Délmagyarország, 1944. november (1. évfolyam, 1-10. szám)

1944-11-26 / 7. szám

I) E L M .1UY A K 0 R S Z A G T94L. november Miért szenvedünk?! 1941 novemberiben kerültem másodízben a Szovjetunióba. Ezt megelőzően 1925 áprilisában lártam ólt. A tizenhat óv változása IMesen szembeszökő volt. 1025-ben a Szovjetunió népe a háború és a forradalom utóhatásait, azok pájallan nehézségeit küzdötte le s rnkla le a szocialista építőmunka alapjait, mig. 1910-ben már tul volt három megvalósított Ötéves terven fs teljes virágzásában yp-lt az uj Bznvjeitársndálomi Nagyobb gondok és bajok nélkül nikikór miár abban a bizlos tudatban éllek1 az emberek', hogy holnap még jobb lesz a BoreuV. Oroszországba érkeztemkor azon ban nemcsak1 a múlt és jelen közötti páratlan történelmi különbség vetítődéit eléjw, hanem a íiitlori háborútól szert emarcangolt Európa és a Szovjetunió békés építőmunkája közti különbség is. Mig Európában irtflr Hitleí^-Göring— Gőbbels »Vnj helyett ftgyu*, kböyér és Rzalrtd'ság helyett vér és ras paranesuralma Taposta magá alá a népeket, addig a Szovjetunióban a békének' és a békéért élteik! I)e elkövetkteetl a szomorú 1911. Június 22-ik'e. Vasárnap volt. Ragyogó nyári nap. "A Szovjetunióban mindenkinek van fizetéses nyári szalnadsága és nyaralni vo't fél Moszkva. A Kaukázus pompás fürdői, a csodálatos krimi vidék ragyogó berendezésű uj szanatóriumai, a Szovjetunió tízezernyi munkás- és pamsztüdülőjc zsúfolásig voltak. Egész r.or hatalmas gyár Volt nyári szabadságra egy hónapra bezárva. Ezernyi és ezernyi orosz liszt és tábornok' is távol volt laktanyájától. A határok közelében te a távolabbi repülőtereken ugy sorakoztak egymás mellett a repülőgépek', mant egy parádés vasárnapon, mert senki sem gondolt fe há honira. És ezen a ragyogó és békés 1911 Júniusi vasárnapi hajnalon német Bombavető repülőgépek' ezrei támadtak a békében alvó városokrate milliónyi hitlerista katonaság rolianta le n határokat. Kiev. Odessza, Leningrád1, Szcbasztopol és sok más orosz, város még aznap hajnalban átesett a tűzkeresztségen. Nehéz napok követkéz teái Millió és mrilió csatád1 szakadt el eg>'mástól, égtek' a falvak és a városok. Hitler nz orvtámadás előnyein fcivül, a könyörtelen fiziikai terror fegyverével ís le akarta teríteni a szovjet népet. Minszkben a némietek húszezer embert végeztek kii. Elfogott német tábornokok és katonák1 vallották, hogv a tömegsírok egy darabig lélek'zeni látszottak a legéppuskázott és még élő emberek utolsó sóhajtásai tót. Minszk csak egyetlen példa. Sok irtillió a hitleri háború ártatlan, polgári áldozatainak' száma. Népes családoktól sok helyen csak egyegy ember maradt. S akik _ életbermiarnHtak még hazamenni sem tudnak. Nincshová menniük. Mosz. kvrttól és Sztálingrádtól az orosz határig pr tisztasággá vált az ország. Voltak vidékek* ahol az előretörő orosz hadsereg katonái csodálkozva álltak meg, ha talá'ták egv ép házat. Bejártam- magúm Is a háborús Oroszországot. Beiij, Zsitomtir, Scscpelovká, Vlsnyevec még ma Is egy-egy rémkép számomm á. Csak a tűzálló tégláju kémények és az éghetetlen vas- ée rézágyak mutatják, hogy ott valaha emberek éltek. Rengeteg város és falu van, Í

ihol csak néhányan maradtak véctlenül életben. S ezek is örökre linvlik az ínséget, a gkórbutot. Oreg asszonyoknak vélnél sdkat szenvedett, sokon keresztülment őgtaf, husz-huszonkét éves lányokat. És ar orosz katonáik1, akik lát egyet fogadták1 meg: »Bosszut állunk!* A magy«r hadsereg is résztvett Hitler háborújában. 33 nincsen orosz katona, aki ne tudná, ho<w merre jártak a magyarok. Voltam- magara is Keletgaliciáhan, Brianszkban, Vorongzsnél. Jól beszélek oroszul és mint orosz érdeklődtem a népnél a magyarokról. Átkozták őket a lakosok. Volt okuk ró. Magara olvastam a megszálló csapatok parancsnokán akt parancsát a partizúnokpól* hogy amely község határában elvágják' a tele* fonvczetóklet, annyi embert tel kiell akasztani, ahány méter a kivágott telefondrót. És bizony akasztottak a magyarok a parancs szerint. Volt parancs arra is* hogy a mely falu határában megrongálják a yásiüakat, olt fel k'cll gyújtani a házakat. És a magvarok felgyújtották a házakat. Beszéltem- a Szovjetunió kétszeres hősével, Kovnak tábornokkal. A közkatonából lett partizán tábornok elmondotta, nogy a magyarok1 olykor kegyetlenebbek voltak a németeknél és még kérdezte is tőlem-, hogy mi lehet ennek' az oka? Hát ugyan mii leheti? És vtajjOn milyen szívvel irta az egyik magyar tisztnek áz asszonya, hogy férjétől küldött > hadizsákmány* bundát megkapta, hogy a bunda gyönyörű és már meg sem' látszik benne a vérfolt, kitisztította. De nem1, a véróoltot nem lehet kitisztítani. Számon kérik tőlünk joggal. Mert az a Vérfolt orosz asszonyok, orosz gyermekek, orcsz férfiak Vére, amit a mi imiagyar k'atoná-ink ontottak kii. Brjánszkban ők korbácsolták halálra Nina Kuznecova tanítónőt, Korotojakban ők akasztottak nyilvánosan öreg; asszonyokat és Berdicsevben ők tettek tönkre 10—12 éves lánykákat. De m-iért Is ne? Hiszen parancsba adta Beregfi-Berger vezérezredes, hogy 6 nem- akar puhalelkü katonát látni, ő azt akarja, hogy a honvédek »hurrábestiák« legvenek. Tény, a magyar katona nem szívesen ment az Oroszország elleni hálvoruba. S talán éppen ezért tettek m-eg mindient a hitlerista tisztek', hogy vadállatokká neveljék őket, hogy a honvéd raboljon, kegyetlenkedjék1. Koronatanú vagyok. Jártam- a magyar hadsereg nyomában Oroszországban. De bármit is tettek a m-agyar katonák, nem tagad Inra magyarságomat. Felelnünk kell érte, hogy m-iért járt a magyar hadsereg Oroszországban? Igen, Telelünk' érte m-ind', azok1 Is akik ottjártak és azok1 is, akik engedték1 od'aküldgni őklet. Azok1 is. akik azt hitték, nogy soha semkövetkezik el a leszámolás. De pusztulnak-e nálunk áz apró gyermekek? Tömve vannak-e a piacterek ak'aszfcófáklkal, mint a hogy tömve voltak' Ukrajnában? GyujtQgatják-e városainkat és falvainkát áz orosz katonák, mint ahogy gyújtogatták a magyarok az orosz városokat é® falvakat? Csak' egyféleképen tehetjük jóvá' a bűnt, amiért a mag var hadsereg kint járt Oroszországban, ha szivünkbe fogadjuk a Vörös Hadsereget és mindent megteszünk érte és magunkért: a közös német ellenség ellen. Hisszük1, hogy az orosz nép és az orosz hadsereg érezve baráti segitségiinket, mihamarabb elfelejjti, hogy magyar katonák is járlak' Oroszországban. De mi magyarok' sohase felejtsük ezt el! Olyan Magyarországot kell felépiteni, ahol soha többé senki nem- dönt és nem cselekszik' a nép megkérdezése nélkül. Ha1 ilyen Magyarországunk lett volna, katonáink' soliá sem járlak! volna Oroszországban, Vas Zoltán. Lesz magyar újjászületés! A Magyar Kommunista Pőrf üze dl Szer" gedt_Szervézetc nagygyűlést tartott noveinBCT- 17-én." Ez volt az első alkalom, amikor a párt gyűlésén a központi vezetőség Is megjelent, de annak Is ez volt az első alkalma, amikor az eddig föld alá kényszeritett párt nyíltan és szabadon megmutathatta magát a magyar nyilvánosság előtt. Ez a bemutatkozás meggyőzően megmutatta, hogy a párt teljes joggal követeli a polgárjogot a magyar politikai életben s azt is bebizonyitotta, hogy a leghareosabb és legtudatosabb részese ákar lenni a magyar nép mostani felszabadulási harcának Ezen a nagygyűlésen mondott beszédet Gerő Ernő, a párt központi vezetőségi tagja. A beszéd a magyar nemzet mostani legválságosabb napjainak rendkívül fontos dokumentuma és egyúttal a legvilágosabb utmutatás a tennivalók irányában. Idézzük a beszéd főgondolalalf. — Mikor a német hóditök orvul rátörtek a Szovjetunióra, Sztálin hívására az egész szovjet nép, mint egy enfber állt harcba. Az óriási ország apraja-nagyja, férfiak és nők, fiatalok és öregek a mögöttes területen és az arcvonalon, hegyeken és völgyeken, mocsarakon és síkságon, mindenütt fegyverrel, kalapáccsal, sarlóval és tollal egy cél szolgálatába állottak: legyőzni a gyűlölt ellenséget I És az eredmények nem maradtak el. — Mi történt? Az történt, hogy Oroszország Szovjetunióvá lelt. Az történt, hogy azok az erők, amelyeket azelőtt elnyomtak, kifejlődhettek. Az tőrtént, hogy 10—12 év alatt a Szovjetunióban megtízszereződött az ipari termelés. A mezőgazdaságban óriási fura a nép közkincsévé vált Hatalmas szervező erők mutatkoztak meg például akkor, amikor a német csapatok Moszkva elé érkeztek és mikor az üzemek százait és ezreit kellett az ország belsejébe szállítani. A szovjet rendszer, párosulva a" szovjet nép hazaszeretetével, a Szovjetországban élő népek egymásközti barátságával, a szovjet kormány és a bolsevik párt céltudatos, messzirelátó, zseniális politikai és katonai vezetése alatt hozta létre azt, amit milliók és milliók csodánakj tartoltak. — Jól lehel hazánk helyzete ma egészen más, mint Oroszországé volt 1917-ben, mégis van egy lényeges közös vonás Magyarország mai és Oroszország 1917-es helyzete között. Ex abban áll, hogy Magyarország ugy, mint Oroszország 1917-ben, súlyos nemzeti katasztrófát élt át. Kik a felelősek azért, hogy az ország Uven súlyos helyzetbe került? Felelősek azok, skik reakciós meggondolásokból, ónző érdekekből, gyávaságból, ostoba rövidlátásból beletaszították hazánkat a német háború ooklába. Felelősek azok, akik látva, hogy a háború menthetetlenül elveszett, határozott cselekvés, országmentés helyett a kivárás végzetes politikáját folytatták. De elsősorban felelősek azok a banditák, rf nyilas orgyilkosok, akik, mikor már Horthy ts belátta, hogy a háború elveszett, a nemzet hátána döfték c tőrt, kiszolgáltatták az országot a gyűlölt német fasiszta elnyomóknak. — Magyarország újjászületése attól függ, hogy összefogjanak az összes demokratikus, haladó erők, mindenki, aki a német fasizmus ellen van. Az újjászületés nagymértékben függ attól »ák', hocv mit tettek! véreikkel, fejlődési folyamat indult meg. A kul- 'is, liogy az országnak abban a részében, amely még nincs felszahcdUvs ós elsősorban Budapesten, ahol még a németek elnyomják a népm és « nyilasok garázdálkodnak, a nép a legközelebbi napokban vagy betekben bátran, elszántan szer'beszálljon a nácikkai és nyilas bérenceikkcl. Magyarország újjászületése fiigg attól is, hogy a megszállt területen a lakosság teljes mértékben segítse és támogassa a Vörös Hadsereget, hogy a szovjetkalonák minden lépésüknél érezzék, hogy nem ellenséges országban vannak. — Az orosz nép a maga sajátos viszonyai közepette megtalálta az országmentés útját. Nekünk a mi viszonyaink között kell megtalálni a mi utunkat. Ezen az utón haladva lo fogjuk küzdeni a nehézségeket, bármily nagyok is legyenek. Figyelmébe ajánljuk e megnyilatkozást mindazoknak, akik bevették a náci propaganda minden hazug rágalmát, amit ráfogott a Kommunista Pártra. Nemzelromboló destrukciót, fölforgató rombolást és gyökértelen dogmalizmust kiáltott a náci agitáció a kommunistákra és mert ime igy. jelentkezik ez a párt. A nemzeti fölszabadulás politikáját hirdeti, összefogást minden demokratikus erő közi és előljár a független és szabad ország fölépítésének munkájában. Az ökölvívás a munkásifjak sporija A meffujhódott Szegeden, mint miinden más téren, ugy a sportban is meg fog és meg is k'cll indulnia az életnek A sportolni vái gyó munkásifjak' most szabadon választhalnak a nehezebb, vagy a könnyebb sportágak közölt. A férfias sportok között e!ső helyen ál| az ökölvívás. Az ökölvívást sokan' durva sportnak tartják, pedig' ár sportstalisztika szerint például a futballban sokkal nagyobb százaIák n halálesetek száma, mint az (ök'ölvivásban. — Az utóbbi évtizedben csak két haláleset történi, Dörner és Hudra nevű boxoiókl hallak meg verseny Jéözben, meri mindkettő súlyos szívbajos volt. Ez régen azért fordulhalott elő, mert a boxolókat csak akkor vizsgálta meg az orvos, ha ökölvívónak1 jelentkeztek, most azonban minden verseny előtt kötelező az orvosi vizsgálat. F kemény, férfias, tehát a niunkásifjuságnak vialó sportágnak nagyon sok előnye van, amely a többi sport fölé helyezi. Az önbizalmai és bátorságot fejleszti. Egyformán edzi a lest mindén porcikáját a fejtől a lábujjakig. A szemet erősiti. a gyorsaságot fokozza. Az izmok' pedig nem kémények', merevek, miiiit például a súlyemeléstől, hanem puhák, d'é nagyon ruganyosak lesznek. A Vérbeli ökölvívó bátor, gyors elhatározásu, de éppen tudatában erejének', türelmes, szelíd és bék-fo tertmészetű. Egy ökölvívó siker® cs,ak; saját öklétől függ, mig a labdarúgásban nemi az egyén, "hanem az egész csapat ossz teljesít mén vei hozza meg g győzelmet- A hoxoíás a nézőközönség, szempontjából fa a legizgalmasabb sportág. Amerikában százezres tömegek szurkolnak' végiig egy-egy nagyszabású mérkőzést. A Szegeden rendezett ökölvívó mérkőzések' is nagy népszerűségnek' örvendtek. A Telke® nézőközönség miinden mérkőzés alkalmával megtöltötte a nézőteret, A közönség érdeklődése megvan, kiváló edzők is állnak rendelkezésre Bodai, Zoml>ori te Meggyes! veit ökölvívó bajnokok swsnelyében. Semmi akadálya sincsen tehát annak, hogy a szegedi dolgozók, de különösen a munkasifjuság sportéletében jelentős helyei töltsön be a leghasznosabb ne* bézsnort. az ökölvívás,