Délmagyarország, 1945. február (2. évfolyam, 25-47. szám)

1945-02-11 / 33. szám

6 OÉLÍW A G* * A K U It S L X G 1945. február ll mmmmaaamaam Kedves édesanyám! Enyhén szálldogál a hó, amikor ? sorokat írom. Hosszú hónapok, Évszakok után, bevallom, kies; furcsa azzal kezdeni levelel, hog ílek, de tudom, ez most minden nél foteosabb Neked. Pedig ren geteg kérdésem lenne ... Nem tudom, e ér-e Hozzád ez i levél. Ködös reggelen, folyó zugásában, géppuska tüzében, le rombolt falu csöndjében álmodtam össze minden sorát. S ha a so<^ könyörtelensége folytán nem olvashatnád el, elolvassa majd más magyar Anya, mert amit közölm szeietnék Veled, az nemcsak a mi földszintes szobánk lákóinak szól. Nem akarlak rémiszteni elmúl? napok történetével — elég vo't Neked Budapest nyolchetes ostroma — csak annnyit, hogy sok mindent megtanultam. Csöndes időkben három életen át sem gazdagodhattam volna igy meg. Édesanyám, Te tudod, mi akkor is csak érzésben voltu ik gazdagok, amikor még mindnyájan együtt ültünk az ilyen januári napokon a kályha körül. Most egészség ben, dolgosán, uj munkára ké gzen élek három hónapja itt a Tiszánál, amely csörtcő" habocs káival befagyott, anélkül, hogy életjelt adhattam volna Számodra. Anélkül, hogy megüzenhettem volna: várjatok, mert akik karácsony napján a pincék dermesztő mélységébe kergetek benneteket, már Berlin felé hátrálnak és nincsen eiö, amely visszaparancsolhatná őket Eurcpa országaiba. Az orosz csapatok néhány napja felszabadították Pesiet és Budán is csak körzetekben folyik a harc. Va jon kinézel-e a földszintes ab lakon olykor, Egyelsz-e éjjel a zörgeíésie, ha az ágyuk tompa dörrenése, az aknavetők sivító zenéje a túlsó parton kissé alábbhagy ? Vájjon ott ven-e Apám, hogv védelmezzen a fagytól és éhsrgtöl? Lehet, hogy mindez képzelődés: már nem nézel ki az ablakon, nem figyelsz az éjszakai zörgetésekre és ahol sok sok magyar Anya pihen a kő alatt, hődunyhában, ott fel-szel Te is, dolgos kezeidet öss.e.Kulcsolva, békésen és sérthetetlenül. Én mégis hiszek! Nyolc hét óta i jüi a világ rádiójelentéseit, ame!v mind a mi fővárosunk pusztulásáról beszél. Sok száz kilőni téren át láttam a csöndes, kihall városokat, ahonnan a német cs patok kivonultak. És mégaem tudom elképzelni, hogy köve-be futva találjam azt a lakást, amit évtizedek óta olyan gondo san tisztogatsz a portól és sirsz ha eltörik egy régi pohár, vagy vi^gos váza. Lehel, hogy képze ledés az egész, önzö álom, s a ir i utcánkban is csak csupaszon verdesnek a villanydrótok a kövek felett. De én mégis hiszek! Őrülten és elpusztíthatatlanul hiszem, hogv várni fogsz a sárga, kőkockás udvar ajtajában. Nem hiszem, hegy elpusztult minden és üres u'cJ találok majd. Nem hiszem, hogy a szomszéd nénike fogatlan szája olyan hirt motyoghat, amit a petrováci páncélos félelmetes üvöltése sem tudott pillanatig is e hitetni. Hiszem, hogy e papírlapok, ha tépetten is, eljutnak Hozzád s nem baj, ha leszakad is az aláírás róla. Kedves Édesanyám! Most én is felveszem az eldobott kardot. Megkeresem, aki a földszintről lekergetett a pincébe és a magyar családok szárezreit kergette a pusztulásba. Ne hidd, hogy mindez büntetlen marad s a romokból nem épül uj otthon, uj váro3. A felrobbantott hidak helyén még erősebb pillérek feszülnek majd s a gyárkémények füstje, a vasár napi harangszó újra betölti élőtünket. Édesanyám, dolgozni szerein ékÉrted, mert az élőt segíteni keli! A halottakat befedi a csendes, könnyű hó, amely átöleli az Anyákat, mint a féltő gyermek. Szerető fia Örvös Lajos „Az egyház mindig a szabadság levegőjében tudta legjobban kifejtem eroil" Dr. Hamvas Endre megyéspüspök pásztorlevele a zsarnokság elten Dr. Hamvas Endre csanádi megyéspüspök egyházmegyéjének papságához rendkívül érdekes pásztorlevele! intézett az újesztendő alkalmával. Pásztorlevelében többek között ezeket irja: Dr. Hamvas Endre megyéspüspök. Tisztelendő Testvérek! — Debrecenben ideiglenes kormány alakult „Magvar Nemzeti Kormány" eimmel avégből, hogy az orosz had sereg elfoglalt országrész, mely napról-napra kiegészül, ne álljon itt gaz dátlanul és legyen, aki sorsunkat in feze, ügyünket képviselje. — Az uj kormány nyilatkozata Magyarország demokratikus átalaki tását tűzte ki programjául „Ennek megfelelően az Ideiglenes Nemzet Kormány hatályon kivül helyezi a? feszes népeüenes törvényeket'ás rendeleteket, valamint a zsidók elleni barbár rendelkezéseket. Biztosítja a demokratikus szabadságjogokat: a sajtó-, gyülekezési és egyesülést szabadságot, az általános, egyenlő, titkos választójogot, a teljes vallásszabadságot. " Megnyugvásunkra szolgál e programrész, mert az Egyház mindig a szabadság levegőjében tud la legjobban kifejteni erőit és kétezer esztendős küzdelmeinek jórésze a zsarnokság és megkötöttség ellen folyt, akár a caesaropapizmus képében jelentkezett az, akár üldöző tőrvények formájában. — A Nemzeti Kormány „állami hitellel és más rendszabályokkal hathatósan elősegíti a termelést. * Ezt is örömmel vesszük tudomásul és a magunk részéről megteszünk mindent a termelés zavartalan folytatása érdekében, buzdítva híveinket, taná csókkal és jópáldával melléjük állva. A mezőgazdasági termelés, az ipar és a kereskedelem fellendülésének is alapja, azért tehát nem szabad vissza riadni a legnagyobb erőfeszítéstől sem, hogy leküzdjük a háborús vi szonyok következtében beállott nehézségeket és pótoljuk a veszteségeket íme, Tisztelendő Testvérek, év vérén közlöm ezeket a gondolatokat, de az uj évre szolgáljanak programul. Hálát adunk Istennek, hogy nem bizonyultak valónak a propaganda által hirdetett ijesztgetések az orosz hadsereg ellenséges magatartásáról Egyházzal és papsággal szemben és bizalommal nézünk a jövő elé, mert tudjuk, ezen kedvező magatartás egv őszinte elvi álláspont megnyilvánulása. Engedje a Mindenható, hogy az őszinte kölcsönös bizalom legyen úrrá a népek között is és segitse már az uj esztendőben annak a jobb és nemesebb világrendnek a megteremtését, melyet az emberiség legjobbjai, különösen Szentatyánk, újra és újra meghirdettek és amely után a meggvötört emberiség epekedik. Hol Is kezdjük 1 A háború végéhez közeledik, ezt érezzük minden megnyilvánulásában Hogyan helyezkedhetik el a kialakuló uj világban Magyarország? Ez a kérdés foglalkoztatja ma az ország minden becsületesen érző polgárát. Eggyel legyünk tisztában: Az újjáépítés alapja minden körülmények között a gazdasági stabilitás és ezt csak a politikai stabilitáson keresztül lehet elérni. A politikai stabilitást pedig csak a környező államokkal és a Szovjetunióval, valamint a győztes hatalmakkal történő egyetértésben érhetjük el. Magyarország nem volt szegény ország a mostani háború előtt sem. A földje termékeny, bizonyos menynyiségü nyersanyaggal rendelkezett és ezeknek a felhasználása teremtette meg husz év alatt a magyar ipart. Igaz, hogy sok termékben behozatalra szorultunk, (fa, kősó, réz, mangán stb.) viszont vannak államok, mégpedig igen jól prosperáló államok Európában, amelyek megközelítőleg sem rendelkeznek olyan nyersanyagokkal mint mi és ennek ellenére, de azért pusztán mezőgazdasági jellegű termelésükkel sokkal magasabb életnívót tudtak polgáraikI

nak biztositan!. Nemcsak Dánia taiem a volt balti államok vagy Finnország is példa erre. Magyarország a modern nenézipar egyik alapanyagával, az alumíniummal gen nagy mennyiségben rendelkezik, szene és ma már kőolaja is van, ugy hogy a mezőgazdasági ermelése gépesíthető. A mezőgazdaság újjáépítését szolgáló nyersanyagkészletek nagyrésze és az ipari, termeléshez szükséges szakmunkasok, valamint a gépipar jelentékeny része is rendelkezésre áll. Az első kérdés, amit meg kell oldani, a pénz kérdése. Ma pengőnek egy bizonyos árfolyama van a rubelhoz viszonyítva, ami talán eléggé kedvező és mindenesetre növeli a jengő stabilitását, azaz momentán megakadályozza az inflációt. Ajánlatos volna, ha a kormány a stabilizáció érdekében olyan nemzetközi megállapodásokat dolgozna ki, amelyek a pengő árfolyamát bizonyos állandó árfolyamhoz rögzítenék akár a font, akár a dollár, vagy a rubel alapján. Ha a pengő árfolyama állandó lenne, akár a mai, akár egy más kulcs alapján bármelyik nagyhatalom valutájához, akkor az előttünk álló nehézségek sokkal kisebbek lennének, mert a feltétlenül szükséges bevásárlásokat el tudnánk intézni. A pengő iránti bizalom pedig elsőrendű kérdése az egész ország gazdasági életének. Alapot és bizto« sitékokat kell találjunk ahhoz, hogy a győztes államok garantálják a pengí vásárlóértékét A gyakorlati teendők közül pedig legelső fontosságú a közlekedési hálózat teljes újjáépítése. Nemcsak a meglévő hálózat kijavítására és gyors üzembehelyezésére gondolunk, hanem uj eddig elhanyagolt, vagy feltáratlan gazdasági vidékek bekapcsolására is a közlekedési vérkeringésbe. A magyar vasutakat teljesen ujjá kell építeni. Általában meg kell szüntessük a tuldrága gőzvontat ist, a mind anyagi, mind személyzeti vonatkozásban olcsóbb Diesel-motoros teher megoldást kell alkalmazni. Ennek az ágnak a kiépítése ma sokai olcsóbb, mint a visszatérés a régi rendszerű lokomótivokhoz. Az üzemanyagul szolgáló gázolajat akái természetes, akár szintetikus tormában elő tudjuk állítani, részben a meglévő jelentékeny barnaszénkészleteinkből, reszben a kőolaj források segítségével. Ujjá kell szervezni a folyami közlekedést is, ez azonban már nemzetközi kérdés él igy nemcsak magyar probléma. KI kell építeni a magyar gazdasági vasutak összefüggő rendszerét Mezőgazdaságunk a földreform kezdeti nehézségei után sokkal többet é» öbbfélét fog produkálni, mint bármikor annakelőtte, Mesr kell oldani a termésértékesités kérdéséi, de olyan formáöan, hogv lehetőleg ne pénzért, hanem gépekért, nyersanyagért és iparcikkért álljanak 'ezek rendelkezésre. Nem tudunk és nem is lehet arra berendezkednünk, hogy csák magyar földön előállított termékeket fogyasszunk. Az egész világ egy gazdasági egység és ebben nekünk éppúgy meg van a magunk helye, mint bármely más államnak. Vennak iparcikkek, amelyeket a külföld szívesen vásárol tőlünk, mert az előáilittsa nálunk olcsobb, mint máshol, de ugyanigy van fordított viszonylatban is. Az erőszakolt elzár, kozás tette lehetővé, hogy az olcsó cseh ruhanemű hozzánk nem jutott el, viszont a csehek nem vették tőlünk a gabonát. A magyar iparcikk elsőrendű volt és az is lesz, hiszen a magyar szakmunkások kiválóak és az ipar modernizálodott, tehát ha ma megkezdjük a béketermelést, még piacokat is tudunk szerezni, kö.nynyebben, mint máskor. Európa hoszszu ideje nélkülözi a közép és a könnyű ipar termékeit, a magyar termelés pedig elsősorban erre van beállítva. A nehézipar termékeit egyelőre az ország maga fogja felszívni Piacként pedig elsősorban a Szovjetunióval kell számolnunk. A Szovjetunió remélhetőleg megadja a lehetőséget arra, hogy újjáépítsük iparunkat. Ne essünk kétségbe! Meg van minden alapunk arra, hogy a kezdet nehézségeit leküzdve visszaidézhessük nemcsak a munkás békét, hanem a sokkal nagyobb fokn jólétet, mint arailyent eddig élvezhettünk. Ez természetesen nem hetek vagy hónapok kérdése, hanem lehet, hogy éveké l De a cél nagyszerű és mindannyiunk közős munkája szükséges eléréséhez. Nehéz lesz, dc minél előbb hozzáfogunk, annál hamarább jutunk közelebb hozzá. ítd* zös akaratunk meg kell hozza mindannyiunk békés és boldog Magyarországát f Lásziő íráa.