Délmagyarország, 1944. április (20. évfolyam, 74-85. szám)

1944-04-02 / 75. szám

ű déem agy3yr0rszag vasárnap, v»u április 2. Eljárás indult e£y erkölcs­telen élelmééit folytató no ellen, mert feldúlta egy aricsalád életét A rendőrség erkölcsrendészeti osztályának ujabb intézkedései (A Délmagyarország munkatársá­tól) A szegedi erkölcsrendészeti osztályon, dr. Góber Márton rend­őr-fogalmazó vezetésével szünet nél­kül folyik azoknak a férfiaknak és nőknek felkutatása, akik káros ha­tással vannak a város erkölcsi éle­lére. Az elmúlt napokban egy fiatal úriasszony jelent még az erkölcs­rendészeti osztályon és panaszt tett Majlálh Julianna 20 éves kis­Mig a készlet tart: ifi Ilii lift készölek> rádió alkatrészek, hangszórók, sporthorgász Blaupimkt és Tslefunken H §g|jg|| cikksk, horgászbotok. Olaj-, benzin- és petróleum­világ vevő HlPWlgl V kannák, Motoralajok. Autó és motorkellékek, Bruekner Elemér Qszaki és import vállalat. Melegvizkutnál. 1STANBUL, a „boldogság kapuja istanbui, április 1. Előrebocsájtow, toklása a fenti tévedések elkerülése céljából, Isten- még nem maga balról kívánok beszélni, mely város nak a szultánok idejében egyik hiva­talos neve Dcr-i-Saadet, azaz a bol­dogság kapuja volt. Ez az arab— perzsa eredetű és a szultáni fermá­nok világos stílusát visszatükröztető költői megjelölés azonban mélyebb értelemmel bir. Minden ember és embertek összes­sége, népek, nemzetek keresik a bol­dogságot, a boldogulást. A boldogulás­nak ez az ösztönszerű keresése a tör­kundörozsmai illetőségű leány el- ténelem, mondhatni minden korszaké­( . t l 1 i * i i— 'hfln ®7:ímn® nrn éc vp,p!nilr »rnnrlril<jf. len, mert a leány, aki erkölcstelen életmódot folytat, el­csábította férjét, egv ismert sze­gedi nagyiparost, feldúlta családi boldogságukat, aminek következ­ményeként elein le viszálykodások voltak közöttük napirenden, majd bekövetkezett a kfilönválás. Az er­kölcsrendészeti osztály közegei a fel jelentés nyomán előállítói Iák Majlálh Juliannát, aki kihall­gatása alkalmával beismerte, hogy rendes foglalkozása ninrs és fér­fiakkal tartatja el magát. Majláth Juliannát beismerése és az ellene felmerült bizonyítékok álapján tB napi elzárásra ítélték, kitiltották Szeged területéről és rendőri fel­ügyelet alá helyezték. Ugyancsak az elmúlt napokban í. A., K. I. és Zs. E. nevezetű leá­nyokat állították elő az erkölcs­rendészeti osztályra. A három leány ellen munkakerülés, kocsmázás, al­világi férfiakkal való barátkozás miatt indult elenük eljárás. I. A.-l és K. í.-t rendőri felügyelet alá helyezték, Zs. T.-t pedig illetőségi helyére toloncolták. Két előállítás történt Gaál Esz­ter Pacsirta-utca 17. szám alatti is­mert kocsmájából is. Innen Gubó Borbála és Vinczé Piros pincér­nőket állították elő. Vinoze Piros útközben megszökött az őt kisérő rendőrtől és jelenleg is szökésben van. Az erkölcsrendészeti osztály felkéri azokat, akik esetleg tudnak íóla, jelentsék a rendőrségen. közismerten íban számos nép és. vezetőik gondolat­világában a világ e páratlan fekvé­síi városa felé iránvult. Tstanbnl bir­megjeiölés szerint a boldogság (talán ilyet e földön hiába is keresünk), de legalább is a boldogság kapuja, innen, ezen keresztül lehet eljutni a boldog­ság hónába. Európa és Ázsia határán, ótt, ahol a hüsvizü Boszporusz betorkolik a napsugaras Márvány-tengerbe, az Aranyszarv természetadta kikötőjével ellátva, ött fekszik az ókor Bizánca, a keresztény kör Konstahtinápolya és a törökök ístanbulja, dé minden idők­ben a kcletf és nyugati embér szá­mára egyaránt a vágyakozások cél­pontja, Sokan voltak azok, akik itt vélték megtalálni a boldogság ka­puját. HmvzeJti Melintézd Rt. Szegedi fiókfa 38i» szfinaz 3zfóm-l3 Teiefsii 25 08. 26-81 Kölcsönöket folyósít házra, földre betéteket előnyösen gyümölcsöz­tet Foglalkozik a bank és takarékpénztár min­den üzletágával és elő­zékenyen áll ügyfelei rendelkezésére. nug istanbui tnar az ország nyugati részére szorult. Ezzel a két ténnyel, tehát Anka­rának fővárossá tételével és Istanbui inkább periférikus fekvésével azt a felületes látszatot nyerjük, mintha Törökország vezetői már nem tulaj­donitanának akkora jelentőséget e városnak, mint hajdanában a szultá­nok. De ez a látszat csal, mert Tö­rökország változatlanul önmagát te­kinti a boldogság kapuja kizárólagos Őrének és a jelen háború kitörése óta is számos jelét adta annak, hogy mii jelent a világtörténelmi síkon aa aranyváros birtoklása. Napoleon szerint az államok sor? sa földrajzi helyzetükben keresendő. A török birodalom külpolitikáját szá­zadokon keresztül Istanbui és a ten­gerszorosok kérdése határozta meg. t Ez a küzdelem, minthogy a birodalom fővárosának és szivének hovatartozá­sát és életműködését érintette, mint? q 1 i 11 líi . egv a török nemzeti önvédelmi har-t özemben a VakOKKai Icává azonosult. Semmi jel sem mutat várgó szemekkel néz a Kelet és Nyu-i31"™' h<!p elszántság csökkent . 0 - .. .... •'„ - onmtr hrtirv ankara gat c nagyszerű utkereszteződese fe­lé. A versenyben végül is a török győz, kiragadja a gyenge bizánci császárok kezéből a jogart és átveszi a boldogság kapujának örizetét. De ez a hatalom nagy felelősséggel és veszéllyel jár. Mert csakhamar ujabb kapzsi szemek merednek az aranyvá- ] terület itt, meíy már oly sok díplomá­ros felé, a cárok Oroszországa ezen [ ciai és katonai erőfeszítésnek és vér? a helyen akarja áttörni a természet-' áldozatnak okát szolgáltatta, a mos­adta bilincseket, itt akart kitörni altani háborúnak előidézésében artat­szabad tenger felé. De ugyanakkor ajlan. Mindazonáltal jól tudjuk, hogy e Földközi-tenger hatalmasságai, első- ] terület sem esik kivül a háborús ve­sorban az angolok mindent elkövet-< szélyzónán és ezt legjobban maguk » jellegű Róma helyett ezt a városi te- j nek, hogy ez a kapu, a vélt boldog- j törökök tudják. Istanbui történelmi szi fővárosává és azután sok évszá- ság kapuja zárva maradjon, hogy az [hivatásán csorba nem esik, ha ej zadon keresztül e meseváros vonzza őrzői, a törökök jól őrizzék, nehogy í egyszer nem érte, vagy miatta folyik mind az európai síkságok barbárjait, a szláv óriás azon keresztül a sza-[a háború. mind az Izlám félelmetes hadait. De bad tengerre kiszabaduiion. j E város történelmi hely. A mult, meg a nyugati kereszténység is só- ] a j^,, <5S a jöv6 történelméé egy­. „X.l !?»» hnirw íj fósnft már idé­A tengerszorosok sok kulcspontját: Konsfantlnápotlyról. A tengerszorosok kérdése egyúttal Istanbui problémája is, minden meg­oldás, amelyet a szabad hajózás vagy annak ellentéte érdekéiben eddig a tengerszorosokra kitaláltak, közvet­lenül érdekli Istanbult és létérdeké­ben érinti a boldogság kapujának már 4v A görög monda szerint azok a gyarmatosok, akik Bizáncot alapítot­ták, előbb tanácsot kértek a dell'ii jósnőtől. Ez azt a tanácsot adta ne­kik, hogy uj városukat »szemben a vakokkal; építsék meg. Tudniillik Bi­zánccal szemben, az ázsiai parton már állott egy város, de azok alapitói, a • vakok; nem vették észre a szemben­lévő nagyszerű helyet és az uj gyar­matosok, követve a jósnő intelmét, •szemben a Vakokkal; megalapították a világtörténelemnek Róma után ta­lán legfontosabb városát. Nagy Konstantin császár a pogány volná. Dacára annak, hogy Ankara most a főváros, a boldogság kapujá­nak őre, éberségét et nem vesztette. Vájjon hová veret? , . . A most folyó háború okai távol esnek a Boszporusz partjaitói. Ez * A legutóbbi százötven év világtör­ténelmének egyik mindenkor vissza­térő problémája: a tengerszorosok kérdése. Ha az államférfiak, ú jságírók vagy történészek egyszerűen csak a •ten­gerszorosokról; irtak vagy beszéltek, mindenki 1udla és tudja ma is, hogy nem a gibraltári, vagy a maiakkai. majdnem hatszázéves őrzőjét, Tőrök­vagy a Behring-tengerszorosról van} országot. Súlyos gondot és megterhe­szó, hanem csakis és kizárólag a! lést jelentett 'és jelent ma is éz a so­Boszporuszról, a Dardanellákról ésjkak által irigyelt pozíció, arról a városról, mely e tengerszoro-1 Miért nem maradt főváros Istanbui? aránt. Ezt — hogy a Jósnő már idé­zett szavaival éljek — csak a »va­kok; nem veszik észre. Istanbui magasan fekvő helyeiről nagyszerű kilátás nvilik. Észak felől felcsillan a Boszporusz északi kijára­ta és a Fekete-tenger; dél felől mész? sze belátni a Márvány-tengerbe; mely­nek másik végén a Dardanellák tor­ka meredezik: kelet felöl Kisázsia hó­fedte hegvei láthatók, mig nyugat fe­lé messzi belátni a Balkán-félsziget dombos mozaikszerű tájaira. E négy világtáj mtndmegannyi probléma. A boldogság kapuja vájjon honnan és hová vezeti v- * A török hódilás után nemcsak a hódítók változtatták meg lényegesen a város képét, de bizony maga a •vá­ros; is rányomta elpusztíthatatlan bélyegét a szultánok birodalmára. A bizánci élet kényelme, a nagy kikö­tőváros nemzetközi légköre magávai ragadta és talán több tekintetben hát­rányosan is befolyásolta az anatóliai hegyek harcosait. .Szokás mondani, hogy a főváros nem jellemző valamely Országra. Ez állott különösen a szultánok birodal­mára, hol Isfanbn volt Istanbui és ami azon kivül volt, az más volt. Az ilj Törőkország megállapítása után felszínre került Tslqnbui—Ankara el­lentét forrásai ide vezetnek vissza. A török nacionalizmus keresvén a hanyatlás okait, azt részben abban Szirted sz. Mr. város ZííOgWCSMM Azóta Ankara állandóan épül, mo­dern várossá nőtte ki magát és való­ban az állami közigazgatás központ­jává lett Viszont Istanbult földrajzi helyzete a gazdasági élet központjá­nak változatlanul megtartotta és meg­maradt Istanbui kulturális szerepe is. Ma tehát Törökországnak két fő­városa van, ugy mint hajdan Orosz­országban Szentpétervár és Moszkva, Vagy az Egyesült Államokban ma is Washington és Newyork, vagy Hot­landiában Hága és Amszterdam. Olyan törekvés, hogy a kozmopolita nagyváros ne legyen azonos a ^"í Magánosoktól is elfogad eladási és mányzat székhe yevel, nem uj gondo- ^ mc bízalásokalfc a csarnok iro­' az elhatározás indokai soha-,d&fáb « árverésre beadott tár­t^TSSlJS előzőleg ugyanott megtekintbe­tők. Állandó képzőművészeti kiállítás Előnyös kölcsönöket folyósít ék­szerekre és egyéb ingóságokra, Az ékszerek külön páncélszobá­ban vannak elhelyezve, a sző­nyeg pedig betonpincében. Szeged S7. hir. város Riwisi csarnaüa rozottan és tudatosan, mint és Istanbui esetében. Mert Ankara amikor vélte feltalálni, hogy istanbui nem-! Péter cár erőnek-erejévci megatapi zetközi levegője a török állam veze- totta uj fővárosát a Néva partján,ép­lőinek gondolatvilágát károsan befo­lyásolta és ezért határozta el Kemal Átatürk, hogy az ország súlypontját visszahelyezi a török hatalom bölcső­je be, Anatóliába és uj fővárossá a nemzeti ellenállás dicsőséges Ivét. Ankarát teszi meg. pen ellenkező iránya változást kívánt előidézni és kl akarta vonni magát Moszkva túlságosan maradi orosí be­folyása alól. A mai Törökország terűlétének színhe- túlnyomó része Anatőliára esik és ennyibe* Ankara fekvésé központi. a csarnok nagytermében. Díjtalan lá­togatás hétköznap d. e. 9—1-ig. Kí­vánságra a zálogban lévő tárgyakai is elárverezzük. összes hivatalos helyiségeink aa OROSZLÁN UTCAI VÁROSI BÉRPALOTÁBAN VANNAK, Zálogházi pénztári órák: délelőtt 8—l-ig, Telefon ŐS—10. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom