Délmagyarország, 1945. április (2. évfolyam, 73-96. szám)

1945-04-22 / 90. szám

DÉLMAG Y AKOMS4A0 1945 április 21 A fajikérdés, mint a német terjeszkedési politika eszköze Azt a STfcrnyü vil.Mcitasiztr'ifát. ani-ely a imlostani háborúval az egész rmibcrtitséigH érte, a '-' lé nemcsak katonailag, hnnrim a posan kitervelve s e lonuncg is igyekeztek előkészíteni. Ehhez az olőbésritéshra tartozott a faj'kér<'L's bedobása is. \ fajikőnÜés fölvetésénél Hitleri és szellemi vezérkarát két szempont irányított \ Elsősorban a német népben lévő állandó kisebbrendfis'gi kérd' sí. — nxnielv kid önösen a bákés és liberális rszklözeivel fölényesen térthódiló angolszászokkal szemben fejlődött ki a németségben — kívánták éllensulvozni a »IIerenvotk'« (urnép) elméletével. \ Ilitíerék ugyanis tervszerűen készülve a németség viláffljuralhní cTöntőháborujára, fői tudták, hogy azokért az óriási áldozatokért, miclvct a világ -minden részében élő németségtől ez az uj hadjárat megkövetel, kárpótlásul és megnyugtatásul va lanti nagy illnzjiőt keli a'd'niok. Ez a nagy illúzió volt a 1 'errenvolk elmélete, amfdy antól akarta meggyőzni a némiet népet, hogy csakis a fajilaft tiszta, ig|azi németség egyesíts mn«$Vttui mindazon tulajdonságokat, melyek1 az bsszes többi kultúrnépek fölött is a németeket egyedül veizetöképeaaé teszi. Annak a weszlfálini parasztnak, akinek a métmet közellátási rendiszer mándeifi értékét elvitte és annak' a thűrimtíiaá ka* nkéváesnak, akliweff naponta mi: greszitett erővel 14 órát kbtle t dolgozni a hadtijpar érteitekében, 1 'üalább őnérzetél>en nyujtott kárP itlást, ha azt msigytarázták neki, hogy ő a világ első népfa(tájához tartozik, nld uralkodni Foci a meghódított Európában. És valóI .n ez a gőgös elbizafködotllsótgl jelentkezett azután mliinden etgyvs némtet katonában, aki ak'ár TJlá-ajnában, akár Lenftvelországbajn, vagy Magyarországon »az urnlkodó nép« fölényes mngahizoltság-ában kihívó módon önkényeskedelt a megszállt területek Inkiiisságjávaí. A faji kérdés fölvetésének második szempontja pedig odú irányult, hogy eninelc scgits'gá'vcl m egbontsa az európai népek, különösen pedig a Némictbirodalemimol ! iviniszédös és a nácik terjeszke(' -sri vonalában fekvő középen rópai népek belső egységét. Ehhez a legelső lépés volt a vüMükénlés előtérbe tolása. A zsidókérdés fölvetésére, mfint politikai segédeszközre két okból volt szükségük. Először, mert ez volt a próbaköve a náci fajelmélet gyakorlati kiértékelésének, — amire a »IIorronvolk- elmíMet illúziója érdekében volt szükségük', — másodsorban pedig, ímert ennek a kérdésnek a bedobása lát: olt legalkalmasabbnak a közép európai kevert népességű orsmgnk lie.lsőmiegh asonulás ainak felkoUésére. A nácik hidegen számi tó elgondolása etckinletberr valóban emfImónyes is volt. A gyanútlan közvpeurópai népek a faji elmélet hatása alatt egyszerre szintén beleestek a szánminzáskulaiás középe"rópai járványába és ezael maguk segítették elő a nácik (tutojd'onkáppeni oélját, amikor eg>-re'másra kimutatták, hogy népességükhon 'milyen sok az idegen sziírmazásu ós főleg miennyi a német vtt-ségü clemt A náciknak pedig csak ez kellett az »é]ettér« elinétoti'dc reális alálákniaszbílsiílicxz és eniis mfc'gvolt az alap az egyes államnak népességi ügyeibe való legteljesebb beava I koziáciikhoac. Hogyne, miikor a fajeftníélet tetszetős lépjére rnirncnt jámlbor népek maguk matatták M, hogy népességükben bizony aránylag meglehetősen sok a nómetszái Imtazásu eleim. Ezért volt az utóbbi évszázadok történelmiének egyik legravaszabbul kieszelt és legkegyetlenebb politikai fogása a fajkérdés fölvetése, amiely a lörténe'/mji jogok helyébe egyszerre a népességi és faji jogokat helyezte- A fajelmélet vá'ssztővte volt, amely a történelem folyamján egybeolvadt népeiomek'el miost njból alkatrészeire bontotta és mágnes is volt, amiely a népek egységessé kovácsolt tömegéből egylmiás után kiszippantotta a neki tetsző és céljai számára szükséges elcttVeket. A fajkutatás önkéntes aponlolaá! legtöbb helyen talán nemi is tudták, hogy mindén egyes, unióst már okmányokkal is igazait és csak negyedrészben is mimet vértsógü lesz hlmazottTÓl . a Stuttgaitlá Doulsehrs Ilaussban. a világ mtinden nyilvántartó hatafflmlxs itntétzietben, azonnal uj kartoték készült és uj, dliad'alimlas piros pont került berajzolásra a hatalmas népességi statisztikai tőrkiépdfcne. Slert 'n'vjam azért volt a sók Vo]kísbuJid tag és a sok1 nácibérenc beszervezve, hogy minden mimlet herjcszkcdc'tst igazoló mozzanatról illetékes náci nyi 1 vántártókban tucl omlást ne szerezzenek azon/nal. A fajelmélet gyakorlati alkalmazásához (Kxlig kijünő alapot nyujtott a némiet >urtnép* lelké mélyén állandóan ott izzó és kiélésre vágyó kcgN'etlenkedlósi hajlamosság. A néjmtelcknek ez a kegyetlcuségi hajlamo?s'iga, a »furor teutonicus* — a híres teuton düh — a történelemi folyatta m mindig is sokat idézett barbár tulajdonsága volt a nömlelsegnek. És az is ismert volt, hogy a nilmetek ezt. a barbár szenvedélyüket num(Jenkor azokkal a népekkel, Mag>- rétegekkel szemiben élték ki elscsorbán, amelyikkel szetnlben a legkevesebb kockázattal járt ennek a kegyetlen szadista ösztönnek az érvényesítése. A »német dühe kitörése mindig csak a leggyöngébb ellenállás irányában ruiert jelentkezni, amint az általában a lelke mélyén durva és barbár tömegeknél tapasztalható Talán nemi véletlen, hogy a civT.izáft népekl történelme és a bűnügyi krónika sehol annyi zsarnoki és kegyetlen tifiust nem1 tud felimlutatni, nrint a németeknél. Gondoljunk csak a 30 éves háború egymtisrtirtó szörnyű néirnet barbárságaira, a ge.sis'ori hóhérUpusra, vagy Hayniaura, a bresciai hiénára, a némot rclmnii császárok és a Habsburgok soix>zatos véres gazsígairfa, mindenütt uí^'anaz a lvid'eg és gonosz német acél vigyorog ránk, akár Gesslérnek, akár Lipót császárnak, akár a düsseldorfi réminek hívják', akár periig Heinrfich Iiamlm'lornek. Ez a kegyetlenkedésben kielég ülő só tét ösztön miost aztán teljes leplezetlenségében feltárult oiwá-k a háborúnak a folyiaimán. Aknfint ivz egyes em'bcrt a legjobban arrtól lehet mieghlmlerni lappangó tulajdonságai felöl, amilkor voJrJmialv szenvedélye — leginkább alkohol, (vagy játék — beidében gátlása:* feloldódnak, ugy az egyes népekel is a töntegeJr1 szenvedélyes mljgnyilatkozásaibau isimerhetjük imieg igazában. A námieteklnek imiindig is szenvedélyük volt a katonáskodás, a háború, ennek a j^tlástal'anslágár ban miost aztán végkíéo felszínre jött minden kevés erönyWr ós imfinden tömérdek aljasságuk. Soha még nép a történelemi Folyamain ennyi lelketlen gomoszságri, a leegyetlen és önmagáért való srtörnyiáségeknélv ekkora halimiazíatát untig nem produkálta, mint azt a németek tették a imlostani háború alatt, éppen a ffajlkérdés barbár és gonosz elméletére tálmiaszkudVa. Annit aztán igy eíml'letben, politikailag nagyszerűen kiagyalva cSs reorganizálva előkészítettek, azl a gyakorlatban gyorsam és radikálisan hasznosítottak, hogy céljaik; érdekében eredményeséin alka]imazIhassák. Előbb coak a zsidókat* különítették el és depoilálták mindenütt, de később már rákerült a sor a terveiket akadályozó egyéb népelemiek deportálására t5® fokozatos imiegsiimlmisitésére is. Lengyelországban és a ttaltl államiokban ágy a zsidók utiln egy bizonyos idő miulva sor került az őe1 okosság, a lengyel és az észt, lett. litván parasztság és törzsökös polgárság deportálágíáira is éis Magyarországon seuni álltak volnaímeg csak 9 zsidók deportálásánál, Ka erre még kellő idejük lett volna. Mintahogy a nyilas úrralom- alatt a fővárosban és egyes vidékeken mtóit fokozatosan meg is kezdtél; a törzsökös magyar elemieknek »megbízhatatlanság* "címén Való olhur* colását isidé vezetett volna tehát a faji kérdés bedobásával beavatkozási jogot követelő nácirendszer tdl»]es politikai diiadáta. Ezért tollát ennek a sölétoélu gonosz cs hazug politikai fogásnak még emlékeiben is teljesen el kell tömnie az uj magyar demokrácfa mindén megnyilatkozásában. A faji kérdés cg száitntazáslkütatás a legtipikusaiblJ fasiszta náci találmiány és lényegétben is teljesen domökráciaieiliencs, mert a demokrácia mindig a sorsközösséget önként vállaló lelki beolvadási készséget tekinti a né?>» közösséghez tarlozandóság egyetlen meghatározójának. És anakiti az, aki ezt őszintén átérzi, lehet hasznos épitő tagja az uj miagyaj( demokratikus népközösségnek. Donászy Kálmán* Felmentette a népbiróság Keller Mihályi a. népellenes vétség v dja alól Kefler Mihály gyufagyári igazgaló ügyét tárgyalta csütörtökön a népni róság Bázsó-tanácsa. Keller Mihály, aki 32 éven keresztül volt a szegedi gyufagyár Igazgatója, azzal a váddal került a népbiróság elé, hogy 1944 nyarán a hírhedt Rlrhler százados — később őrnagy — tanácsára a gyár munkásait az Imrédy-féle jobboldali pártba kényszeritette, továbbá . a gyár légoltalmi óvóhelyén olyan kijelentéseket lett, hogy a németek nyerik meg a háborút, végül azzal is vádolta a népügyészség a gyufagyári igazgatót, hogy semmiféle baloldali szer vezkedést nem túrt meg a gyár mun kásái között. A 63 éves vádlott előadta, hogy bosszú, több, mint három évtizedes gyárigazgató! működése alatt sohasem szólt bele abba, hogy munkásai milyen pártban fejtenek ki tevékenykedést Tudomása volt arról, hogy a munkások egy része tagja volt a Szociáldemokrata Pártnak s ezért soha egyetlen munkását sem Plette szemrehányással. sem más módon a pártból való kilépésre nem buzdította. Amikor a gyár munkásai 1939-ben beléptek a Ilivalásszervezelbe, ezt tudomásul vette és nem tiltakozott akkor sem. amikor az imrédy-féle pártba beléptek, de soha egyetlen szóval a munkásokat erre nem buzdította s annál inkább nem kényszerilette. 0 maga nem volt tagja egyetlen pártnak sem. Németes neve ellenérc mindig igaz magyar embernek tartotta magát és csaknem kizárólag baloldali érzelmű emberek társaságát kereste. A kihallgatott tanuk: Ábrahám Ferenc, Csapó János és ótotl Kovács Antal gyárt munkások, akiknek vallomásán a vád felépült, olyan ellentmondásokba keveredtek, amelyek miatt Ábrahámmal szemben a Rüntető Perrendtartás 221. 1. ponlja alapján — amikor alapos gyanuok forog fenn arranézve, hogy a bűncselekményt n tanú maga követte el —, Csapó Jánossal szemben a Büntető Perrendtartás 22t. 4 ponlja alapján — amely szerint a tanú elmebeli képessége kétségessé teszi, hogy a valót közölni tudja —, ótott Kovács Antallal szemben pedig a Büntető Perrendtartás 221. §. 6. ponlja alapján — amely szerint a tanú vallomása valamely lényeges körülményre vonatkozólag valótlannak bizonyult és nem mulatható UL bogy csak téve désből tett valótlan vallomást megesketéstől való eltekintést aNtalinazta a Népbiróság. Ezzel a vád bizonyíthatósága megdőlt. A népbiróság dir Turay Gusztávnépügyész és dr Pap Róbert véd® perbeszédei után leimen telte a vádlottat a vád és következményei alól ős azonnali szabadíábrahclycfeéséfl; rendelte el- A népügyész fellebbezel!! s Igv az ítélet nem jogerős. 3 MW t<ka rövid hírei Washingtonban tegnap kezdődött meg a brit, amerikai és kanadai kiz küldöttekből alakult élelmezési konferencia A tárgyalásokat meggyorsították, ugvhógv Eden és Stettinius már e tárgyalások eredményének tudatában utazhassanak Sanfranciscóba Lengyelországban megkezdődött a* ujjáépitás I.engvel városok és közülelek valamint iparvállalatok uijáép-désl kölcsönt kapnak Igy egyedül Varsd környékén minilcgy 45 üzem 6 millió zloty"-t, mig a Varsó melletti erőmüvek 20 millió újjáépítési kölcsönt kapnak. Slrtlinins amerikai külügyminiszter nyilvánosságra hozta, hogy • lengyel kérdésben ujabb orosz jegyzéket kapott. A jegyzék tartalmát azonban nen» közölte A német hírügynökség jelenti, hegyi a jelenlegi sürü légitámadásokra vab® tekintettel a diplomáciai testület tajp| jait felhívták, hogy hagyják el Tokiót. A moszkvai brit és amerikai nagy• kövelet hazahívják. Részt fognak venni ugyanis azon az értekezleten, a mely az angol, amerikai és orosz külügyminiszterek között lesz a sanfranciscói konferenciát megelőzően. €* €€ könyvkiadó Legújabb kiadványa A. KONOVOV : IGAZ TÖRTENETEK LENINRŐL