Délmagyarország, 1945. június (2. évfolyam, 122-145. szám)

1945-06-14 / 132. szám

IL évfotysra 132. szátn. SzfK?(Kf, 1943. |un!us 14, etOtörUHt Arii 2, A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Lap} Demokráciáért, tagy állásokért harcolunk? Egy idő 6ta mind gyakrabban hallunk meg­jegyzéseket, aggályokat, »bölcs óva­tosságra*, 'higgadt mérsékletre* intő figyelmeztetéseket a vezető állások­ban levő (pl. egyetemi katedrán ülő, igazgatói, főigazgatói széket elfoglaló) reakciós tisztviselők eltávolításával és felcserélésével kapcsolatban. >Ne ad­jon hitelt az igazoló bizottság azon tisztviselők bejelentésének és tanú­vallomásának, akik az illető igazolás alá ront vezető tisztviselő eltávolítása esetén az ő helyének betöltésénél számításba jöhetnek.* »Ne kerüljön vezető állásba senki, akinek a régi, reakciós hivatalvezető eltávolítása kö­rül szerepe voltU Aa aggályoskodék — nyíltam vagy burkoltan — azzal vádolják a de­mokrácia híveit és önfeláldozó har­cosait, hogy nem a demokrácia ér­dekében, nem a magyar nép, a ma­gyar nemzet felemelkedése érdeké­ben folytatják küzdelmüket, hanem • saját önző érdekeiket tartják szem előtt, pozícióhoz akarnak jutni, hata­lomra törnek. Ezt a gondolatmenetet Ismerem. Kellemetlen emlékeim vannak vele kapcsolatban. Amikor — annakidején — a Horthy—Gömbös—Hitler—Mus­solini-féle politikai irányzat ellen har­fcot folytattam (pontosabban: egyszerű, névtelen közkatonaként csatlakoztam és vettem részt ebben a harcban), letartóztattak és szembekerültem csak­hamar a régi rendszer pribékjeivel: a dfetektivekkel, rendőrökkel, katonák­kal, ügyészekkel, bírókkal, börtön­őrökkel, stb. Nem akadt köztük egy sem, aki meg ne kérdezte volna tő­lem: >miért kezdett el politizálni?, ml szüksége volt erre?* 'Miniszter akart lenni? vagy polgármester?* 'Mi­lyen állást, milyen fizetést ígérlek önnek a kommunisták?* Ezt akkor megértettem. Megértettem, hogy az elnyomás, a fasizmus kiszolgálói kö­zött nem akadt és nem akadhatott egy sem, aki képes lett volna az övétől eltérő, különböző gondolat­menetet, beállítottságot feltételezni. Egyszerűen nem értették meg, hogy valaki politikai harcban vehessen részt, áldozatokat hozhasson, szen­vedéseket vállalhasson anélkül, hogy ebben egyéni önző anyagi érdek vagy érvényesülés szándéka vezetné. Ismétlem: ezt akkor megértettem. Most azonban nem értem. Nem ér­tem, hogy ma, 1945 juniusában még mindig vannak, akik ilyen érvekkel hozakodnak elő. i Nézzünk nyíltan szembe, számol- f (unk le ezzel az érveléssel: Demokratikus közigazgatást aka­runk. A reakciós tisztviselőket el akarjuk távolítani. A reakciós vezelő tisztviselőket elsősorban. Kik veszik fel a harcot ellenük? Kik veszik észre a demokráciát szabotáló aknamunká­jukat? Kik távolítják el őket? A demo­krácia, a haladás, a felépités őszinte hívei, akik láíják, hogy a gépezet valahol nyikorog, hogy a kerekek megakadnak, akik megállapítják, hogy hol van a baj, hogy ki az, aki a munkában kerékkötő. Ki kerülhet a szabotáló helyéhe? Megint csak az: aki őszintén demokrata, akiről felté­telezhető, hogy jobban megfelel. Kik azok. akikre a választás esik? Első­Ugyanaz a sors vár a németekre, amit az elnyomott népéknek szántak Csehszlovákiában már megkezdték a németek kifolepüését Ujabb zavargások Szíriában — Lemondott az olasz kormány A KÖZEI.KELETRŐL, ahol a hely­zet a britek beavatkozásával a közel­múltban már teljesen megnyugodott, most ismét ujabb nyugtalanságok hirét jelentik. Egyes helyeken ugyanis ujabb összetűzésekre került sor a franci* negyedek lakossága és az arabok kö­zölt és a zavargásoknak több áldozata van. A tüntetők helyenkint a beavat­kozó brit katonaság ellen is támadólag viselkedtek. Tegnap este Bidanlt fran­cia miniszterelnök a minisztertanácson is bejelentette az ujabb zavargások hirét és hozzáfűzte, hogy ez sajnálatos, de természetes következménye annak a tervszerű izgatásnak, amely az arab saitó részéről állandóan folyt a fran-' ciak ellen. Az angolok közben várat­lanul átvették a palmyrai rádióállo­mást anélkül, hogy erről a franciákat előzetesen értesítették volna. A francia sajtó máris élesen kommentálja ezt a tényt és behaló bírálatokat közöl De Ganlle és Herrlet nyilatkozataival kap­csolatban, amelyek részben a franciá­kat is hibáztatták a dolgok ilyen fej­lődéséért. OLA3ZORSZÁBAN az eddig lap­pangó kormányválság most már nyílt formában is jelentkezett, miután Be­aeml miniszterelnök tegnap benyúj­totta lemondását. Az uj kormány meg­alakítására a jelek szerint vagy De Gaspleri, a keresztény demokrata párt vezetője kap megbízatást, vagy pedig Nennl szociáldemokrata vezér. CSEHSZLOVÁKIÁBAN már meg is kezdték a német kisebbség kitelepíté­sének végrehajtását. Tegnap bezárták az összes német iskolákat es intézke­dés készül a német nyelvű sajtó kor­látozására is Az országutakon márii sokezren vándorolnak a német hatái felé, mialatt további tízezrek várakoz­nak sorsukra a gvüjtőtáborokban. A cseh lapok érthető elégtétellel irják hogy most agyanas a sors vár a németekre, mint amit a macik az elayomott európai népek millió számára készttettek elő. Az ötéves elnyomatás megaláztatásai mély nyomokat hagytak a cseh nép lelkében, amely most határozott gyűlö­lettel van eltelve minden iránt, ami né­met A Szovjetunió iiafaSoss iramban Skezéie meg ujjáépités munká|át (Moszkva, junius II.) A Tass-iroda jelenti: A háború a Szovjet hatalmas győzelmével végződött. Az ország óriási természeti kincseit most már a béke s a győztes nép szolgálatába kell állí­tani. Oroszország lakosságának kemény megpróbáltatásban volt részük. Súlyos áldozatokat hozott a fasizmus kiirtásá­nak érdekéhen s bizony, hosszú ut ve­zetett a győzelemig. A háborúból mé­gis megerősödve került ki s most min­den erőt összefognak a lerombolt ré­szek minél előbbi újjáépítése érdekében. A Vörös Hadsereg csapataival együtt építőmunkások érkeztek a rombadóit városokba és falvakba s napról napra ujabb hirek érkeznek Moszkvában az ujjáépités nagy munkájáról. A városok­ban már zavartalanul működnek a kli­nikák és -kórházak Újjáépítik az el­pusztult parkokat és utcakat. Szebaszto­polban például a tavasszal több mint kilencezer fát üttettek el. Megkezdődött a vizmüerőtelepek újjáépítése. Egy részét már üzembe is helyezték. Á német rablók elrabolták a bányák fel­szereléseinek nagyobb részét, de nagy áldozatkészséggel már helyre is állítot­ták. Az elárasztott bányákból eddig több mint kétszázmillió köbméter vizet szi­vattyúztak ki Csupán Odesszában há­romszáz lerombolt gyárat helyeztek üzembe. Ebben a hatalmas építő munkában nemcsak a lerombolt városok és falvak lakossága, hanem az egész Szovjetunió ' résztvesz. Az Uralvidék lakosai például egy külön alapot létesítettek az újjá­építéshez. Mint egyik legfontosabb feladat, a legrövidebb idö alatt történik a közle­kedési utvonalak, viziutak teljes kiépí­tése. A folyók, tavak fenekéről több mint ezer vizijármüvet hoztak fel­színre. Rostockban hatalmas vasutat építettek ki a Don folyón keresztül. Négyévi szünetelés után megindult a személyszállító hajóforgalom is. A szo­cialista gazdasági rendszer lehetővé te­szi a nehézségek gyors leküzdését s a szocialista haza iránti szeretet bizonyí­téka az az óriási monka, amit a szov­jet nép az ujjáépités érdekében végez. A szocialista állam munkájára s a munke megbecsülésére élénk fényt vet a TASS-iroda másik jelentése, mely arról számol be, bogy az egyik szovjet tudósító a szakszervezeti bizottság elnökének meghívására meglátogatta az egyik moszkvai dinamógyárat, ahol munkásokkal folytatott beszélgetést. Az egyik nagy esztergapadnál fiatal munkásnő dolgozott. Hónapok óta tel­jesítette már. a munkaterv szerint elő­irt pontos munkát. Havonta 265 rubelt keres. A férfiak és nők munkabére kőzött nincs különbség. A képességtől és munkateljesítménytől függ a bér­fizetés. A gyár vezetője elmondta, hogy a szovjet nők és a férfiak fizelóse ma­gasabb az előirt fizetéseknél, mert hoszzu évek gyakorlata Cs a mnnka szocialista megbecsütése mindig na­gyobb teljesítményekre sarkalja a szov­jet munkásokat. Munkaképtelenség vagy betegség esetén a munkások ál­lami segélyben részesülnek és minden évben fizetéses szabadságot kapnak. Gyermekeik neveléséről mindenütt gyermekotthonok, bölcsődék gondos­kodnak. A gyár a munkások számára saját lakótelepeket építtetett Most, amikor Hitler Németországa felett kivívtuk a végső győzelmet, a dolgozó nép helyzele még jobb lesz, fejezte ba nyilatkozatát az elnök. A Szovjet azonban a nagy újjáépítést munka mellett is módot lud nyújtani, illetve biztosítani tudja az iskolások százezreinek nyári üdülését. Még 1942­ben, a legnagyobb nehézségek köz® pette is folytatták munkájukat a tábo­rok, amelyekben több mint háromszáz­ezer gyermek nyaralt. Most 1,675.000 iskolásgvarmcket küldenek az üdülő­telspekre. A kormány nagy összegekei és nagymennyiségű élelmiszert juttat a gyermekszanatóriumoknak s minden üdülőtelep teniszpályákkal és fürdő­telepekkel van ellátva. EI!ogfá!« BaStítir vm S rscht és állítólag Ribiseniregsat is (London, junius 13) A Reuter-irod« jelentése szerint elfogták Batönr von Sírach náciveoért. Ismeretes, hogy ő volt Ausztria Helytartója Seyss­sorban azokra, akik demokratikus meggyőződésüknek és harci készsé­güknek tanúbizonyságát adták, tanú­bizonyságát adták pedig elsősorban azáltal, hogy eltávolították a vezető állásból az oda nem való reakciós tisztviselőt. Vannak pellhlmí karrieristák, van­nak szélhámosok, íiláohajhászék is. Ba ezek kivételek. iSs nem wattod — csak azért, mert kivételek Is van­nak — általános elvként leoaöeezni olyan álláspontot, amelynek a gya­korlatban az volna az eredménye, hogy a vezető állásokba, a 'kulcs­pozíciókba* éppen árok nem kerül­hetnének, aktk leginkább oda valók. Karácsonyi Ferenc, az ácsmester G litikai harcot folytatott Tafrats fő­in ellen. Most Titkait seékifcon üt. Mfltíés Béla horeelt Saáteal elloa. Most — Saálaal helyett — Magyaror­szág mfniszterelnéke. Tito hareolt Nedvet és Pavolies ellen. Tito mar­sall most éppen ezért a demokratikus Jugoszlávia államfője. Nem azért mert akár Karácsonyi, akár Miklós Béla, akár Tito a politikai ellenfél »posltléJóra< tört volna, hanem az­ért, mert ők a legalkalmasabbak a politikai ellenfelük •a.íi«ár,vt« bétől­ti*őre Ki esaei, lá emelhet aa aüpq ftmfete, fffhtarsm-ft demo&astita H­wnyoaen jaem. NMn* GnBeepw

Next

/
Oldalképek
Tartalom