Délmagyarország, 1944. április (20. évfolyam, 74-85. szám)

1944-04-16 / 85. szám

— Órákéi ixigorrat feflittefl az árdrágítást az április 20-án hatályba lépé uj térvény (A Délraagyarország munkatársa­föl) Megírta a Délmagyaxorszúg, hogy a legutóbb kiadott kormányrendelet szerint április 20-án hatályba lép a nemzeti gazdálkodás rendjét zavaró egyes cselekmények szigorúbb bünte­téséről szóló 1944. cvi VI. törvény­cikk. Ez a törvény címének megfelelően «* eddiginél szigorúbban bünteti az árdrágító visszaéléseket. Így az ár­drágító visszaélést bűntettnek nyilvá­nítja és büntetését 5 évig terjedhető börtönben állapítja meg, ha elkövető­je %en természetű vétség miatt — akár szabadságvesztésbüntetéssel, akár pénzbüntetéssel — már büntetve volt és a büntetés kiállásától ujabb cse­lekményének elkövetéséig 5 év még nem telt el. Nem börtön, hanem ugyancsak 5 tóvig terjedhető fegyház kiszabását irja elő a törvény akkor, ha az ár­drádrágitó visszaélés elkövetője ilyen természetű büntetés miatt volt már büntetve és ujabb bűncselekményének elkövetéséig 5 év még nem telt el. Ugyanennyi a büntetés akkor is, ha a cselekménnyel 20.000 pengőt meghaladó illetéktelen nyereséget ért el, vagy törekedett elérni, avagy tudatosan ar­ra törekedett, hogy illetéktele nye­reségből állandó keresetforrásra te­gyen szert Ez utóbbit nevezik álta­liban üzletszerű árdrágításnak. Tia évig terjedhető fegyház a büntetése annak, aki bűncselekményével a köz­ellátás érdekét súlyosan veszélyez­te tte. Mi as illetékle'en nyereség? A törvény meghatározza az ille­téktelen nyereség fogalmát is, amikor kimondja: Illetéktelen nycreS«g az, úmelrot valaki a maga vagy más ré­szére tudatosan jogszabályba ütköző módon ért el, vagy törekedett elérni. Több ilyen cselekménnyel elért vagy célbavett nyereségek összegeit össze kP,Art 'Í^rágitó visszaélés büntet­rének minősíti • tőrvény es 5 evig '"tafe-s SSS ejtse hatóság hamisított Az árdrágító visszaélésekre vonat­kozó jogszabályok szempontjából a közszükségleti cikkel egytekintel alá esik a közszükségleti cikk fuvarozá­sa, továbbá ipari, vagyy kereskedel­mi vállalkozás részéről közszükséglet kielégítésére végzett munka vagy másnemű szolgáltatás is. „Magokolatlan készfet­gyüités" Az eddigi jogszabályok szerint tudvalevően csak az eladó volt bün­tethető árdrágításért, a fogyasztó azonban nem. Legfeljebb akkor, ba továbbadás céljából vásárolt a meg­engedettnél magasabb áron közszük­ségleti cikket Az 1944. évi VI. tőrvénycikk sza­bit ezzel a gyakorlattal, amennyiben kimondja: , Vétséget követ el és 1 érig terjed- biblia szól és amely az összes holtakf festő fogházzal büntetendő az, aki köz­szükségleti cikket jogszabály tilalma ellenére vagy a hatóság által meg­szabott legmagasabb ár túllépésével megokolatlan készletgyüjtés, vagy pa­zarlás céljából olyan mennyiségben szerez be, amely házi, gazdasági, vagy üzemi szükségletét aránytalanul meghaladja, amennyiben cselekménye áru/inség elöidézéséSret, vagy fokozá­sára alkalmas. De vétséget követ el és 1 évig ter­jedhető fogházzal büntetendő az ápri­lis 20-án életbelépő törvény szerint az is, aki közszükségleti cikk beszerzé­sére való jogosultságot (hatósági je­gyet, utalványt, stb.) valótlan beje­lentéssel, a valóság elhallgatásával, vagy másnemű fondorlattal eszközöl ki, avagy közszükségleti cikk beszer­zésére való jogosultsággal (hatósági •jeggyel, utalvánnyal, stb.) üzérkedik, A fenti cselekményeket bűntettnek minősíti és büntetését 3 évig terjed­hető börtönben szabja meg a törvény, ha elkövetője hasonló cselekménye­kért már büntetve volt és a büntetés kiállása óta 5 év még telt el, vagy ha 20.000 pengőt meghalad annak a készletnek értéke, amelynek tekin­tetébe!) a cselekményt elkövette. Jkitec }aka& is táisai Kedves olvasó, vizsgáld meg az újságot, amelyet éppen a kezedben tartasz, hány nyomtatott sor van egy oldalon, mennyi haton és tizenkettőn? Aztán hány betű szorong egy sorban! Utána próbaképpen irj ki a lapból husz sort s ebből megállapíthatod, mekkora halmaz kézirat egy újság­szám anyaga. Mindezt néhány óra alatt kell megirnj, nem csoda hát ha az újságíró elirja magát s megszüle­tik a Leiter Jakab. Semmiféle más (foglalkozás nem kiván olyan villámgyors iramot, mint az újságírás. A szerkesztő sürgeti a kéziratot, de azt teszi, egymás sarkát taposva a nyomda is, a szedő, a tör­delő, a gépmester mind az elkéséstől félve. A közönség ugyanis nem törő­dik a hajszával, neki kell reggelre az újság. látti Jakab az __ mény tekintetében vagy tévedésben tartsa, előtt tudva hamis vagy kötlwc, adatokat tartalmazó szarnia , Jet, fuvarlevelei vagy "tas effele ok i iratot basznál. Vagyonelkobiós! Árdrágító viszaélés ^f^ ben az államkincstár javara v w elégtétel megfizetésére is *0ly. a biróság az elitéltet. Ez ». f telenül elért vagy elemi kivan' 3 rcség többszörösében is > ezen a cimen az elitéit, eg<*» uának elkobzását is lehet rendem . Mindenképpen ki kell d-jjj* • vagyonelkobzást olyankor, " . . a vádlott előző elitélése alkalmav ugynevezett figyelmeztetésben r®66 Á figyelmeztetés abban áll • biróság azt a vádlottat, akit a ™ vénvben felsorolt jogszabályok ja meívikébe ütköző bűntett miatt ue el, az itélct kihirdetése alkalma'01 figyelmezteti arra, hogy ha 3 évenh liil árdrágító visszaélést követ el, * biróság egész vagyonának elkobzását feltétlenül ef fogja rendelni A meztetés mcffilörténtét jegyzőkönyvbe foglalják k ha az Ítéletet kézbesítés utján közlik, a figyelmezfctést has­ban kell az elítélttel közölni. A mellékbüntetések közül mtod­azokat, amelyek alkalmazása az eset körülményei' szerint lehetséges, bűn­tett e&£téb£B .mindui ki k«U szabni Leiter Jakab sokféle van, de elöl­járójában mondjuk el az első törté­netét, akitől nevét nyerte a többi, ha történetesen más néven is szerepelt eredetileg az újságban 1863-ban tör­tént, hogy Párisban e;::\ >T ) d a r ne­vű feltaláló léghajol -zerkcszteít, amelyet Géantnak nevezett el. Ezzel sikerült neki szép légi utat megtenni A párisi lapok nyomán megemlékezett erről a bécsi Wanderer cimü újság is ,amelyből viszont a pesti Magyar Sajtó merítette tudósítását. Ezt a\fMaA£lfOrÍÍt0U1a,AntmC.tb5!v1éS met dalmüvész volt és adatait az SírSSJ^/asS3! ^^^ S életrajzára vonatkozó könyvbő, vet­Feder Claquebutes verhindert Relle Iván aztán ugy fordította le ezt, hogy a merénylet halálos kime­netelét az éppen arra járt Claquebu­tes Frigyes akadályozta meg. Ha nem siet, hanem gondolkodik, rájött vol­na, hogy a német szöveg szerint a kritikus klakkjának — felpattantható cilinderkalap — rugója csökkentette az ütés erejét Relle azonban nem fontolgatott, sőt a rossz fordítást egy kis újságírói szines képzelet segítsé­gével azzal is megtoldotta, hogy a merénylő festő még Claquehutest is megtámadta, azonban nem birt vele. heuucctcs (lilásak Az egykori Fővárosi Lapok­ban lfríC-ban egy hir arról számolt be, hogy a düngeri domb alatt meg­gyilkolt férfi holttestét találták. A német szövegű táviratban Dünger­haufen volt, ami magyarul szemét­dombot jelent. Az Egyetértés beszámolt egy borzalmas kcjgyilkos­ságról és elmondta, hogy a gyilkost T a tor te közelében már el is fog­ták. A német tudósítás azt mondta: — In der Náhe des Tatortes, vagy­is a gyilkosság színhelyének közelében. Hires Leiter Jakab a táborno­ki a 1 h an g is. amely a Ságh József által szerkesztett Zenelexikonban lá­tott napvilágot. Az egyik énekesről mondja a lexikon, hogy r«mek •tá­bornoki albangja/ van. Az illető né­" és olyan magasra szállott, mint Lei ter Jakab. Az olvasó bizonyára azt hitte, hogy Leiter Jakab valami hí­res repülő. Azonban a szerkesztőség­ben a lap megjelenése után — már későn - rájöttek, hogy aZ eredeti né­met szövegben ez volt: >cr Ilog höher als Jakobs Leiter/, ami magyarban annyit tesz, hocv masa­bbra szállott, „int a bibliai Jákob lajtorjája. Újságírói berkekben na­cyot kacagtak Agai tévedésén és az­óta a magyar újságírásban a hasonló ehrasokat mind Leiter Jakabnak ne­vezik. C'a^utkuies ZUtyu Hires Leiter Jakab bizonyos CUqu*­bntes Frigyes is akinek apja ReMe vám Iflcró^Tjed^ a Nemzet cí * a usag 1888-ik évi egyik J 3t. Késő éjszaka bécsi t" * Igy_ Tótlicher Ausgatg wurde ^^ — Er hatte einem prachtigeu Ge­nerallbass. Az utolsó ítéletet — amelyről a feltámadása után következik be — a németek das jüngste Geiicbt néven nevezik. Carriere Möritz német bölcsész egyik ismert munkájában i» előfordul az utolsó ítélet. Serem csy József fordította a könyvet mm gyarra, de nála das jüngste Genchi legifjabb bíróság./ Ugy látszik, nem ismerte a bibliái Mondták is neki eleget ujságjrókartársai, hogy meg kamasz és ezért az elirásáért a gyei ­mekbiróság — a legifjabb biróság —» elé kell állítani A UUlapi Uacs A hírlapi kacsa voltaképpen ízu-* tén Leiter Jakah. Hogy mi a lényege, arra adomával lehet felelni, mikor ugyanis az apa magyarázza meg kis fiának a. fogaimat — Mondj el valamit, amit az ujsáy ban olvastál — Az állatkertben csoda tőrtént, mert egy nőstényfarkas fiatal róká­nak adott életet — mondja a kisfiú. — Na látod fiam — oktatja a* atya — ez a róka hirlapi kacsa E szerint minden olyan doteg az, amit valóságként irnak meg, de lé­nyegében lehetetlen. Születni pedig ugy születeti meg, hogy eseménytelen nyáron egy tián újságíró kényszer-szenzációt tatait ki. Valamelyik majorságban megfeledkez­tek husz kacsáról, a szerencsétlenek napok óta éheztek a bezárt fészert ben. Mikor sehonnan sem érkezett se­gítség, tizenkilencen feláldozták egy társukat, megették. Másnap tizennyol­can ették meg a tizenkilencediket é» igy fogyasztották egymást, mig egyet­len egy maradt belőlük. De a hiriapi kacsa hire örökéletű lett, lesz&rmav zottjának tekinthetjük a hosszú időn át kísértő lochnesi szörnyet is. A Woíf-kUátp A Wolf-király az első világhábo­rú idején született meg egy azóta meg­szűnt temesvári lap jóvoltából. Ber­linben akkor még működött a Woíf­fóle távirati ügynökség és az volt •* szokás, hogy az eseményeket adó táv­iratok a városnév után közölték a távirati iroda nevét is, amelytől a híradás származik. Többféle távirati iroda működött ugyanis a különbözö nagyvárosokban és mindenik igyakai* ta fémjelezni a maga anyagát. A mon­dott lap szerkesztőségének távirati hiranvaga között előfordult *z is: Stockholm Wolf királv Nizzá­ba utazott. Ezt azt jelentette, hogy a Wntt­iroda stockholmi tudósítása szerint Gusztáv svéd király Nizzába utazott. Az újságíró azonban, akinek a távirat kezébe jutott, hebehurgyán végezte dolgát, mert a hírben Wolfot utaztat­ta Nizzába még pedig királyként. Csak a nevezetesebb eseteket fűz­tük csokorba, hogy az olvasó tisztá­ban legyen vele, miképpen születnek meg az újságokban található elirá sok. A hivatalnok ,ha nincs hozzá jó hangulata, elintézi az aktáját másnapi vagy két hónap múlva. Az újságíró azonban ncm ismeri a restanciát, f-bin ) özv. bástyái Holtzer Tivad »rné Tfinkler Jnlia ugy a maga, mint leánya, Margit (dr. Szabó Bélané), unokája: Wollner Sándorné fcsza­bó Klára és dédunokája^ Iván nevében mélységes fájdalommai je­lenti hogy bástya! noHzer Tivadar Szegeden, 1944 április 15-én 73 éves korában, 47 évi boldog házas­ság után meghall Gyászolják meg testvérei: Antónia (özv. Budai Goldberger Gyti­láné), Flóra (özv. Perl Mórné), Emil, Aladár, Frlda (özv. Vas Ká­roly né), veje-- dr- Szabó Béla, sógorai sógornői nagyszámú rokonsá­ga, valamint önfeláldozó és hűséges ápolónője, Kecskeméti istvánné sí. Farka* Etel. 1914 április 17-én délután fél 4 órakor temetjük a cintercmböl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom