Délmagyarország, 1945. március (2. évfolyam, 48-72. szám)

1945-03-15 / 60. szám

1945. március 15. DILHAGTAlOISZifl Amikor Kossuth Lajos maga hozta a szabadságot a szegedi vár politikai rabjainak Az aszályosabb esztendőkben, amikor a nyári forróság csaknem teljesen kiszárítja a Tiszát, a hid és a Kultúrpalota között előbukkan a meder iszaplengeréből a szegedi vár egyik régen beomlott bástyatornyának maradványa. A járókelők ilyenkor megmegállnak a parton, hosszan elnézegetik a nyirkos köveket és talán a régi dicsőségről álmodoznak, a szegedi vár régi dicsőségéről) amelynek ezek a falmaradványok tanúi lehettek. Pedig hát — nem sok dicsőségnek voltak a tanúi. Az a szegedi vár, amelyről szó esik a história lapjain, régen beleomlott a szegedi homokba. Azt a későbbi várat, amelynek maradványát néha megmutatja az összezsugorodó Tisza, az oszlrák császárok építtették a császári seregek számára, fekete-sárga, kétfejű sasos lobogókkal játszott ormain az alföldi szél és a strázsa németül kiáltozta jelszavait a szunnyadó város csöndjébe. Még később közönséges katonai börtönné degredálódtak az öles várfalak és az osztrák császári önkény ezek között őrizte azokat a legnagyobbrészt külföldieket, akik fölkeltek ellene, vagy fölkelést szítottak a maguk hazájában elorzott függetlenségük, szabadságuk kivívásáért. Ha láttak valaha ezek a falak dicsőséget, azt 1848-ban látták és az Kossuth Lajos dicsősége volt. Ha beszélni tudnának a Tisza fenekén mátadozó kövek, akkor annak az ötszáz olasz fogolynak az örömét mesélnék el, akiknek 10-15 évi raboskodás után Kossuth Lajos személyesen adta viszsza legdrágább emberi kincsüket, a szabadságukat Kossuth október 4.-én érkezeti meg toborzó körútjának legfontosabb állomására, Szegedre és tartotta meg itt ismeretes beszédét. Másnap délben látogatta meg a várban őrzött olasz foglyokat A 10-15 év óta itt raboskodó olaszok dolga már régóta nyugtalanitoita'a magyar közvéleményt, amely nem tudott napirendre térni a tény fölött,, hogy a szabadságra vágyó magyar földön őrzik a császár katonái* azokat az olaszokat, akik szintén nem tudnak belétörödrii az osztrák zsarnokságba. Szeged város többször fölírt a nádorhoz és a "helytartótanácshoz, sürgetve az olasz deportáltak hazaszállítását. A kérdés 1840-ben foglalkoztatta a maprnl országgyűlést kis. A meginterpálált nádor a Tégfy recept szerint * mellébeszéléssel akarta elintézni az ügyet ^ Válaszában kijelentette, 'hogy a kérdéses olaszokvnem politikai vétség, miatt. raboskodnak^ szegedi várban.v hanemi közönséges bűncselekmények különben/ is visszaeső bflnösőkfvadámennyfen él ha hazabocsájtanák őket, njabb böncselekményekeLkövetnérrék csak el. A tekintetes katok és rendek tehát nyugodjanak meg, hiiEen nem is egyeztethető össze a bfls^e magyar törvényhozó testülettel, hogy ilyen „megrögzött gonosztevők melléttszólaljon föl". w>A tekintetes karok és rendek azonban nem nyugodtak meg. Ismerték mér afgposan; a; kormányzat receptcit és jjagV; dipJ'óttíá^^2a|n|Y fofa"™ amennyiben mégis politikus rabok lennének a szerencsétlen olaszok, hát ragaszkodnak hazaszállításuk!io_ Persze nem történt semmi. Évek múlva Deák Ferenc, mint igazságUgyminiszter a város közönségének fölterjesztése a lápján hivatalos kéi iést intézett a bécsi minisztériumhoz, hogy mi okból tartják annyi sok ido óta fogságban ezeket az olaszokai akik között igen sok ismert előkélő ség is van. Deáknak a mindenható Bach miniszter válaszolt. Most már nem lehetett tovább kertelni, hiszen Deák Ferencnek kitűnő információ" voltak. Bach válaszában már nyoma sincs annak az állításnak, hogy a sze gedi vár rabjai közönséges gonosztevők, megrögzött bűnözök lennének. Az osztrák belügyminiszterne". el kellett ismernie válaszában azt is hogy a fogságban tartott triászok ellen soha semmiféle birói eljárás nem indult, el sem ítélték őket, ellenben „javíthatatlan rendzavarást hajlamuk miatt" vetette őket fogságba a lombard-velencei királyi helytartó. Elismerte az osztrák miniszter azt is, hogy a magyar kormány kívánsága igazságos, ezért gondoskodni fog a deportáltak mielőbbi hazaszállításáról, habár hazaérkezésük nem lesz kedvező hatású a lombard-velencei tar fományban. Aztán — nem történt újból semmi. \ szegedi vár vasveretö kapui nem tárultak föl a szerencsétlen olaszok előtt, továbbra is fegyveres strázsa ós az osztrák spiónok hada ellenőrizte minden lélegzetvételüket. Igy következett el 1848 március Idusa és vele a magyar szabadság. A pesti események hire természetesen átszivárgott a vastag várfalakon s reménykedéssel töltötte meg a rabok szivét. Gondoltak, a magyar szabadság meghozza nekik is a szabadulást. De bizony elmuTt a forradalmi la-ll vasz, elmúlt a nyár is és már az őszi ködök ereszkedtek a Tiszára,araikor, valóra vált a refnényak.%Tudták,i,hogF' Kossuth látogatásátWffja$arjet^ város,- figyeltek, a faiojron»átröppenö hangokra és jól hallották. aiTnák a lelkesedésnek a dübörgőét is, amit Kossuth szavai-gyujíottakía»szegedi. lelkekben. Aztán számolták a ríehe:n muló pereeket Végtelen ) ii, ult az október ötödikére virradó i --.ka, de a megváltást a reggeli .-j.Kiíiet sem hozta meg. Mégis tud' <>9gy történnie kell valaminek i— az őrök tekintete sokkal barát- „Saabbá, szava sokkal szdidebbé \-»-.A sok rab ott tolongott a széus udvaron és minden szem a ka*.uUeste. /égre dél ftíé mozgás támadt. — Jön Kossuth I Etjén Kossuth La,os! — hsttották a lelkes kiáltásokat. Es aztán szélesre tárult a komor :r.pu. Tisztelgett a strázsa és betépett íz udvarba a magyar szabadságharc vezérének dahés alakja. Odaseregtették ftötéie és a varra i inepi csend boruk. Ebben a mély csendben zendült fe! Kossuth Lajos harang-szava, amely a szegedi vár olasz foglyait szabadokká nyilvánította. Leírhatattan volt az örfttn. Az olaszok stera bőreitek le Kossuth «Mtt a dórra köveidre, boldog volt, aki megérinthette ruháját, megfoghatta a tezét. Alig birt kiszabadulni közülük. A felszabadított rabok kiözönföttek i kapun és ujjongva, mámorosan áriák be a szegedi utcákat. — Ewiva Kossuth I Evviva Kossuth I — kiáltozták lelkesen és velük ?gyűtt ujjongott Szeged népe is. A kiszabadult olaszokat gőzhajón szállították Szolnokra, majd onhan Pestre és a magyar orsxággyűlís'néhány nap múlva Kossuth indítványára végérvényesen szabadoknak nyilvánította őkrt. Nagyon" sokan itt maradtak, beálltak Kossuth hadseregébe és együtt harcoltak1 a magyarokkal "a zsarnokság ellen. A többiek.igyekezfek haza ás~vftt5ktma5gukfcal V magyar szabadság"hír«vaTbmbard-veiEncei tartományba. ím) Vichy ellenére Franciaország nem felejt el eleget tenni küldetésének Páris, március 14. A francia kormány parancsára a francia csapatok ellenállnak a japánoknak Indókinában. A japánok azzal az ürüggyel, hogy az indókinai franciák összeköttetést létesítettek az amerikaiakkal és egy szövetséges partraszállás előkészítésén dolgoznak, parancsot adtak a francia helyőrségek lefegyverzésére. A japán támadás negyedik napján a francia helyőrség folytatja ellenállását. A pearl-harbouri japán agresszió másnapján, 1941 december 8-én a de Gaulle tábornok elnöklete alatt álló Francia Nemzeti Bizottság felszólította a francia felségjog alá tartozó összes hatóságokat, hogy tekintsék magukat hadiállapofban tevőnek Japánnal. Még 19ft februárjában de Gaulle semmisnek nyilvánította a szerződést, amelyet a vichyi kormány kötött japánnal és amely 1941 julins 22-én Indókina megszállását eredményezte. Azóta o szabad Franciaország számta.unszor kimutatta ragaszkodását Irtdokinához & de Gaulle tábornok is hangoztatta az anyaország és a birodalom területén élő száztizinillió francia egységét. A franciák most megszerveztek egy' „inváziós haderőt" azzal a céllal, hogy ezen a szakaszon haécba vessék. A sajtó utján a kéréssel fordulnak szövetségeseikhez, hogy adjanak fegyvereket és haj ókat ezeknek a katonáknak, hogv Indófeina védebnezésérc siethessenek. „Vichy ellenére Franciaország nem felejt el elegei tenni küldetésének", irja a Liberation. Képviselőválasztások Finnországban London, március 14. Finnországban március 17-ére és 18-.ra általános választásokat írtak ki. A Nemzeti Bizottság 15-S ünnepélyének műsora: 1. Énekkar: HIMNUSZ. 2. Petőfi SZABADSÁG.cimű versét ^szavalja Lehotay a Szegedi Nemzeti Árpád. 3. Dr. Balogh István államtitkár, Bizottság elnöke megnyitja a nagygyűlést 4. Bernáth András, a Szociáldemokrata Párt szónoka beszél. 5. Rákosi Mátyás beszéde. 6. TALPRA MAGYAR! Szavalja Lehotay Árpád. 7. Énekkar : SZÓZAT. •ív' 200 mandátumért ma idnem ezer képviselőjelölt fog küzdeni. Egy Iondoni hírmagyarázó szerint a finn képviselőválasz • tásokat arányos titkos választójog alapján a 21 éven felüli férfiak és nők választójogával ejtik meg. A finn kommunista párt 1930 óta elsőizben vesz részt a képviselőválasztásokon. A finn újságok hangsúlyozzák hogy a pártok külpolitikai programjában nincs változás, mindannyian átlátták a Szovjetunióval való baráti kapcsolat kiépítésének szükségességét A* angol rádió közlése szerint konkordátum van készülőben a Szovjetunió és a Vatikán között. Részletek még nem érkeztek. azonban ha a hir megfelel a valóságnak, akkor ez a világ egyik íegnagybbb horderejű diplomáciai eseménye.