Délmagyarország, 1945. augusztus (2. évfolyam, 172-196. szám)

1945-08-05 / 176. szám

DELMöGYA KORSZ AG 1815 augusztus ti A haicsárrendpzer megszűnt Az előfonóba megyünk be. Hatalmas gépek zakatolnak minden oldalon. Nem lehet érteni egymás szavát, csak ha belekiabálunk a másik fülébe. Tóth Mária, eunckaz osztálynak egvik legjobb munkásnője, a kővetkezőket mondja: 700 pengőt keresek hetenkint akkordban. Az cl'álásunkat a gyárlól kapjuk, elég jó, de jobb is lehelne. Az üzemi bizottsággal meg vagyok elégedve. Megszűnt a liajcsárrcndszer. Sakkal szabadabbak vágjunk és igy nyugodtabban tudunk dolgozni. Amikor belépünk A gombolyilóha, minden irányból egyszerre tlveu is jönnek felénk, teánvok, aszuconyok. Anélkül, bogy kérdeznék, mi járatban vagyunk, mind elkezdenek beszélni egyszerre lelkesen a julius 29-i ünnepélyről és a szavalóLórnsrói. Karancs Ferenc né. Blczób Gyflrgvné, Varga Lászlóné. Sikos Istvánné, Kovács Ferenrné, Sári F.lcl, Schüsslcr Jánosné cgymásnak adják a szól. nem is tudjuk, kinek a mondatat! jegyezzük. 'A munkások rugaszkodnak althoz, hogy jöminiiségü árul készítsenek A szövőben előszűr a gyár legöregebb munkását, Kiss l'éler Pál müvr/elüf Itallgaijiik meg. ült éve dolgozom .11, ichál mo$l én vagyok a gyár legrégibb munkása. A fegyelem ezen az osztályon jó. Ha elő is fordulnak kisebb hibák, mindig kijavítják a munkások. Szópszóval sokkal többre lehet menni, mint gorombasággal. A munkások ragaszkodnak ahhoz, liogv jóiuinöségü árul készítsenek. .'.fest sorban megkérjük az osz1 ily legjobb munkásnőil, mondjanak valamit az éleinkről. Szeminári Gyuláné, aki egész családjával régóta a munkásmozgalom harcosai közé larlozik, meg vhn elégedve a keresőiével és az ellátással is. Kéri Teréz RIO tvcngől keres hetenkint. amiből édesanyját és 4 testvérét kell eltartania. Ilorválb Franciska 20 éves Icáuv meg van elégedve. "Nagyon s* •telne tanulni. '"•tvárs Józsefné, aki kisleány ko.a ó!a sportolója az SzMTE-nek, megjegyzi, bogy a leányok nem Igen szerelnek sporlolni. csak láueolnj. l)e akii egyszer el lud vinni uszui, vagy tornászni, az megszeret; és szorgalmasan eljár az edzésekre. „A Délmaóynrország ió munkásu]ságu Kollár Józsefné a yizesfonóban dolgozik Négy családja van és 400 pengői ke.res helcnkinl. Nincs megelégedve azzal, bogy ritkán és keves luisl kapnak. A Délmagyar országnak előfizetőié, most bosz sznnkodolt. bogy ujrn feicmelték *i árál. de azért megveszi, mert mini mondotta. a Dtlmagvarország jó mnnkásiíjság. Kovács József elvtárs régi, kl próbált szoeialisla, a gyár raktámoka elmondja, hogy a nyersanyaghiány ruinlt a raktárban most csökkentett iélszámmal dolgoznak. Munhaverseny az itiamankások között A gyár javilómübeiyébcn Kindl István vasesztergályos kifogásolja, hogy amikor jegyre chcicllcn kenyerei kapunk, föszcrűzlelekben hófenér kenyeret lehet kapni jegy nélkül 3t pengőért. Kardos Imre 15 éves ifiumun kás a gyár vasesztergályos gyakorouka elmondja, hogv november 30-a óla dolgozik a gyárban heti Í30 pengőért. Kifogásolja, hogy j gyár vezetősége beszüntette a gya kornokok üzemi ellátását. Szereti a munkáját. Most csavarokat készítenek a vagon javításhoz. Jövőhélen, ha a többi ifjúmunkások is betanulnak a csavarkészitésbc. versenyt kezdenek egymás közölt, k! lud többel elkészíteni. Nagyon szeret tanulni. Most is készül felvételi előkészítő vizsgára, hogy őszre a fémiparba beiratkozhasson. Nagy Józsefnél, a gyár pénztárosat, egyben egyik legjelesebb rohanimunkását keressük még fel. Kérdéseinkre a következőket feleli: A munkások és tisztviselők közölt szívélyes jóvis/ony van. Az üzemi bizoliság sokkal jobban megbecsüli munkámat, mint ahogy azelőit értékeltél.. Ezért most én is szívesebben dol .ozoni. A julius '29-i ünnepély nagyon feli nielő volt. Különösen jó volt a rendezés. Azért is jó néha az ilyen ünnepély, mert az ember kijön r. lnegszokott hétköznapi munkájából és ulána felüdülve, felfrissülve dolgozik. Kifogásolom, hogy a könvvnapot is ezen a napon rendezték. Annyirc elmerültünk az egyéb látványosságokban, bogy a könyvekkel nem is tudtam foglilkozni. A kommunistákkal és a Délmagyrr. országgal meg vagyok elégetne. .Néha kicsit ugyan szélsőségese lenek találom okét Nekem nagv un leiszeli Rákosi Mátyás komoly, ny.itgmll, higgadt beszéde. Kilépünk a gyár udvarára. Félméteres betűk kiáltanak felélik: ^Értelmiségiek tartsatok vetünk M. K. P.< Az üzemi pártszervezet harcos munkája nyomán a jelszavak valósággá válnak. Komócsin Zol:án IfSy dolgozik a reakció : A demokrácia értékes, kipróbált emberei ellen hajszát indítanak, hogy gyengítsék sorainhat Izgalmas igazoló bizottsági tárgyalás, amely rávilágít a reakció uj harci eszközeire (Szegjed, augusztus 4) A Magyar Kommunista Párl egyik legjelentősebb és legnehezebb feladata, amelyet maga elé tűzött: a reakció könyörtejen felszámolása. A reakció ugyanis szívósan és minden tisztességtelen eszközi felhasználva dolgozik, hogy aláássa a demokiácia fiatal, dc clelerős gyökereit. Hogy milyen ravaszul és mennyire tisztességtelen eszközökkel dolgozik a reakció, arra a közelmúltban érdekes, cikkbe kívánkozó példa adódóit Szegeden,, az egyetemi igazoló bizoliság egyik tárgyalásán. Dr. Korányi András egyetemi magántanár, a Rusznyák-klinika kilünő adjunktusának ügyét tárgyalták olyan nagy érdeklődés melleit, amilyenre nem sok példa volt »z igazolód járások, lefolytatása során. Maga az a tény, hogy Korányi András orvostanár ügye nyilvános tárgyalásra került, mert bejelentések érkczlck ellene az igazoló bizottsághoz, nagy megdöbbenést kellett Szegeden, ahol hoszszu évek óla jóllsnicrt a belklinikái adjunktus politikai magatartása és orvosi munkássága. Korányi András mint orvos és mint gerincesen baloldali meggyőződésű ember egyaránt megbecsülést szerzett Szegeden azokban a körökben, akik az elnyomatás negyedszázada alatt üldözést szenvedlek, mert kimertek állni magvar emberhez mélló meggyőződésük melleit. A vádlók védőkké változnak Ml sem természetesebb, mint a hál tér ben meghúzódó és á kuliszszák sötét oldalait mozgató reakciónak az a sakkhuzása, hogy a demokrácia számára ennyire értékes s még fiatal, tehát munkaképes, szép jövő elölt álló embert megkíséreljen diszkreditálni és a iiarcos szellemű küzdök soraiból eltávolítani. Vádakat kovácsoltak tehát és tanukat is állítottak, akik a súlyosnak látsztf vádpontokat alá támasztól Iák. Nem akarunk valamennyi koholt és az igazoló bizoliság előtt annál is inkább átlátszó vádra kitérni, miután á bizottság előre értesült arról, hogy hajsza készül Korányi lanór ellen. Csupán azokat a vádpontokat ismertetjük, amelyek tárgyalása valóságos drámai jeleneteket eredményezett, mert a vád tanúi védőkké váltak, akik — hisz nem leheltek mást —, kiálltak az igazolandó mellett. Akadt egy Klein nevü fiatal orvos. aki azzal vádolta a belklinika adjunktusát, hogy* az ő vezetése aiatt álló klinikán nem gyógykezelték és nem élelmezték a gettóban öngyilkossá lelt és oda beszállított betegeket. Ez a fiatal orvos a tárgyaláson tudta meg, hogy édesapját, aki szinten teljesen zsidó származású volt, "éppen dr. Korányi mcnIeUc meg attól, hogy deportálják, arról nem is beszélve, hogy mint orvos az eleiét is megmentette... Ezt a súlyos, embertelen vádat kellett volna igazolnia héliány nemrégiben hazatért deportáltnak, akik annakidején mint öngyilkosok kerüllek be a belgyógyászati klinikára. Mélységes csöndben lette meg vallomását az idős dr. Korda Jenő. Arra a kérdésre, hogy kapott-e gyógykezelést, kijelentette, hogy Korányi tanár volt az, aki naponta háromszor Is megvizsgálta és orvosi kezelésben részcsilelle. Ugyanilyen értelmű vallomást tett Katona Dávid, aki elmondotta, liogy Korányi András szabályszerűen vizitelt az öngyilkosok kórtermében. feleségét, Katona Dávidnál sajátkezüleg részesítette orvosi kezelésben — injekciót adott neki —, sőt még azt a kérelmüket is elintézte, hogy ruhát kaphassanak, mert hálóruhában szállították ke őket a klinikára. Kaloua Dávidnc vallomásából is ugyanez derült ki s valamennyien elmondották. hogy naponta háromszor kaplak élelmet, természetesen olyan élelmezésben része "dlck, ariii orvosi szempontból üss'.iiangban állott állapotukkal. Ez a vád tehát önmagától öszszconilolt, de ugyanígy történt a többi bejelentéssel is, amelyekbon a báltérben működő nem is annyira titokzatos erök azt akarták bizonyítani, hogy Korányi András a sárga csillagot viselő betegeit •eltanácsolta* a rendelőjéből, liogy Geslapo-tisztekkel tartott fenn öszszeköttelésl s bogy más jobboldali elemeket barátságosan kezelt. öszhaju, talpig gyászba öltözött özvegyasszonyt állítottak oda, bogy, tanúskodjék arról, hogy amikoci sárga csillaggal jelent meg Korá» nyi tanár rendelőjében, az orvostanár eltanácsolta onnan. Az ó^ vegyasszony nemcég jött haza s dcporlációbói, férjét most vesj> telte el és mint a »vád tanúja*, hitet telt arról, hogy Korányi AdíK rás a leglelkiismeretesebb, legkitűnőbb orvos és a leghumánusal*bau gondolkodó és cselekvő ember volt. Nemhogy nem tanácsolta el sárgacsillagos betegeit a rendelőjéből, de amikor az özvegy, akit a várószobában inzultus ért egy másik belcg részéről a sárgacsillag viselése mialt, ónként ki akart maradni, rábeszélte, hogv minden nap jöjjön, mert szüksége van a gyógykezelésre. Más tanú Is vallotta, liogy Korányi András a jómódú sárgac-illagos betegeitől sciu fogadott el honoráriumot ebbcp az időben. A GesYapo-ügy Korányi Andrásra rábizonyosodolt, mert maga is elismerlc, hogy két izben egyült vacsorázott két üestapo-liszltcl. Tette ezt a belklinika néhány orvosának felkérésére, akik a Gestapo által letartóztatott, fiatal Röntgen-asszisztensnőt, dr. Szenes Tibor tanársegéd menyasszonyát akarlák megmenteni az elhurcolástól. A Gcslapo-brigantikkal csak fehér asztalnál lehelcll emberségesen tárgyalni s erre Korányi András vállalkozott, bár tudta, liogy mit lesz. Mint dr. Hámori Arlur magántanár vallotta, Rusznyák István igy índitotta cl erre a közbenjáró útra Korányi tanárt: — Gengszterekkel szemben műiden hareieszköz jó és egy embereiéi megmentésére az utolsó szalmaszálba is bele kell kapaszkodni. Igy vallolt dr. Szenes Tibor éa menyasszonya: Herczeg Rclla is, dc igv vallolt a bizottsági aszlal mellől lelkiismerete és gerinces emberi méltósága ösztönzésére dr. llerkessy László magántanár is, aki annakidején szintén bele voll avatva ebbe a mentőakcióba. D'csórete! érdemeH volna Sorra összeomlottak léhát a •vádak*. a reakció tncslcrkcdósci s mindegyik avádponl* letárgyalása azt eredményezte, hogy utána Korányi András humánus és lelkiismeretes egyénisége még jobban kidomborodott a szimpátiájával lüntelő hallgalóság előtt. Természetes voll tehát, hogy az orvostanári Igazolták s a hallgatóság véletnémenye az volt, liogy dicséretet érdemelt volna. Ki is fejezte ezt a véleményét mindenki: egész iömeg fogta körül az igazoltat a tárgyalás ulán„ teljesen idegen emberek gratulállak neki, u kezét szorongatták. Igy végződólt ez az érdekes igazolási ügy, amelyben figyelemremélló, hogy a reakció nem riad jegyzőkönyvek készülnek — vissza a legtisztességlelenebb c»z-1Békc-ulca... közöklől sem. csakhogy célját, a demokrácia gyengítését elérje. A becsületes demokraták elölt még ma is hihetetlen, hogy ilyen hajszának lehet kitenni Szegeden, 1915 nyarán olyan embert, akire mint a hírneves Koránvi orvosdinasztia harmadik tagjára, a jövőben az orvosképzés rcndkjvül nehéz és felelősségteljes feladala vár. S a reakció még mindig merészt Ujabb aknamunkával pró'á'kozk, de csak addig, amig nem suit le rá a demokratikus magyar Jövöl komolyan épileui akarók ökle a amíg nem tapasztal ja, hogv milyen közel van a város hármelvlk pontjához. akár a Kárász-utcai titokzatos házhoz Is. amelvbcn a vádi®