTt történelmi iparosnál. S ez azután meg Is felelt feladatának! A magyar nép dologtalan kitartottjait nemzetfenntartó elemeknek deklarálta, de a nagy tömegek1 történelmi jelentőségéről mélyen hallgatott. A feudális osztályok egyoldalú szemléleteit igyekezett bepréselni unos-imtalan hangoztatott szajkófrázisaival a tanulók fejébe. A magyar »kulturfölény« az ezeréves történelmi jogok, a németmagyar sorsközösség babonájának állandó felgargalizálása! Igv lett rablógyilkos Dózsa György s igv lett az 1807-es kiegyezés a magyar üdvözülés egyetlen járható utja. Hogy ez azután a magyar érdekektől idegen germán imperializmus háborújához vezetett? Ki törődött ezzel a német- < magyar sorsliözösség lázálmában? Ilyen történelemoktatás segítségével tudta azután elérni a reakció, hogy az ifjúság a nteglcvő állapotokat természetesnek találta. A nagybirtok tői is, akik a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, a Keresztény Nemzeti Lign'áak, vagy a "Magyar-Német Társáságnak voltak tagjai. A nemzetgyüa többi módositó indítványokat viszszautasito'lta. Ezzel a szérdai ülés véget ért. A választójogi törvényjavaslat részletes vitája a csütörtök déllés Auer Pál javaslatának kivételével előtti ülésen folytatódik. A Szovjetunió jelentős engedményeket tett Romániának tartani. A következő hozzászólók: Ruclilnger Manó elvtárs a Szociáldemokrata Párt, Farkas Ferenc a Parasztpárt, Ruppcrt Rezső a Polgári Demokrata Párt és Vas Miklós elvTárs a Szakszervezetek képviseletében. A felszólalók mindegyike általánosságban elfogadta a javaslatot. Szünet után a nemzetgyűlés áttért a javaslat részletes vitájára. Az első felszólaló, Gulácsy György hehtelenítette, hogy a mandátumok számát a leadott szavazatoktól teszik függővé. Utána "Rákosi Mátyás elvtárs szólalt fel, aki nem Osztotta Gulácsy aggodalmait. A múltban az egyes választókerületek szavazóinak számában nagy aránytalanságok voltak és előfordult, hogy egyik helyen hatezer, másikon liarmíncczér Szavazó választott egy képviselőt. Nem áll az sem, hogy a javaslat előnyben részesiti a városi szavazókat. Hiszen éppen Tildy Zoltán mutatott rá arra, hogy sok választásón a falu nagyobb arányban veit részt, mint a város, A Kommunista Párt rajfa lesz, hogy a választásokon a »kiskiváIvok«, akik különösen a Dunántúlon egész megyékben garázdálkodnak, ne befolyásolhassák a választékai. Ezután Kovács Imre szólal! fel, A Nemzeti Parasztpártnak az a véleménye — mondotta —, hogy ezen í> történelmi jelentőségű választáson minden választópolgár kötelességének kell hogy érezze a részvételt. A kisnyltasok mentegctésével kapcsolatban^visszautas,Holta a Kisgazdapárt részéről a Parasztpárlot éri gvanus!(ásokat. Az első fejezetet a Ház kisebb módosításokkal elfogadta. A második fejezet vitájánál Erdei Ferenc belügyminiszter ismerteUc álláspontját és elfogadásra javasolta Auer Pál képviselőnek indítványát, amely szerint a választójogot incg kelt vonni azok.'London, szeptember 13) - A Moszkvában tartott legutóbbi tárgyalások érteimébén a Szovjetunió és Románia kormánya számos egjsízményt kötött. A Szovjetunió 100.000 lonna búzát és 150.000 lonna kukoricát a'd bölcsön Romániának. fizt az 1946. és '47. év folyamán kell visszafizetniük. Románia néhány jóAra tételi kukóricaküldemény helyett mással is fizethet. A szovjet kormány beleegyezett abba is, hogy a Romániában levő orosz csapatok számára szolgáló élelmiszermennyisége! a román kormány csökkentse, valamint beleegyezel! a Szovjetuniónak visszaadandó magántulajdon és román adósságok csökkentésébe is. Oroszország ezenkívül visszaadja a román vasutak ellenőrzéséi a román kormány kéziébe és visszaadja Romániának a zsákmányol! hadi- és sze. inélybajók egy részéi. Megegyezés jött létre a román hadifoglyok hazatelepitésére 'és a Romániában levő orosa állampolgárok hazaküldésére is. Vörös János: Csak demokratikus magatartása tisztek maradhatnak a honvédségnél A munkáshiány enyhítésére elrendelték a dunántúli csapatok részleges leszereléséi emberekot és kisbirtokosokat enged jük vissza a polgári életbe — fejeztt be nyilatkozatát Vörös János honBudapest, szeptember 13. (Saját tudósítónk telefonjelentése) Mint ismeretes, a katonai igazolások még nagyobb csődbe jutottak, mint a polgáriak. A honvédségbe ennek következtében igen nagy számban jutottak be a reakciós tisztek. Vörös János honvédelmi miniszter ezzel kapcsolatban a következő felvilágosítást adta a Szabad Nép munkatársának: — A honvédség végleges létszámát a békekötés fogja szabályozni — mondotta. Előreláthatóan az engedélyezett keret jóval kisebb lesz a mainál. Ennélfogva a végleges hadseregbe csak azok a tisztek kerülnek majd bele, akiknek igazoltatása körül nincs zavaró körülmény és akiknek demokralikus magatartásáról meggyőződtünk. Ezenfelül a tisztikart munkás- és parasztszármazásu tisztekkel kívánom felfrissíteni és mindent elkövetek, hogy rövid időn belül ezek kerüljenek túlsúlyba A munkáshiány enyhítésére elrendeltem a dunántúli csapatok részleges leszerelését. Az itt szolgáló katonák 25 -30 százalékának leszerelése folyamaiban vau. Elsősorban a családos jük vissza a polgári életbe —fejezte be nyilatkozatát V" védelmi miniszter. Az osztrák Szövetséges Tanács három párt működését engedélyezte (Bécs, szeptember 13) Az Ausztriát megszálló négy szövetséges hadsereg főparancsnokai kedden hivatalos nyilatkozatban bejelentették, hogj| Ausztriában Szövetséges Tanácsot létesítettek. A tanács a kedden meg* tartott első ülésen három döntést hozott: 1. Szabad mozgási engedélyez minden osztrák cég meghízottjának ngy a vasúton, mhil az országutakon. 2. Szeptember 23-tól kczdVe emelik az élehnlszeradafokal. 3. Mint politikai pártok a Szódátdemokrata Párt, i Kommnnlsla Párá és a Néppárt egéax Ausztria lerttlclt* tevékenykedhetnek. {MTI I