Délmagyarország, 1945. február (2. évfolyam, 25-47. szám)

1945-02-25 / 45. szám

<WCHI.4C Y4R0RSZIO Franciaországi magyarok harca a fasizmus ellen A ttabad francia szellem mindig terménenyitöen hatott a magyar fügE

etlcnségi eszmékre. Paris a torfneim folyamán nemcsak világító példa •olt, amelyre vigyázó és telkesült szemek figyeltek Magyarországról, hitem a nehéz kiókben menedéke is •ok magvar szabadságharcosnak. A úostani háború »an a szenvedésektől ttegviselt és szabadságáért győzclmelen harcoló Franciaországra a mu'tl?k iiyen cm'ékeivcl és a jövónek fokozott reménység* vei tekin'ünk. Az •tt élő magvarok knzül sokan részt vettek a fiancia nép szabadságharcában és ha ennek a mozzanatnak a francia gyö- e em kivivásáoan nein b fehet gyakorlati jelentősége, annál jetenlfscbb ez a tény a magyar füg fettenségi harc sz alpontjából, anna' jonlosabbnak keil tar tanunk, hogy a ffag>ar nép fiai kint is harcoskén izerepeltes bizonyságát adták a magyar nop szabulságszeretetének. A h.áboru kitörése-or a francia had terepnek magyar katonái is voi at te közülük sok el is esett a Francia •rszag védelmében folyt rövid har •okban. Amikor Hiilerlio dái elárasz ptták Franhiaországot és elfoglalták jfcirist, a ma;yarok ismét az elsők fcö.-ött voliak, akik csittakoztak a Jrancia ellenállási mozgalomhoz. Par\izanharcokban vettek tészt, rendsze. #es propaganda munkát folytattak a •érnet megszáll, k ellen ós tudták .fcogy ezzel nemcsak a franca ellen íllasnak segítenek, hanem Migyar fcn-zr-g és a magyar nép hecsü etéér te harcolnak. Fegyveres partizánhar f

ákban való részvétéiért Parisban ivigi-zték Elek Tamás vasmunkás Tamási Albert fest művészt, loulo •seban Pör Tamás egyetemi hallgatót és Vajda Emil földmivest, Lyon ban Vers Tibor diákot. Bori László •terelőt. Eze. kivül Decirevillebe t

rcok közoen elesett négy magyai nv. sz. 1943. májusában indult meg a fran fteorsz'gi magyarok függetlenség jiozgalma, amely pártál ásra és felekezetre való tekintet nélkül egy szerft zetben tömörültette az összes fran teaoifzági magyarokat. Ez a mozgalom adta ki illegálisan > ,Magyar Szem e" cimü uiságo , •mely a fasizmus ellen folytatot küzdelem egvik tegharcosabb eszkö•e-lett. A Magyar Függetlenségi Moz {

alom keretében alakult meg 1943 rertember ben Gereblyés László é fDobossy László kezdeményezésére a Jtzriltmi munkások csoportja, ameh 4 Franciaországban é.ó magyar müfé*Z"ket, Írókat és Intel ektuellexe bgyesiiette. Ez a csoport .Phöiix" temrn kiadott egy illegális francia •yelvü lapot, ame'yben a magyai •ép fasisztáéi'enes harcát ismertein •ug a francia néppel, j Ugyanebben az időben alakul •íeg a franciaországi magyar nók függetlenségi csoportja ia és »Har tts Nő" cinv-n megjelent lapjábar i nők között végzett felvilágosít'' jai l n át. A nöi szervezet ériékes !zol álatokat tett az ellenállási mozgalom minden területén. Tagjai illegális röpiratokat és u]<4gokat ter sztettek, pénzt, élelmet -a ruhá iQjtottek a partizánok számára é s-guk is résztvettek a paruzanhar•okban. Amikor a Francia Nemzeti EKen t

lási Mozgatom megkezdte a haza is milícia megszei vezését, a ma t

y«r függetlenségi mozgalom is be (kapcsolódott ebbe a munkába és feiéoitette a salát milicla-azervezctét. ET a katonai szervezet 1944 febn árjában alakult ét állandó kapcs latban állt a francia hazafias sze> /e*kel. A felkelés idején Párish. harminc magyar milícia csoport mü KOdótt rész >en fegyveres szolgála oan, részben kisegítő munkában, leikelés ideje alatt Ptris barrikádjai hetven magyar harcolt fegyverrel kezében. A Magvar Függetlenségi Mozga lom 1944 augusztus 22 én btrtoká ba vette a párisi Magyar H tz (amely addig a magvar reakciós tö fekvések fészke voh) és innen fo!v itta tevékenységét. A Francia Nem eti Ellenállási Mozgalom hivata'o -véloen ismerte el, hogy a Magyai Ház a Magyír Függetlenségi Mozalom tulaidonát képezi. Ebben e házban tartotta két nap múlva a függetlenségi mozgalom elsó nyilvános és immár törvényes üléséi \ vezetőség a magvar ügvek kép 'iseletére mind a francia kormánv, nind az illetékes francia hatóságok elótt öt tagú Nemzeti Bizottsígo •á asz ott BÖlOni György elnöklete -tatt. A bizottság tagjai: Csizmádh Ferenc, Dobossy László, Papp Lajos •s VJg'isi József. A Nemzeti Bízottig Szekeres Györgyöt bízta meg izzal, hogy a Migyar Függetlenség Mozgalmat a párisi magyar konzu átuson képviselje és együtt dolgoz •ék Blnder Károly fökonzullal, ak•nár a német megszá'lás alatt csat aközött a mozgalomhoz. A .Magyar Szemle" most már legá isan is megjelenhetett s az újság szerkesztősége számára a magyanilicisták lefoglalták egy Juhász nevű magyar Gestapo-ügynök cukrászdiját i Rue Saint Jacquesban. Az üzlet kiakatában magyar művészek propaanda kiállítást rendezek. A kiüliás anyagában szerepellek az Osszer I egálisan kiadott magyar röplapok plakátok és újságok, ezenkívül a ma ,'yar szabadságharc nagyjainak Kosuthnak, Petőfinek és Adynak a kééi. A felszabadu'ás után a Magyar Függetlenségi Mozgalom kiszélesi ette és tovább folytatta a fasizmus •lleni harcot. Kapcsolatba lépett a Belgiumban és Svá|cban szintén akivan működő magyar függetlenségi mozgalmakkal. A három szerveze kiküldöttjei 1944. december 8 án Pá tsban közös ko ferenciát tartottak ?s a magvarországi Nemzeti Függetlenségi Front programja alapján •gyesültek. Elhatározták a francia néphadsereg keretén belül egy ma•yar .Petőfi-század" felállítását is. nnek a századnak egyik szakasza ecember 12-én be is vonult b Reuilly-kaszárnyába. A szakasz kaonái köz? van az ismert baloldali röltö Gereblyés László is. A Magyar Függetlenségi Mozgalom i francia felszabadításért folyó harc -an való cselekvő részvételével a bancia közvélemény elismerését ét negbecsülését vivta ki, u >y nakko i legértékesebb szolgálatot tette e nagyar szabadság Ügyének is. A iagy francia lapok több izben foglal <oztak a magyarokkal és elismerésüket fejezték ki a végzett munk sért Vz elismerés szép megnyilvánulásé áttuk november 25 én Párisban a sorietes Savantes helyiségében össze nivott francia-magyar gyűlésen is \ gyűlést a nagyszámú francia é: magyar hallgatóság elótt Bő ön György elnök nyitotta meg és ki fejezőt adott afeletti örömének, hog u ;yanazon az emelvénven látja megnyilatkozni a magyar szabadságmoz •alom franciaországi képviselőit, a francia demokrácia képviselőivel. Francia részről R. P. Chailtet a keresztény ellenállás képviselője, Marcel Cachin, a francia kommunista párt nevében, Albert Bayet, az egyesűit francia nem'eti sajtó, D miel 4f iyer a francia szocidista ptrt és Debu-Bridel a francia Nemzeti Front nevében fejezték ki hálájukat és "gvüttérzésüi.et a migyar nem'eti függetlenség harcosai iránt és biz tositották a magyar népet a szabad fr-nriaors-ríg rokonszenvéről. 1945 február 24 A franciaországi Magyar Függetlenségi Mozgalom — amint ezt mindig hangsúlyozta is — nem különálló szervezet, hanem szerves része a Migyar Nemzeti Függetlenségi Frontnak, amely Magyarországon szervezte meg és vezeti a harcot Hitler hordái és magvar csatlósai ellen. Lelkesed'síel üdvözli a felszabadító Vö.ös had-ereget és az Idúglenes Migyar Ne nzeti Kormánvt, melyet a legteljesebb bizalommal magáénak vall. Pann Liins. Államhatalom a nép kezében A szerb népfelszabadító bizottságok eredményes munkája A szerbiai népfelszabadulás ami íasiszta tanácsának elnöksége a na okban hozta nyilvánosságra azt s határozatot, amely szabályozza a nép •elszabadító bizottságok összetételé is hatáskörét Szerbia területén. A horvát népfelszabadu'ás antifa oszta tanácsa az elmúlt év májusá tan hozott hasonló határozatot, * nindkét döntés arra törekszik, hogy tömör, egyöntetű és közös vonalú szervezeti formát adjon a népi ható sigok képviselői kezebe. A falusi, községi, városi, illetve <erületi népfölszabaditó bizottságok nint az államhatalom alapvető té tyezói a törvényhozási hatalmat a arási, községi illetve városi tanácsoon keresztül gyakorolják egészen a Szerbiai Antifasiszta Szkupstináü iáSNOS), mint Szerbia legfőbb törvényhozási szervzig. Az előbbi szervek valamennyien végrehajtó hata ómnak a birtokosai a saját fptásaőrükön belül az országos népfelsrabadulás antifasiszta tanácsa es a Szerbiai An ifasiszta Szkupstina ha tarozatai alapján. Ezek szerint a népfelszabadító bizottságok egyesitik magukba a törvényhozási és a végrehajtási hatalmat: ez a biztositéka, hogy a végreiajtó szerv nem fordulhat a nép el -en, ami a háború eiótti Jugoszliviá tan igen gya ori jelenség volt. Az rgyes bizottságok a maguk hivatali területén a nép megfelelő szkupstiná át választja meg: a nép tehát hatal nat ad a népfölszabaditó bizottságokiak és azok azt gyakorolják a nép evében. A határozatok természeteden előírják, hogy a bizottságok kötlesek kéthavonként legal ibb eg-szer tsszehivni a választók nagygyűlését, >melyen beszámolnak munkájukról jtmutatásokat kérnek a néptői a legfontosabb problémák megoldás tgyeben. A nép tehát közvetlenül elenörizbeti azokat, akiknek ha-alma tdott és a bizottság tagjai közül bár dt bármikor leválthat. A határozat t bizottságok és a szkupstinák köteességét is megjelöli. Ezek a köte -ettségek a népi élet mejnyilatkozá -aihól szármarnak, kezdve a fölszataditási harctól a gazdasági problénakon keresztül egészen a kulturális :s egészségügyi kérdésekig. A határozat ugyancsak feleletet ad tzokra az aggályokra, amelyek az a litják, hogy az ilyen berendezkedésű állam kiküszöböli az iskolázot r ákemberek részvételét. A népföl rzabaditó bizottságok szervezetei ép •en ellenkezőleg szemelótt tartják a •ontos adminiszTációt, a könyvelís' s szakem erek alkalmazását a megfele'ő munkakörökben. A határozat úgyszintén blztositjz ninden szerbiai poigár s 'ámára a .örvény, panasz vagy fölebbezés be nyuj'á<ának jogát ugy a szkupstinához, mint az országos antifasiszta anácshoz. Ezzel a rendkívül nagyjelentőségű latározattal a demokrácia alapvető •zempontiai jutottak kifejezésre, — íogy minden hatalom a n pé éa •senki másé rajta kivül, mert a nép iz egyedüli fo-rása a hatalomnak, nnen származik az a tiszta megálipitás: aki nincs a néppel, annak em lehet hatalom a kezében, ha zt örökölte is. A hatalom a nép ussa, s annak a kezébe helyezi ie, akiibe akarja. Éppen ellenkezőleg történt ez t "gi Jugoszlávia parancsuralma ideén. A járásokban péld ul a járási föszo'gabiróság volt a hatalom. A ép nem választotta a járási főszolgabírót, de a népet e felöl meg sem <érdezték. A jegyzők, pánztárfiökok *s a hatalom további szervei kinevezéssel kerüllek a pozíciókba • gyancsak iiyen u'on távoztak, a >'írt .amely hatalom vo t" fölső endeletekkel iiányitott s ezek utján étesitetl vagy szüntetett meg<batór„. ságokat. Sftm-wi » A szeib uj állami hatalom képviselői néni kinevezéssel, hanem választással kerülnek a helyükre, segyedil ezen a módon jut kifejezésre a nép akarata. A népfelszabadító bi'-o tságok ezenkívül a nep kőiében alakultak meg a sorsdöntő néptóiszabadulási harc idején. M iga a nép végső önvédelmi harcában rá| >tt arra, hogy számára ez a legmögfelelőób 'ormája a hatalom gyakorlásának. Ezért a népfölszabadiió bizottságok — mint a népi hatalom gyakorlásálak uj formája — a harcnak nagy történelmi eredménye, amit a nép mái magáévá tett. Mégis vannak emberek, akik azt gond ríják, hogy a népfölszabadiió bizottságok átmeneti jelegű hatóságok. Ez az elgondolás téres. Nem ferhet kétség egy olyati haalomnak az állandóságához, amely i népeknek biztosítja az igazságos tépi uralmat Ugyancsak kétségtelen, hogy annak i népnek, amely a saját történe méhen először veszi kezébe a httilrnat, nost kell megtanulnia, hogyan kell i taata'ommal élni. A népfólszabadi'ő •arcokban Jugoszlávia népei a legobb iskolát kapták, ahol megtanulia«ták a hatalomgyakorlás alapvető myezöit. ok gyakorolják most a haaimat az egész fölszabadított terfleten s a némely országban lej-tszólott uj, történe,mi eseménvek igaolják legjobban, hogv fölbccsülheetten értéket jelent az igazságos népi uralom. Az uralkodó nép fokozatosan meganulia, hogyan kell jobban uralkodni ibben rejlik a kezdet apró hibáinak tz igazolása s azok a hiányok, ámenek a népi uralom gyakorlásánál na még mutatkoznak. Meg keli ér-ni, hogy a nép, különösen annak nagy többségé —• a parasztság, nem