Délmagyarország, 1944. március (20. évfolyam, 49-73. szám)
1944-03-19 / 64. szám
* DHBMA6YAH0RSZA8 ö VASÁRNAP, 1944 MÁRCIUS 19 A minoriták Szegeden £ őrtvélyessy László Albin felsővárosi minorita atya tollából nemrégiben hasznos könyv hagyta eJ a sajtót. A munka a minorita rend tót évszázados történetével és benne n szegedi minorita telcpiilcs sorsával foglalkozik. A könyv nagyobbik része általános fendtö-rténet, ez bennünket most kevéssé érdekel. Csak néhány mozzanatot emelünk ki belőle. Ismeretes, hogy mindjárt a Szeráfi Rendalapitó halála után ellentétek merültek föl a franciskánus rendben, hogy a szent szegénységet és. az evangéliumi tanácsókat szó szerint tartsák-e meg, vagy pedig alkalmazzák a folyton változó történelmi viszonyokhoz. Az első fel Jogás hívei voltak az obszervántok, akik semmiféle engedményre nem voltak hajlandók. Ezek Szegeden a XV. század folyamán Alsóvároson telepedtek le és azóta is olt élnek. Az enyhébb árnyalat képviselőit konventen íiBoknak nevezték. Ezeknek szellemi utódjai a mai minoriták. A konventnálisok középkori, Szent Erzsébetről nevezett palánki temploma és kolostora, amelyben valószínűleg a híres szegedi vérző ostyát is őrizték, a török időkben enyészik el Ma már csak néhány faragott kő raajradl csak meg belőle. A mohácsi vész után az ujjászüle /fett és önállósult minorita rend ismét 1<107. telepedik le hazánkban, de Szegeden csak a szenté Jetii Kelemen Didák tartományfőnök buzgólkodására a XVII. század első felében ver gyökeret. Az 1739. béke után, amely a •töröknek visszaengedte Belgrádot, az olt működő minorita atyák kénytelenek elhagyni a várost és Szegeden húzódtak meg. Amikor Mária Terézia a letelepedéshez 1742. díszes okirattal téfzFSjárult, a szegcdi konvent Szent Erzsébet napján, a franciskánus harmadrend mennyei pártfogójának fin népén P. Kovács Dezső gvardiánsága alatt meg is alakul. Az új konvent védőszentjéül Szent Miklóst választották: egyrészt azért, mert a dominikánusok régi középkori Szent Miklós-temploma helyén épült, más fel öl pedig szegedi jóakarójuknak, •Kárász Miklósnak névadó patrónu sá szintén Bari híres szénije volt. "Ideiglenes kápolnájuknak máig fennmaradt gyönyörű Szent Miklós-képét *s Kárász főjegyző ajándékozta. A templom terveit L e c h n e r Vencel építész készítette, a kőmívcsmunkákat pedig Dobi János szegedi mester végezte. Az alapkövet 1747-ben tették le. inig a munka csak 1767. fe jeződött be. A templomból 1789. plébánia lett. A konventnek az idők folyamán számos kiváló tollforgató tagja is volt, így Gaál Damaszcén (versek', Somogyi Elek (hitbuzgalmi művek), P a t o n y i Tádé (tudományos munkák), Gál Bernardin (prédiká-) riók), Csák Cirjék (Kelemen Didák életrajza), stb. A Csanádegyházmegye egykorú paphiánya következtében a szegedi minoriták átmenetileg számos plébánián buzgólkodtak. A könyvnek szellemtörténeti szem pontból nagyértékű része a könyvtár katalógusa, amely a rendház tagjainak széleskörű szellemi érdeklődését, vallásos, humanista és nemzeti kultúráját igen kedvező fényben mutatja be Körtvélyessy Albin munkája a szegedi tudományos irodalomnak hézagpótló gyarapodása. Ajánlhatjuk mindenki figyelmébe, aki városunk múltja iránt érdeklődik. BnlintSáiidor Italméirük I BORT deiog antal bornagykereskedonél legelőnyösebben vés- roiliaték Szeged, Kálvária-sor 8. — Telefon: 29-38. Minőség! Megbízhatóság! ,és az orvosi sütta adminisztrációja. szerkesztősége és Az uj anatómiai intézetben kell elhelyezni a Klebelsberg-könyvtárat Baló József professzor nyilatkozata Finom munkára használható vainyékényt minden mennyiségben veszek. HÁZIIPARI VÁLLALAT Szeged, Bocskavutca 5 szám, 293 (A DélmagyarorSíág munkatársától) Az egyetemi könyvtár nagy érdeklődéssel kísért problémája — amellyel már két cikkben foglalkoztunk, mindig ú j oldalról világítva meg a nagyjelentőségű kulturális kérdést — ujabb, igen fontos tényezőkre terelte figyelmünket. Az egyetemi intézeteknek ós klinikáknak ugyanis ma jdnem mindegyiknek igen értékes, szép külön könyvtára van, azonkívül itt van még a Klebelsberg-könyvtárnak nevezett orvosi könyvtár, amely a belgyógyászati klinika egyik földszinti helyiségében ugyanolyan szűkös körülmények között vegetál ,mint a központi egyetemi könyvtár. A Klebelsberg-könyvtár pedig a háború kitörése előtt nagyszerűen berendezett és megszervezett könyvtár volt s ha háború nem zárja el a külföldi tudományos irodalomtól hazánkat, akkor fejlődése biztosítva is lett volna. Az orvosi tudományos könyvtárak ugyanis abban különböznek egyéb könyvtáraktól, hogy itt nem annyira az orvostudomány történetével, fejlődésével kapcsolatos irodalomra, mint az állandóan megjelenő folyóiratokra fektetik a fősúlyt. Az orvosi archívumoknak nevezett tudományos folvóiratok azok, A budapesti egyetem orvosi könyvtárát állította elénk példaképpen Bal* professzor. Ez a könyvtár, amely nemrégiben költözött az Üllői-út 2t>. számú házába, vüágvisoznylatban is számottevő orvosi könyvtárnak mondható. Baló professzor, aki tudományos küldetései során járt a washingtoni Sir John General Library-ben, az amerikai hadsereg orvosi főnöke, renidelkezésére bocsájlott s európai mértékkel fel sem mérhető módon nagyszabású könyvtárban, amelyet a világ legnagyobb orvosi könyvtárának ismernek, a legnagyobb lelkesedéssel és agilitással készül a szegedi orvosi könyvtár háború utáni újjászervezésére. Jelenleg a Klebelsberg-könyvtárnak nincsen semmi jövedelme, egyedül a természettudományi kutatási alapból kap olyan összeget, amellyel vaPedig — hangsiV mennvire fontos ják, hogy melyik folyóirat hol talál-, labogv eltengődik, ható meg s milyen évfolyamokat sze-jlyozni fölösleges reztek már be. A folyóiratok meg-jaz orvosi könvvtár fejlesztése, amely rendelését js központosították és ilyen jaz orvostudomány haladását szolgálja. módon roh'amosau fejlődő1.? a könyv- • ( i ) tár. — A fejlődés a háború óta megállt — folytatta Baló professzor — de a háború utánra meg vannak terveink, elképzeléseink. Elsősorban arra kell törekednünk, hogy az egyetem orvosi aktáit minél értékesebbé, minél tökéletesebbé tegyük, mert ez kel' hogy az alapja legyen a könyvtár jövőbeni fejlődésének. Az egyetem világhírű orvosi aktái ugyanis cserepéldányokként Forognak a világ minden részéhen s cserébe a Tíz hegy özség megalakítását kéri a polgármester a főldmivetési minisztertől (A Délin agyarország munkatársától) Jelenteuv a ftólraagyujrorszag, hogy Szegeden is megkezdődtek az előkészületek a hegyközségek megalakítására. Az ország többi bortermelő vidékén már évekkel ezelőtt megalakultak a hegyközségek. Szegeden erre csak most kerül sor. Pár nettel ezelőtt összeírtak a sztgedkörnyéki legnagyobb orvosi szaklapokat kap-Jszöllő és gyümölcsösöket, .1 statiszti hat ja majd meg á Klobelsberg-könyv-i ka feldolgozása inost folyik a város tár. A könyvtár fejlődését ez igen jelentékeny mértékben biztosíthatja, példa erre az ugyancsak világhírű szegedi matematikai akták elterjedettsé ge. R lesz Frigyes professzor az egyetem matematikai aktái révén olyan nagyszerű könyvtárt gyűjtött össze a világ minden részéből, hogy j magántanár, a kiváló harcigáz szak- község köteles a szellőknek é« a gyű amelyek az ilyen könyvtár életét biz- í példaképül szolgálhat bármely matosítjak, mert ezeken keresztül tartjgyar intézmény részé e A szegedi lépést az orvos, a biológus az orvos- jegyetem orvosi oktáimik már a XII. tudomány fejlődésével és ujabb cs! évfolyama jelenik meg a tözeliövőujabb felfedezéseivel. ben s a XII Jetben Ivauovics I György professzor értekezik a chemoA Klebelsberc-könyvtárt Iherapiáról, dr. Te íbisz Albert egyetlen teremből álló helyiségéiben a könyvtár hozzáértő, agilis vezetőjével: Baló József professzorral tettünk látogatást. A könyvtárban a rokonszenves, kitűnően képzett könyvtáros: dr. Jezerniczky Manyi fogadott s a könyvekkel zsúfolt polcok és hatalmas kötetektől roskadozó asztalok között beszélt az orvosi könyvtár életéről, mai helyzetéről: — A könyvtár ma is igen látogatott, bár a fejlődése jelenleg teljesen megállt A háborús évek elején egy ideig még kaptuk az amerikai s Amerikán keresztül az angol folyóiratokat, orvosi szaklapokat, de most — IMI ősze óta — ez teljesen megszűnt. Ma már csak svájci és német archivokat kapunk. R a 1 ó József professzor itt megjegyzi, hogv most akarja kiépíteni a kapcsolatokat az északi semleges államokkal, különösen Svédországgal, hogy legalább onnan kapjon a könyvtár szakfolyóiratokat. Majd a Ktebelsberg-könyvtár báborűejőtti be szervezettségéről beszél s elmondja, hogy a könyvtár azokból az úgyneve zett interkaláris kamatokból létesült annakidején, amelyeket az egyetem építkezései alkalmából bankoknál letétbe helyezett összegek útán 9 bankok fizettek. Amikor 15 évvel ezelőtt Baló József professzor átvette a Klcbelsberg-kőnyvtár vezetését. első dolga volt. hogv a külföldi szakfolyóiratok beszerzését megszervezze* Központi katalógust létesítettek s fffv minden klinikán, egyetemi intézethon tudva roshá/án. Annyi máris megállapítható, hogy mintegy 12.000 katasztrális hold a szegedi szöllő és gyümölcsös területe. Ennek megfelelően a polgármester felterjesztést intéz « földművelési miniszterhez és 10 hegyközség meg. alakításának engedélyezését kéri. Ha ehhez a minisztérium hozzájárul, egy egy-egy hegyközség 1200 heudas területet foglal magában. A hegyközségek megalakítása most már rövid időn beiül megtörténik Szegeden is. A hegyközségek munkásságára nézve miniszteri rendelet intézkedik. A rendelkezések szerint a hegyértő a mustárgázról ír, Fazekas Gyula magántanár pedig tudományos, valamint gazdasági jelentőségű kísérleteiről számol be a mellékvese Okozásával történő hizlalással kapcsolatosan. — Hogyan képzeli el Professzor ur n könyvtár elhelyezését? — kérdezzük. — Tekintve azt, hogy a háború befejezéee után a szegedi anatómiai intézet épületének megépítése múlhatatlanul szükséges lesz, igen helyesnek és célszerűnek tarlanám, bogy az új anatómiai intézetben legyen a Klemölcsösöknck szükséges őrzéséről gondoskodni, a szöllö . és gyümölcsfa növényi és állati kártevői ellen való egységes védelemről és mindarról gondoskodni, amit a miniszteri rendelet errenézve előir. A hegyközség feladata mindazt kezdeményezni és megvalósítani, ami a szellőkben és a gyümölcsösökben a célszerű telepítést, művelést és szüretelés!, a bor és a gyümölcs helves kezelését, általában a jövedelmező gazdálkodást, mint a tervszerű és gazdaságos értékesítő-4 előmozdítja. A hegyközségek ügyeit a hegvkőzbelsherg-könyvtár. A tervszerű e!he-[ségi elnök, a közgyűlés és a vVnsztlvezés maffában foglalná a kényelmes | mánv intézi. A hegyközségek ölén a olvasóhelyiségeket is, valamint ittjhogvbiró áll és mellett még a hegvlennének a könyvtár raktárhelyiségei' községi titkár tevékenykedik. T«BRifáff> nHtiilíéIóatlefiiuÍahb francia epemmel csináltasson. I dl lll» UliiiUiCilaal A ha>* nem törik és természetes fényt kan. Herédi Gizella tüS^SS: Estélyi frizurák pvönvörüen készülnek. Asszonyom! Ön di:ta'an kozmetikai tanácsot kan elhanyagolt, szeplős, máifoltos száraz, zsíros, ráncos és kényes arcbőrének megfelelő speciális krémek vásárlásánál éjszakára iba.a. »»im». m Oiwktfta. KAPHATÓ DUDÁS SZEGED, í^ffi&S PLDER ALÁ * abai *