Délmagyarország, 1944. február (20. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-08 / 30. szám

Esterházy János előadása szlovákiai magyar életről (A Délmagyarország munkatársától) A Dugonics-Társaság vendégeként Esterházy János, a szlovákiai magyar párt elnöke s a kisebbségbe szakadt magyarság egyik leghivatottabb élharcosa tartotta meg előadását hétfőn este 6 órakor a városháza dísztermében. Igen örvendetes volt az a páratlan érdeklődés, amellyel a szegedi közönség Esterházy János előadását fogadta. A közgyűlési terem olyan zsúfolt volt, hogy állóhelyet sem lenetett már kapni 6 óra előtt néhány perccel. Még a két oldalsó tanácsteremben is szorongott a közönség egy része, hogy hallhassa a mai időkben fokozottan érdekesnek Ígérkező előadást a magyar kisebbségi életről. A kisebbségi életben mutatkoznak meg ugyanis legszembetűnőbben azok az erénvek és értékek, amelyek egy nép életrevalóságát bizonyítják. A most alakuló viilégelrendeződésben pedig minden népnek ilyen bizonyítékokra lesz szüksége. Ez adott időszerűséget és különös érdekességet Esterházy ános pontosan 60 perces előadásának, amc'.y pillanatig sem szűnt meg lekötni a közönség figyelmét. Az előadó bevezetésképpen ismertette azokat az állapotokat, ameiyek a trianoni katasztrófát előkészítették és előidézték, rámutatva arra, hogy azok a veszedelmek, amelyek akkor környékezték a magyarságot, ma is fennállanak, a kérdés tehát ma kísértetiesen időszerű. A szlovákiai magyarságot — hangsúlyozta — Aagyon izgatják ezek a problémák s természetes, bogy kettőzött figyelemmel kisérik a mai eseményeket — Érzékeink jobban kifinomultak a kisebbségi élet örökös bizonytalanságában — mondotta az előadó —, majd visszapillantást adott az elmult negyerszázad történetére és politikai áramlataira. Kiemelte elsősorban a pánszlávizmust, amelynek veszélye 100 év óta fenyeget itt, Keleteurópában. Majd rámutatott arra, hogy ez a veszedelem éppen ugy vonatkozik a szlovákokra, mint a magyarságra s mindazokra az itt élő nemzetekre, amelyek igyekeznek nemzeti önállóságukat és létükét megtartani. Esterházy János beszélt ezután a tríanon- utáni kisebbségi szerződésekről és azokról az ígéretekről, amelyeket a kisebbségek minden oldaíroi kaptak. Szép volt ez papíron, de a valóságban semmi, vagy csak igen kevés maradt meg ezekből az ígérgetésekből. A Trianon utáni cseh-szibvák államban törvényerővel biró rendeletek biztosították a kisebbségek jogait, azonban — mint az előadó szükségesnek tartotta lerögzíteni —, a kisebbvég. élettel egyetlen kisebbség volt elégedett a cseh-szlovák állam területén s ez a zsidó kisebbség volt. Nemes mérséklettel és emelkedett miiemben ecsetelte ezután az előadó a csehszlovákiai magyarság küzdelmeit és harcait fennmaradásáért és még megmáradt jogainak, gardasági javainak megőrzéséért 325.000 hektár magyar földből csak 20 százalékot hagytak meg a magyarság kezében s «z is mutatja, hogy mennyire azon igyekezett a többségi népcsoport, hogy « magyarságot visszaszorítsa. Netn csoda tehát ha az első tiz esztendő ntán a közel másfélmilliós magyar tömeg alig többre, mint 700.000 főnyire zsugorodott össze. Beszélt az előadó a csehszlovákiai magyarság kitűnő élharcosairól, főként Szüllő Géza alakja emelkedett ki előadása nyomán. S jóleső volt hallani, a közönség tapssal is honorálta azt a megjegyzését, miszerint a cseh területekről betelepedett cseh lakosság lassankint kénytelen volt elismerni és becsülni a magyarság értékes tu..... nw WIIWI lü II Iiiii»iinmimmii I ».—• * , * • Az UTOLSÓ »VERGÓNIA« Néhány héttel Móra Ferenc halála előtt készült ez a felvétel, amikor a snlyos műtét után először sétált ki a tbgy iró és a Móra-park egyik padján pihent meg. (Magyar László felvétele.) •••••••••••••BAHMHMHANMAMMAAIMMAMHHMMAMNNDBAE»:.R'' OMSOMHBMHI DBLMAGYARORSZAG R K E D D, 1944 FEBRUÁR 8 ^OKTKJ negyedszázad alatt. Es ugyanezek a nös Jóindulattal könnyen el lehet intulajdonságok erősitik tovább azt a tézni. 120.000 főnyi magyar népcsoportot, A tanulmánynak beillő, rendkívül amely a Szlovák állam keretén belül érdekes előadást Banner János proéli kisebbségi életét. fesszor, a Dugonics-Társaság elnöke A legérdekesebb volt, mert időben a vezette be, néhány szóval ismertetve legközelebb esik hozzánk az előadás- az előadó érdemeit, majd ugyancsak nak az a része, amelyben Esterházy az elnök fejezte be meleg, elismerő János a szlovákiai magyar népcsoport szavak kíséretében. A közönség pedig életéről számolt be a higgadt tárgyi- perceken át lelkesült tapssal ünnepelte lagosság és lojális jóindulat szavai- a kisebbségbe szakadt magyarság kival. Természetesen vannak súrlódási váló vezetőjét és az élvezetes, kitűnő felületek, amelyeket azonban kölcsö- előadót. örökíteni a Kormányzóhelyettes emlékét. Egy kisebb emlékmüvet a repülőtéren állítanak fel* ahol a Kormányzóhelyettes annakidején kiképzését kapta, egy monumentális emlékművet a városban terveznek. Ezzel kapcsolatban felszólalt Lázár László, az egyesület főtitkára és bejelentette, hogy ezt a tervet már közölte az egyesület a Kormányzó ur öíőméltóságával is, akitől az a válasz érkezeit, hogy az anyaghiányra való tekintettel ezt a tervet halasszák későbbre. A? egyesület eleget tesz ennek a kívánságnak, de a terv megvalósításán közben állandóan dolgozik, hogy ha eljön az idő, misem álljon útjában a szobor felállításának. Lázár László főtitkár jelenlésében arról számolt be, hogy az elmult év fordulópont volt az egyesület működésében, mert nagy léptekkel haladt az anyagi megalapozottság és a sportbéli fejlődés utján. Bejelentette, hogy az egyesület most egy »Kevély« tipusu teljesítmény gépet vásárolt, amely nemsokára megérkezik és a tagok megkezdhetik vele munkájukat. Ezután a tiszlujitást ejtette meg a közgyűlés. A tisztújítás során újra dr. Tukats Sándor főispánt választották elnökké, a tisztikar többi tagjai is a régiek maradtak. Nagyarányú feNfidésrBI számoltak be a Szegei Repülő Egyesület közgyűlésén Az egyesület monumentális emlékmüvet állit a Kormányzóhelyettesnek (A Délmagyarország munkatársi. digi nevét, a Délvidéki Sportrepülő tói) A Délvidéki Sportrepülő Egye- Egyesület nevet és alapszabályásület vasárnap délelőtt a városháza nak módosítása utján a Szegedi bizottsági termében tartotta évi Repülő Egyesület nevet veszi fel. rendes tisztujtó közgyűlését. A közgyűlés vezető dr. Tukats Sándor főispán, az egyesület elnöke megSzólott az elnök a repülőtér kér-' déséről. Amint kőztudomásu a repülőtér Algyó község jóvoltából nyitóbeszédében üdvözölte a termet készült el. A jövő fejlődési zsúfolásig megtöltő tagokat, akik útját tekintve ez a repülőtér között ott volt a város számos vezető egyénisége. Az elnök ezután visszapillantást vetett beszédében lehet Szeged közforgalmi re- i pülőtere. Tehát Szegednek már most ugy kell kezelnie az egyesüaz elmult esztendőre. Felemiitette, J let repülőterét, hogy a repülőtér az hogy az egyesület ebben az évben ! övé és minden meg kell tennie anfennállásának tizennegyedik esz- nak érdekében, hogy tér fejlesztése a tendejébe lépett Ezalatt az idő Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap alatt az egyesület tevékenyen • keretében Szeged részvételével törvette ki részét a trianoni bé- ténjék. Vagyis Szegednek részt kell keszerződéssel tönkretett magyar kérnie a repülőtér kiépítéséből és repülőélet feltámasztásából és korszerűsítéséből. Az egyesület 1930 óta képezi ki a szegedi és szegedkörnyéki városok repülni vágyó ifjúságát és sokszáz kiképzett pilótát adott a magyar légierőnek. Elmondotta ezután az elnök, hogy az egyesület a legutóbbi évek fejlesztéséből. A főispán azzal fejezte be beszé-! dét, hogy reméli a magyar repülőifjúság. közelebbről a Szegedi Repülő Egyesület ifjúsága nagyban hozzájárul munkájával a nemzet felemelkedéséhez. A megnyitóbeszéd után az évi jelentést olvasták fel. Győry Béla ügyvezető elnöki beszámolójában folyamán nagy fejlődésen ment ke resztül, taglétszáma megkétszereződött, repülőgép állománya foko- bejelentette, hogy három 100 penzatosan gyarapszik, repülőtere gős dijat tűzött ki az egyesület mindjobban és jobban kiépül. A j legjobb modellezői számára. Felváros társadalma és maga a hiva- emiitette, hogy a MAV mozdonylajdonsf^áit* Szívósság nenizethüség,' talos város is fokozott mértékoen vezetők egyesülete által felállítani bátor kitartás és önfeláldozó magatar- támogatja az egyesületet, amely, tervezett Horthy István repülőtás jellemezte a csehszlovákiai kisebb- hogy még jobban hangsúlyozza szoborral párhuzamosan a Sfegedi jséabe erőltetett mauVarságot az élmultiszesedi voltát, megváltoztatja ed-' Repülő Egyesület is meg akarja A svédek leküzdték a trombózis halandóságot A trombózishalandóság az élettar* tam meghosszabbodásával egyre nő. A trombózis lényege vérrögképződés, amelynél a halált az idézi elő, hogy a megalvadt vérrögöcske a tüdőbe jut. Miután a vérrög minden műtéttel, kapcsolatban előfordulhat, természetes, hogy ez a veszedelem annál nagyobb, minél jobban szaporodik a műtétek száma. Ez pedig nagyjáhac élettartam kérdése. Már csak a rákos megbetegedések ellen alkalmazott műtétek folytán is. De a visszeres megbetegedések is ugyanebbe a csoportba tartoznak. A trombózis pedig rendkívül veszedelmes: nagyjában azt lehet mondani, hogy minden ötödik beteg belehal ebbe a bánta lomba. A svéd orvostudomány megkezdte a küzdelmet a trombózis ellen. Mint Stockholmból jelentik, dr. B a u e r a beparinnak Svédországban megjavított nj nemét alkalmasnak találta a trombózis leküzdésére. A heparin hatása az, hogy a vér megalvadását megakadályozza s amellett a már útjára indult vérrögnek nem engedi, hogy tovább növekedjék — a magához vonzott vörös vérsejtek által — hanem ellenkezően, arra kényszeríti, hogy hozzátapadjon a véredény falához. A mariestadi kórházban 120 betegen próbálták ki az nj szert és azt találták, bogy az eddigi 40 napos várakozási és fekvési időt 5 napra lehetett lecsökkenteni, mert a heparin öt nap alatt hat, annyira, hogy a beteg akkor már felkelhet, másfelől pedig az addigi 18 százalékos halálozás 1.6 százalékra csökkent le. A betegséget eddig nem lehetett kezelni; meg kellett várni, amig a megalvadt vér valami módon feloldódik. A svéd orvostudomány érdeme, ha a halálnak ez az nj réme eltűnik és a műtéti beavatkozásnak ezzel egy nagy korlátja mevszfinik. (Studl Olvassa a létaawiwszáp!, , hirdessen a I