Délmagyarország, 1945. július (2. évfolyam, 146-171. szám)

1945-07-29 / 170. szám

ÜELMAGYARORSZAU Ü9'45 fulíits Befejeződött az aratás (Falusi levél helyetti Szeged halárában, a környéki (anyaközpontokon amerre cíakjt nihk, mindenütt befejeződött az aratás. Néhol még csak készülnek rá, másutt már cl is kezdték a cséplést. Vannak helyek, ahol a bchordással nehezen haladnak, az ignerő hiánya mialt. Akad olyan falu is, ahol más akadályok van­nak. Például Tápén erősen hiány­zik egyes gazdákból a kölcsönös megscgilési szándék. Néhány mó­dosabb gazdának van lova, kocsi­ja is, a magáét már lehordta. de másnak nem igen akar scízitenl Ezeket persze a többiek igyekez­nek szép szóval rávezetni a helyes megoldásra. A beszolgáltató*! mindenütt sslvesen fogadtiílt Amerre megyünk, általában vé­ve mindenütt meg vannak eléged­ve a beszolgál lakisi- rendelettel. Csengelén felvetették. hogy minő­ségileg is osztályozni kellene a földeket, mert a cscngelci halár­ban is előfordul, hogy ugyanak kora területen kisebb a termés­eredmény, mert hitványabbig föld. Itt vetették fel azl a gondolatol is, hogy helyes lenne, ha engedé­lyeznék az állalvásárok megren­dezését. Szerintük van elegendő - állal a határban és szabad vásá­ron lejjebb lehelne nyomni az ál­latok á rál. Az illetékesek figyel­mébe ajánljuk a cscngcleick 'javas­latát. Azonkívül Jó lenne, hsi hoz­zászólnának ehhez a kérdéshez más falvak érdekelt gazdái Is. A bitekkel • lényegében az a helyzet, mint az Ipari munkások körében. Nlncse­i'ek arányban az árakkal. Párt­s ícrvczcleinknek és a szakszervé­éinek nagy harcot kell vivni, a i énszcriillen. de a munkások ér­cekéit teljesen fedező inflációeRe­i es bérpolitikánk érdekébon. Azo­kon a helvcken, ahol kisbirtoko­sok vannak túlsúlyban, könnyeb­ben meg lehet értetni a munká­sokkal. miért nem szabad túlhaj­szolni a béreket. Dc ahol módo­s.ibb gazdákkal állunk szemben, 0 munkások hajlamosak arra, 1 >gv a lelszelős, de alapjában vé­ve a saját és az összes Dolgozók szempont iából helytelen, maga­s-bh bérkövetelésekkel lépjenek föl, A reakció — laton Termcszclcscn a reakció a Talun st m alszik. Különösen Felsőla­nván a legkülönbözőbb rémhírek terjesztésével igyekeznek akadá­lyozni a betakarítási munkálata­k.'t. Sajnos, ideig-óráig akadnak o vanok, akik hisznek olyan rem­ii reknek. bogy »ncm érdemes a búzát betakarítani, mert ugvis el­viszik a kommunisták, vagv a szovjet csapatok?. A reakció ki­használja az ipari lerménvhiányt is A városi és falut akarják egy­niissal szcmbeállilani, amikor azt híresztelik, hogy a városi nmn­k. sság az oka. liogv nem lehet ru­házati cikkel kapni, vagv ha i.goti, m 'gfizclhclellcn áron. ftrvrn??c!es, h' g.V az ilyen és hasonló rénuhirek cl en maguk a parasztok legjobb­ja . párlkiilönbség nélkül veszik fel a harcot. Egymásután jönnek létté az szövetkezetek \z elmull hónapokban nem­es ik Szeged környékén, más vl­d» ken is alkalmunk volt tapasz­tatni. milyen örömmel és helyes g;< -dasági érzékkel fogadja a falu n«»c a szövelkezeli gomloIaloL Mult vasárnap Szalyinazon ala­kult meg Jiivalalosan is egv ter­nu 16 cs érlékcsilő szövetkezet. Itf b< -zámolLik airóL hogy a jzpyet­kezet néhány hete működik és si­került már eddig is gyümölcskom­penzálás ulján gyufát, petróleumot és Tatabányáról nagyobb meny­nyiségü szenet szerezni. A falu népei egyre szélesebb tömegekben ismerik fel, hogyan lehel a spe­kuláció ellen harcolni, egymásután alakítanak Jólmüködő szövetkeze­leket. Amikor e/ek a sorok napvilágot látnak, cséplőgépek bugásától han­3 gos á szegcdi határ. A kicsépelt szem zsákokba folyik ulrakészcn a város felé. A falu búzát küldi hogy legyen kenyerünk. Ruhát* cipót vár érte cserébe. Komócsin Zoltán A Béke-utcai rendőrségi logda fcnfciárszobáiábari Kivallattuk Szögi Géza nyilas államtitkár Szálasi azt hIHe, az amerikalak megbocsátanak neki „Az államtitkomé őméltósága pletykál a nyilasvezérekről4 (Szeged, julius 28) A Délmagyaror­szág már jelentette, hogy a szegedi politikai rendőrség elfogta és őri­zetbe vette dr. Szögi Géza szegedi volt nyilas képviselő, a Szálasi-kormány miniszterelnökségi államtitkárának fe­leségét, Szabó Margitot. Szögi Gézáné másfél héttel ezelőtt amerikai iga­zolvánnyal érkezett meg Szegedre és szüleinek lakásában keresett menedé­ket. A politikai osztály nyomozóinak tudomására jutott, hogy Szőginé ti­tokban hazaérkezett. A rendőrség csü: törtökön jelent meg Szabóék laká­sán és Szögi Gézánét előállította a po­litikai osztályra, ahol dr. Láng György rcndőrlanáesos nyomban megkezdte kihallgatását. A kihallgatás befejezté­vel őrizelbe vei lék és a Béke-utcába kisérték. Itt várja az ügyében indí­tott nyomozás befejezését. Lapunk munkatársa engedélyt ka­pott, hogy a békeutcai fogházban meg­látogassa Szöginét. IlouU Sándor fog­házigazgató a kulcsárszobába vezette az ex-államlilkárnét és itt intézett hozzá kérdéseket a Détma gyarersiig munkatársa, aki nem mint újságíró, hanem mint detektív szerepelt előtte és felszólította, hogy minden kérdésre őszintén feleljen és mondjon el min­dent, amit tud. A könnyű nyári anyag­ból készült ruhát és magas parafa­talpu anlilopcipőt viselő elegáns, sző­kehaju fiatal asszony eleinte bátor­talanul, félénken válaszol a hozzá intézett kérdéseinkre, de amikor látta, hogy nem vagyunk emberevők, neki­bátorodott és egész intim, érdekes dolgokat mondott el a >nemzetvezctő« és cinkostársai viselt dolgairól. Szégyelltem kellett, hogy a nyilas államtitkár" — Mit tud a Szálasi-íélc puccsról? Volt-e valami része férjének a puccs­ban? — tesszük fel az első kérdést. — Október 8-án indultunk el Sze­gedről saját autónkkal s innen egye­nesen Csepregrc mentünk — kezdi vallomását Szögiué felbátorodva. —» Ide kapott táviratot Gcza SzöllősiJenö -nűniszlercInökhelyctlcstűW, hogy azonnal menjen Pestre. Ekkor már a puccs megtörtént s másnap a fér­jein táviratot küldött, hogy állam­titkár lelt. Decemberben, amikor Bu­dapest körül a hurok egyre jobban összeszorult, a kormány Nyugatma­gyarországba lelte át székhelyét, igy engem is levitt férjem Kőszegre, ahol az ő hivatala volt Nagy nehézséget okozott, hogy senki sem akarl szál­lást adtol, mikor megtudták, hegy nyi­las államtitkár felesége vagyok. Kőszegen senki sem szerelte n nyilasokat, mindenki esak meg­vetéssel beszélt róluk, közönsé­ges Mrléal3l.e!ékekaek tarteiták őket, széfyelnem kellett, hegy a férjem nyilas államtitkár. — Tagja volt-e a nyilas pártnak? Részlvett-e a politikai életben? — Nem voltam tagja és nem is politizáltam. — Milyen emberek voltak a ma­gánéletben a nyilas vezetők? A nyilas vezetők igazi arca — Nem nagyon ismertem őket — folytatta nagy lélekzctvélellel a volt államtitkárné —, csupán Szöllősivcl találkoztam többször, aki férjem köz­vetlen felettese volt. Szöllősi nagyon felvágós ember volt, az utcán nem ismerte meg ismerőseit s a nála ki­sebb hivatalt betöltő tisztviselőkkel alig állt szóba. De a »vczérnekf, azt mondják, nagy kedvességgel hajbó­kolt. Szálasi is nagyon beképzelt voH, pedig a közvetlen környezete is tudta róla, hogy nem való államvezetőnek. A férjem sem lariolla semmire. — Akkor miért vállalt államtitkár­ságot a kormányban? — csapunk le a jó detcklivnek is dicséretére váló gyorsasággal. — Nem tudott kitérni előle — hangzik a megszokott meutegetődző válasz. — Férjem tudta, hogy a há­ború el van vesztve, de Szöllősl megfenyegette, internálást ígért, ha nem vállalja az állam­titkárságot. (Ej ha, de szép barátsággal voltak egymással a nyilas kormányférfiak.) — Szálasi vakon hitt a német győ­zelemben, azt remélte, hogy a háború után nagy szerep hárul majd rá az európai politikai éleiben. (Van-e még valaki, aki Szálasi elmebaját kétség­bevonja.': Mikor aztán látta, hogy rosz­szabbodik a helyzet, egyre bizalmat­lanabb lelt, még a legközvetlenebb környezetével sem találkozott, minden Idejét menyasszonyával töltötte. Hol­létéről soha semmi bizonyosat nem lehetett tudni, szemérc is vetette egy­szer férjem Szöllősi Jenőnek, hogy »tl csak beültetitek az rmhert az áHamtltkári székbe, de még azl sem kitelitek vele, hogy a főnök* hol tartózkodik «. Szöllősi cinikusan mosolygott és azt mondta, hogy néha még ő sem teulia Szálasi tartózkodási helyét. (A náci Gróf Teleki Géza kilépett a Polgári Demokrata Pártból, amelynek elnöke volt (Budapest, julius 28) Politikai kö­rökben már hosszú idő óta beszélnek a Polgári Demokrata Pártban duló belső válságról. Ennek egyik jele volt az a hir, amelyet több lap is közölt, hogy gróf Teleki G-'za kultuszminiszter, a Polgári Demokrata Párt elnöke, le­mondott elnöki tisztéről. Ezt a hirt an­nakidején a „Világ" a togerélyesebben megcáfolta gróf Teleki 'Géza nevében Tegnap azonban nyilvánosságra került, most már hivatalos formában gróf Te­leki Géza lemondása. A mai napon pe­dig a kultuszminiszter írásban bejelen­tette, hogy kilép a Polgári Demokrata Pártból. Teleki kilépésének politikai téren is fejleményei várhatók. rablóvezér tehát már Magyarorszá­gon megkezdte bujdosását.) — Kőszegről március végén men­tünk el Degendorfba. Az ut nagyon viszontagságos volt. A visszavonuló né­metek többszőr leállították autóinkat, a benzint kiszivallák a tankokból, cso­magjainkat elvették ezekkel a sza­vakkal: rKulya magyarék, menjetek vissza a hazátokat védeni.* Bizony na­pokig is vesztegeltünk az országuta­kon, lakás, élelem sebol sem volt 4 magyarok számára a az Ősietekben is hasonló volt a válasz: sFlr aagang •MUa.« (Magyaroknak semmit.) — Mi történt ezalatt Szálasivat, merre járt, mit csinált, mit tud rútat — Szöllősi az egyik őprilisvégi na« pon futárt küldött értünk Degendorf­ba, hogy merjünk Maltseebe s otf együtt várjuk meg az angol-amerikai .csapatok érkezéséi. Maltsccben az 4 meglepetés ért bennünket, hogy afl vall Szálasi feleségével és családjá­val. Itt ismertem meg Szálasit is meg a feleségét is, azi ekkor még meny­asszonya volt. — Milyen érzéssel vártak az amo­rikaiakat? — Szálasi azt hitte, hagy az ame­rikaiak megbocsátanak neki. Mikog közeledlek az amerikaiak, magáhoa kérclte Beregfy-Bergert s megbízta, hogy menjen nz amerikaiak elé és Jelentse aekt Szálasi a magyar ál­lamfő hollétéi. (Persze Bergcr ur­nák több esze vo'.t...) Találkozás Horthyval — Az amerikai csapatok bevonu? lása ulán két napra elvitték Szálasig a férjemet és Szálasi titkárnőjét. Ké­sőbb Szálasi titkárnőjét visszahozták s tőle tudtuk meg, hogy férjem eket egy München melletti kis faluba, egy vendégfogadóba vitték. Mindnyájan egy-egy külónszobát kaptak. A tit­kárnő, amint kinézett az ablakon, 4 másik szoba ablakából férjemet láltd kitekinteni. Azt mondta Géza: Nézze, ott vaa Horthy kormány­4-u holdvilág fényében vi­lágosan lehetett látni Horthy Mik­lés alakját, amint ellentengerna­gy! egyenruhában, hátratett kéz­zel, elgondolkozva sétál a vendég­tagadó udvarán. ör nem volt mellette, őrizet nélkül sétálhatott. — Még egy kérdést. Mit gondof, megbüntetik-e férjét a magyar hat6­ságok? — Igén. Ezzel tisztában vagyok Géza azzal, hogy államtitkárságot vál­tait a SzáJasl-kormányban, erősen kompromittálta magát. Bizonyára sú­lyos Íteletet kap szegény, de remé­lem, az Istea majd csak megkegyeli mez... Igen, ném Is lehel más reményű^ nyilasainknak, mint az Isten kegyel­me. Pedig az Islcn sem fog megkel* gvelmezni azoknak, akik emberek tfe* ezreit kergették a biztos halálba, ár­tatlan emberek százezreit hajszolták halálra... Megesne a szivünk a fiatal asszd­nyon, aki vezekel és sir férje bűnei miatt. De igy szenved. Igy sir sok­százezer magyar asszony és anya *og elvesztett férjért és íiuérl, Igy sir a| ország a felrobbantott fildakért, 4 romokbadöntött városaiért. Ml inkábK ezeket sajnáljuk. Nem pedia azokat akik ezt okoztál; I Oavdth Bél*

Next

/
Oldalképek
Tartalom