Délmagyarország, 1945. július (2. évfolyam, 146-171. szám)

1945-07-29 / 170. szám

4 DÉLMAGYARORSZAQ 1945 julius Kommunista külpolitika Irta: Kálmán Edre A magyar rc.ikdő 25 éven ke- z«tni« És a román fővárosion • - oaázezres tömeg élteti a románmagyar barátságot ós az utrábon piros-fehér-zöld zászlók lobognak. Farkas elvtárs bukaresti látogatása volt az első baráti közeledés szomszédállamaink felé, nz első lépés azon akuton, amely kivezet a külpolitikai elszigeteltségből. Igen, Magyarországnak nincsenek diplomáciai képviselői külföldön. De — szerencsére — van egy kommunista pártja és a pártnak van egy nagy vezetője: R» kosi Mátyás. Azokat a baráti kapcsolatokat, amelyek a Magyar Kommunista Pártot a szomszéd államok testvérpártjaihoz fűzik* azt a hatalmas tekintélyt, amelyet Rákosi elvtárs világszerte élvez — felhasználják a szegény, magáramaradt magyar nemzet érdekében. /wztül lerigeruvt szemivel és rá fiaimat szórt ráuk. "konjreunh iákFa. Sok (gyalázkodás között a Icghazugah!) a hazafiallanság vádKa volt. Ncmzetiellcnséggcl vádollAk a kommunistákat azok, akik Lazánkat német érdekekért az első világháború katasztrófájába so'dorlák, azok, akik szabolázzsal, hazaárulással 1919-ben liálbatáttiadták a magyar forradalom Fiatal hadseregét, azok, akik hosszú Évek kóvclkezctcscn nemzetellenes politikája ulán az országot llillcr fcyariualává, népünket a náeibanVilák igavonójává, vagy ágyútóllelékJvé telték. . a 25 évi reakció országvesztő politikájával szemben pártunk lettekkel bizonyította be a nemzethez való hűségét. Pártunk kezdeményezésére született meg 1341tvui a függetlenségi mozgalom* majd 1943-ban a Magyar Front* 'nineiy párlunk vezetése alalt qiinTlcn némclellcncs erőt összefogott ííiggelleuségünk kivivására. Kommunista parlizánok harcollak fegyverrel kezükben a német elnyomók ellen. A felszabadulás ulán párlunk lelt javaslatot Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programjára. És ez a program éppen itt, Szegeden, a Magyar Nemzeti Föggcllen[ségi Front, az összes demokratikus pártok programjává lett. Éten jártunk a program megvalósításában: dönlő szerepünk van a nemzet politikai életének megindításában* az ciső vonalban harcollunk a földreform megvalósításáért és — sokszor a szűkebb értelemben veit pártérdek rovására is - minden erőnket az orsziig Lj ja építésére mozgóslljuk. « Jóljsmert tények ezek, nehéz is voina tagadni őket. Azonban Van párlunk tevékenységének egy nldnla, amiről kevés szó esik és ez a kommunista külpolitika. Első helyen kell itt megemlítenünk pártunk külföldön élt vezetőinek, elsősorban a mi nagy Rákosi Mátyás elvtársunk tevékenységét. Cikkei* előadásai (amelyek összegyűjtve >A magyar jövőért* cim alatt jelentek meg) beszédes bizonyítékai annak a harcnak, amelyet az országon kivül az ország érdekében folytatott. Egyrészt újra, meg újra figyelmeztette a magyar népet éu felelős vezetőit, hogy az ut* ameíven járnak, katasztrófába visz. Másrészt fáradhatatlanul magyarázta a demokratikus Külföldnek, bogy a magyar nemzetet nem sza1 ad azonosítani az uralmon levő hazaáruló kiikkcl. Rákosi elvtárs cikkeinek és előadásainak az ország nagyon sokat köszönhet. A/ulán m glörténl a felszabadulás. A kis Magyarország összetörve áll [tt, külképviseletei nincsenek, a letűnt rendszer csak ellenségeket szerzett számára* barátokat nem. Magunkra vagyunk hagyva, külpolitikailag teljesen el vagyunk szigetelve. És ekkor a Párt országos értekezlete határozatot hoz: »A Magyar Kommunista Part a maga részérő! jnindent meg fog lenni, hogv a szomszéd országokkal a kölcsönös megbecsülésen alapuló szívélyes jóviszonv minél gyorsabban kiépüljön és <i mélyüljöiií. A Kommunista Párt határozatai nem üres szavak, iFarkas Mihály elvtárs, a központi vezetőség tagja három hét múlva Bukarestbe megy. almi a Vénus-sladjoitbau százezres tömeg plött beszél: »Nekünk, magyar kommunistáknak az az érdekűnk* hogy a román demokrácia erös és liiegd óni hetetlen legyen és int hisszük azt. hogy » fiatal román demokrácia r is zérói a magyar demokrácia is megkapja azl a támogatási, amely megerősödéséhez fog veNem kis mérlékben pártunk és Rákosi Mátyás clvlárs fáradozasainak köszönhető az. hogy viszonyunk a szomszéd demokratikus államokkal, a ha' dmas Szovjetunióval, THo inar: all Jugoszláviájával, Grnza Péter íLlmániájával ugyszólván napról-napra örvendetesen javul, sőt csehszlovák viszonylatban is megállapíthatók már a közeledésnek bizonyos — egyelőre még gyönge — jelel A demokratikus népekkel való együttműködésnek és a külpolitikai elszigeteltségből való kilépésnek jelentős állomása volt a spanyolországi nemzetközi brigád önkénteseinek találkozója, amely ma egy hete zajlott le Budapesten. A megjelent jugoszláv, román, osztrák, bolgár küldöttek egyértelműen a magvar demokráciával való barátság gondolalát hangsúlyozták és a csehszlovák kiküldött is kijelentette, hogy ia csehszlovák nép demokralikus többség* nem azonosltja magát a kormány demokráelaelfenes nemzetiségi po« lllikátával*. Nem titok az, hngr a Rákosi-zászlóali hős harcosai túlnyomórészt kommunislák voltak." Joggal büszkélkedhetünk tehát azzal. hogy a spanyolországi szabadsagharcosok budapesti ünnepe. amely a magyart demokrácia hatalmas külpolitikai sikere volt — egyben párlunk óriási eredménye is. Pártunk térinészelesen nem fog megállani ennél az eredménynél. Fokozni fogja erőfesziléseit, hogy minél orosabbá, minél barálihbá tegye Magyarországnak a demokralikus nemzetekkel való együttműködéséi, érdekcink kölcsönös tiszteiéibcntarlása alapján. Nem kételkedünk abban, bogy ezek a fáradozások, talán már a közeli jövőben, olyan ujabb eredményeket fognak hozni, amelyek isméiéit cáfolatai lesznek a ránk szőrt rágalmaknak. Bizonyítani fogják, hogy a kommunista politika — magyar politika, nemzeti politika. Berzsenyi Pánlel u| arca parasztózövelkezet és kommunista „Végtelen lenne a nép ereje, ha az egyitve • mindenkor cél szerint használtatnék• Amit nem tanltollak az Iskolákban Berzsenyi Dánielről »A mézei szorgalomnak és népboldogságnak ... akadályai között, egyik legbelsőbb, legágazátosb veszélye az, hogy a nép Igei megesz Uk, magát és erejét aem egyesíti, hanem inkább minden ember különvál, mindenik magára hagyaük s mindenik a maga gyarló esze., vagy többnyire esztelensége szerint üü, véti az emberiség legfontosabb és legnehezebb mesterségét — a mezei gazdaságot.* N Ezeket a sorokat több mint száz évvel ezelőtt, 1833-ban vctelte papírra Berzsenyi Dániel, a nagy magyar költő, A most időszerűvé vált magyar iskola- és tankönyvreform kérdésével kapcsolatosan mint jellemző tünetre szeretnénk rámutalni, hogy Berzsenyi esete iskolapéldája nnnak, hogyan lehet a középiskolában még az irodalom keretében is poliüzálni, mégpedig oiyan módon, bogy nagy íróinkról csak hiányos képet mutatunk be és báltérbe szorítjuk, sőt lehetőség szerint elhallgatjuk azokat a müveit, amelyek esetleg ellenkeznek a mi politikai felfogásunkkal. Berzsenyit például a legtöbb tankönyv csak mint költőt emlegeti és azt tartja a legfon tosabbnak, hogy mindenáron kimutassa benne az óklasszlkai irány követőjét és nyelvének romantikus színezetét. Eddig azonban még egyetlen tankönyv sem lárla fel Berzsenyiben azt a IrU&nő liláskörrel és világszemlélettel biré tndésl, akt számtalan tanulmányban foglalkozott a magyarság szociális, népi problémáival és jévat Marx és Kantsky elélt hangot sdoll nálunk az agrárszocialista érdekeknek, továbbá tehetnie a tzivelkezell gondolái kérdéséi Is. Berzsenyi volt az első, aki kimutatta több tanulmányában, hogy a magyar lélektől nem áll távol az agrárszocializmus és utána nálunk csak Táncsics vetette fel ezeket az eszméket. Az agrárkérdésre vonatkozó tanulmányait »A magy arországi mezei szorgalom némely akadályairól* címen állította össze. Ebben a tanulmánysorozatban külön foglalkozik a népneveléssel iA magyar paraszti gyermeknevelés* címen, továbbá a tagosítás, háziipar kérdését fejlegeti még mai szemmel is igen nagy hozzáértéssel. Szót emelt a jobbágyokkal való durva bánásmód ellen is, a nép kulturális problémáiról is irt, »A céltalan földosztály* cimü tanulmányában pedig az igazságtalan vagyoneloszlis ellen Ültakozott. A Magyar Nemzeti Sarfnház vendég átéka Julius 28-án, szombaton d. u. 8-kor julius 26-én, vasárnap délután 3-kor Julius 29-én. vasárnap délután 6-kor Leonld Rachmanov; ff Viharos alkonyatu Jegyek kaphatók : a Városi Színházban, a szakszervezeti székházban, a Magyur Kommunista l'ártban, a Szociáldemokrata Pártban és az üzemi bizottságokban. IPARTESTÜLET Vigszinpad. Márványterem. meqnylló jailas J. vasárnap délután © órákor. Ezek közül a tanulmányok közül azonban ma is a legidőszerűbb és legérdekesebb mondanivalókat a •Hiányos népszerkö/et cimü tanulmányában írta nieg. amelyből cikkünk elején is. közöltünk egy mondatot, fit tulajdonképpen a paras/lszövetkezelek kérdése bukkant elő és ezek mellett tört lándzsát Berzsenyi. Leírja, hogy milyen sok nehézséggel és viszontagsággal jár egy mezei gazdaság fenntartása, mennyi »észt,pénzt, tapasztalást, szorgalmat, erőt és ludalmat kíván* és mindezt csak több ember szövetségében lehet elképzelni. Rámutat arra, hogy a legjobb gazda ís mennyire ki van téve a természet csapásainak, egy-egy váratlan bajnak, hát még azok a nvomorutt, legtöbbször földnélküli milliók, akik bármennyire fáradnak is, csak nfégjobban elszegényednek. mezei szorgahnat azáltal lehelne legtöbb tökélyre juttatni — mondja azért —, ha a föttinűvelő népet valami célirányosabb egyesületbe szerköitelnők.x Nem csak ötlettel jón, hanem mindjárt el is mondja, hogy mt módon képzelt ezt el. Többféle megoldást vet fel* de mind közül tatán az a legérdekesebbe amelyben egészen tudatlanul egy Mg kommunista közösséf megalakítás* ajánlja a következő szavakkal: •Legszorosabb és legjobb egyesület lenne pedig az: nridfa a nép nemcsak as egész gazdaságét kin erővel ftzné, de még kenyhát ét asztalt b közösen tartana s azáltal magákét egy nagy háznépet formálna.* Kellfi formában még ma Is meggoa* dolandó lenne az az elgondolás^ amely szerint a nép annyira egyesülne, hegy as egész gazdaságot, a vének kennánya alatt, egyesült erővel folytatná, melynek minden jőve. d«hűéiből minden ember, a maga közreadott pénze vugy munkája szerint, venné kl részét*. Mindjárt et is mondja, bogy már Iá« tolt ilyesmit megvalósítani a tót parasztoknál is és Amerika felfedezése-* kor is ott találtok a legcivilizáltabb népeket, ahol a földet közös erővel munkálták meg. Valóban igaza van,' amikor azt írja, bogy »TéglcIen lenne a nép ereje, ba az egvitre s mindenkor cél szerint használatúéi és végleien annak következménye mind gazdasági, mind erkölcsi tekintetben*. Itt az ideje tehát, hogy löbh mint száz év távlatából megfogadjuk Bor* zsenyi szavát. Az iskolákban pedig, különösen a falusi iskolákban mulassuk meg Berzsenyi eddig eltitkolt arcát is, tanítsuk gondolatait, bogy Magyarországon hamarosan megalakulhassanak a nép saját elhatározásán alapuló és vaióban a nép érdekelt szolgáló, virágzó parasztszóvelkezclek. Lőkös Zoltán. 99 99 KÖNYVSÁTORBAN vásároljunk julius 28—29—30-án tartandó ELSŐ SZABSD KÖNYVNnPON SZÉCHENYI-TÉR Deák Ferenc-szobor elölt