Délmagyarország, 1944. november (1. évfolyam, 1-10. szám)

1944-11-26 / 7. szám

17 [1944. november 2w • ELMAtíV'ARORSZia r Sl földreform történelmi szüksége A földreform Magyarországon nem részletkérdés, nem egyik politikai programmpont, a többi között, amin alkudozni lehet, hanem a magyar pemzeti fejlődés alapja, ami minőén további demokratikus fejlődésbek a föltétele és biztosítéka. ÉppenBgy, mint a demokrácia politikai rendszerének a megteremtése és a lomokratikus népi erők felsorakoztatása. A nemzeti fejlődésnek ezek a léflöltólelei az európai történelemben általában már a fejlődésnek a kofébki szakaszán megvalósultak, ezért aehol olyan égető történelmi szükaég nem sürgeli most való kiharcolásukat és megteremtésüket, minf nálunk. A nyugateurögai _társadalmakfcan a nagybirtok agy Is, mint földtulajdon, ugy is, mint a politikai hatalom alapja, a polgári forradalomban szétesett, vagy legalább Is innyira meggyöngült, hogy nem állhatta többé útját sem a parasztság gazdasági fejlődésének, . sem e népek demokratikus nemzeti fejlődéBének. Keleteurópában akkor nem következett be Ilyen fölszabadulás, azonban az első világháború után többé-kevésbé itt Is megtörtént ez bz előrelépés. Finnországtól le Bulgáriáig mindenütt radikális földreformot hajtottak végre a műit háború Btán s ezzel ezekben az országokban Is megteremtődött a demokratikus Bemzeti fejlődésnek és a parasztság tölemelkedésének az alapja. Ez volt léhát az európai fejlődés szükségBzerü utja, amelyre előbb-utóbb minőén európai nemzetnek rá kellelt lépni. Csak a hitlerizmus vetette víszsza ennek a fejlődésnek az titjat Eeig - óráig, azonban most, amikor pip-ópa népei fölszabadítják magukat , a Zsarnokság alól, mindenütt elemi fcrővel törnek föl újra a nemzetek demokratikus törekvései és ezekben K parasztság is mindenütt kiveszi a Bészét, mert a földjét védi és a szar hódságát szerzi vissza. tlsak a magyar történelemben nem köveikezelt be a főidnek, és « népnek ilyen fölszabadulása s mosf ennek a következménye, hogy a magyar nép tehetetlenül és gyáván laE

ul a népek szabadságharcában. Most ell tehát mindent megtenni ezért n fölszabadulásért. Ha későn és elmaradva is, de végre a mi társadalmunkban fs meg kell történni ennek • lépésnek. Most már nagyon késő E

rsze és rengeteg olyan probléma gond bonyolódik a földreform köré, ami ott, ahol Idejében megtörlént, még néin járt együtt vele. De mindez nem számit, mert a földreform megValósitása nélkül nem nyiKk meg a nemzeti fejlődés demokratikus utja. Akármilyen termelési, értékesítési, közigazgatási és mindenféle egyéb probléma és nehézség lesz li a kövelkezménj'e a radikális főldBeformnak, egyik s'em lehrtakadály. Borrendben mindent megelőz a főldBeform szükségessége, együtt' a deInokrárla politikai rendszerének a követelményével. Minden részletkérdés Bsak azután jön és csak ezek álap|fin bldháfö meg. "A radikális magyar földreformnak bét, mindennél elébb való történelmi isükség a sürgetője: fői kell számolni B feudális reakció anyagi és politikai •rőforrásáf, a nagybirtokot és földhöz kell juttatni és gazdaságilag is lel kell szabadítani a parasztság legazélesebb rétegeit, mint a demokratikus nemzeti fejlődés legszámosabb aeregét. Ez és csak ez a magyar awmzeti fejlődés utja, tehát ezzel Szemben nincs érdek, nincs meggondolás és nincs nehézség, ami ellenállhatna. Hogy a magyar történelem od&ig Juthatott, hogy ilyen rettenetesen elkésve és megterhelve lett nemzeti fejlődésünk alaptól tétele a földreform, az * magyar fejlődés külön történelmi nyomorúsága A nyugati társadalmakDan sem « feudális földbirtok nem konzerválódott ugy, mint nálunk, sem a parasztság földtelensége nem lett olyan hatalmas méretű nemzett szerencsét lenség, mint a ml országunkban. Ott a középkori feudális birtoklás ugy fejlődött át a kapitalizmus rendszerébe, hogy a parasztság legnagyobb részt megtartotta szabad paraszti birtokának azt a földet, amit Jobbágyként müveit A feudális nagybirtok ott nem uradalmi nagyüzem volt, ha nem a parasztok Jobbágybirtokának az együttese. Tehát, amikor a pa rasztság fölszabadult I jobbágyság alól, akkor egyúttal a tényleges jobbágybirtoka Is fölszabadult szabad paraszti birtokká. Igy a jobbágyfölszabadulás egyúttal szabadon a pa rasztság kezébe is Juttatta i föld legnagyobb részét. Ezzel szemben Keleteurópában a középkori Jobbágyblrtok fokozatosan, vagy egy-egy bódítás következtében legnagyobbrészt ugy került földesúri tulajdonba, hogy az nem vélt többé Jobbágyi parasztblrtokká, hanem feu dális földesúr! nagyüzemet létesítettek rajta a földesurak, nem telkes jobbágyokkal, hanem tőldesurl cse lédséggel. A későbbi fejlődésben az ilyen feudális nagybirtok kapitalista nagyüzem lett s többé almán nem is osztódott szét paraszti birtokokká Éppen az volt a későbbi fejlődés döntő fordulata Európának ezen a részén, hogy a parasztság kl tudta-e kényszeríteni a földreformot, tehát újra birtokba venni a feudális nagybirtokot, vagy maradt továbbra Is kirekesztve a főid birtokából. A legtöbb országban az tőrlént, hogy ha később nem, az első világháború ulán megvalósult ez a földreform, többékevésbé gyökeresen, Viszont Magyarországon ekkor is és mind máig elmaradt. Csak gyönge és határozatlan birtokrendező akciók voltak nálunk, amelyek mindig csak morzsákat juttattak a parasztságnak a földesúri birtokból. Maga az urbérváltság is ugy ment végbe, hogy még a tényleges jobbágybirtokot Is — pedig nagyon á kisebbik fele volf a magyar földnek — nagyon megnyirbálva juttatta a parasztság ?zaba'd birtokába. "A későbbi telepítési, parcellázási és földreform 'akciók pedig mindig nagyon szűkmarkúan, éppen csak a politikailag elkerülhetetlen mértékben futtattak földet a parasztságnak. 1850től máig annyi változást hoztak ezek az akciók a főldbirtoklásban, hogy mig az urbérváltság után az 1850-es években a termőterület kisebbik fele lett parasztbirtok, addig most a nagyobbik fele az. A nagybirtok most is olyan hatalmas anyagi és politikai erő, ami mind a parasztság valóságos és teljes felszabadulásának, mind a demokratikus nemzeti fejlődésnek a szilárdan álló akadálya. A legeslegvégső történelmi óra a mai, amikor a magyar nemzeti fejlődésnek ezt az iszonyú gátját le kell bontani. Aa egyik oldala e történelmi munkának- megszüntetni a feudális nagybirtokot, kihúzni a gyékényt a reakció politikai hatalma alól, hogy felszabadulhassanak a nép demokratikus erői. Ebben a munkában a parasztság visszaszorított Indulatai egyesülnek a munkásság és a polgári rétegek szabadságvágyával és demokratikus igényével ezen az uton nem lehet eltérés és különbözés az együítküzdő rétegek kőzött. A másik oldal: a föld birtokába kell juttatni a parasztság széles rétegeit, ezáltal a parasztság széles alapja és biztositéka lesz a magyar demokráciának. Együtt ez a kettő: a nagybirtoknak és a ráépülő feudális reakciónak a gyökeres felszámolása és a földnek a parasztság birtokába v«tó juttatása. olvan történelmi szüksége ma a magyar népnek, ami nélkül nincs fölemelkedés, rfincs gyökeres demokrácia és nincs fejlődésképes nemzeti talpraállás. Ezért előbbvató ez mindennél s ezért másod- és harmadrendű szakkérdés minden földreformmal kapcsolatos probléma. A földreformnak meg kell lenni, ez létérdeke a nemzetnek, ami probléma együttjár vele, azt meg tehet és meg kell oldani, mert az megmentett életünk mindennapi gondja lesz már. A földreform programja az, amivel! a parasztság küzdő sereg less a demokratikus, szabad Magyarországért való harcban és a sikeresen megvívott harc eredménye lesz, hogy at fölszabadult ország széles és biztos alapjá lesz a parasztság. ERDEI FERENC, Békéscsaba háborús napjai ökfőber 8-án hajnalban megélénkült a harci tevékenység I.ökösházánál és Kőtegyánnál és egyre közelebbről hallatszott az ágyúdörgés. Érezni lehetett, hogy ma végre megjön az oly régóta várt fordulat, jön -« felszabadító Vörös Hadsereg. És most, amikor utólag visszatekint Békéscsaba népe e napra, lehe ietlen, hogy ne a legnagyobb hátával gondoljon a Vörös Hadseregre, annak főlényes vezetésére, mert ennek köszönheti, hogy alig pár órai harc után a legminimálisabb emberi és anyagi veszteséggel ment végbe a fordulat. Az elfoglalás utáni napon a város szocialista-kommunista munkássága összefogva a demokratikus polgárság gal, kisgazdákkal és a megmaradt tisztviselői karral, megalakította a városi tanácsot, hogy az elmenekült reakciós és fasiszta városvezetőség helyett vezesse és irányítsa a magára hagyótt lakosságot. A mcsalakúit tanács elnöko Kiszely András kereskedelmi alkalmazott, helyettese dr. Lukács Pál. Ez a demokratikus érzésű, széles néprétegekre támaszkodó tanács megszervezte a közigazgatást, közellátást, a pénzügyi, adóügyi, műszaki és munkaügyi osztályokat és a népőrséget Is, hogy ezzel is megakadályozza, vagy legalábbis csökkentse az Ilyen időkben természetesen előforduló kilengéseket. Ez a városvezetés ma már elhárította a legnagyobb nehézségeket is az orosz parancsnokság szigorú intézkedéseinek segítségével. Súlyos pénzhiánnyal küzd a város, mert az elmenekült vezetőség a pénz nagyrészét elvitte, márpedig mint legsürgősebbet, a teljesen szétbombázott vasúti pályát helyre kellett állítani. Ezen a mimkán heteken át naponta 1200—1500 embert dolgoztatott a város és ugyanakkor eleget tett a Vörös Hadsereg másirányu nap! 2—300 munkás szükségletének. Mindezek a munkások a tanács határozata alapján napi 15.— pengő bért kapnak. A műszaki hivatal az utak, hidak javítását végezte el. E munkában való részvétel mindenkire kőtelező, tekintet nélkül előző foglalkozására. Felmentést csak a nagyon fontos munkát végzők kaphatnak. Közellátási léren a kenyér van a legjobban biztosítva, öt kisebb vámmalom eleget tud őrölni a lakosság részére, ha üzemanyagot kap. Erről most folynak a tárgyalások. Az élcsz'lő kérdése volt nagyon súlyos, de az Araddal megindult vasúti forgalommal ez már enyhült. A zsirellátás körül is súlyos bajok vannak, meri az uradalmak és hizlaldák állalállományának kiesése nagy hiányt okoz, ennek enyhítésére nagyon egészséges gondolat a tókmagés a napraforgóolaj készítése. Ez annál is inkább lehetséges, mert ilyen magvak bőven állnak rendelkezésre. A cukorellátás kérdésével is foglalkozott a tanács. Ez annál súlyosabb probléma, ,mert cukorból nincs készlet és félő, hogy igavonó állat hiánya miatt nem lesz meg a lehetőség a még földeken levő cukorrépa beszállítására. A tüzelővel való ellátás érdekében a tanács lefoglalja az elmenekültek készleteit. A szenet a Városi Villamos Müveknek szállítja, a fát pedig az ellátatlanoknak mérik H Egyheti, a város területén található kitermelésre alkalmas 18 cm. vastag fák vágását is elrendelte. Tej, tejtermékek, tojás slb. ellátás enyhítésére megszervezte a tanács a tanyai összehordó központokat, ahonnan a város hozatja be az összegyűli árut. A mezőgazdasági munkálatokat nagyban hátráltatja az igavonó állat hiánya. Az állatok javarészét a német és magyar hadsereg Vrile el. A búza vetését a Vörös Hadsereg által hátrahagyott, betegségből följavílött tavakkal és betanított tehenekkel végzik, sok helyen pedig kézi kapával, közösen összeállva, egymást kisegítve. Ilyen módon a kisbirtokok tavalyi buzavetérének kb. 66 o/o-át érték el. A nagyobb birtokokon ez a százalékarány sokkal rosszabb. A féktelen és hazug fasiszta propagandával megfélemlített s magántulajdonát féltő középosztály és földbirtokosrélcg megnyugtatásához nagyban hozzájárult a bevonulás ulán alig egy hétre megjelené Vass Zoltán előadása. Vass elvtárs ismertette a Vörös Hadseregnek ma már közismert álláspontját: a magyar belügyekbe való be nem avatkozást. Felhívta a lakosságot, folytassa nyugodtan munkáját, élje tovább a maga megszokott vallási és társadalmi életét. És fokozatosan leküzdve a nehézségeket, már a megnyugvás határozott jelei mutatkoztak, amikor november 1-én esto a fasiszta terroristák repülőgépei a városban támadást intéztek a város békés lakossága ellen. Ezzel a harcokban szerencsésen megmenekült várost és lakosságát akarták terrorizálni. Minden katonai cél nélkül, tisztán a lakosság ellen hajtották végre a támadást és ezzel világos bizonyítékát szolgáltatták annak, ki a terror" bombázó. Békéscsaba népe tisztában van a nehézségekkel. A viharsarok e szabadságszerelő népe a múlt rezsimben is mindenkor megmutatta a maga bátor, öntudatos és demokratikus voltát. És ezekben a súlyos időkben is tisztában van vele, hogy a felemelkedés ebből a nemzeti katasztrófából csak a független, szabad, demokratikus Magyarország felépítésével érhető el SZOBEK ANDRAS. A honvédség a csapat* testekhez beosztott fasiszta biztosok ellen használja fegyverét Moszkva, november 24. Zürichi értesülés szerint a magyar csapaltestekhez beosztott fasiszta biztosok közül az utóbbi időben többet agyonlőttek. Nemrégiben megölték H Budapest környékén állomásozó Csapattest egyik biztosát. A tettesek nyomára a legerélyesebb nyomozás sem tudott rábukkanni. Igy hát a parancsnokot helyezték át. Később a harcok során lőttek le biztosokat. Ac egyik rajtakapott katona a haditörvényszék f tárgyaláson azt mondotta, hogy » nyilas biztost tévedésből lőtte agyon.*