Délmagyarország, 1944. április (20. évfolyam, 74-85. szám)

1944-04-16 / 85. szám

NYELVESZETI MOZAIK Jót mulattam a múltkor az egyik purista nyelvművelőnek azon a naiv 1ijelentésen, hogy vannak, akik minden szemetet he akarnak hozni inágyar nyelvbe. Persze, hogy vaunak. Ezer, sőt kctezer év óta ezt cselekszi a magyar nép egészséges szelleme, amint maga a széniét szó is mutatja. Ezt /szemetet* ugyanis meg -a/, Árpádok korában valamely szláv nyelvből vettük át. Ha nem fogadtuk vótn'á be nyelvünkbe, a mai puristák nem nevezhetnék szemét-nek a szemetet. Talán csúnyaságnak mondanák, de a csúnya viszont még régebbi, török jövevényszó. Vagy talán a piszok elég lett volna a szemét távoltartására A piszok eredete szintén ismeretlen! A rusnya viszont" szláv,.. Mindenesetre jobb, iia több szavunk van ugyanarra a fogalomra. A szemetes nen? okvetlenül piszkos... Mennyi jellemző szin, mennyi tarka gazdagság, mennyi kifejező erő származott abból nyelvünkre, hogy megnyitottuk kezdettől, fogva a sorompókat az ideéri szavak részére, amikből aztán a legszebb magyar szavak lettek! Minden nyelvben gazdagodást jelent az idegen sző befogadása. A nyelvészkedő puristák nem ismerik a nyelvtörténetet és azt biszik. a szó tesz idegenné bennünket, nem a gondolat. Olyanformán gondolkoznak, mint aki azt hinné,, hogy portugálokká leszünk, ha sok szardiniát eszünk, az angolok pedig ..megmagyarosodnak a szegedi paprikától. Ad vocém paprika: ez a szegedi szavunk balkáni eredetű, az újgörög |p i pe r i (bors) szlávos továbbképzése és a görög szó végső elemzésben Indiából való, amin' Bárrzi Géza kitűnő Szófejtő-Szótárában megállapítja. Legyünk büszkék erre az indus szavunkra, de azért a Paprika Jancsi mégiscsak ízig-vérig magyar. * Lapozgatom az Akadémia Ety? moiogiai Szótárának nemreg megjelent uj füzetét. Korszakos vállalkozás, amely Gombocz Zoltán és M e 1 i c h János nevét örökre beJita a magyar szellem történelébe. Ilyen irányú és az egész tudományos .irodalmat földolgozó szófejtő munkát egy nemzet sem tud fölmutatni. Az Akadémia, mig egyfelől legjobb szellemi energiáit cs anyagi crejct — >gen helyesen — arra- fordítja, hogy az exakt tudomány fegyvereivel igazolja: minő nagy szolgálatokat tettek nyelvünknek az idegenből vett szavak és mennyire előmozdították magyarAngiink magyarosságát,. — , a másik oldalon, Nyelvművelő Bizottsága révén — tisztelet a kivételeknek —költséges és hiábavaló harcot folytat az id gen szavak kiirtása és elriasztása érdekében. dorszó. A francia gáláns-ról kár is beszélni. A Magyarító Szótár az udvarias-t. finom-ot, széptevö-t, szeretkező-t, iedér-t ajánlja helyette. Volna szive, kiirtani ezt a diszkrét, pompás szavunkat. A /szeretkező*: igen durva megjelölése egy más fogalomnak, fis mit ajánlana a Magyarító Szótár, ha a latin finum-ot nem finomítottuk volna át finommá, ha a szláv udvar-l a Xll-ik században nem vesszük át, ha a német liederi i c h-ből nem lesz a választékos magyar ledér? A puristák állandóan cirkulus vitiosus-ba jutnak és önmagukkal. az alapelveikkel kerülnek ellenkezésbe! A galiba igen expresszív sző. Nem akadémiai értekezésbe való. de az clc'ben kitűnő szolgálatot tesz. Nem lesz semmi galiba belőle, hogy nz F.tymologiai Szótár kijelenti: a magyar nyelvből nem magyarázható meg az eredete. _ A gallér bajor jövevényszó, amely maga i« a latin oro larium-ból való. Éhből viszont francia közvetítéssel lett a modern kollié. Habent sua fma vocabula. * hogy a Ki finnugor hinné, hogy a gally nem gyar nyelv fájáD jjő! hanem szláv ágrólszakadt? Bár sok ilyen hasznos gallya volna terebélyes nyelvünknek! — A galuska szinte már nemzeti eledelünk. A lengyel konyhaművészettől tanultuk. A gulyással viszont mi ajándékoztuk meg Európát. — A gálya latin eredetű, régies, költői szó. Tóth Árpád verskötetének ciméül adta: Lomha gályán. Tégy a latin eredetű gálya helyéhe hajó-t: oda vari a költészet! Tanulság: ne verd ki a jelentkező idegen szavakat, mert nyelvünket gazdagítják és szebb szó lehet belőlük, mint a puristák keservesen faragott szörnyszülöttéi: a belabda (gól), a borúm ü (tragédia), vagy a farsangpötty (fánk). Akinek kedve van hozzá, ám rúgjon bclabdát, irjon borumüvet és egyék farsangpöttyöt, de ne hjgyje, hogy ezzel hőstettet visz végbe és hogy talán a farsang ómagyar szó: éppúgy a németből jött a tizenhatodik században, mint a fánk. Édes Gergely A szegedi Mátyás-templom és kolostor Irta: Sinkovits Frigyes Nézzünk meg egy pár érdekesebb esetet az uj füzetből. A gála (gálaruha") az osztrák-németből jött hozzánk. A németek viszont a spanyolból vagy a franciából vették. Európai vándorszó. Nem árt a légynek sem. ünneplő ruha és gálaöltözet: jelentésben és hangulatban azonosak. Nyelvünk szerencsésen gazdagqdott ezzel a gáláns szóval. — A gálád ismeretlen eredetű szó. Finnugor megfelelői nincsenek. . Ellenben igen szcp és köjtői hangulata. — A galagonya délszláv eredetű, már a XTV-lk században magyarrá lett. örüljünk nc'ki, eggyel több magyar szó. — A g á 1 a mb indogermán képlet. Latinul: hó 1 u m ba. Mi a délszlávoktól kaptuk. Tálán /kékmadárnak? neveznök máskülönben, bár a ké.k 'ki hinné?'; török eredetű és. a madár se .ara járt, amerre a Timiál górok . 'Népdalainkban egvébkf'nt igen kedvelt. Egeiké galambősz szavainknak Már a tizennegyedik században szépen búgott nyelvűnkben. * A galand (féreg) európai ván Ez a művelődéstörténeti szempontból is klasszikus ianubnány Sinkovits Frigyes ferencrendi szerzetes hagyatékából való. Frigyes atyát, e cikk Íróját sok évtizedes lelkipásztori tevékenysége fűzte Szegedhez. Népszerűsége páratlan volt, de talán mégis a gyermekek ragaszkodtak a legjobban Krisztus gyermeteglelkii szolgájához, aki Szegeden érte meg aranymiséjét és itt piheni örök álmát szegedi földben. Nemcsak hatni, az egész I. Szegeden, hanem mondnagy magyar Alföldnek legrégibb műemléke a szegedi Mátyás-templom. Egy azon örökbecsű emlékek közül, melyek az /igazságosának egyúttal mély vallásosságát is mai napig hirdetik. Nemcsak mellén viselte szűz Mária képét, nemcsak különös kedvteléssel nevezte magát /szűz Mária katonájá*-nak, hanem tettekkel is. az ö tiszteletére épített templomokkal, milyen ez a szeg :di is, bebizonyította hazánk védasszonya iránt való bensőséges tiszteletét. Erről a templomról és a vele összekötött klastromról akarok némi kis történelmi vázlatot nyújtani. A klasszikus műemlék tehát királyi eredetű. A szerzet krónikájában olvassuk, hogy a ferencrendiek már 1301-ben letelepedtek Szegeden és itt a már akkor létezett tempiomocska mellett, melv a /Havi Bőid. Szűz* tiszteletére volt szentelve, összetákoltak magoknak k'őből-fából egy szegénves alacsony lakást, éppen hogy az idő viszontagságai ellen megvédhessék nem magukat. Ezen kezdetleges állapotban, a legnagyobb szegénység és nyomorúságban, több mint egv századon keresztül munkálkodtak Isten dicsőségére és az akkor mé.g csekélv számú szegedi hívek testi-lelki javára. Úgyszólván egy kis missiótelep volt ez. honnan a szerzetes atyák kimentek a környéken elszórt pusztaságokh'a, felkeresvén a híveket, hogv őket a vallás vigaszaiban részesítsék. Ezen kis templom és kezdetleges kolostor helvén épült, egv századdal jóval később. a ma is fennálló szegedi Mátvas-templom. Alapításáról Christonborus ah Agricola fÖljegézékéi között ezeket olvassuk: /Conventum Szoíeriiensem fundatum fuie.sse a Mathia Corvino. Rege Hungáriáé an. 1469.. A templom és kolostor alapítása Má1463. Szigetehát arra az időre esik, midőn tyás a jajcai győzelem után, az év elején az ország rendjeivei den országos tanácskozást tartott azon módok megbeszélése végett, hogy miképpen lehetne megvédeni az országot az előrelátható ismételt (örök inváziók ellen. Az országgyűlést * tágas fallal körülkerített kolostor te", rülctén tartották. "•5— ' Mátyás részint vallásosságától indíttatva, részint gyermekkori emlékeiből kifolyólag, a szerzetesek iráni nagy szeretettel viseltetett, miután a Hunyadi-család a nándorfehérvári hőssel, Kapisztrán Jánossal, a legbensőbb baráti összeköttetésben volt. Látván a szerzetesek szegény templomát és kolostorát, elhatározta, hogy ezen rozzant épületek helyett a derék szerzetesek számára királyi költségen megfelelő lakhelyet és a boldogságos Szűz tiszteletére egy fejedelmi templomot fog építtetni. A templom és kolostor tervrajzát a királyi udvarba!) levő szakértő műépítészekkel készíttette. Azonban a háborús viszonyok miatt csak a sanctuarium készülhetett el, mely különben maga is fölér egy templommal és talán, mivel az akkori lakosok befogadására elegendőnek is látszott, a templom további kiépítése abbamaradt. Csak a nagy király halála után. midőn a város lakossága is lassankint emelkedni kezdett, folytathatták időnként, amennyire a költségek engedték. az épitést. A költségeket a szerzetesrend részint a lakosok önként felaiánlott filléreiből, részint országos alnnuzsnagvii Résből fedezte, llvmódon 1öfl3-ban eljuthattak a templom mostani nagyságáig. Jóllehet a szentéjvbez énitett hnió megegvez.ik ot- rrerloti stíllel, de lóval srogénvCr seKh kiállítású és nines is tökéletesen kp*oleire, amint ezt a bejáratná'entel 'redő Puszin maffns falról is röc'őn *s7rcvehe'Tük. Régebben portálé gva'•ánt. egy az oltóhoz énRe't deszkabódé' szolé,í"1'/ azonban eev-k rest.anrá-'é nlkaimávnl. íriv.'l mí- korhadi és ?zJésiMen is vo'b elSmfe-tták A trmnlom főoltárát *» szenlőtelen e-/,".7 kéne é'-e«iti Fred'UZrf vonntko7n]Vrf tHíPren PiiianKŐzö nézeteltérések merüllek- föl Mindnváian tneg"ereznek abban hn<-v ez nem az eredeti Havi R. Asszony-kép. melyy a Mátyás király előtti kis temploraocskában volt. Miután az már nem illett volna at uj fejedelmi templom főoltárára, tehát egy müvésziesebb és nagyobbszerü képpel cserélték föl. Az előbb emiitett oltárképről pedig azt mondják hagyomanyos alapon, hogy még ma is ineg volna a makói templom egyik mellékoltárán, ami nem lehetetlen, mivel a török uralom idején, úgyszólván az egész csanádi egyházme/ gyében, a ferencrendiek voltak a nép lelkipásztorai, ezen régi oltárképet valószínűleg a még akkor szintén szegényes és kisszerű makói templomnak ajándékozták. — Vannak, kik állítják, hogy a mai oltárkép a csanádi székesegyházból került volna ide. melyet a törökök szintén földúltak, bogy ez értékes képes az enyészettől megmentsék. menekülő szerzetesek hozták volna ide. Azonban ez csak hypothesisen alapuló föltevés, mely már többször meg volt cáfolva. Sokkal valószínűbb és elfogadhatóbb azón nézet, bogy ezt a templom építésével egyidejűleg, az alapító Mátyás király festtette jeles művészeivel a királyi templom számára. A szakértők véleménye szerint is a kép eredele a XV. századra vall. í Hogy pedig ez a kép művészi értéke mellett csodálatos is, azt a kolostor birtokában lévő érdekes féljegyzések és okmányok bizonyítják. A szerencsétlen végű mohácsi vészt előtt, midőn már a törökök kiszimatolták az ország gyönge állapotát, egyes kisebb-nagyobb török csapatok betörtek az Alföldre és itt tüzzel-vassal pusztítottak. Mint a kolostor történetkönyvében' olvassuk, 1525-ben ejry ilv betörés alkalmával Szegedet is fölégették. A kolostor a templommal és főoltárral együtt a lángok prédája lett. Midőn a szerzetesek a templom hamvai között keresgéltek, hogy hátha találnának valami hasznavehető darabot, megtalálták kimondhatatlan örömükre a Mária-képet teljesen sértetlenül, habár a kerete hamuvá egett., De örömük nem sokáig tartott, mert a törökök észrevevén, hogy valami értékes kincset találtak, elvették tőlük és a többi értékes tárgyak közé hajójukra rakták, hogy Konstantinápolyija szállítsák. Álig indították azonban útnak hajójukat, megakadt é» sehogy sem tudtak vele boldogulni. Dühükben a népet korbáccsal hajtották, hogy segítsen nekik a hajó megmentésében. Ezen zűrzavarban egy vallásos polgár észrevévén az összegöngyölt oltárképet, fölhasználva » kedvező alkalmát a kép megmentésére, azt ügyesen elemelle és sikerüli is vele megszöknie. A templomot azonban nem találta alkalmasnak a kép megmentésére, de meg attól is félt. hogy a törökök észreveszik tettét és még életében is kerülhet, tehát a templom mellett lévő úgynevezett »csöpí>rlfp<t-fó fenekére tette, valószínűleg azon szándékkal, hogy maid biztos és alkalmas időben kiveszi onnét. Azonban a békésebb idő nem következett be. hanem bekövetkezett Iirt vette. Mohács rom iáin. a 130 éves török uralom Az említett po'1«nr időközben megbnlt. anélkül hogv titkát valakinek elárulta volna. Tgv a Mária-kép körülbelül 80 cvi- az emiitett tó iszapiában feküdt. Ezen idő alatt egv másik kén helyettesítene az eredetit, melvet valószínűleg valarnelv szerzetes festeit. melv még ma is látható az ebédlő mellett. * folyosón fölakasztva s melv egyszersmind biven visszatükrözi, bogv ezer, siralmas időben mitv rnedve sóhaitoM a ma "var nép az ő Nagyasszonyához o«v fonsőhh segélvén. U«van-snk ékkor készült a templom előtt tévő' Mária-szobor. Csokrok, kosroruk, cserepes* virágok legszebb kivitelben kaphatók HUS Z T A-kertésietb*« Szeged. Pálffv-utca 4. szám