Délmagyarország, 1945. február (2. évfolyam, 25-47. szám)

1945-02-11 / 33. szám

1945. február 11. 81 4 g t a r n r % f g Dr- Balogh István államtitkár Moszkva kulturális és gazdasági életéről Dr Balogh István miniszterelnök ftági államtitkár — mint ismeretes, hazaérkezett Moszkvából, ahol min I fegyverszüneti bizottság tagja alá­irta a szövetségesek és Magyarország között kírejött fegyverszüneti egyez Kényt. Az egyezménnyel kapcsolato történelmi jelentőségű dolgokrol va­sárnap délután számolt be a város: Színnazban megtartott nagygyűlésen Éok olyan érdekes élményben és ta­pasztalaiban volt része azonban, am % nagynyilvánosság előtt elmondot beszámolójából kimaradt. Ezekről az élményektől és tapasztalatokról be izéigettünk az államtitkárral: — Az első, ami Moszkvába ér­kezve, az orosz főváros utcáin szem­betűnik: a tisztaság és fegyelem. A tisztaság egycbhént nem érdem, de E háborús élet nehéz körülményei özött bizony elismerést éredemel. A fegyelem ped g különösen azon lát­szik meg, hogy — mint vi ágváro­lokban szokás, — az átjárás csupá Sz utkeiesztezödéseknél történik, nem Í edig rendetlenül összevissza. Külö ösen érdekes, hogy például vilia­ÜOS-, vagy autómegáiiokról, — mi pián a forgalom Moszkvában is kor­látozott — a nap bizonyos idösza kaiban nagyobb tömeg várakozik Amint tizen—tizenöten együtt vannak, Kár kettős sorokban állanak anél­kül, ho^y rendőr, vagy más tényező beleavatkoznék. Nem tartanák illőnek, kogy ne az szálljon hamarább a ko­csikra, aki régebben várakozik. Nincs Tagolódás, tülekedés. Egy kivétel van 9 gyermek. A tyermekek felszállhat­9ak,azeí!jnal, az első kocsira, kísé­rőikkel együtt. A kisgyermekes anyá­nak is mmden joga megvan ahhoz, >ogy rendkívüli elbánásban részesit­|ék nemcsak ilyen helyen, de flzle­jckben, vagy hivatalokban s bárhol, tóol emberek nagyobb tömegben ve­lődnek össze. Remek próbája ennek A Meíro i. f ás világvárosban Is van hatalmas Idaiatti forgalom, amely nagy távol­Ságokat köt össze, de ahogyan ez jhosskvábfn megoldották, az egye I ü sá 1 ló! Tudasáöan kell lenni an e n;, hory Moszkvában is, mint ml: lágvároskan, nagytömegű munkás­»ág és kisíisz viselőréteg veszi igény­be. Más világvárosok metróin ez me |» látszik. Moszkvában is meglátszik ffe — ha helyesen fejezem ki ma gamat, — demokratikus irányban. Dr. Ba(rgh István államtitkár rész­leteden leírta a moszkvai élet egyi te;fontos; bb forgalmi tényezőjét, e jKeirot. Födfeletti épülete hatalma; Siarnok, kényelmes és tiszta, sok lénztátftílkével, hogy a tömeg gyor­ptn jegyhez juthasson. A Metró 50-60 méter mély­ségben hit a föld szfr.e alatt. Iradtságos volna a munkások, tiszt­elők és más dolgozt emberek szá­ra, ha munkából jövet annyi lép­őt kellene gvaiogolniok, tehát le is az ut végén fel is mozgó lépcső viszi a tömeget, földalatti megállók, amelyek ter­nészetesen ezres tömegek befogadá "ia alkalmasak, egyszerűen szem Ipráztatóa*. Valamennyi fal már Inyból épült, az egyik világoszöU lónusu, a másik megállóhely rózsa­izfnü, a harmadik ismét fthér, anr.y tafnárnyalatu márvány valamennyi amennyit • hatalmas Szov etunió sa­lát terméseként produkálni képes. A legmodernebb rejtett világítás, már­ányból készült reliefek te szobro művészi bronzalkotások, mind a mun ra szimbólumai. — Mert Oroszországban szent a munka, akár szeilemi, akár fizikai munkáról van szó — folytatja az érdekes beszélgetés ir. Balogh államtitkár. Annak el­-nére, hogy 50 - 60 méternyire vol i:nk a föld alatt, nem érez ünk sem ni nyomasztót, mert olyan venfellá ció van, amely a levegőt hat percen ént rnegujitja. Ezek a földalatti meg­tllók Moszkvában egyszersmind •< egbiztonságosabb légolrami óvóhe­yek is, azzal tökéletesítve, hogv ba almás krpuik légmentesen zárható ehát mAg gáztámadás ellen ls vé­tenek. A négy kocsiból álló szerei .'ény hatvan kilóméteres sebességgel rkezik meg. A közönség fegyelme retten várja. Az első kocsi első har­mada és az utolsó kocsi utolsó har­mada gyermekek vagy gyermekekke utazó nők számára van fenntartva. V kalauzok ennél a két szakasznál állanak, ők maguk zárják le az ajtót, :mi útközben nem nyitható ki • s szerelvény csak akkor indul meg ha a gyermekek szakaszainak ajtaját rezárták. Az államtitkár megjegyezte még iogy a Metró ige* jó üzlet az állam -izámára, pedig csak pár kopekbe erül egy jegy. De naponta másfél nillió — vasárnap te ünnepnap 1 millió hétszázezer — utasa van a Metrónak. Moszkva kulturális és művészeti életéről érdeklődtünk. Iníer afssto süeat Musae — ez a szó'ásmondás ugy látszik, Moszkvában nem érvényes. Ejtéren a háborúnak Moszkvában nyoma sem átszik. — Az orosz külügyminisztérium előzékenysége folytán ismételten al­kalmunk volt meggyőződést szerezni arról, hogy Moszkvában nem hallgatnak a Műszák, — mondotta dr. Balogh István. — Külön ki kell emelni még a magas ttlagon felül is az úgynevezett NAGY SZÍNHÁZAT, amely nálun< az ope ranak felel meg. Már a méretei u impozánsak. Négyezernél több ülőhelye van. A színpad is legalább akkora, min: a nézőtér. Szinte szabadtéri arányol bontakoznak ki egy-egy népesebb je­'enetnél 1 Kitűnő zenekar, kiváló kar­nesterek, egészen nagystílű rendezői' s remek hanganyag adja meg a ni­'óját a moszkvai Nagy Srtnhaznak Csak orosz szerzőktől láttunk termé s?e*esen orosz témájú darabokat A rzinpadi müvek kivétel nélkül ai orosz múltba nyúlnak vissza. A mult dicsősége, az ősök harci vényei, a hazáért való áldozat­készség különböző formái azok, amelyek az előadásoknak témát adnak. Érdekes, hogy az orosz mult, amely a vallásos élettel elválaszthatat­lanul összeforrt, a mai orosz rendezőt egyáltalában nem hozza zavarba. 4 történelmi hűség a fontos. A ren iezést korszerűség, művészi izlés jel emzi. Nem fordult elő, hogy akár abban a színházban, akár másutt. hangversenyteremben egyetlen üres reiy leit volna, pedig elég magara1 r helyárak! Talán szándékosság va: •bban, hogy más szórakozásra al­tatom nem is nyílik, mint látványos /agy kulturális szórakozásra. Szin ház, zene, mozi és cirkusz van rőven, hiányzik azonban a korcsmai te kávéházi elet. Ha választani kell a kétféle szóra­kozás között, azt hiszem: Moszkvának van igazat A zenei é!e! színvonalát az állapítja meg, hogy a ;zlav népek rendkívül igényesek a nuzsika iránt. Tehát olvan nagy nép nint az orosz, a muzsikában is va­dban nagyot kell, hogy produkáljon ;s tud is I A Csajkovszky-terem pál iául, ahol naponként legalább egy hang­versenyt rendeznek, de vasárn p és ünnepnacoson kettőt, sót hár­mat is, - egyet délelőtt, egyet délután és -gyet este, — állandóan zsúfolj pe­dig a legolcsóbb hely 6 rubel, a'leg Jrágább 20. A terem már első pii lanatásra kedvező benyomást kelt. A köralaku terem elefántcsontszínű, ÍZ ülések és szikek támlái halvány sávészinüek. A világítás egész lát­ványosságszámba megy. A Csajkov­szky-terem felülről tvővitógitásí kap olyanformán, hogy száznál több szín­változatra képes. A hajnal pirja, a öd lilája, a tenger zöldje, a nap ra gyogísa, a hold ezüstje s még sok­éle színárnyalat tökéletesen érzékei­nető! — A hangok és színek harmóni­ája itt tökéletesen jelentkezik! — Alkalmam volt látni népi tán­cokat, amelyek a mi gyöngyösbok­rétáinknak felelnek meg. Mindenütt nemzeti, mindenütt n pi az orosz müvésiet. Mexandrov, a vörös hadsereg ének­es zenetanárának dirigense valóban kiváló muzsikus és nagyszerű kar­mesteri Az orosz viszonyokra jel­emzö, hogy Atexandrov vezérőrnagy: rangot visel. Aiexangrov együttes* valóban büsaheeóge a vörös hadseregnek 1 Száz tagú zesekar te 120 tagu kó­rus... Férfiak, katonák. Egvaxerüen lenyűgöző! Egyaránt megkapó a fe ;yekm, a hangszínek óriási skálája ás a hanganyag, amelyet uira csak íz orosz nép *ud produkálni 1 — A konzervatórium hasonlóan nagy terem, kitűnő akusztikával s Ulandóan telt házzal. A közönség óme itt a fiatalság köréből kwül ki. Tizenhat évtől fölfelé. Itt különösen edves meglepetésben volt rtezünfe. Az előcsarnokot és a folyosót száz •s száz fénykép díszíti, amelyek ki váló orosz műrészeket ábrázolnak Két hatalmas ofaftestmóny van csu oán, ezek két-Wkrom máeres vász­nak. Mindkettő Repin művészi alko­ssa. Az egyik csoport k/pe a legne­esebb orosz muzsikusoknak, a má­sik Liszt Ferenc életnagyságú képe. Műsorukon igen gyakran szere­pel. Szóbakerült és nagyon jól tudják, togy Liszt olyan magvar miiv-áaz. ó it a németek el akarnak tölünl tulajdonítani. Legnagyobb élményem természetesen az volt, amikor elsőizben miséztem a moszkvai katolikus templomban Vízkereszt napján. A templomot zsúfolásig megtöl­tötték — aznap mtr harmadszor — a hivek: oroszok, lengyetek s a hí­vek élén a teljes magyar detegtció. Az orgonánál egy milánói olasz n5 Üt és a franci» követség kát tarja nebelt Itt feloldódott minden ne etiségi ellemét és lestvérre vált min­denki: magyar, orosz, olasz, lengyel, francia... A mise szövege ugyaasz Moszk­vában, mint Szegeden, vagy Newyorsbati... A templom lelkésze Páter Braun, el­ászi születésü francia augusztinus szerzetes. Már 11 éve má*ödi!c Moszkvában. A közei látásról beszélgettünk mí* iz államtitkárral, aki elmondo rogy ennek megoklita is rendkívül irdekes. A fejadag biztosítja a lét­ninimumot. Keresőéből ezt mindenki köny­nyen megveheti. y L)e ha valaki többet akar, mint ameny­nvi utalványra jár neki, aakor meg­találja az intézményesített feketepiacot az úgynevezett „kom rcaecti" üzletekben. Ez annyit jelent, hogy hs egy kiló szalonna utalványra 5 rubel, utalvány nélkül 630 rubel. Egy pál sárcipő például utalványra 18 ruösl, utalvány nélkül viszont 800 rubelórt raphato. Mindent lehet kapni ily :tl tron. A kereseti leáetöaégea tetniA. szelesen megvannak, mert a túlórát nagyon megfizetik, a művészeket nagyszerűen díjaz- . < zák s a munkában a kvali<*6­beli külömbaéget honorálj tc. Ez a „komercsacki"-üz!et nem mer;* vetendő, napi 15 millió ruoeh for­galmaznak, ami évenként 4 -5 mil« fiárd rubelt jelent az áüamkiiKSiál . számára. — Mi afrik a polgári gondolat alapján áHunk, — felese be nyiafltoeatát dr. Balogh államdtkár, csak a lagnagyobbelismerte­sel lehetünk az ervdményőc iránt,' amelyeket a Szövet az elmult ' negyedszázadon át produlvált. ^ Es ba kormányoknépük ügyeinek 1 intézésébevi mintát, ví^y pddil Mosafevában keresnek, sok olva* fog­nak találni, amelynek otthon is hasz­nát vehetik. c<h*»vf txrngtrn mii iii wwiiiwii »m«wiwiwm 9 aSzsvle a^él^^iil S8fü Iiwmttmt Moszkva, február 10. Finn új­ságok idézik a Szovjetunió és Finnország között létrejött ke­reskedelmi egyezményt. A finn újságok köszönetet mondanak a Szovjetuniónak azért, hagg ke­nyérmagvakat küld Finnország­nak. A Szovjetunió által kül­dött gabona segítségével bizto­sítva van a finn lakosság ellá­tása anélkül, hogy a fejadago' csökkenteni kellene. Egy svéd lap erről a követ-!» kezőket irja: A Szovjetunió még < háborút foiytat, de ennek cl te-­nére segít Finnország élelmi­szerellátásában. A kereskedelmi , szerződés tartós bizonyítéka, hogy a Szovjetunió jóindulattal viseltetik Finnország iránt. ll • •••II 11 1 ••••••i « A szabad jugoszláv rádió­állomás közli, hogy Zágrábban rendkívül nagy az élelmiszer­hiány. A németek é» usztasák maguknak foglalják le az élel­miszer készleteket /

Next

/
Oldalképek
Tartalom