Délmagyarország, 1944. április (20. évfolyam, 74-85. szám)

1944-04-02 / 75. szám

Usz&eiek &ngi Uda VinUiat A jó múltkoriban megemlékeztem Engi Tüdő Vincéről, a tanyaiak álprófétájáról, aki a század elején sok riportomnak volt a hőse s akkor baráti oldalról kételkedéssel találkoztam. A magyarázatot abban tudom megtalálni, hogy kiváló barátom, aki gyűjti az erre vonatkozó adatokat, abban az időben még a világon sem volt, én pedig részt vettem a dolgokban. A legtipikusabb kuruzslója vott Alsót&nyáuak. Kutjában megjelent a Szent Szűz és Vince utján közölte mondanivalóit híveivel. Száz százalékig sosem állapították meg, miből volt több ezekben az üzelmekben: vallási fanatizmus ,amely eltér a hiteles útról, vagy fosztogatási vágy? ö maga nem volt korlátolt embernek mondható, több esze volt mindig, mint amennyi a tanyára megkívántatott, hiszen nagy tömegeket tudott vonzani. A század első esztendeiben kényleien volt a csanádegyházmegyei püs,pöki hatóság is beleavatkozni a dolgaiba. A vádpontok ezek voltak: Betegségeknek babonás módon való gyógyításával foglalkozik. Házát kápolínának nevezte el, abban a hivő nép ,számára összejöveteleket rendez és olyan ájtatossági gyakorlatokat végez, amikre felhatalmazása nincs, de amelyek alkalmasak a hívők megtévesztésére s a babonaság terjesztésére. Előfordult, hogy egy plébánia kérdést intézett a püspöki hatósághoz, a háborúban. Kápolnája ugyan még mindig ,iem épült fel, de szerkesztett valami Hasonlót a kai mellett, a kukoricaszar-kupban és ott mondta miseutánzatait Ekkoriban tünt is aztau le végképpen, bár a a nép szeretett benne hinni. — Mit csinál az a rettentő szent ember? — kérdeztem egy hívét — Szent koszorút visz térden csúszva a templomig ,arra az ajtó felpattan előtte, olyan ereje van neki. Hiába zárja el azt akárkt Vince ugyanis, hogy sokoldalúságát ne feledjük, mártírként is hasznosította megát, úgy stilizálván életrajzát, mint akit kiátkoztak a templomból. Pedig csak annyi történt, hogy belefoglalták a prédikációkba s időnként óvták művészetétől a népet. Ráolvasással már régen nem gyógyítanak a legprimitívebbek sem, ez csak a legendák ellenőrizhetetlen korszakában történhetett meg, azonban hiába tudjuk mi ezt igy, az együgyűek tanyai serege a város ellenséges hajlámát volt kénytelen látni a hasonlók üldözésénél. — Hát mit tud az a Tüdő? — faggattuk tanyai vérünket — Ha betenéz a kútba, meglátja, mit csinál a katona lelke a másvilágon, hogyan bánnak ott vele. Ennél kiadósabb üzletet, valóban, alig lehetett kötni, hiszen az eltávozott katonalelkeket megtört élő lelkek siratják szakadatlanul. Akkoriközön. Az egyház Ügyeibe mélyen nem ártotta magát, de nagyon szép szent dalokat tudott énekelni Az udvara ilyenkör megtélt népekkel, akik áhítatosan hallgatták, együtt zümmögtek vele, viszont ha már ott voltak, sok mindenfélét összevásároltak a boltban. Már amit kapni lehetett, de az otthon levő gyerek a krajcáros cbkornak is ugy tudott örülni, hogy azt felvázolni egyszerű képességgel lehetetlen. Végül marad az összehasonlító tndomány feladata. Kérdés megtet!ék-e, avagy elmulasztották, mert akkor pótolni már lehetetlen és nincs ak' eldöntse, hogy Engi Tüdő Vincé tudott-e hatalmasabbat káromkodni, avagy Berta Szilveszter? Mert az isteni sugallaton kívül egyformán tökéletesek voltak ők ebben Is. Régi riporter otemkgyxrorskaft VASÁRNAP, 1944 ÁPRILIS f elsőrendű kivitelben gvári áron készülnek Soós Lajosné naplanüzemében. Szeeeu, Deák F. u 2. Két államtitkári k'nevezés Budapest, április 1. A Kormányzó ur őfőméltósága Mocsáry Dániel földbirtokos, felsőházi tagot földmüvelésügyi államtitkárrá kinevezte. A Kormányzó ur őfőméltósága dr. Balázsfalvi Kiss Endre Kecskemét törvényhatósági jogú ban a száz koronás honoráriumok ' város főispánját a m. kir. közellávajjon hivatalosan engedélyeztettek-e nem voltak ritkák, de mi volt a pénz j tási hivatalhoz államtitkárrá az Engi-kápolnához a bucsujárások? Az egyházmegye erre kiküldte kerületi esperesét és alsótanyai lelkészét, hogy a dolgok állása felül bizonyosságot szerezzenek, a város nevében László Kálmán alsótanyai kapitány csatlakozott hozzájuk. A bizottság igaznak találta a vádakat, Engi a /kamara* cimén engedélyezett melléképületét használta kápolnának, abban éjszakai összejöveteleket rendezett, továbbá körmeneteket irányított magához. Közadakozásból egyházi szerelvényeket vásárolt, külön Máriatársulatot szervezett pénztárral, tagsági dijakkal. A hatóság akkor az egyházi szerelvényeket elkobuzla, Engi Vince kápolnáját bezáratta. A kulcsot az alsótanyai kapitánynak adta át. Négy-öt évig csend Volt, akkor egy sereg alsótanyai magyar kérvényt intézett a megyéspüspoKnöz, hogy nyissa meg ismét az Engi-féle kapcrinat. Megint bizottság ment ki a helyszínre s kiderült, hogy a folyamodóknak fogalmuk sincs róla, mit irtak alá. Vince elébük, rakott egy árkus tiszta papírt, ők rájegyezték a nevüket, á mondanivalókat utólag szerkesztette a nevek fölé az élelmes apostol. A rendőrség megligyelie akkor a veszedelmes tanyát, de nem tapasztált kuruzslást. Engi uem csak ravasz férfi volt, de tudott pszihológiávaL is dolgozui. Lármák támadásánál eia szekérderéknyi élelmiszerhez képest, amivel felkeresték Vincét, hogy szerényen dotálják. Már rácok is jöttek Torontálból, akik bár görög hitet vallanak, babonás hajlandóságban nem szándékoztak kisebbségbe jutni. Vince volt a tanyai házak levélírója s mint ilyen nem volt rest nevét minél sűrűbben megforgatni. A katonáknak küldött levetek csaknem valamennyijéhez odatette megkérdezés nélkül: _ Mirrt e levél olvasóját és hallgatóját igen szépen tüsztöli Engi Tüdő Vince sajátkezüleg. — Meggyógyított-e valakit a .Vince? — Hallja-e, a Szélpál Gábor igen egy rabiátus ember volt, állandóan részegeskedett, verte a feleségét, a családjait elüldözte a háztul. Esztendeig volt beteg, egész hónapig halódott s nem tudott meghalni, rázta a benne lakó gonosz. Felvetette magát a menyezetig, négyen se tudták lefogni, pedig nagyon hitvány ember volt. Akkor elhijták a Tüdőt, az ráimádkozott s erre olyan csendesen halt meg, mint a gyerek. A szemiben van neki az ereje, olyan a szeme. — Hát a miséje? — Az csak a szép! Üdfte pap se érti jobban, borzasztó egy saépszavu ember. Hallottam még valamit, ami alkalmasnak látszik az összes kételyek vezte ki. (MTI) nécsemlesedett, várt néhány esztendőt,,eltönle,ésére5 mert hátha maradt öl hogy feledésbe menjen a neve. aztán vasóink sorában js olyan hitetlen, akt kezdte újból. Hiábd, szenvedélye vott Eng. T-dö Vincébe„ nem látta meg a a profán áhüatoskodás. modern kor prófétáját! Az annexiós esztendőben, mikor ts meghozta termését a föld s a jámbor hívő szívesen adta meg a császá.ou kivül lelki vezérének is az őt megillető részt, a mindszenti plébános jelentelte a püspöknek, hogy Engi Vincéhez megint zarándokol 'a nép s a tanyai próféta azt híreszteli, hogy püspöki engedéllyel kápolnát fog építeni. Ebbeli szándékát Engi valóban bejelentette a kerületi esperesnek és az alsótanyai lelkésznek, akik természetesen elutasították. Akkor megint elaludt az ügy vagy öt évre, hogy a már harmadik éve tartó és népet fárasztó világháború súlyos idején újra fellángoljon. Ilyen alkalmat hogyan is lehetett volaá elszalasztani? Hiszén a nép babonára való hajlandósága, vonzódása » misztikum felé. csak megerősödött Akármennyi pálinkát iszik, nem ( dül le a lábárúi. Látszik, hogy szent ember. I A városba nagyon ritkán járt be,, hiszen mint élénk kereskedelmi szel- i lem nem hagyhatta gazdátlanul az üzemet. De amikor bejött, csak sekrestyések és kisebb igényű kurátolrok barátságát kereste. Némely pohár borok fizetése irányában nem restelkedett, táisalgásuk mindig a szent dolgokat illette. Vince öreg betyár létére is tanult. Amint ugyanis jóimét tóztatnak sejteni, az egyháznak ősi szokása, hogy titkait, szertartásának meg nem változó rendjét, a sekrestyékre bizza. i Alsótanya régi berkeiben járván, ne feledkezzünk meg Berta Szilveszterről se, aki nem annyira próféta, mint inkább boltos volt a Zöldiás-. A 2 52-ik M. mi. OSZTALYSORSJÍTÉR játékterve páratlan esélyeket nyújt? Egfy sors eggyel szerencsés esetben nyerhető: EGYMILLIÓ F. A nyeremények összege több, mint Tizenötmillió P. Jutalom: 600.000 P Főnyeremény: 400.000 P Nyeremények: 200.000 P 100.000 P 75.000 P 50.000 P 3X50.000 9, 5X40.000 9, IX 30.00b 9, 22X20.0 00 9. 2XI5+00 P, 30Xla.000 9. és még számos közép és kisebb nyeremény. A sorsjegy ára osztályonként i nyolcad 5.—- P negyed 10.— P fél 20—9 egész 40.— P A sorsjegy Kapiioló az összes lóéra silóknál. Húzáskezdete áorilis 13. Szeged barokk hitélete Szeged városnak a XvlIL századbeli vallásos újjászületésében a havi búcsú mellett két kultikus élményiorrást kell kiemelnünk. Az egyik ószszefügg a barokk vallásosság korszerű áramlataival. Itt főleg a p*síis-v«döszentekre, a Szentháromság-kultusz-, ra és a szenvedő Jézus tiszteletét4 gondolunk. A kor nagy járványait a szege <3 H nép is, Isten büntetésének érzi. A A égi harag kiengesztelésére a szentek közbenjárását kéri és a kor általános szokásának megfelelően Szent Rókus, hoz és Szent Rozáliához folyamodik. Az 1738. gugahaldl emlékezetére emelték a járványkórház közelében a Rókus-kápolnát, amely köré a XVHL század folyamán új városrész települt, á dedikáció nyomán Rúkáa néven. Megemlíthetjük itt még, minthogy a vész augusztus L kezdett alábbhagyni, a város ünnepélyesen megfogadta, hogy ezt a napot 100 éven át a legnagyobb ájtatossággal fogja megünnepelni. Előző nap szigorúim böjtölt, a fogadalmi napon. Vasai* Szent Péter ünnepén körmenetben vojiult a kápolnához, ahol -zent beszédet és misét hallgatott. A fogadatnia* 183S-ban megújították. Szent Rozália kápolnáját a iánkban a Szent Dömötör templou* előtt emeiiek, amely kultikus jelentőségét és üivatását még a múlt század kolerajárványai idején is megtartotta. A barokk S*enthárbniság-tisztehtt dogmatikai és szellemtörténeti összefüggései, hazai vonatkozásai még jórészt feltárásra várnak. Itt csak néhány szempontra utalunk. Ismeretes a habsburgi barokknak eleven kapcsolata a spanyol katolikus szellemiséggel, amelyet a karmeliták és főleg a jezsuiták közvetítettek. A Szentháromság titka Loyolai Szent Ignác misztikájában talált sajátos hangsúlyozásra, amely Lelkigyakorlatainak szellemében is tükröződik. A dogma az egykorú jezsuita lélekgondozásnak egyik legfőbb forrása és eszménye volt, amely az épületes irodalomban, ájtatossági gyakorlatban éppenúgy érezteti hatását, mint a szakrális művészetben, amely szemléletesen próbálja a nagy titkot a hívekhez közelebb vinni. A kultuszáramlat idöste' rűségét mi sem bizonyítja jobban} mint az, hogy a rendi kereteken túl a barokk időkben, a habsburgi Kózépeurópában igazán egyetemes jelenséggé válik, sőt tőkéi a vallásos népéletben még manapság is gyümölcsöznek. A lársaság-lhlette középeurópai barokk városokban mindenütt találkozunk a Szentháromságnak reprezentatív lőtéri ábrazotásavai, de a jámbor divat egyéb városokban ts általánossá válik, sőt a falusba is leszivárog. Hirteleneben csak Buda, Fo, zsony, Győr, Sopron, Kecskemét, Szabadka, Újvidék, Kassa Szenthároiusag-szobraira utainunk, amelyeket jórészt fogadalomból, illetőleg enge-sztelesből állítottak. A Szentháromság-kultusz hullámai a XVIII. század első felében Szegedre is elértek és jelentős részük volt föleg a sokfelől összeverődött patánki (belvárosi) lakosságnak homogén eoiberközösséggé alakításában. A Szegeden virágzó Szentháromság-tiszteletnek számos nyoma és emléke maradt fenn. A Szent Dömötörtemplomban Szentháromság-tórsuht működött — külön oltára is volt — amelynek úgy látszik az összes céhek, testületileg ia tagjai voltak, mert valamennyi zászlajának egyik oldalára szinte kivétel nélkül a Szentbárom-á g képét festették, a mnsikon tenné>/.<tesen a céh védőszentjét A korból *m 5i*otkt4l»msá£..vtalékrő; ts van