Délmagyarország, 1944. november (1. évfolyam, 1-10. szám)

1944-11-19 / 1. szám

DELMACYAROR SZIQ 1914 nm-cr monisták Magyarországi1 párljrT, majd ­később a Békepárt kezdeményezte és szervezte az érdél vi demokratikus népi rétegek mozgalmait a békés és egyenjogú együttélésért és Erdély né­pcinek a hitlerista rabságból való felszabadításáért. A Szövetségesek és Románia kö­kött létrejött fegyverszüneti megál­lapodás és a Vörös Hadsereg meg­állíthatatlan elöretörése, Psznkerdély elfoglalása az erdélyi népek szem­pontjából is uj helyzetet teremtett: megteremtette a lehetőségét annak, hogy ezek a népek a belső demokrá­tián keresztül az erdélyi népek egy­ségéért harcolhassanak. P Kolozsvárt október 11-én foglalták él az orosz csapatok. Az ezt megelőző napokban a visszavonuló német és magyar fasiszta csapatok terrorja alatt nyögött a város. Ki akarták rabolni, fel akarták gyújtani. El sze­rették volna szállítani az üzemek felszereléseit, a klinikák berendezé­seit. A város munkásai és értelmi­ségei azonban, nemzetiségi különb­ség nélkül megakadályozták a rab­lást, a város felgyujtását. üzemi, hid, stb. őrségeket állítottak fel, meg­védték városukat. Ezekben a napok­ban a két együttélő kolozsvári nép Ismét egymásra talált. A szervezkedési és gyülekezési sza­badság első napjaiban megalakultak • demokratikus politikai és társa­dalmi szervezetek. Újjáalakult a Ma. Do. Sz. (Magyar Dolgozók Szövet­sége), a »Frontul Plugarilor- (Eké­sek frontja). Munkástömegekkel és harcos tartalommal teltek meg is­mét a szakszervezetek és a Kommu­nista Párt kezdeményezésére létre­jött a szociáldemokrata és kommu­nista munkások és szervezetek Iiar­fcos akció-egysége. Es mindezek a magyar polgárság társadalmi, tudo­mányos és gazdasági szervezeteivel t gyűlt — E. M. K. E., E. M. G. E., Erdélyi Muzeuin-egyesület slb. — Csatlakoztak a >Rpmániai Nemzeti Demokrata Fronl< küzdelméhez, Ro­mánia minél gyorsabb demokratizá­lásáért. A felszabadulás őrömébe azonban hamar üröm is vegyült. A román fasizmus széf nem vert csoportjai birtokba akarták venni a felszaba­dult Eszakerdélyt. Fegyveres csopor­tokat szervezett, ezek bevonultak n tornán csendőrség védelme alatt a tornán és magyar falvakba, birto­kukba vették a székely megyéket és Hí elmulf királyi parancsuralom mód­szereivel megkezdték a magyarok és • magyarokkal együttérzö románok kirablását, gyilkolását. Ezekre n te­tfttelekre visszajött a régi, hírhedt teiguranca és megkezdte a lakosság lerrorizálását. T Kolozs megyében három hét Iefof­jjása alatt a Mánia-gárdák 500 ma­E nr embert', parasztokat és munká­kat gyilkoltak le és raboltak ki. Egeresen a bányászok és villany­Izem munkásai a visszavonuló né­metekkel szemben fegyverrel védték meg a bányákat, a gipszgyárakat és H villanyfejlesztő központot. A Maniu­gárdák ezek közül Is 22-őt gyfftoltak meg. Ezek a fegyveres fasiszta cso­portok a bosszú gondolatát hirdetik, bosszújuk nem az élmult négy év politikájáért felelős magyar sovinisz­ták és hltlerbérencek vékony rétegét, hanem az erdélyi magyarság egészét lujtja. i Az első Sanatcscu-kormány Eszak­Wdélynek ismét a régi uralmi mód­szerek igénybevételével félgyarmati sorsot szánt, segítette a fasiszta gár­dákat és felsorakoztatta Kolozsvár határainál ls csondőr és rendőr osz­tagait, hogy azok átvegyék a Vörös Hadseregtől itt is a közigazgatást. At első Sanatescu-kormánynak azon­ban hamarosan mennie kellett. Áf kellett adnia helyét, mert szabotálta a Szövetségesekkel kötött fegyverszü­neti szerződés feltételeinek végre­hajtását, gátat emelt a belső demo­kratizálás folyamatának. Az első Sanatescu-kormány elsöp­résében az erdélyi magyarság is ki­Kossuth mondotta: >Feltárva fekszenek lelkiem szemei előtt histórjánt'tíakl japjtii s ahol balsors ért, ahol nemzeti szerencséUonsé^ k'oromlapja van: mindenütt ott találoma késő szót« »Nem­zetünk cselekvényei azért nemi teremtették' im|efa a várt gyü­tnföícsök'et, mivelhogy clkéstenek. A mohácsi nap óta, mely, szintúgy, az elkésett hali kész ületek következménye vafa, ' minden lépésünkben elkéstünk... Ezen mindenben el késés ezen hajlam kisértgetni * fátmbot, kisérteni a szükisegbéji lealküvást: ez ül átok jfyanálat a nemzeten. E miatt marad- , tünk oly hátra mindenben, nemi a török háborít s harcos vi« • szontagságok mliatt... Emekezzieí, ó magyar! Sybilla k'öny- '>' veire, vigyázz, hogy akkór ne leígy. kénytelen Srávm'eaadoí, midőn már a könyvek java tűzbe repült, s mlidőn a későn, [ de mégis megfizetett úrért nemi kapsz egyebet nemzetet ra- í vatalára egy sir-iratnál, rpriv megmondja a vándornak! [ hogy: A' nemzet elvész mely öntWaga iránt idején korán Igazságos lenni nemi mdott.* '! | t ' '] vette nészét. Kolozsváron tömeggyü­lés tömeggyűlést követett, tüntettek a kormány ellen, követelték távozá­sát. Ezeken a gyűléseken a magyar­ság szónokai ismertették erdélyi né­pük egységessé vált állásfoglalását: maximális erővel kell, hogy tá­mogassák a hitlerizmus és magyar, béronceik ellen folytatott háborút; támogatniok kell a román nemzeti demokrata frontot az ország demo­kratizálásáért folytatott harcában; segíteniük kell a magyar demo­kráciát a Szálas! ellen, független, szabad, demokratikus Magyarorszá­gért vivott küzdelmében. Harcolnia kell ugy a román, mint a magyar sovinizmus minden meg­nyilatkozása ellen, az erdélyi népek testvéri és egyenjogú együttéléséért. A belső harc és külső nyomás eredményeként távozott az első Sana­tescu-kormány. Közben a Vörös Had­sereg parancsnoksága eltávolította Északerdély területeiről a már egyes helyeken befészkelődött román fa­siszta közigazgatást, az egészet orosz közigazgatás vette ét, illetőleg an­nak polgári részét a helyi autonó­miák tiszteletben tartásával a helyi demokratikus szervezetek által meg­jelölt személyeknek adta át. így Nagy­váradon magyar ember a polgármes­ter, román a főispán, zsidó az alis­pán. Kolozsváron román ember a főispán, magyar a helyettese, magyar ember a polgármester, román a "he­lyettese. ' Az uj kormány és a Vörös Had­sereg parancsnokságának intézkedése Visszaadta Északerdély nyugalmát. Hozzá lehet fogni a komoly munká­hoz. A Dermata-gyár 2500 magyar munkása éjjel-nappal dolgozva napi 1000 bakkancsot gyárt, a vasutasok és az önkénles munkás és paraszt csoportok állandó munkában vannak a vasúti és más hidak újjáépítésénél. A magyar és román polgári és munkás­szervezetek élelemmel, ruhával és munkával segítik az előrenyomuló, harcoló haderőket és közben szerve­zik a termelést, liogy segítségük egy­re komolyabbá váljék. Groza Péter, az uj helyettes mi­niszterelnök és a magyarság képvi­selői között megállapodás jött létre a kolozsvári egyelem és szinházi élet kérdéseiben: Kolozsváron mar az idén két, egymássál azonos jogú' magyar és román egyelem nyitja meg ka­puit, magyar és romannyclvü szín­társulatok kezdik meg működésűket. Kolozsváron és Észákerdély min­den felszabaditott városában az együttélő népek szervezkedő vagy demonstráló nagygyűlésein egymás­után hangzanak fel az internacionálé, a rotjián himnusz és a Rákóczi-induló hangjai. A két nép fiai egymásra találtak a Vörös Hadsereg által ho­zott felszábaditásban és most, ennek védelmében, közös erővel harcolnak a román és magyar fasizmus minden maradványának tökéletes megsemmi­sítéséért. í i . Serédi Jusztinián hercegprímás és Angelo Rótta pápai nuncius az orosz megszállás alatt is székhelyükön maradnak Rómából jelentik: Dr. Serédi Jusztinián bíbornok. _ Magyaror­szág hercegprímása jelentést tett a Vatikánnak, hogv amennyiben Budapest orosz megszállás alá kerül, ő továbbra is székhelyén marad. Angelo Rótta c. érsek", pápai nuncius a Szálasi-kormánv azon felhívásának, hogv Budapest ve­szélyeztetett voltára való tekin­tettel a diplomáciai testület tagiai biztosabb helyre költözzenek, nem tett eleget. Kijelentette, hogy orosz megszállás esetére Is to­vábbra a székhelyén. Budapes­tien marad. I * 11 Mindkét vatikáni hírt a magyar közönség rendkivül érdeklődéssel olvassa, mert a két főpap elhatá­rozása élénk ráfolata annak a náci propgandának. melv a katolikus egyházat az orosz megszállás ese­tére meg akarja félemlíteni. Az orosz hadsereg elfoglalta Gyömről, Monort és Jászárokszállást Miskolcot megközelítette és körülzárta London, november 17. Moszkvai hadkie.'entés közli, hogy az orosz hadsereg a Budapesttől fctolétre é® északkeletre húzódó vasúti vona­lak ellen egyre nagyobb nvo'mTst gyakorol. A vőyös had'serig jasa­patan Gyömrrő elfoglalása irkán északkeleten t3 ki'amiétert nyomul­ták előre s ennek1 során Jásíárok­sztállást foglalták eT, Széles! jírrwo­nalon előrenyomulva még 30 hely­séget foglaltak1 el. JászárokszállAs elfoglalása alkal­mával a németek' a város védel­miében sok1 tankot és mo­toros ágyút vetettek harcba a gyalogság támogatására. Aziorosz csapatok a délelőtt folyamán .tör­tek' be a Vámosba s ;ázt estédé el í| foglalták'. A szovjet csapatok' a hitleri hadfi erő visszavetése után több vonaf élelmiszert és felszerelési cikkei zsákmányoltak'. London, november 17. A Malit novszíki tábornok parancsnokíságí alatt álló 2. ukrán hadsereg teg­nap 15 kilométert haladt előre Bu­dapesttől keletre, miután a 100. kilométeres frontot egy ügyes liad­nvozdulattal betörte. '30 falut és várost foglaltak! el. A' fővárostól északra 35 k'm'.-re vannak1 az orosz csapatok'. | Hatvantól 16 klm'.-rc 1100 magyait és néimel foglyot ejtettek'. Miskol­cot 8 kim.-re megközelítették1 az oroszok'. A város helyőrsége lelje­sen el van vágva a külvilágtól. Moszkva, november 17. A ma­gyarországi hadműveletek' sorún aa orosz csapatok' Budapesttől észak­ra a vasulvonalat Vámosgyőrknél elvágták. Az ellenség támadásait visszavertük s a nap folyamán 5 (1 néimet és magyar foglyot ejtettünk! A Budapest reléi Vezető uion csa­f rátáink' megszállták Monort, az cl­enség egyik' fontos támaszpontját, A harcok folyamián a magyar c a­patokat súlyos veszteség érte- A 23, m'agyar gyalogós hadosztály át­ment a7. oroszokhoz, ahol Szenllró rályi alezredes egy szovjet tábor­nok előtt a kővetkezőket mondot­ta: arra a következtetésre iuloltami, hogy az orosz csapatokkal szem­beni ellenállás ccVtaian és értelmiet­len. "A námete'k az a reménye, bogy a harcokat sikerül ezen a vidéken! stabilizálni, valamint Ditmar tá­bornok elgondolása a támadó vé­delemről teljesen csődöt mondott. Nesvyork, november 17. Az orosz csapatok elfoglalták a Budapesttől 16 km.-re fekvő Gyömrő vasutáHo­imiását s ezzel mintegy kidmleltéW saiklából a ketet feléi húzódó német arcvonalat. Jászárokszálláson vé-_ igigsöpörvc elfoglalták1 Vámosgyör­köt a Budapest—Miskolc vasút­vonal elágazásánál. Megszál'lálí Dányt, Odódöt s így 12 km.-re kö­zelitették meg Miskolc városát. To­kaj körzetében Tiszaladányt, Tak­taszádát vették birtokba, Borsod­gesztnél pedig 21 km!-re voltakf Egertől a szovjet csapatok. A har­cok folyamán 520 német és magyaf foglyot ejtetlek. Roosevelt megválasztása November 9-én volt az Eszak­amerikai Egyesült Államokba az elnökválasztás. A végeredményű következő: Rooseveltre esett 27 millió 241 ezer 399 szavazat, ellen­jelöltjére, Dewev-re 22 millió 327 ezer .226 szavazat. Rooseveltnek 407, Dewyenek 124 választó kül­döttje van. Roosevelt elnök tehát fölényes győzelmet aratott: ő lett negyed­szer is az Egyesült Államok el< nöke. _ Hitler pedig szegénvebb lett egy reménységgel. A német nácik ugv kapaszkodtak Roosevelt hukásá­nak reménységébe, mint a ful­dokló a szalmaszálba. Többek között azzal próbálták a lelket tartani a reménytelen háborúba egvre jobban belefáradó német népben, hogv: kitaratás novem­ber 9-ig. akkor megbukik Roose­velt. jön a kompromisszumos béke Amerikával! A rossz sakkjátékos is gutaütésre játszik, amikor már elvesztette a játszmát. Hitler is gutaütésre játszott: hátha megbu­kik Roosevelt! Roosevelt győzött, Hitler mégis folytatja a vesztett háborút. Hogv miiven gutaütésre spekulál még mindig, a jó ég tudja! .

Next

/
Oldalképek
Tartalom