Délmagyarország, 1945. augusztus (2. évfolyam, 172-196. szám)

1945-08-05 / 176. szám

t)£L MAGYARORSZÁG dcsbcn, mint a színház igazgatói székének betöltése. Elhatározott dolgokról, kész helyzetekről be­szélnek, de a közönséget, amely­nek legtöbb köze van az ügyhöz, még nem kérdezte meg. senki, hogy kit akar igazgatónak és mit vár lőle. Cppen ezért, mivel ihódunkban van ebben n dologban a közönség álláspontját ismerni, bátorkodunk Őfelsége, az ezerszemű Cézár ne­vében a következő előterjesztést tenni: NyU|ék szél a lUggbny JÁTÉK A FÜGGÖNY MÖGÖTT ^asssjses&srsiéiss^ssjs^ R"rU1 9 9 a ktfzOnség klzArüsával (Szeged, augusztus 4) Szinterneg­szokluk már, hogy a szegedi szin­bás élete nem folyik simán. Min­den második-harmadik évben kisebb-nogyohb zökkenő után sik­lik csak tovább a siker, vagy balsiker utján. Színházunk ügye most ismét napirendre került, mert a jelek szerint ismét zökkenőhöz érkeztünk. Más esztendőkben ilyenkor a liszapnrli müintézet nyári álmát alussza. A szezon régen véget éri, c színészek valahol a nyári állo­máson hüsölncK, nyugodlan és boldogan, mert már a zsebükben a jövőévi szerződés. Most a színház bezzeg hangos, munkálkodik — nem ugyan a cim­bahnos-.de a zenekar valamennyi tagja- mégpedig ereje dacából, locrt javában áll az operctt-csu­bajda. A jövő szezonról ellenben szó sincs., mert még igazgató sincs, szervezkedés sincs. Csak hírek vannak, de azok legalább ellent­mondók. A beavatottak ugy tudják, liogy az Országos Művészeti Ta­iiics mar kijelölte,, a kultuszmi­rlszler kinevezte a szegedi szin­liáz igazgatóját, aki hivatva volna a jövő szezontól kezdve színját­szásunknak a történelem viharai közölt is a felszínen maradt, de rossz irányba tűrt hajóját a hc­Ivcs ulra téríteni. Ez az igazgató — a jól értesüllek szerint — Le­hvtay Árpád lenne. Ugyanekkor bjszélik, hogy a szegedi színház igazgatója egy ismeretlen nevű, ez­rtölt nem a színházi szakmában r.iükódő, de rokonszakmához tar­tozó úriember, akinek állítólag tár­sulata is kész, programja is kész, étiami szubvenciót is kapott, csak tí ég — titkolja. Hogy a helyzet valamiképpen tisztázódjék, a hé­ti n az a hir is elterjedt, hogy a a/egedi színházat állami rangra )r:ncUk a kolozsvári Nemzeti Szin­i».iz helyett cs a feloszlott kolozs­vári társulatot, ami niues, Sze­lt dre telepítik. V hírek mind a három változata szép és rendkívül kccscglelő, de mi ebből az igaz? Erre kiváncsl, ?.'t kérdi a szegedi közönség és jog­iak Mert régi szabály: nem zörög i haraszt, hu nem fújja a szél s magunk is ugy értesültünk, hogy a ti alt hirck egyike-másika igaz, sót ha jól utánanézünk a dolognak, n indegyikben van némi igazság, !A;:onban a szegedi közönség, sze­ri Ine már valami bizonyosat tud­ni. Elvégre joga van hozzá. Jóval közelebb vagyunk a jövő szezon­hoz, mint az elmúlthoz (bár ér­ni az sclmulti nem akar tudo­nüst venni), de nfég sehol semmi. Semmi készülődés, semmi látható i< c annak, hogy a jövő évadban S/egeden társulat és színjátszás U z. A játék a függöny mögött fo­l\ .k. A közönség pedig^ ül a néző­téren és lesi-várja, mikor nyílik re ár szét a kárpit és mikor tájé kozlatják. hogy mi folyik a sze­gi di színház körül. A publikum ri adkivül sérelmezi, hogy nélküle akarnak döuteni olyan fontos kér­MONTEDOR kit. BUDAPEST, JÓZSEF-TÉR »., L MindeiraemU texlUárak és fonalak nagybani eladása. Képviseletek. Goldberger-áruk állandóan raktáron. és lássuk, ki a szegedi színház új igazgatója, illetőleg ki az, akit erre a fontos pozícióra a Művé­szeti Tanács és a kultuszminiszter kijelölt. Mert csak lelölésről 'ehet sző, n döntés jogát a szegedi kö­zönség, erre hivatott megbizolt szervei, a' szinügvi bizottság és a törvényhatósági közgyűlés utján magának tartja fenn. Korfordulóban vagyunk, egyik napról a másikra megváltozott a világ s változik, alakul még most is. »Ui szelek nyögetik a bus ma­gyar fákat*, uj szellem, uj látás, uj szemlélet van kialakulóban az élet minden vonatkozásában és ennek a szettemnek, a demokrá­cia szellemének cl kell tó'leni a színházat is. Az uj szinliáz. a de­mokrácia színháza mást akar. mint az eddigi, a kiváltságosok, a •mü­veit középosztály színhaza. Töb­bet, jobbat, szebbet akar mint elődje. Az uj színház nem akar csak szórakoztató-üzem tenni, ha­nem Innitnni, nevelni akar, a szép­re, a jóra, az emberségesre és ennek a háromságnak a szintjére való felemeléssel akarja megvaló­sítani a közönség pőrében a lel­kek demokráciáját, hogy minden­ki, muukás és polgár egyformán tudjon gyönyörKödni. örülni a színpad müvének szépségein, kél­kézi dolgozó és szellemi munkás egyformán lelkesedjék egy műal­kotás tökéletességén 9 ezáltal ne­Uj nriiája lesz, ba Diadal ruhalestéh-ket fest Kérje mlndentltt! Gv*rl lerakat: Beesf. G-n. 27* mesedjék, érezze felemelkedését, az emberi kullurközösség részesé­vé válását. Még sok egyéb más köző't »csak< erről van szó, a jövő szezontól., kezdve >csak< ezekre a szempon­tokra kell ügvelnle a szegedi szin­liáz igazgatójának*. jól meg kell tehát választani azt az igazgatót. Ezért szerelne a szegedi közönség ludni a dolgokról, ezért szeretne beleszólni és ezért nem nyugszik bele semmiképpen sem, hogy róla nélküle döntsenek. Szűnjék meg tehát a kulisszák mögötti játék A színház körül, * szereplők lépjenek a nyílt szinrfe hogy a közönség lássa, kivel, kik­kel lesz dolga és mit várhat tő­lük. Szász Ferenc A mezőgazdaság részére cséplőgépekhez szij helyeit hevedereket és zsákokat készit a szegedi kenderlonógyár Koromsurüsegü porban, fülsiketítő gépzakatolásban, közepes ellátási viszonyok melleit viszik az újjáépítés harcát a gyár munkásai Landesberg György, Kiss István, Ungi István a rohammunka élén A szegedi kenderfonógvár üzemi bi­zottságának irodájában vagynnk. Agó­csi János elvtárssal, az üzemi bizott­ság egyik tagjával beszélgetünk. Be­szélgetésünket perccnkint meg kell szakítani. Állandóan jönnek munká­s,művezetők valamilyen kérdéssel, kéréssel. Felvilágosításokat adnak, utasítások hangzanak el. Néha egy-egy kérdésben párpcrcnyt vita van. El-' döntik, kinek van igaza és megy to­vább mindenki a maga munkáját vé­gezni. Eszünkbe jut, hogy nem is olyan régen, egy évvel ezelőtt katonai parancsnok üit ebbdn at "irodában, aki parancsokat, tiz-husznapos sölét­zárkabüntelésekct osztogatott." Ez a »kis« lillfibsé}. hagy ma. az akker üldözött munkások végzik ill az egész gyári munkásság bizalmából rájuk bi­zolt feladatokat, a legkézzelfoghatób­ban bizonyltja az Hzem dolgozóinak, mi különbség van a demokrácia és a Horlbv-reakrló mnnkásnvnzó politi­kája között. „Helyesnek tartom, hogy a sajtón keresztül megismerik a problémáinkat44 Ez volt a felelete Agócsi elvtárs­nak első kérdésünkre. — Hogyan kapcsolódik bele ez a gyúr nz újjáépítésbe? — A mezőgazdaság részere he­vedereket készítünk a cséplőgépek­hez szij helyeit. Azonkívül zsáko­kat Nagy baj, hogy rendkívül ne­héz nyersanyagot beszerezni. Az áramszolgáltatással is hiba van. Aramhiány miatt nem tudunk 500 —600 munkásnál többet foglalkoz­tatni a tavalyi 1300-al szemben. — A vasul helyreállítását ugy segítjük. hogy azokkal a munká­sokkal, akiket nem tudunk foglal­koztatni az üzembon, vagonokat Í 'avíttat unk. Eddig három vagont loztunk rendbe. Ki kell emelnem a legjobb rohammunkát végzők nevelt: Landesbcrii György műsza­ki tisztviselő, Ungi István vasmun­kás és Kiss Ferenc villanyszerelő. — Milyen a viszony az igazga­tósággal és tcstvérpártunkkal ? — Az igazgatóság és üzemi bi­zottság közölt a lehelő legjobb vi­szony van. A testvérpárthoz való kapcsolatunk normális. Ha vala­milyen kérdésben vita van., min­dig higgadt, nyugodt hangon, tár­gyilagosan tárgyaljuk meg. — Beszéljen valamit az üzemi pártszervezet munkájáról. — Ha az üzemi pártszervezet­ről van szó. mindjárt elöljáróban meg kell mondanom, hogy nem­csak a párttagoknak, de a többi munkásoknak éa tisztviselőknek Ja nagyon letszclt a julius 29-i nagy­gyűlésünk és népünnepélylink. — Szegeden mi voltunk az el­sők, akik kommunista üzemi párt­szervezetet alakítottunk. Azóta rendszeresen tartunk taggyűlése­ket és pártnapokat. Pártnapjain­kon tömegesen vesznek részt nem kommunista munkások és tisztvi­selők Is. Most a kerületi és többi üzemi pártszervezetekkel verse­nyezve,, tagokat toborzunk. Ennek igen szép eredménye van már ed­dig is. Naponta lépnek be uj la­gok. Egyre többen csatlakoznak pártunkhoz az Inlellekluelek kö­réből is. Ozenii pártszervezetünk valósította meg a Felsőtiszaparton lévő gyári slrandlclepcl is. Nagyon célszerű tolna szakelőadások meg­honosítása Frits Antal főművezetőt kérjük meg. kisérjen végig bennünket a gyártelepen és szóljon néhány szót magáról és munkájáról. — 45 éve dolgozom a kender­gyárban. Most a havi fizetésem 5100 pengő. Ma önállóbban dol­f [ozhatom. mini azelőtt, sokkal nkább megbecsülik a szaktudáso­mat. — Milyen a gyárban a munkafe­gyelem? — Általában véve jónak mond­ható. .Vannak ugyan kevés szám­ban olyan munkások, akik vissza­élnek a szabadsággal és a nagyobb lehetőségekkel. Ezeket a munkáso­kat nevelni kell szép szóval, fel­világosítássá!. Örvendetes. Iiogv a munkások és tisztviselők között lévő jóviszony egyre inkább el­mélyül. Helyes volna szakelőadá­sokat meghonosítani, hogyan keR si gépeket kezelni. Ilyen módon a termelést is fokozni iudnánk. más­részt viszont művezetők és mun­kások közelebb kerülnének rgy­rnáshoz. Koromsürüségü porban dolgoznak az előkártoló munkásai Az első ulunk az előkártolólíia vjsz. A portól alig látjuk a gáz­álarcszcrü szívókészülékkel felsze­relt munkásokat, munkásnőket. Ex a legegószséglelencbb oszlálya a gv árnak. A kártolóban a legjobb munkás­nö Felföldi György né, aki bizal­mija is az osztálynak, mond né­hány szót: 13.40 pengő órabért kapunk, erre jön 20 százalék ak­kordbér. Az ellátás nem kielégítő* de viszonylag jónak mondható. Húsfélét csak egy hónapban egy­szer tudunk kapni. Szappant, ami­re igen nagy szükségünk volna,, a mult hónapbon nem kaptunk, ép­pen most fogunk egy negyedkilót kapni. Vannak olyan niunkásol^ akik egy-két napra jönnek csak bt dolgozni, a többi napokon valószí­nűleg feketéznek. Az ilvcn mun­kásokkal. akik nem Iá'ják bc, hogy ma áldozatot kell hozni, nem szí­vesen dolgozunk együtt. Bordács Eszter munkásnő 24 éc óla dolgozik itt Hiányolja, hogy; nincs rendszeres orvosi vizsgálat. öxv. Száraz Imréné gépgercbe­nező, 5 gyermek anyja, 600 pengőt keres hclcnkiut* akkordban. Aa üzemi bizottság muukájával meg­van elégedve. Most sokbal jobb m bánásmód, mint a régi vllágham

Next

/
Oldalképek
Tartalom