Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-14 / 10. szám
4 DBLMAGYARORSZAQ PÉNTEK. 1944 JANITAR 14. MAGYAR NYILVÁNOSSÁG A mai napban irja Lendvai István »A »régi« liberalizmus« címen: Mostanában kifelé eltérő színezetű politikai csoportok is gyakran nyilatkoznak szóban és írásban — persze Magyarországra vonatkozóan — a »régi« liberalizmusról. Sajnos, nem jelölik meg évszámszerint, hogy melyik korszakra vonatkoztatják a »régi« jelzőt. Ugy gondolom: nem árt — mindössze a fogalmak és adatok tisztázása végett — emlékeztetni a nagyar viszonylatokban "legrégibb* liberalizmusra és ehhez az emlékfüzéshez fűzni némely megjegyzéseket a közelmúltra és a jelenre nézve. Hazánkban latin szóval liberálisoknak, magyar szóval szabadelvűeknek a pozsonyi országgyűlésen azok nevezték magukat, akik egyfelől a bécsi kamarilla alkotmányellenes intézkedéseit sérelmezték a magyar függetlenség nevében, másfelől a jobbágyság felszabadításáért, a gazdasági és társadalmi reformokért küzdöttek. Ez az ellenzék különösen az 1832—36-iki országgyűlésen fejtett ki jelentős, bár a Metlernich-féle önkény, a főrendek többségének konok ellenállása és a köznemesség egyrészének maradisága miatt csonka eredményű munkásságot. Vezéralakjai közül elég talán megemlíteni a főnemesek közül gróf Széchenyi Istvánt, báró Wesselényi Miklóst, az alsótáblára nézve Kölcsey Ferencet és Deák Ferencet, tebát a Himnusz íróját és a haza bölcsét. Nem tudnám elképzelni, hogy kereszténység, magyarság tekintetében bárki is a komolyan kevés igénvével merészelné kereszténytelennek vagy hazafiallannak bélyegezni azokat, akik éppen a keresztény világnézet állami és társadalmi érvényesüléséért és a magyarság érdekeiért küzdöttek s akiknek származási magyarságát senki kétségbe nem vonhatja. Ha aztán a későbbi évtizedekben egészen az 1918-as összeomlásig akadtak nálunk politikusok és közírók, akik liberálisoknak vallották ugyan magukat, de szándék és jellem dolgában nagyon is eltértek ettől a "legrégibb* magyar liberalizmustól, akkor azok csak névleg voltak liberálisok és nem tényleg. Erről azonban Széchenyi, Kölcsey, Deák liberalizmusa nem tehet. E sorok írója például mindig küzdött, ma is küzd és ha Isten megengedi, ezentúl is küzd minden álkereszlénység s ezzel minden álliberálizmus, minden álmagyarság ellen. Ebből meríti jogosultságát ezekhez a megjegyzésekhez "jobboldal* és "baloldal* felé egyaránt. Ha mindenáron kell »izmus«-okal emlegetni: e sorok írója, és a lap, amelynek homlokán neve, mindennap megjelenik azt a legrégibb magyar liberalizmust kívánja mai eszközökkel szolgálni. Kár, hogv a gáncsoskodók sohasem mondják meg kertelés nélkül, hogv mi a kifogásuk ez ellen. fl szegedi szervezet! munkások a közellátási hivatal decentralizációját kérik (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi szervezett munkásság szakszervezeteinek elnöksége és a végrehajtó bziottságának vezetősége szerdán Papdy György elnöklésével ülést tartott, amelyen a munkásság közellátási kérdéseivel foglalkozott. Megállapította az együttes ülés, hogy a közellátást nagymértékben megjavítaná Szegeden az a körülmény, ha a közellátási hivatal adminisztrációját decentralizálná a város. Gyakorlatban ez azt jelentené, hogy az egyes városrészekben felálitanák a közellátási hivatal kirendeltségeit, igy a Belvárosban, Alsóvároson, Felsővároson, Rókuson és a Móravárosban, a mostani egyetlen központi közellátási hivatal helyett — hangoztatták a gyűlésen. — A decentralizáció keresztülvitele után mindenki a saját kerületében intézné el a közellátással kapcso latos ügyeit és az élelmiszer s egyéb jegyeit is a kerületi hivatalokban adnák ki. Ez a megoldás — az ülésen résztvevők véleménye szerint — jelentékeny mértékben megkönnyítené a közellátási hivatal admi nisztrációját és a lakosság számára is gyorsabb elintézést biztosítana Emellett elkerülhetők volnának azok a tumultuózus jelenetek is, amelyek a legutóbb előfordultak a közellátási hivatalban. Az ülésen elhangzott javaslatot már elő is terjesztették a városházán, illetékes helyen, ahol kijelen tették, hogy azt az érdekeltek be vonásával fogják tárgyalni. Miksa csaszái iiapédiáfa A szotnotu sossa ssztták (akeuty mexikói usalkedÁsának tócténete Mexikó, az egykori gazdag spanyol gyarmat, az azték kuliura földje, a polgárháborúk örökös hazája, a mult század közepén _ mig itthon nemzetünk az abszolutizmus igáját igyekezett lerázni — többször került a vi lágérdekiődés előterébe. A pártharcok és a zavargások az ország felvirágzását és fejlődését nemcsak meggátolták, hanem évszázados kulturáját is messze visszavetettek. Az elnöki szék sokszor változtatta gazdáját s csak egyetlen hatalom volt Mexikó területén, amely szembenézett minden viharral és változással: a katolikus egyház. A hit terjesztésére kiküldött papok évszázadokon keresztül nagy gazdagságra és hatalomra tettek szert s döntő befolyásuk volt az állami ügyekre is. Két évtizednyi zavargás és pártharc után lS6t-ben az indián származású Jaurez az Egyesült-Államok segítségével sereget szervezett, letörte e'lenségeit s elnök lett. Kormányzását nagy átformáló reformokkal kezdte. Eltörölte az egyház vagyonát és nemzeti tulajdonná nyilvánította. Bezáratta a kolostorokat, elrendelte a vallásszabadságot és a polgári házasságot. Ujitásait a mexikói nép nagy lelkesedéssel fogadta, az ellenpárt és a papság azonban külföldi segítség után nézett. Természetesen a pápa is támogatta az ügyüket s igy egy éwe' később francia, spanyol és angol erők léptek Mexikó partjára. Anglia és Spanyolország bárom hónap múlva viszszarendelte csapatait, a franciák azon ban kitartottak. III. Napoleon — Becsaptak: MegMaJtakl — kiáltotta Miksa, mikor tudomást szerzett a szószegésről. — Le fogok mondani t De felesége kívánságára uem tettei meg. Sarolta királyné áthajózott Európába, hogy III. Napóleonnal beszéljen. De a legrosszabbkor érkezett A poroszok akkor verték meg az osztrákokat Königgrátznél s III. Napoleon kelle* metlen helyzetbe került. — Nem tudok önökön segíteni! — mondta Sarolta császárnének Koronát szereztem, ha tudják, tartsák tnegf Ktiöc a {oecadattof* Ekkor Mexikó minden részében ki* tört már a forradalom. Miksa azonban nem menekült, hanenr Queretaróba ősz* szevonta maroknyi seregét. A városi az ellenséges csapatok bekerítették-. Az élelem elfogyott. Éhség tört ki a falakon belül, mire Miksa a tengerpart felé kitörést határozott et Tervét azonban elárulták és a császár foglyul esett. A fogoly uralkodó és főbb tisztjei törvényszék elé kerültek. Az volt a vád Miksa ellen, hogy a trónt kiil-. földi létére bitorolta: ellen mert sze* gülni a jogos törekvéseknek és mexi-i. kói tiszteket lövetett főbe. A hsditör* vénvszék Miksa császárt és két tábor-8 nokát balálra ítélte. Az összes európai nagyhatalmak* sőt, az Unió is lépéseket tettek, bog? életét megmpntsék. De Juarez hajtha* tatlan maradt. — Késő — mondta s aláirta a hafth los ítéletet. És 1867 junius 19-e reggelén Mik**" császárt és két tábornokát agyonlőtték. A következő év tavaszán ugyanaz » hajó hozta vissza hazájába koporsóját, amelyen három évvel előtte uj országa felé átkelt a tengeren. ff. j.> 1863 őszén mexikói küldöttség jelent meg Miksa Trieszt melletti kastélyában s felkínálta Mexikó koronáját a főhercegnek. A küldöttség ajánlatára Miksa röviden igy válaszolt: — Ha a főváros akaratához a vl-| dék is csatlakozik, elfogadom a koro-f nát. J Kérésére a francia fegyverek nyo-< Stockholmból azt jelentik, Ho$r? mása alatt körülbelül kétezer mexikói Svédországban olyan gyárakat épi* Földalatti avaraV községet megszavaztattak A fenyegetés súlya alatt mindenki Miksára szavazott. mire a főherceg elfogadta a koronát. Miksa a következő év tavaszán kötötte meg ITT. Napóleonnal az egyezséget. melvrek értelmében a mexikói tériek, amelyek mindenestől sziklába vannak bevésve. Nemrég egy ilyen uj gyárat, amelyet az AGAJ társaság finommechanikai szerkeH zetek gyártása céljából épitett, H trónörökös, valamint a katonai seregek megszervezéséig a francia j szakértők és a svéd ipar vezetői fel csapatok Miksa rendelkezésére állnak, j meglátogattak. A gvár egy hatalő viszont majd 300 millió frankot f!-i ° , , , „i zet hadikiadás fejében Franciaország- mas, ter*fb*n helye^edtk el, nak I amelyet 15—25 méter mélyen robMiksa, miután kifizette a milliók! bántották bele a sziklába. A szem-* százait III. Napoleonnak, felesége, Sa--léiének eszébe sem jutrta, hogy * föld alatt van. A menyezet ónozotf rolta belga főhercegnő s egy magyar huszárcsapat kíséretében a >Novara< hajón átkelt a tengeren. Teli tetlvággyal, nemes törekvésekkel s egy erős mexikói császárság hullámlemezből áll, a falakat pedi® betonlapok fedik. A helyiséget vi-l lágoszinüre festették és napfény álomképével lelkében lépett Amerika j lámpákkal világítják. Természete földjére. I sen megfelelő levegőtisztitó szerkeNem messze a fővárostól, hatalmas, zetei vannak, a földet pedig par-i ciprusok övezte kastélyt rendezett he kett> vagv ljnoleum burkolja. En-j magának s nekifogott az ország ősz- . íj- természetesen az hoítvl szekuszált ügyeinek a rendezéséhez. ne\a ce'J ie™eszetesen az, mogyp Miksa azonban nem számolt egyesi az üzemet pormentesse tehessék. A! dolgokkal, amelyek később szomorú gyárnak megvan mindenféle tarta*i sorsát okozták. Nem számított Juarez j lékberendezkedése, megvannak a SZÍVÓS makacsságára, nem számolt a i jrodái, lakosság ellenséges kísérleti műhelyei, beteg 5 , ujabb lakosság ellenséges s csak a francia s,zobái és m;nden egyéb. Szakembe* 22 ezer embert küldött át a tengeren J^KÍSL rek szerint a földaEtt való épitkeJ és 1863 tavaszán a fővárost, Mexikót kedó érzuletevel s végül nem gOndoLJ . . f. arra, hogy III. Napoleon meg is má- ze« 2o százalékkal drágább, mintha* sithatja Ígéretét a föld felett építenének. Azonban is elfoglalták. Miksa etiotyodia a keeonái Mexikó megszerzésével III. Napo— Idegeneket nem tűrünk Mexikó területén! — jelszóval Juarez hol itt. a jókarbantartás költségei előrelát-* t hatóan alacsonyabbak lesznek". Vol-» hol ott jelent meg s a lakosság min- { taképen ugyanis gyakorlatilag ta-t /t—AII ntolIZZll* A -lí.. I.A —,-lln Mlb * O j tarozasi költsegek alig szuksegesekj leonnak komelv céljaj voltak. Vélt denütt melléállt. A pápa követelte Mii; ugyanis Poroszország >vaskance!!ár- sától az elkobzott egyházi birtokok ja*, Bismarck franciaellenes politiká- visszaadását és a vallásszabadság jától s meg akarta nyerni Ausztriajmegszüntetését. Mikor pedig a császár szövetségét. Felajánlotta tehát Mexikó követeléseit visszautasította, elrendel császári koronáját I. Ferenc Józsfcfjte, hogy "istentelenné lett* Miksá ••W^M • Miksát szószékről támadják. Az Egyesült-Államok Juarezt ismerte el köztársasági elnöknek s minthogy III. Napoleon a nagyhatalommá lett Egyesült-Államokr.ngyravágyó Zsófia főhercegnő ösz-'kal jó viszonyt akarr, elhatározta, tönzésére eljogadta III. Nafioleoiijkogy a francia csapatokat Mrjikó ajánlatát. 'töidjéríil kivonj*. coronáját későbbi királyunk öccsének,, Miksa osztrák főhercegnek, akti Lombardiárak volt az ura. A nagytehetségű, sokat utazott fiatal főherceg, anyja, a és a fűtés is olcsó. (Stud.) ónálló kocsüényező-mesferj aki a nyerges munkákban is jártas, biztos megélhetésül elhelyezkedést nyerhet. ERDEI BÁLINT kocsigyártól!;;!. Szabadka, Szeme-, re u, 19 sx 1*7 (
