Délmagyarország, 1944. november (1. évfolyam, 1-10. szám)

1944-11-19 / 1. szám

(1944 novcmbeí 19. dblmagvarorszau A "Délmagyaromág" Újra van lapja Szegednek1, újra van lapja az országnak: megindult a »Ddlmagyarország«. Azt a sajtót, mely szájkosár és megbéklyózás ellenére a háború alatt mert magyar érdekeknek hangot adni és ha virágnyelven is, de kifejezésre juttatta, hogy a magyar nép zöme nem a fasiszta zsarnoksággal, hanem' a szabadságszerető népek ügyével rokonszenvez, március 19-ik'e után elhallgattatták a hazaárulók. Betiltották a »Délmagyarországot« is, szerkesztőit, munkatársait üldözték, internálták, a Gestapo kezére adták. Az orosz hadseregnek kiöl lelt Sz?»;cdre jönnie, hogy a demokratikus magyar sajtó újjáéledjen. Magyarországnak a németek! és a német-bérencek uralma alól felszabadított részén megkezdődött a hazaárulók bűneinek jóvátétele- A r*-;i »Délmagyar ország* üldöztetés és tenor közepette csak félénkfen és felemásan képviselhette a magyarság ügyét, az uj >• Dél magyarország-; nyíltan, íkiövelkezettesen hirdetheti a szabadságharcot az ország német és nyilas me,f#yomoritói ellen. Az uj »DéImagy arorsz'ág* azoknak a szervezett, demokratikus erőknek a lapja, melyeknek! vállaira fog nehezedni az ország újjáépítésének roppant terhe. Az ifj sDélmasyarország* azoknak a demokra'ikus, nemzeti erőknek alapja, melyek nem akarnak1 belenyugodni abba a szégyenbe, hogy az of-szágot az oroszok a magyarság hozzájárulása nélkül szabadítsák fel a német iga alól és amelyek' akarják és tudják mozgósítani a M-agyar népet — meg most, az 'ütnisó percben is — arra, hogy a demokratikus nemzetek1, a Szovjetunió, Anglia és Amerika fegyvertársaként vegye ki részét a magyar haza felszabaditásátai. A »Dé 1 magya rország« a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapja. A »Délmagyarország<t megindítását három párt vette a kezébe: a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt és a Magvar Komihiunista Párt. E liá om pórt együttműködése nem itt Szegeden és nelmi a »Del magyarországi kiadásúval kezdődött. Az ország német megszállása, 1944 március 19-ike után, amikor a német-bérencekr föld' alá kéiuyszerilették a Szociáldemokrata Pártot _és a Független Kisgazdapártot is, a német-cllcn-eS, demokratikus pártok nemzetmentő őszszefomísának eszméje gyorsan testet öltött. Budapesten mlegvalósutt a Magyar Fronf (vagy teljes névvel: a Magyar Nembeli Függetlenségi Front), a Szociáldemókrüta. Párt, a Kisgazd'apárt, a Parasztpárt és egy katolikus-demokrata csoport részvételével. Az összefogás célja a haza megmentése volt, a Hitlerrel való szakítás kiharcolása. És hogy októberben végre az ország kormTanyzó k'örei is belátták' a fegyverszünet szükségességét, abban a kalonai vereségek mellett, a Magyar Nemzieti Függetlenségi Front harcának is része (van. Amikór október 15-ikén a nyilas-banditák' a nem'zet hátába döfték' a kést és meghiúsították a fegyverszünetet, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front csatát vesztett, de a harcot nemt adta Ifel. Azt vallotta, hogy a hazát megmenteni sose késő. Folytatta a harcot Budapesten, elnyomatásban, a föld alatt és folytatja Szegeden, nyíltan és szabadón. A szegedi »DéImiagyarország* megindítása és a budapesti hazafiak hősies küzdelmfe a «érnetek és a Szálasi-féle bitorlók ellen összetartoznak': részéi adnak' a magyar szabadságharcnak', amelv — ha elkésve is, de kibontakozik. Hogy a sDélmagyarorszSg* megindításában a Magyar Nemzeti Függetlenségi FrQnlban egyesültöt demokratikus párt közül csak három vesz részt, annak egyetlen oka, hogy Szegeden a ^Szociáldemokrata Párt még nemi szerveződött yjjá. A' »Délm'agy a r ország* megindításában három párt vesz részt, a »DélmagyArország« mégsem! csak1 e három párt lapja* hanem' hz egész Magyar Nemzeti Függetlenségi Fronté. Hirdetni a nemzeti összefogás gondolatát fogja, azt, hogy a németek é« nyilasbércnceik1 elleni harcra félre kell tenni mindazt, ami a mlagyart a magyartól elválasztja és egyesíteni kell minden németellenes, hazafias erőt. ; ! Nyíltan beszélünk. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front az orszííg megmentése "érdekében kész azokkal is összefogni, akik felelősek érte, hogy az ország 3 és fél évig Hitler-Németország zsoldosaként vérzett, üle végre belátták, hogy harcba k'ell szállni a néimet elnyomókkal, mert cz a líazalmjeBm én lésének' egyetlen utia. A' németek és nyilas-bérencelB elleni harc érdekében 1 * készek' vagyunk Télretenni ellentéteinket Horthy Miklós híveivel is, készek vagyunk velülkl is összefogni. De arról nemi mondónk le, hogy a magyarságot ért nemzeti katasztrófából levonjuk a tanulságokat. ' i Az országot csak azért tasizáfhalták bele a némtet rablóháboru örvényébe, mert a magyar, népnek nemi volt beleszólása az ország ügyeinek intézésébe, mért a magyar reakció az utolsó ncgyedlszá> zad alatt tüzzel-vassal lüldöziött minden demokratikus Rondólatot és sajnos, nemi csekély sik'ernel kivetett el mindent, hogy a magyar népből kiölje a bátorság, a helytállás, a gerincesség, a lázadói-tudás nemlzeti erényiéit. Az eredmény : Magyarország utolsónak! maradt Hitler zsoldos-országai közölt, amelv még (mindig saját, elnyomóiért vérzik. A magyar újjászületés útja: bátor, harcos, gerinces néppé nevelni a magyart. A nemizeti katasztrófa tanulsága: ©I kell tűnnie annak a reakciós rendszernek, m'ely egy ©emberöltő alatt két izben vitte összeomlásba a nemzetet. AT»történelmi osztályok* ebben a háborúban végleg levitézleltek. Most a magyar népé a szó. Aki magyar újjászületést akar, aki erős és független Magyarországot akar, annak dtemokíratikus, szabad, népi Magyarországot kell akarnia. A Magyar Nemlzeti Függetlenségi Front ezt akiarja, a »Délmagyarország* ezért fog harcolni. x ! 1 ! A magyar demokrácia ügye a földreforménál áll vagy bukik!. Nem lehet miegselmlmisitieni az országvesztő magyar reakciót, nem lehet megvetni és megszilárdítani a magyar demokráciát a imiagyar nép legszámosabb és legelesettebb rétegének, a mezőgazdasági munkásoknak, a törpe- és kisbirtokosoknak felemelése nélkül. Felemelni őket pedig csak ugy lehet, jia földhöz jutnak. A* földreform', mely a földnélküli zseUérek' és szegény parasztok százezreit teszi életképes kisgazdaság tulajdonosává, az egyik legsürgősebb és legégetőbb nemzeti feladat. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front ezért száll síkra, a »Délmagyarország« ezért fog harcolni. Levonni a nemzeti katasztrófa tanulságait, azt jelenti! hogy, Ady Endrét Magyar rabbinus dala Ujjunk hegyéből vér serken ki, Mikor léged lapogatunk, Te álmos, szegény Magyarország Vájjon vagy-e és mink vagyunk? Vájjon lehel-e jobbra várni? Szemünk és lelkünk (áj bele, , Vájjon fölébred valahára A szolga-népek Bábele? Ezer zsibbadt vágyból mért nem lesi Végül egy erős akarat? Hiszen magyar, oláh, szláv bánal Minfirgre bánal marad 4 Hiszen gyalázatunk, keservünk Már ezer év óla rokon. Mért nem találkozunk süvüHvO Az eszme harrkádekon? t Dunának, Ollnak egy a hangja, Morajos. halk, halotti hang. Árpád hazájában ja) annak, Aki nem ur és nem bitang. Mikor fognnk már össze fogni? Mikor mondunk már egy nagyol Ml, elnyomotlak, összetörlek. Magyarok és nem magyarok? Meddig lesz még ur a betyárság És pulya had, mi millió k? ' Magvarország népe me ddlg less • Kalitkái seregéiy-tiók? ~ ' ' (""ÍV N ( fius koldusok Magyaro rsziga, • - jr Ma se hitünk, se ken verünk, ; Holnap már minden a mienk (esz, Hogyha akarunk, ha merünk. ©dyszersmindeú'körra szakítunk1 a magyar »birodalmú f t rögeszmével, azzgl a reakciós tévhitfel, hogy a »vezető szerep* a Dunavölgyében bennünket illet mieg és rajtunk' 'kívül senki mást. Végzetes volt az oi-szájgrá néíve, hogy a magyar reakfeió Trianon ellen kiét évtizipeiig nem) nemzeti, hanieimf imperialista alapon harcolt, öngyilkíos nagvzási míánia volt az a törekvés, mely "12 unilLió magyart akart úrrá lenni szerbek^ szlovákok1, ruszinok1, románok! milliói fölött és imlely csak' a magyarság, jogát ismerte el állama Ikdtásra a Dunamedenoében. És miután a kis magyar nép fejlett is önálló szomlszéd'ait a maga erejéből nemi tudta belekényszeríteni a magyar birodalomba* a magyar reakció Hitler, segítségéhez folyamodott. A' »nagy-magyar* ábrándok! egyetlen ered'mlénye, hogy a magyar Németország szolganepévé lc|t és gyűlöltté 'telte nevét a Kálrpátók' és a Duna medencéjében. A magyar reakció önmagát nevezte ki »országgyarapitóvá*. Most látjuk', mire vitt ez az »országgyarapitÁs«: az ország romlására. A! Magyar Nemzeti Függetlenségi Front azt hirdeti: elég volt abból a magyar nagyhatalmi* politikából, mely a néimet hódítóknak szolgáltat ki bennünket. Nemzeti külpolitikát hirdetünk! a »birodalmi* politika helyett. Bóklét és megértést hirdetünk a szomszéd' népekkel, barátságot a nagy, demokVatiküs hatalmakkal. A •Délmagyarország* céljaiból következik, hogy az orosz hadsereggel MaüS feltétlen együttműködést, az orosz hadsereg minden erőnkkel való támogatását fogja hirdetni magyar nemzeti érdekből. Támogatnunk Kell a vörös hadsereget, mert meg akarjuk gyorsítani hazánk felszabadítását a német járom) alól, mert azt akarjuk, hogy a magyarság is hozzájáruljon saját felszabadításához. j ; Mohács óta nemi volf olyan SÍIlyos helyzetben az ország, miinf ma. Államiságunk alapjai rendüllek meg. Nincs kormányunk.' AJ Dunán túli részeken a németek éa a nyilas bitorlók garázdálkodnak, a Dunán inneni részeken is súlyos •nehézségekkel kle'l mieerfkTizdenünk az élelmezés, a forgalom, a mezőgazdaság, az ipari termelés területén. _ Leküzdeni a nehézségekét, egyesíteni az országot, kiérdemelni, hogy újra legyen kormányunk^ miely az újjászületés feladatait a magyarság őserejével oldja meg: ezt akarjuk! Erre a célra ák'anrjuM egyesíteni a nemzetet! j A íftemizet nem fog széthullani, mint az oldott kéve! Lesz boldog, erős, független, szabad Magyarország! A Szovjetunió leszögezte külpolitikai irányelveit London, november 17. A Szovjet washingtoni sajtóirodája halpontn tájékoztatót adott ki Moszkva külpolitikájáról. Oroszország eltökélte, liogy nem avatkozik más államok belügyeibe. A szovjet külpolitikának sarkal lalos pontja azon lénynek a felismerése, hogy két különböző rendszer egymás melleit együttesen élhessen. Ezek a pontoli a következők1. Békés viszony minden állammal, lekinlel nélkül annak politikai rendszerére. 2. Gazdasági és politikai e gyüllmükődés minden állammal szabad egyezkedés alapján. 3. Szövetség bármely állammal a támadás elhárítására, 4. Más államok szövetkezésének elismerése. 5- Biztosítani a nemzetek együllmflködéséi. C. Imperialista terlcszkcdésl nem tervez más államok rovására. I I