Délmagyarország, 1945. február (2. évfolyam, 25-47. szám)

1945-02-25 / 45. szám

1945. február 25. s Megalakult a Magyar-jugoszláv Társaság Szegeden hibáztatható jelenlegi fölkészületlen »ége miatt: ezért a fogyatékosságén azok hibáztathatok, akiit eddig ural kodtak fölötte. A szerbiai népfölszabaditó bizottságok és szkupstinák összetételét és munkakörét szabályozó határozat föl becsülhetetlen értékű pé'dra a népi uralom demokratikus fejlődésének. A jugoszláv n«*pfölszabaditási bizotsá gok eddigi munkájának nagy ered ménye ez s egyben utmutatás is * bizottságoknak a jövő jobb és ered méoyesebb munkája felé. A népföis/abaditó bizottságokon keresztül a hatalom tényleg a n kdében van és Szerbia népétől füge hocy ki rendelkezik vele. Ahhoz nen férhet kétség, hogy a nép, arne! túlélte a legszörnyűbb megszállás tudott harcolni a szabadságén, ugyanugy élvezni is tudja majd embnrfUtttti kn-de'mttHr rvflnnicstt Némái földön Az „Iz veszti ja" haditudósitój? tözli Kelet Poroszországból: „Ke et-Poroszország a német mi Btarizmus bölcsője. Amikor a néme lek Belorussziából és Ureajnából visz•zavonultak, azt mondották, hogy megrövidítik arcvonalukat és bog Orosz csapatok sohasem fognak túljutni a Memcl vonal m. A szovj csapatok Kelet Poroszország mélyébe törtek. A Vörös Hadsereg egyik csa £

ást a másik után zúdttia a néme :k gondosan és sok költséggel megépített erődvonalaira. A ném tek fejvesztetten menekül lek. Hátrahagyták teljes felszerelésüket, hataimas és részükre pótolhaiat tan anvagrakUraikat, nem volt idejük a hidakat felrobbantani, a varo^ összes üzemei sértetlen állapotban keui!..e'< jí szovjet csapatok kezébe. A nemetek futottak, csak puszta éle IQket mentették. A lengye!—porosz határt jelző kö iarab innenső fe én fehér alapon vöpös betűk hirdetik a szovjet győzelmet, a másik o dalán fehér alapon lekete betűk jelzik, hogy német föl éön járunk. De nemesik ez a kö éarab jelzi a határokat. Mindenüt Izétlőít „Tigris"-ek romjai, harcko isik ezrei, temérdek nemet katona hullája. Az egyik ház falára egy vörös katona nagy, vörös betűkkel ráirta: „Itt fagyunk végre az átkozott tasiszták harlang'ában." Itt, Kelet-Poroszországban vannak • gőgös porosz nagybirtokosok föld Jii, kas élyai. Ide ho diák össze a lablott kincseket, amelyeket Beloruszaiéban, Uirajnában, Belgiumban é Európa többi országában harácsoltak lasze. Most a Vörös Hadsereg ke lébe kerülnek. Az összerabolt tárK

sknak csak igen kis hányadát tud: el záili ani. Neidenburg városában gőgös, bu » poroszok nagy n unalommal nézték az utcákon e-vonuló német harckocsioszlopokat. Nem tulajdonítottak »eki jelentőséget. El sem tudták kép S

ni, hogy a várost szovjet csapatok ialhatják el. Néhtny óra tnulva megszálltuk a várost. A szovjet támadás ugy érte a ke Jrt-poroszorS'ági varosok la-tóit, min • derült égből a vil ámcsaoás. J»maári vihar ez. Az elfoglalt hivatalo loJyosöin, udvarain ládák zárják e mindenütt az utat. Evakuálni akar Mk, de — nem volt ideiük reá. A szovjet hadsereg előnyomulása •oián Igen sok internálótábor lakói la Hs/abadhotta. Ezeket a németet Ibleg Ukrajnából és m s szov.el te Kilétről, söt Franciaországból és SzerMából hurcolták ide." A két egymás mellett élö, szokásaiban és erénye ben annyira egy vágású testvérnép: a dészláv és e magyar közötti megbékélés és szo os együtinfi-íöd sfelé jelen ős, szinti örténelmi lépés történt. Szetdán dél "lőtt Szegeden megalakult a Mtgvar I igoszlav Tárasig azzal a céllal, -rogy a két szomszedn p közötti jó .iszonyt minél mélyebbé tegye ér •lósegitse a közös eszmények, köös tervek megvalósítását. Dr. Pálfy G,örgy helyettes polgár nester szerdán délelőtt 11 órára erszehivta a város valamennyi társadalmi rétegének képviselőit, akik :lőtt a következőket mondotta: — Azért gyülfünk ma egy be, hogy megalakítsuk a Magyar -Jugoszláv Társaságot. Azt hiszem, ennek a tár ada'mi egyesületnek a szükségesse ;ét felesleges részletesebben meg ikolnom, hiszen — sajnos — a sze műnk előtt bonyolódtak le azok a politikai és történelmi események tmelyek erőteljesen tudatosították a nvitott szemmel néző és látni tud' nagyar társadalomban a két szom izédnép, szinte azt mondhatnám, < rét testvérnép sorsazonosságát, egy ndsrautattmígdl. Hosszú, vi.aaros e /éres századokon át éltünk egymásnellett, történelmünk ezer és ezei <zillal fonódik össze, ugyanazok vol 'ak a bajaink, nemzeti tragédiáin1mögött ugvanaz a háttér sötétedet nindig. Mégis az történt — színtér századokon át —, hogy az idegen •rdek, idegen hatalmak mahináció zembe állították a két népet egv nással, nem tűrték soha a tényleges helyzet fölismerését és az abból szár nazó logikus, szükségszerű következtetések levonását. — Most, ezekben a vészterhes na •okban, végre leomlottak a mesteréges válaszfa'ak, lehullottak a bilin•sek. Az igazi magyar társadalom elke mélyén őszinte csodálattal fi ívelte a jugoszláv nép hősi küzdel net ősi á. mainak megvalósításáért, szabadságáért, jövendő boldogulásá vak biztosításáért, azt a küzdelmet, ímelynek részletei a huszadik század tenséiges hőskölteménvévé tevődne)' issze. Éposszá, amelynek két hőse 'an, maga a magára eszmé t néo é: ezére, Titó marsall. Büszkeséggel ölt el bennünket az a tudat, ho'ya ni véreink is harcoltak és harcolnak na is a legendás hirfl délszláv vezéászlói alatt és Petófi nevével kflzlenek a zsarnokság ellen. Ez a 'én\ némileg kárpótol bennünket azért a vzomo.u tényért, hogy a magunk na'árai között erre a szabadságharcra csak most nyilt meg a lehetőség. — Hölgyeim és Uraim, ne értsék ttlre szavaimat. Amit mondtam, az nem politika, legalább is a szó köz lani értelmében nem az, mint ahogy \ Társaság, amelyet éleire szeretnénk hívni, nem politikai célok szolgála ára vállalkozik, hanem arra, hog megteremtse a két g/omszédnér r-stvéri együttélésének előfeltételei -azdasági és kulturális téren, ho n dépítse köztünk a legszorosabb és gószintébb kapcsolatokat, hogy ? határ, amelyet maid a hékekonfe •ncián vonnak meg véglegesen ? • o'l.*" vn-'v' nn k-. kússz mérlegeit gyorsan és pontosan iavitia Marrsiabn mérlegkészilő. Púspök-u. 8 Mértékhitelesítő hivatalhoz 5u m nem összekapcsolja a magyar népe t jugoszláv néppel. Ha valahol, ha ti, a mi városunkban, Siegede rezzük ennek a lehető legszorosabi apcsolatnak a szükségességét és e • d togot nekünk arra, hogy meg ilakitva a Magyar—Jugoszláv Társ s got, megindítói legyünk egv, a e<ész orszagra kiterjedő mozgalom iák és higyiük, hogy elhatározasun •szinte megértés'e, viszonzásra ta il a ju ószláv nép körében is. — Üdvözlöm a megjelenteket é« ne'eg szeretettel Misa siázado irat, Ti'ó marsall hős katonáját, ak . intén megjelent körűnkben. Dr. Pálfy Győrgv elnöki megnvi íja után Magyar László, a „Dél nagvarország" felelős szerkesztő] smertette a társaság cékitüzése.t. \ nagy figyelemmel kisért előad* bán a megjelentek egyhangú lelke -edéssel kimondották a Magyar Ju joszlávTársaság megalakulásat, najd az a akuló ülés megválasztott t következő ideiglenes tisztikart: El iök: dr. Pálfy Gvörgy, főtitkár: Ma rvar László, kulturális ügyek veze lője: dr. Bálint Sándor, gazdaság igyek vezetője: dr. Dondszy Kálmán, egyző: Csányi Piroska ügyész: Pap Ribert. Az alapszabályok kidolgozá -ában és az ügyek ideiglenes vite ében a tisztikarnak segítségére les. tz elnöki tanács, amelynek tagjai a övetkezők: dr. Purjesz Béla, Orle 'oltáit, M íjtényl Béla, Komócsin Whály, Lehotay Arpáci, Kollár Pál •rdei Sándor, Réti Béla, Török Fe enc, Katona Lajos és KerénvL A Magyar-jugoszláv társaság ala uló ülésér-'l üdvözlő táviratot intéett Dalnoki Miklós Béla minisztei •Inökhöz, akinek támogatását kéri áljainak megvalósításához. Ugvarv :sak üdvözlő'áviratot küldött Tit> narsallnak, a jugoszláv népek hőséíek A távirat továbbítására felkért* a gyűlés a jelenvolt Misa századosi >kit az alaKUló ülés lelkesen Un tepelt. Dr. Purjesz Bifa professzor a egyetem részéről bejelentene, hog\ nint nemzetgyűlési kepv;se!ő Deoecenben tárgyalásokat folytatott a ;ultuszminiszterrel arra vonatkozólag, íogy a szegedi egyetemen jugoszláv íktoratust s ezzel párhuzamosan Délszláv Intézetet állítson fel a kot mány. A ku tuszminiszter a legmeszuebbmenő támogatást helyezte ki ittasba. Az egv etem tehát, amely nár maga is indított hasonló ma;yar-jugosz!áv közeledést akciót, a egnagyobb örömmel köszönti a táraság megalakulását. Katona Lajos az Ipartestület eltoké is felszólalt és beszámolt a Bácskában szerzett tapasztalatairól imelyek mind azt igazolták, hogy Jugoszláviában mindig ragy becsű tete volt a msgyar népnek. A ma ;yar iparotslg tehát, amely a nta:yar-jugoszláv mzgbékélés gondola inak szo'gá'atában áll, teljes erejéből, a legmessz bbm°nően támogatni ika-ja a társasáí célkitűzéseit. Magvar László főtitkár javasolt? lég, hogy a város megfelelő helyi -éget bocsásson a megalakult Ma ivar-Jugoszláv Társaság rendelke zésáre, ahol ideiglénes'n el lehetne helvezni az egyetemmel kapcsolatban felállítandó D tszláv KuUurális Intézetet is. Dr. Pálfy Gtorgy azzal az Ígérettel, hogv me „'teszi a varosnak az erre vonatkozó előterjesztést, az alakuló ülést bezárta, »0 Üzenet Szabó Dezsőnek A napokban ke rémbe került qjy összegyúrt újságlap, mely rövid budisban arról számol be, hogy Szítad Dezsőt a Rákóczi-téren a hajnali 'ráiban halva találtak. Megrá kódam, kezemoöl kiesett a papír, nénan meredtein magam elé. Látni vélem jellegzetes alakját, mind g ideesen rángatódzó fö ényrs arcát, szúr >s tekintetét, amely a vesíkir hatott, iszembe jutott egyik szegcdi előulása, amikor azzal kezdte besz-d:t, togy „ott hátul az a néhány tányér• apkás Oilóista, vagy nem tudom n f le itjo c, lépjen közeleob hozám, mert nekik is akarok beszélni, tót még mielőtt a zsebenből az oJaejtett büzbombák és m egyebek előkerülnek, fontos mo danivalóim voltának az egyetemi ifiuságszámira". <inos csend, nem muzJul senki. A rejek közben hátrafordulnak, a sok izempár szinte fa hoz szegezi a bior büzbombás if.aka , egyszerre csak tyilik az aűó, mint oldalba ru ott juhászkutya, egvenkint lopakodnak k! a folyosóra Szabó Dezső ném n fiívelt felállt, hosszú gesztussal megforgatta magi körül csodalatos szelemének karikás^storát. Hol az ifjak; hol a „társadalom ;eghitvinyabb réege, a szolgalelkü magyar középoszaly" hátán másfél órán keresztüf csattogtatte tüzes ostorát. És most hozzád szólok — a magyar élet elfáradt, mindig elégedetten vándora Ne menj el, csak most ie hagyj magunkra bennü ket, merf nost mi is k.p unk lapot, nekünk nunkásoknak is osztogattak, görcsöl tj aink között tartogatjuk az adut, csak rád várunk, jöjj viss a, vagy csillagszemeiddel onnan a m.sizi tej. ttról ints a mazyar dolgozóknak, togy mikor lépjünk ki, minorés hogvan jöjjön a SZÍ mon kérés nagy na na, togy elégtételt kapj ott a mtsvilágon a sokan a sokat üldözött többi bujdosóval együtt, akik most va anennyien ös-zegyültek. Lelki szemeimmel látom a kis társaságban Koavuth nemes alakját, Petőfi megbékéH • >sáf0s tekintetét, Táncsics, Somogyi, Bacsó és Móra mind figve'nek reánk, a tanítványokra, hogy fel-lünk, meganultuk-e a leckét, tudunk-e élni okosan, a régen várt szabadsággal, tmelbel a magyar sors bennünket megajándékozott. Szabó Dezső és Ti többiek, látjátok mily nagy változás történik a mi;yar ugaron. A dolgozó<, aki-et ?nynvtra szerettetek, hűek maradnak Hozzátok, a ti halhatatlan nagv szellemetek világító fáklyaként mutatta íz utat, amelyen haladnunk kell éa tmely a Ti elgondolástok szerinti uj magyar élet fundamentumát va® hivatva lerakni. » U.I. Kedves Szerkesztő Ur I Tudom, togy most nagy a nyomorúság, sok minden nincs, ami kellene, bor bura, ukor, békesség, nyomdaíes ék stb. és sok minden van, ami nem kel ene! vomor, bánat keserűség stb., de most ülönösen megkérem, szorítson b. apjában egy kis helyet, hogy il ően ucsuzh*ssak egy lángol/lelkű szenedőtől, aki egész éieten át csak éretünk, munkásokért fáradt és dolgfr ott. V«rAt T* <;<»f Órákat, Aranyat magas áron veszek, EUérendtt JarilamUtieiy I KLEIN Széchenyi-tér, Kiu D.-j»