Délmagyarország, 1945. szeptember (2. évfolyam, 197-221. szám)

1945-09-13 / 206. szám

fífilőnlenyomat a hadifoglyok részére az ország újjáépítésében Mit tett a Magyar Kommunista Párt a magyar hadifoglyokért Pünkösd két napján a Magyar Kommunista Párt Budapesten értekezletet tartott. A kiküldöttek az ország legkülönbözőbb részeiből jöttek össze, hogy megbeszéljék a párt, a magyar nép legfontosabb problémáit. Ezen az értekezleten pártunk vezére Rákosi Mátyás elvtárs jelölte meg azt az utat, amelyen járva kijuthatunk abból a katasztrófából, amelybe a második világháború elvesztése folytán kerültünk. Rákosi elvtárs sorra vette mindazokat a kérdéseket, amely minden igaz magyarnak egyformán fájdalmas ügye. Vasúti kocsiáliományunk legnagyobb része elpusztult. Hídjaink felrobbantva, Budapest és más nagyvárosok jelentős mértékben lerombolva. Mezőgazdaságunk igaerő hiánnyal küzd, sürgősen segítenünk kell gépekkel. Helyre kell nozhi a vasutat. Meg kell indulni az ország újjáépítésének. Az újjáépítés érdekében erőteljesebbé kell tenni a munkásegységet, vagyis az együttműködést a kommunista párt és a szociáldemokrata párt között. Meg kell szilárdítani a munkafegyelmet. Meg keli teremteni az égytittmüködést a fizikai munkások és értelmiségeik, mérnökök, tisztviselők között. Rákosi elvtárs felhívással fordult a vállalkozókhoz, tőkésekhez, kapcsolódjanak bele tőkéjükkel az itteni termelésbe felszólította a kommunista munkásokat, álljanak mindenütt az élre, mutassanak példát, kezdjenek munka versenyt. Győzzük meg az esetleges kétkedőket, a kishitüeket, de áldozatokon keresztül jutunk el egy jobb, egy szebb élethez. Tudja mindenki, hogy most tényleg a mi, a dolgozó milliók Magyarországát építjük. Bíznak a kommunista pártban, hisznek a magyar nép vezérében, Rákosi Mátyás elvtársban. Tudják, hogy pártunk, Rákosi elvtárs vezetésével el fogja érni célját. Valóban uj Magyarországot fogunk felépíteni. Tagadhatatlan, hogy sok nehézség áll még előttünk, de biztosan meg fogunk birkpzni az akadályokkal. Az eddigi eredmények pontosan igazolnak bennünket. Mit tett a kommunista párt a hadifoglyokért? Az üjjáépités erőfeszítéseinek egyik erkölcsi, de fizikai gátló körülménye is volt, a távollévő testvéreink, hadifoglyaink hiánya. Hiányzott a termelő, épitőmunkából a többszázezer hadifogoly testvérünk. De még jobban hiányoztak a családi körből, a feleségnek, a testvérnek, a hozzátartozónak. Kétségkívül befolyásolta ez a körülmény az itthoniak munkateljesítményét. Nem tudtak olyan figyelemmel, lelkesen dolgozni. A hétköznapi bajokon kivül gyötörte, emésztette őket a távollevő iránti aggódás. A kommunista Párt nem sokat beszélt a hadifogolykérdésről, de annál többet cselekedett. És nem eredmény nélkül. Pártunk ilyen irányú munkálkodása, de lepfőkénnen Rákosi Mátyás áldozatkész közbenjárására elérte célját. A Szovjetunió, egy ujabb, a világtörténelemben egyedülálló ténnyel igazolja a magyar nép iránti, tettekben megnyilatkozó baratságát. Hazaengedi az összes hadifoglyokat. A hadifoglyok hazatérésével pártunk egyik fontos küzdelme zárul le. Olyan harc végéhez közeledünk, amikor sekezer magyar szivében az öröm és hála lángja lobban fel. A könnyes szemmel egymás nyakába boruló testvérek, rokonok, a könny fátyolén keresztül uj értelmét látják meg az erőfeszítéseknek. Szabaddá vált hadifoglyok ezreivel bővül ki a dolgozók milliós hadserege. Az .óriási messzeségnek tünő ut végéhez ért. Hazaérkezik mindenki otthonába, hogy együtt dolgozzon, harcoljon családjával, népével, az uj Magyarország felépítésében, a Magyar Kommunista Párt és Rákosi Mátyás vezetésével. győzzük meg az egész világot, képessek vagyunk arra, hogy a romokon vj Magyarországot építsünk. Újjáépítési programunkat az ösz•szes demokratikus pártok, a magyar nép túlnyomó többsége magáévá tette. Alig hangzottak el R ikosi elvtárs szavai, máris megindult a munka. A kommunista munkások megfogadva pártunk vezérinek utmutatását, mindenütt az élre álltak, hogy a kimondott szót, a leirt betűt tettekké, valósággá formálják. Az üzemekben, a vasúton, mindenütt pontos munkaterveket készítettek. Versenyszerződéseket kötöttek egymás között, melyik üzem, műhely termel többet. A magyar dolgozók élni, alkotni akarásának soha nem látott hősi korszaka kezdődött el. Rövid idő alatt százával, ezrével emelkedtek ki a versenyezve építők, termelők hatalmas hadseregéből, akik valóban a „munka hősei", megérdemlik az egész magyar nép megbecsülését, tiszteletét. A magyar munkások, mérnökök, technikusok, sokszor a legnagyobb nyomor, nélkülözések közepette végezték áldozatos erőfeszítéseiket. A főváros munkásai közül nem egy helyen heteken keresztül naponta'kétszeri levessel és néhány deka kenyérrel végezték munkájukat. Felsőgalla és környékének bányászai heteken keresztül' négy-öt szem krumplival mentek le a bányába termelni. A bánhidai centrále javításánál egy hős munkás az életét áldozta, aknamezőn kúszott keresztül, hogy Budapest villanyt tudjon kapni. Korgó gyomorral, rongyokba végzik országépitő köíelességűket a magyar dolgozók. Szenvednek, áldozatokat hoznak. Tudják, hogy szenvedéseken, Horthyfói—Szálasáig Hogyan fosztották ki Magyarországot a németek magyar bérencei Hazaárulások sorozatával juttatták mai helyzetébe a nemzetet az ,orszáffgyarapátó" és országpusztitó fasiszta politikusok Le kell törölni a magyarságon ejtett szégyenfoltokat! Ha erről a kérdésről beszélünk először is egy fogalomzavart kel tisztáznunk. S ez az, hogy a Horthyrendszernek semmiféle bűne nincs, csak az az erélytelenség. mely lehe tővé tette Szálasiék uralomra jutását. A reakció szekértolói ugy igyekeznek feltüntetni a multat, mintha Szálasi csak német segítséggel tudta volna „kiverekedni" kormányra jutását. így próbálják elkendőzni a meztelen valóságot, azt, hogy a fasizmus Magyarországon a szegedi gondolattal jutott uralomra és a Horthy-reakció a nyilasok szálláscsináiója volt, melyet szükségszerűen követett március 19. és október 15. Horthyék árulással szerezték meg a hatalmat, árulások segítségével kormányoztak és bukásuk is aljasságuk természetes következménye volt. 1919-ben, a vesztes háború után, a magyar- Tanácsköztársaság csapatai hősiesen álltak ellen a cseh és román hadseregnek. A magyar Vörös Hadsereg diadalmasan nyomult előre Felvidéken, elfoglalva Kassát, Eperjest stb. és komoly gondot okozott az entente-hatalmaknak, kik az ujjonnan alakult Csehszlovákiát féltették ettől a győzelmes előnyomulástól. Horthyék," kik később a hazafias frázispuffogtatásukat politikájuk alapjává tették, ekkor persze még korántsem voltak olyan hazafiak. Dehogy verekedtek ők a harctéren! Legfőbb gondjuk az volt, hogyan lehetne újra visszaülni a hatalom kényelmes bársonyszékébe, a húsosfazék mellé. S ekkor még koránt sem voltak olyan antiszemiták, mert üzelmeik anyagi biztosítására szívesen vették igénybe a zsidó Rotschild bárók pénzügyi támogatását. De bűneik betetőzése még csak ezután következett! Mikor Clemenceau francia miniszterelnök megijedve a Vörös Hadsereg felvidéki előrenyomulásától megigérte. hogy amenyr.yiben a Tanácsköztársaság visszavonja Onnan csapatait, Erdélyből fog területi kárpótlást kapni, a reakció Bethlen vezetésével rohant tiltakozni az ellen, hogy Magyarország bárminemű területet visszaszerezzen, így nézett ki Horthyék revizionista politikája. Mikor pedig Julier Ferenc, a Vörös Hadsereg áruló vezérkari főnöke eladta Bethlennek a románok elleni felvonulási tervet, a reakció sietett ezt a románok kezére juttatni, s igy a magyar hadsereg a csatát még a támadás megkezdése előtt elvesztette. Miután igy sikerült ellenséges segédlettel a Tanácsköztársaságot megdönteni, a Horthy-féle nemzeti hadsereg megkezdte felszabadító hadjáratát. Persze nem a románok, vagy csehek ellen. A Dunántulra vonult, s megkezdte a háborút a Dunántul színtiszta magyar népe ellen. Akasztottak, heréltek, élve eltemettek százával és százával magyar munkásokat és parasztokat, öregeket és asszonyokat egyaránt. S amilyen a kezdet, olyan volt a folytatás. A Bethlen-féle „nyugalmi" korszak azt jelentette, hogy külföldi nyomásra igyekeztek a kivégzéseket titokban a iátszattörvényesség álarcába elvégezni. Reakciós uralmuk biztosítására lámpással kerestek maguknak külföldi segítséget. Ezért volt Magyarország a fasiszta Olaszország első szövetségese s ezért volt Gömbös az első belül másodszor a germán imperializmus háborújába. Abba a háborúba, melyben a vereségnél csak egy roszszabb várhatott volna a magyar népre; a győzelem! Mert Németország Magyarországból .rabszolgaállamot akart csinálni, politikai és gazdasági függetlenségének porrázuzásával. A magyar ipar leépítésével országunkat Európa éléstárává akarták tenni, melyben a magyar paraszt termékét ingyen rabolják el. A revíziós politika a „Mindent vissza" jelszavával döntötték bele országunkat a második világháborúba. Látszatra a bécsi döntés uzsorakamat mellett visszaszerzett területeiért, valójában azonoan a német imperializmus falánksága és a magyar nagybirtokosok és nagytőkések érdekében. S a visszakapott területeket ezer és ezer magyar testvér könnyével és vérével kellett megfizetni. 1944. március 19. és október 15., százezrek legyilkolása csak a kívülállók számára volt váratlan, mert ez a Horthy-rendszerből, annak reakciós voltából szükségszerűen következett, aminthogy az is természetes volt, hogy amilyen könnyű szívvel üzentek hadat Horthyék a szövetségeseknek, olyan nehezen akartak kiválni a bábomból. Hogyne, hiszen a német csatavesztés a magyar reakció vereségét is jelentettel Hiszen ennek a náci-fasizmusnak az érdekében hullottak ezerszámra a magyar katonák, ennek parancsára fosztották ki országunkat a reakció urai, ezért robbantották fel hidainkat, épüeurópai államférfi, aki a nácizmus léteinket, uralomrajutása után Hitlerhez repült. A német rablás érzékeltetésére elég, A ...n: I- ifi . r _ I rt f ....... A reakció urai érezték, hogy a nagybirtokrendszert, a parasztok és munkások kiszipolyozását csak a külföldi reakció segítségével tudják 'fenntartani. Persze minden baj okául Trianont ráncigálták elő. Nincs kenyér, oka: Trianon. Nincs munka, oka: Trianoni S ezzel a jelszóval vonszolták bele a magyar népet 25 éven ha néhány számadatot közlünk. 1941 óta a magyar reakció közel ötmilliárd pengővel segítette a német hitlerizmust. Ebből az összegből német „barátaink" két és fél milliárd aranypengőt nem fizettek meg. Sezt a „nemzeti ajándékot" a magyar adózók véres verejtékének filléreiből lopták el. Magyarország mintegy 2 milliárd pengő