Délmagyarország, 1944. november (1. évfolyam, 1-10. szám)

1944-11-29 / 9. szám

<ÉL MAGYARORSZÁG Voltak férfiak Nehéz volt a végnapjait élő és iinen már elűzött népgyilkos rend­teerben bátor hazafinak, meg nem alkuvó demokratának és egyálta­lán helytálló férfinak fenni. Nehéz Volt, de nem' lehelellen. Mégis fe­hiér holló az ilyen s ugy hclf rá­mutatnunk ezekre, mint rilka szál­fákra a meglapuló bozót közt. Nemzeti szerencsétlenség lett, hogy Ilyen kevés volt a kemény gerinc, annál inkább idézzük (két. Nem elégtételként, az elégtételt a törté­nelemi adta meg, hancimi példakép fs biztatásul, hogy minden körül­Dények közölt meg lehet imoradhi ím bérnek és magyarnak!, csak bá­tornak és erősnek' kell lenni. Az elmúlt években ezernyi meg­próbáltatást kellett az ilyennek" ki­állni: üldöztetést, mellőzést, rend­őri felügyeletet, börtönt és inter­nálást s mindennapi kenyerének a Veszélyeztetését. Most munka és erőfeszítés vár az ilyen férfiakra i a közös munkában talá'kőznak a légi harcosok' az ujakkal. Most Könyves-Kolonics József ffr.-t, Makó város volt főügyészét, nlöbh polgármesterét idézzük, aki Makó közéletében volt ilyen ruka izálfa a legsötétebb években. 1938 nolájus 15-én irta ez a mindinkább magára maradó harcos, fegyvertár­iának, Espersit János dr. makói Ügyvédnek halálakor a következő­ket: itt hagytatok rossz időkre, nem «zépen, csak sorban: Mohos Ágos­ton, Espersit János, Barna János. Juhász Gyula, József Attila és Mó­ra Ferenc. ^Tár csak ketten, hárttn'an eűnél­Icdünk mull idők1, szebb idők,. ¡on­retlen, becsületes törekvésein, na­fcö'.akarása'n, nekilendülésein, fér­fias kiállásain. Mi még mindig a népfelség rajongói, az igazságosi­•ág, emclked'eltség, a szeretet és szépségek' hit vallói és meggyötört­jei maradtunk. Az emberi oktalanság és go­noszság ellen hadakoztunk együtt, Be manapság nem a tmíi küzdel­münk1 diadalmas'ldod'k, haneml so­kakon és sokhelyült a gonoszság arai Ivódik1. Béklyó az Ember és Szellemi szellemszabadsága Telelt. Parancs! Parancsolni akarják, hógvan éirezzünk, hogyan akar­junk és hogyan cselekedjünk. Pedig csak az ambermilllólk ér­»ése, vágya, akarata lehet pa­rancs a mások számára, a jelien, tehetség, tudás, munka, szorgalom. lefokozva, a faji fefe'ktezetí elfo­gultság, gyűlölet feltornyositva A Bocskayak, Báthoriak, Beth­len Gáborok, Ráklöeziak és Kos­suthok függetlenségi nemzeti és népi ideáljai, küzdelmei elfelejt­ve, követőik üldözve és megaláz­va, az üldözők pedig felmagasz­talva A jogcsztme letiporva, az ököl erkölcsi rangra emelve. Hittétek volna Ti, aklik mind­ezeket meg nem éirve, imt'g ideje­korán eltávoztatok fs engem itt és magamra hagytatok? Szellemetek sugalmaz. Kitartani magyar hazánk függetlensége, nem­zeti egysége, a polgárok és közélet szabadsága, a minden ember test­vériségének, erkölcsi iós jo$ egyen­lőségének igéje, a munka joga, be­csülele, kenyere és a kultura fön­sége mellett. Az üzenetet megértettük s hit­vallói rajongással, rásziánteággal Válaszolunk: Hűek' maradunk.« S amiikOr a népnyom-oritó rend­szert elűzte az orosz hadisereg, ak­kor a mindenen keresztül kitartó hűség elnyerte Igazolását. Ekkor ifta Könyves-Kolonics József dr. az alábbiakat: »És mi minden poklokon ke­resztfii hűek maradtunk. A névsort ki kell egészítenem miég az azóta letelt Ronosz idők szorongatásai miatt elborult elméi­vel, tragikusan elpusztult Márton Bálinttal és a sok-sok névtelen eszmei hős emlékével. Most kiállunk Makó munkásai és dolgozó polgárai elé, kevés ré­giek és megsokasodott ujak nem elismerésért, nem JutalotmiérL Kiállunk jelenteni, hogy az el­pusztult régi gárda örökébe egy győzelmes uj világ érkezett. Kiál­lunk jelenteni, hogy városunkban többéi nemi az országunkat, orszá­gokat, nemzeteket és népeiklet rab­lógyilkos módjára pusztító német náciszellemi az ur. Az aljas go­noszság éiS öngyilkos butaság, szel­lemeit elűzték a fe.'ktelő nap .»uga­rai. Ej viláy születik. Mint Öreg "zászlótartó mélyen meghajtom a zászlót az emberi, nemzeti és népi szabadsíáíg diada­la élőit. Megjhajfoani a zászlót a diadalt már meg nem/ Ölő régi gárda emléke és táborunk jelen le gi, még fiatal, tetterős ujj harco­sa/ előtt. A rimenk, öregekéi a küz­delmes, d'e dicsőséges múlt, az övéké, fiatalokié a diadalmas bol­dog jövendő.« Strassburg felszabadítását ünnepli a világsajtó Slrassburg, Elzász fővárosa is »ét francia. Páris és eSész Fran­ciaország népe ujjongó lázban él. Felszabadültan éneklik a nagy francia forradalom és a francia nép nemzeti dalát, a »Marseillai te«-t, amiit Rouget d'e Lisle Strass­Burgban irt. Strassburg elestével nyitott az ut Burgundia és a Saar felé. Goethe iskolavárosa bástyáin fentét francia lobogó leng. Strasslrurg. felszabadításának al­kalmából a moszkVaá rádió hosz­srasan emlékezik meg. Elzászról, jclercq tábornok 1. páncélos hadosztálya a sziriaj Tsad-tónál in­öult tániadásba, Lábián, Olaszor­szágon keresztül elsőnek vonult be Párisba, most SlrassbuTgban van, Bé csak1 Berlinben fog végleg meg­inni, Strassburgban — mondja amos'.­JVai rádió hírmagyarázója — föl­hangzik' ismét a francia s^ó, anél­kül, hogy halálbüntetést érdemlő bűntény volna és francia katona Hl Ört A bástya alatt. Ez a kifosztott, sok francia vér­tel átitatott föld visszakerül a fran­ci« közősségbe. Az elmenekült la­[ kosság visszatérhet otthón2& Mi­kor Pétain elhatározta a né­metekkel való együttműködést, Né­metország magához csatolta El­zászt. Felsztótította a lakosságot, hogy aki nemi alkar néimet lenni, az ké t ó r á t kap a vidék' elhagyá­sára, egy kézitáskát és 5000 frankót vihet magával. Borzalmas nyoütíor, óriási népvándorlás, Ü!rámi5k, szen­vedések követték' ezt a parancsot A németek germanizálták az Isko­lákat, halálbüntetés terhe mellett betiltották1 a francia nyelv hasz­nálatát, sőt odáig, mentek, hogy blortönbe vetették azokat, aklik »basque«-sapkát hordtak, mert ugy vélték', ez Franciaországhoz való tartozásuk szimbóluma. A felszaba­dítás reményében ottmaradt efzá­sziák harcos, nemzeti egysége még­sem' adta fel a küzdelmet. Newyoik, november 26. R reg­geli lapok Strassburg fölszabadí­tásának szenzációs Iliiével foglal­koznak. A Washington Post nagy cikket szentel Franciaország hely­zetének. Végtelenül háton tónak tartja azt a tényt, hofW el són ék francia csapatok érték cl a Rajnát. Ez fontos stratégiai siker és Fran­ciaország föliám adásának szimbó­luma. London, november 28. A londo­ni lapok' első oldalon közlik Elzász fővárosának, Strassburgnak fölsza baditását. Ünneplik a francia had sereget és Franciaország népét. A sviíjci sajtó nagyjelentőségű hadászati és politikai sikernek te kinti Slrassburg elfoglalását. A moszkvai rádió a fasizmus gyökeris kiirtásáról Moszkva, november 77. Barlang­jába vonul vissza a német hadsereg. Orosz, jugoszláv, bolgár és román csapatok kergetik a németeket a Bal­kánról, az angolszászok és franciák pedig már Nyugat-Németország terü­letén harcolnak. A német fasizmus erkölcsi és po­litikai vereségéről besz.élve a moszk­vai rádió megállapítja, hogy a fa­siszta nemzetek leverése befejezés előtt áll. Gazdaságilag, katonailag és politikailag le fogják fegyverezni Né­metországot. Le fogják törni a fa­siszta ifjúságot, frontharcosokat és a nemzeti szocialista párt bármilyen ci­ínen működő szervezetét. Az »uj eu­rőpd'i rendel« már megsemmisítették részben, de közeledik a gyökeres ki­irtás ideje. Ezen a téren 1918 nem fog megismétlődni. A büntelés szi­gorú, de igazságos lesz. Berlin már nem Is vigasztalja si­keres ellentámadásokkal a német né­pet, csak sikeres visszavonulásokról számolhat be. Egyre jobban érzik a frontok harapófogójának erejét. HImmler hisztérikus hangon kiabál­ja, hogy el kell puszii lani mindenkit, aki nem ugy gondolkodik, ahogyan ő akarja és most már katonáit arra ís fölhatalmazta, hogy agvonlőjjenek minden olyan tisztet Is, aki nem bizonyul Jó fasisztának. Egy német újság uj jelszót ajánl a népnek: »scmunl sc haliam, semmit se látni, nem olvasni«.' Ebből aztán a vak és süket Is megtudja, mi a hitlerista Németország jelene és jö­vője. Szakszervezeti Ii'rek A mérnökök, vegyészek és münő­kölfi szabad szakszervezete f hó 30­án, csütörtökön d. u. 3 órakor tag­felvételt tart hivatalos helyiségében, Horthy Miklös-n. 9. alatt. Saját érde­kükben jelentkezzenek! felvételre mind H hazai, mind külföldi végzett­ségű mérnökök (honositatlan okieve­lftek ís), vegyészdoktorok, vegyészeti középiskolát és felsőipariskolát vég­»tt műnökők, tekintet nélkül arra, hogy jelenleg milyen pályán működ­dék, Illetve állami, városi, vagy egyéb közületi alkalmazásban állnak. Színházi műsor December 1., pénteken, december 2., szombaton és december 3., va­sárnap <J. u. 3 órai kezdéssel: Ka­cagó dzsesszparádé. Vasárnap dél­előtt fél 11-kor ifjúsági előadás ke­retében Tihanyi mester, a kiváló bű­vész önálló büvészrevüt ad. Mozik műsora Belvárosi Mozi. Ma kedden d. u 3 órakor: Lalabár Kálmán bur­leszk vígjátéka, az Afrikai vőlegény. Széchenyi Mozi. Ma, kedden d. u. 3 órakor. Szeptember végén. Dráma. Szereplők: Szörényi Éva, Horváth László, Delly Ferenc. Mihályi Ernő, Makiári Zoltán. Korzé Mozi. Ma, kedden d. u. 3 órakor: Behajtani tilos. Elejétől vé­gig kacagásl Latabár, Bilicsi, Kiss Manyi, Vaszary, Simon Erzsi és a két Telhesse 1944. novemfter 29 Rapjaink Az orosz nép termelő mun­kájának csodával haláros ered­ményeiről irunk lapunk más he­lyén. Ezek az eredmények bizo­nyítékai annak a hősies kitar­tásnak és erőfeszítésnek, ame­lyekkel a Szovjetunió népei fal­vaikban, üzemeikben és a harc­tereken küzdenek az enríjpai, köztük a mi népünk felszaba­dításáért is. Az orosz világnak ezek a hősei: az épilők, a sza­badságharcosok terem tetté le meg a lehetőségét annak, hogy a magyar nép is, most már ön­magáért, önmaga világának megteremtéséért, a maga jólété­ért dolgozhat, végre a szabadság feltételei között. Ne huzódozzunk hát a köz­munkától. A magunk útjait és hídjait építjük újjá és magunk­nak építjük. Csináljuk hát ön­kéntesen, lélekkel, hogy leg­alább ezzel vegyük ki részünket a szabadságért folyó háborúból. Dolgozzunk azzal a tudatta!, hogy az igazi magyar hazafiak kötelességét teljesítjük; építjük az uj Magyarországot. Szegedi hreV — A Honvéd-téri nj református templomba ismeretlen teltesek betör­tek és onnan a hívek áldozatkészsé­géből szerzett harmóniumot ellopták. Ugyanez történt az ujszegedi refor­mátus imaházban is. Aki nyomára tudna vezetni az eltűnt harmóniit­moknak, kérjük, jelentkezzék a Kál­vin-téri ícforuiálus lelkészi hivatal­ban. — Szeged Városi Zeneiskola elő­adásai november havában valameny­nyi tanszakon megindullak. További beiratkozások december 1. és 10. kö­zött történnek. Szeptemberben be­iratkozott és eddig nem jelentkezett növendékek jelentkezzenek. A zene­iskola igazgatója. — Halálozás. Ozv. Rovó Istvánná hosszú szenvedés után november 27­én elhunyt. Temetése november 29­én délután lesz a Gyevi temető ha­lottasházából. — Halálozás, özv. Zsulan Pálná és kisleánya, Éviké nevében fájda­lomtól mégtört szivvel, de Isten aka­ratában megnyugodva jelentik, hogy szeretett férj és apa, Zsulán Pál éle­lének S4-ik évében meghalt. Teme­tése október 7-én legnagyobb csend­ben történt. Gyászolják: A ZsuláD és Molnár-család. — Értesítés. A Nemzeti Takaré­kosság és az »Unió« Hilelirodák ér­tesítik igen tisztelt vásárlóikat, hogy mindenki a havi esedékes törleszté­sét Kárász-u. 5. sz. (udvarban) alatti helyiségében eszközölje, mivel külön pénzbeszedőt nem áll módunkban küldeni, Pénztári óra naponta 8—14 óráig. — Beiratkozás az egyetem Jogi karára. A szegedi egyetem rektora módot talált arra, hogy a jogi kar. helyett ideiglenesen féléves jogi tan­folyamra iratkozhassanak be a jogá­szok. Több neves szegedi jogász ad­ja majd elő a tananyagot és a félév lehallgatása beleszámit az egyetemi tanulmányok végzésének hivatalos időtartamába. Az egyetem rektora te­hát ezúton ls felhívja a tanuló ifjú­ság figyelmét arra, hogy a jogi tanul­mányok rövidesen megkezdődnek és aki részt akar venni az előadásokon, beiratkozhat az orvoskari dékáni hi­vatalban minden délelőtt 9—1 óra között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom