Délmagyarország, 1945. augusztus (2. évfolyam, 172-196. szám)

1945-08-05 / 176. szám

t)£L MAGYARORSZÁG dcsbcn, mint a színház igazgatói székének betöltése. Elhatározott dolgokról, kész helyzetekről beszélnek, de a közönséget, amelynek legtöbb köze van az ügyhöz, még nem kérdezte meg. senki, hogy kit akar igazgatónak és mit vár lőle. Cppen ezért, mivel ihódunkban van ebben n dologban a közönség álláspontját ismerni, bátorkodunk Őfelsége, az ezerszemű Cézár nevében a következő előterjesztést tenni: NyU|ék szél a lUggbny JÁTÉK A FÜGGÖNY MÖGÖTT ^asssjses&srsiéiss^ssjs^ R"rU1 9 9 a ktfzOnség klzArüsával (Szeged, augusztus 4) Szinternegszokluk már, hogy a szegedi szinbás élete nem folyik simán. Minden második-harmadik évben kisebb-nogyohb zökkenő után siklik csak tovább a siker, vagy balsiker utján. Színházunk ügye most ismét napirendre került, mert a jelek szerint ismét zökkenőhöz érkeztünk. Más esztendőkben ilyenkor a liszapnrli müintézet nyári álmát alussza. A szezon régen véget éri, c színészek valahol a nyári állomáson hüsölncK, nyugodlan és boldogan, mert már a zsebükben a jövőévi szerződés. Most a színház bezzeg hangos, munkálkodik — nem ugyan a cimbahnos-.de a zenekar valamennyi tagja- mégpedig ereje dacából, locrt javában áll az operctt-csubajda. A jövő szezonról ellenben szó sincs., mert még igazgató sincs, szervezkedés sincs. Csak hírek vannak, de azok legalább ellentmondók. A beavatottak ugy tudják, liogy az Országos Művészeti Taiiics mar kijelölte,, a kultuszmirlszler kinevezte a szegedi szinliáz igazgatóját, aki hivatva volna a jövő szezontól kezdve színjátszásunknak a történelem viharai közölt is a felszínen maradt, de rossz irányba tűrt hajóját a hcIvcs ulra téríteni. Ez az igazgató — a jól értesüllek szerint — Lehvtay Árpád lenne. Ugyanekkor bjszélik, hogy a szegedi színház igazgatója egy ismeretlen nevű, ezrtölt nem a színházi szakmában r.iükódő, de rokonszakmához tartozó úriember, akinek állítólag társulata is kész, programja is kész, étiami szubvenciót is kapott, csak tí ég — titkolja. Hogy a helyzet valamiképpen tisztázódjék, a héti n az a hir is elterjedt, hogy a a/egedi színházat állami rangra )r:ncUk a kolozsvári Nemzeti Szini».iz helyett cs a feloszlott kolozsvári társulatot, ami niues, Szelt dre telepítik. V hírek mind a három változata szép és rendkívül kccscglelő, de mi ebből az igaz? Erre kiváncsl, ?.'t kérdi a szegedi közönség és jogiak Mert régi szabály: nem zörög i haraszt, hu nem fújja a szél s magunk is ugy értesültünk, hogy a ti alt hirck egyike-másika igaz, sót ha jól utánanézünk a dolognak, n indegyikben van némi igazság, !A;:onban a szegedi közönség, szeri Ine már valami bizonyosat tudni. Elvégre joga van hozzá. Jóval közelebb vagyunk a jövő szezonhoz, mint az elmúlthoz (bár érni az sclmulti nem akar tudonüst venni), de nfég sehol semmi. Semmi készülődés, semmi látható i< c annak, hogy a jövő évadban S/egeden társulat és színjátszás U z. A játék a függöny mögött fol\ .k. A közönség pedig^ ül a nézőtéren és lesi-várja, mikor nyílik re ár szét a kárpit és mikor tájé kozlatják. hogy mi folyik a szegi di színház körül. A publikum ri adkivül sérelmezi, hogy nélküle akarnak döuteni olyan fontos kérMONTEDOR kit. BUDAPEST, JÓZSEF-TÉR »., L MindeiraemU texlUárak és fonalak nagybani eladása. Képviseletek. Goldberger-áruk állandóan raktáron. és lássuk, ki a szegedi színház új igazgatója, illetőleg ki az, akit erre a fontos pozícióra a Művészeti Tanács és a kultuszminiszter kijelölt. Mert csak lelölésről 'ehet sző, n döntés jogát a szegedi közönség, erre hivatott megbizolt szervei, a' szinügvi bizottság és a törvényhatósági közgyűlés utján magának tartja fenn. Korfordulóban vagyunk, egyik napról a másikra megváltozott a világ s változik, alakul még most is. »Ui szelek nyögetik a bus magyar fákat*, uj szellem, uj látás, uj szemlélet van kialakulóban az élet minden vonatkozásában és ennek a szettemnek, a demokrácia szellemének cl kell tó'leni a színházat is. Az uj szinliáz. a demokrácia színháza mást akar. mint az eddigi, a kiváltságosok, a •müveit középosztály színhaza. Többet, jobbat, szebbet akar mint elődje. Az uj színház nem akar csak szórakoztató-üzem tenni, hanem Innitnni, nevelni akar, a szépre, a jóra, az emberségesre és ennek a háromságnak a szintjére való felemeléssel akarja megvalósítani a közönség pőrében a lelkek demokráciáját, hogy mindenki, muukás és polgár egyformán tudjon gyönyörKödni. örülni a színpad müvének szépségein, kélkézi dolgozó és szellemi munkás egyformán lelkesedjék egy műalkotás tökéletességén 9 ezáltal neUj nriiája lesz, ba Diadal ruhalestéh-ket fest Kérje mlndentltt! Gv*rl lerakat: Beesf. G-n. 27* mesedjék, érezze felemelkedését, az emberi kullurközösség részesévé válását. Még sok egyéb más köző't »csak< erről van szó, a jövő szezontól., kezdve >csak< ezekre a szempontokra kell ügvelnle a szegedi szinliáz igazgatójának*. jól meg kell tehát választani azt az igazgatót. Ezért szerelne a szegedi közönség ludni a dolgokról, ezért szeretne beleszólni és ezért nem nyugszik bele semmiképpen sem, hogy róla nélküle döntsenek. Szűnjék meg tehát a kulisszák mögötti játék A színház körül, * szereplők lépjenek a nyílt szinrfe hogy a közönség lássa, kivel, kikkel lesz dolga és mit várhat tőlük. Szász Ferenc A mezőgazdaság részére cséplőgépekhez szij helyeit hevedereket és zsákokat készit a szegedi kenderlonógyár Koromsurüsegü porban, fülsiketítő gépzakatolásban, közepes ellátási viszonyok melleit viszik az újjáépítés harcát a gyár munkásai Landesberg György, Kiss István, Ungi István a rohammunka élén A szegedi kenderfonógvár üzemi bizottságának irodájában vagynnk. Agócsi János elvtárssal, az üzemi bizottság egyik tagjával beszélgetünk. Beszélgetésünket perccnkint meg kell szakítani. Állandóan jönnek munkás,művezetők valamilyen kérdéssel, kéréssel. Felvilágosításokat adnak, utasítások hangzanak el. Néha egy-egy kérdésben párpcrcnyt vita van. El-' döntik, kinek van igaza és megy tovább mindenki a maga munkáját végezni. Eszünkbe jut, hogy nem is olyan régen, egy évvel ezelőtt katonai parancsnok üit ebbdn at "irodában, aki parancsokat, tiz-husznapos sölétzárkabüntelésekct osztogatott." Ez a »kis« lillfibsé}. hagy ma. az akker üldözött munkások végzik ill az egész gyári munkásság bizalmából rájuk bizolt feladatokat, a legkézzelfoghatóbban bizonyltja az Hzem dolgozóinak, mi különbség van a demokrácia és a Horlbv-reakrló mnnkásnvnzó politikája között. „Helyesnek tartom, hogy a sajtón keresztül megismerik a problémáinkat44 Ez volt a felelete Agócsi elvtársnak első kérdésünkre. — Hogyan kapcsolódik bele ez a gyúr nz újjáépítésbe? — A mezőgazdaság részere hevedereket készítünk a cséplőgépekhez szij helyeit. Azonkívül zsákokat Nagy baj, hogy rendkívül nehéz nyersanyagot beszerezni. Az áramszolgáltatással is hiba van. Aramhiány miatt nem tudunk 500 —600 munkásnál többet foglalkoztatni a tavalyi 1300-al szemben. — A vasul helyreállítását ugy segítjük. hogy azokkal a munkásokkal, akiket nem tudunk foglalkoztatni az üzembon, vagonokat Í

'avíttat unk. Eddig három vagont loztunk rendbe. Ki kell emelnem a legjobb rohammunkát végzők nevelt: Landesbcrii György műszaki tisztviselő, Ungi István vasmunkás és Kiss Ferenc villanyszerelő. — Milyen a viszony az igazgatósággal és tcstvérpártunkkal ? — Az igazgatóság és üzemi bizottság közölt a lehelő legjobb viszony van. A testvérpárthoz való kapcsolatunk normális. Ha valamilyen kérdésben vita van., mindig higgadt, nyugodt hangon, tárgyilagosan tárgyaljuk meg. — Beszéljen valamit az üzemi pártszervezet munkájáról. — Ha az üzemi pártszervezetről van szó. mindjárt elöljáróban meg kell mondanom, hogy nemcsak a párttagoknak, de a többi munkásoknak éa tisztviselőknek Ja nagyon letszclt a julius 29-i nagygyűlésünk és népünnepélylink. — Szegeden mi voltunk az elsők, akik kommunista üzemi pártszervezetet alakítottunk. Azóta rendszeresen tartunk taggyűléseket és pártnapokat. Pártnapjainkon tömegesen vesznek részt nem kommunista munkások és tisztviselők Is. Most a kerületi és többi üzemi pártszervezetekkel versenyezve,, tagokat toborzunk. Ennek igen szép eredménye van már eddig is. Naponta lépnek be uj lagok. Egyre többen csatlakoznak pártunkhoz az Inlellekluelek köréből is. Ozenii pártszervezetünk valósította meg a Felsőtiszaparton lévő gyári slrandlclepcl is. Nagyon célszerű tolna szakelőadások meghonosítása Frits Antal főművezetőt kérjük meg. kisérjen végig bennünket a gyártelepen és szóljon néhány szót magáról és munkájáról. — 45 éve dolgozom a kendergyárban. Most a havi fizetésem 5100 pengő. Ma önállóbban dolf

[ozhatom. mini azelőtt, sokkal nkább megbecsülik a szaktudásomat. — Milyen a gyárban a munkafegyelem? — Általában véve jónak mondható. .Vannak ugyan kevés számban olyan munkások, akik visszaélnek a szabadsággal és a nagyobb lehetőségekkel. Ezeket a munkásokat nevelni kell szép szóval, felvilágosítássá!. Örvendetes. Iiogv a munkások és tisztviselők között lévő jóviszony egyre inkább elmélyül. Helyes volna szakelőadásokat meghonosítani, hogyan keR si gépeket kezelni. Ilyen módon a termelést is fokozni iudnánk. másrészt viszont művezetők és munkások közelebb kerülnének rgyrnáshoz. Koromsürüségü porban dolgoznak az előkártoló munkásai Az első ulunk az előkártolólíia vjsz. A portól alig látjuk a gázálarcszcrü szívókészülékkel felszerelt munkásokat, munkásnőket. Ex a legegószséglelencbb oszlálya a gv árnak. A kártolóban a legjobb munkásnö Felföldi György né, aki bizalmija is az osztálynak, mond néhány szót: 13.40 pengő órabért kapunk, erre jön 20 százalék akkordbér. Az ellátás nem kielégítő* de viszonylag jónak mondható. Húsfélét csak egy hónapban egyszer tudunk kapni. Szappant, amire igen nagy szükségünk volna,, a mult hónapbon nem kaptunk, éppen most fogunk egy negyedkilót kapni. Vannak olyan niunkásol^ akik egy-két napra jönnek csak bt dolgozni, a többi napokon valószínűleg feketéznek. Az ilvcn munkásokkal. akik nem Iá'ják bc, hogy ma áldozatot kell hozni, nem szívesen dolgozunk együtt. Bordács Eszter munkásnő 24 éc óla dolgozik itt Hiányolja, hogy; nincs rendszeres orvosi vizsgálat. öxv. Száraz Imréné gépgercbenező, 5 gyermek anyja, 600 pengőt keres hclcnkiut* akkordban. Aa üzemi bizottság muukájával megvan elégedve. Most sokbal jobb m bánásmód, mint a régi vllágham