Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-12 / 8. szám

, \ * f 4 A visszatért Bács-Bodrog vármegye településviszonyai A Duna—Tisza köze lakosainak száma Vác és Szolnok vonalától délre meghaladja a hárommilliót, meghaladta már 1910-ben is. A magyarság ezen a területen egységes települési csoportot alkot, az északi és középső részen nem is szakítja meg idegen nemzetiségi csoport. Ez a helyzet a Ferenc-csatornáig, amelyen felül csupán bárom szerb—sokác—bunyevács többségű helység van s azok is közvetlenül a csatorna mellett fekszenek. A Ferenc-csatorna alatt teljesen vegyes nemzetiségű lakosság él. Nem magyar nemzetiségű többséggel rendelkező falvak váltakoznak a magyar tőbbségűekkel. Zárt nemzetiségi csoport csupán a Duna—Tisza szögben szerepel, a szerbség azonban itt is épp, hogy eléri a 40.000 lélekszámot. Kisebb-nagyobb többséggel rendelkező falvak csoportja szakitja meg a szerb csoportokat ettől a résztől nyugatra. Ezek a szerb többségű falvak csoportja azonban nem baladja még a 2—3 falu csoportját. Nagyobb szerb többségű helységcsoport alakult még Zombör környékén. Azonban ez az elszigetelt kis csoport sem éri el a 30 ezer lakosszámot s a Ferenc-csatorna szakitja ketté a helységcsoportot. Az egész Duna—Tisza közének nem magyar nemzetisége alig tiz százalék, szláv elem ebből csak hét százalék, a szerb öt és egynéhány ezrelék. A Duna—Tisza közének népességi egységét tehát a magyar alkotja, amit a Ferenc-csatornáig nem tör mci más elem, azon alul pedig idegen nemzetiségi elem nem alkot egységes településterületet, a Duna—Tisza szögének elenyésző vidékét kivéve. Magyar ezen a vidéken is lakik kisebbnagyobb csoportokban az egy helységekben. A Duna—Tisza köze szervesen illeszkedik bele az egységes magyar településterületbe s ha ilyen szemszögből nézzük a déli csücskön elhelyezkedő nemzetiségi töredékeket, akkor meg kell állapítani, hogy azok a természetes határvonalak közt csak ezrelékben szerepelnek. Ha csak Bács-Bodrog vármegyét tekintjük, amely bizonyos fokig egységet alkot, hiszen a megyei alakulás is erre vall, akkor kitűnik, hogy Ma ás csütörtökön asta disznótoros vacsora a Baross-étteremben Szolid polgári árak. Tulaidonos Cserey Józsefné. a 800.000 fokossal rendelkező megyében a magyarság abszolút többségben van, a Ferenc-csatorna felett nem bontja területhez s még itt is majdnem a fcmeg egységét idegen nemzetiségű több- lén magyar többségű helységcsoport seggel rendelkező helységek csoportja támaszkodik a Tiszára, •s szerb többségű helység csak bárom A toron tál megyei szerbek nem élvan, azok sincsenek egymás mellett. A nek meg nem szakadó nemzetiségi 800.000 lakos közül szerb volt 1910-[csoportban, hanem szigeteket alkotben 202.106, egyéb szláv 40.809. A nak a más nemzetiségű csoportok köszerb elem tehát a megyének csak egy-]zött s nem is alkotnak abszolút többnegyedét alkotta. A többi szláv elem séget. a lakosságnak még egyharmaa szerbekkel nem alkot egységet, mert dát sem érik cl. Tehát a Duna—Tisza egy részük az északi szláv csoportok-jközti szerbeit itt sem támaszkodnak hoz tartozik (szlovák, rutén), másik szerb többségű területre s még csak része pedig vallásilag és fajcsoportilag nem vall vele egységet, nem vallott még a jugoszláv államegységbeír sem s most az ellentét még jobban kiéleződött közlük. Ha végül a szerbségnek a Duna és Tisza választóvonalon kivül lévő területek szerbjeivel való kapcsolatait nézzük s azt összehasonlítjuk a magyarság nyelvterületi egységével és szerves összefüggésével, akkor meg kell állapitanunk, hogy a Dunántulon R szerbség nem képvisel számbavehető elemet Közvetlen a Duna mellett a baranvai háromszögben is csak -elszórva él 1 Fi000 szerb-horvát, akiket egyáltalán nem lehet számba venni, mint folytatólagos nyelvterületi egységet A T>s*^n fu\ a Ferenc-csatorna fölött, csupán a gyarság a lakosságnak a 74 százalóDuna mentén töri meg az egységet kát alkotja. A zomborkörnyéki szerb egynéhány német többségű falu. Szerb többségű területen a Ferenc-csatorna többségű helység a csatornán felül fölött a szerbek csupán 15.000-en vancsak három van, Zombor, Oszivács és nak. Szenttamás, tehát egymástól távoleső) A 200.000 szerb 33 helységben slbelységek, a helységek szerb lakosai-; kot többséget, de falvaik nem fekszcnak száma mindössze 23.000, a 17.000 nek egymás mellett, kivéve a Dunamagyarral szemben. A bácskai ma-; Tisza szögét, Újvidék és Csurog közgyarság 80.7 százaléka 30 magyar] ti vonaltól keletre. A szerbeknek csak többségű helységben él és csak 19.3 egynegye él összefüggő területen, " magyarságnak pedig kétharmada. A Duna—Tisza háromszögben egységes nyelvterületen mindössze 40.000 szerb éí együtt, Zombor vidékén pedig a Feszázaléka más nemzetiségekkel vegyesen. Emellett a magyarság még zárt települési egységben helyezkedik el és pedig a Ferenc-csatorna felett, ennek renc-csatorna mindkét oldalán 28.000. egységét csak Zombor környékén tó-.Tehát a két. egymástól messze eső ri meg kisebb szerb csoport s a felettejszerb települési egység szerb lakosailévő néhány többségű falu csoportja, jnak száma 68000, evvel szemben »z A magyarságnak kétharmada 200.124: egyetlen egységet alkotó magyar lélek éí 18 magyar többségű faluban nyelvterületen 200.000 magyar él e területen. Ezen a területen a ma- együtt. (Stud.) Fővárosi pénzintézet nyugdíjpénztárának érdekes ingatlanvásárlása Szegeden Elkelt a MUller-ház 2,500.000 pengőért (A Délmagyarország munkatársé-1 pénztárának tulajdonába került tói) Érdekes ingatlan adás-vétel J Érdekes, hogy a belváros egyik tortént Szegeden. A város egyik.1 legnagyobb bérházát fővárosi pénzlegértékesebb ingatlana: a Dugonics-lér 11. számú Müller-íéle bérpalota, cserélt gazdát. A ház i'elerészét még a múlt év novemberében özvegy Miillerné iinréné e.adla a Pesti Hazai Első Takarékpénztár intézet nyugdíjintézete vásárolta meg. A járásbirósági telekkönyvben a most elkelt MüUer-fcle ház még 1911-ben dr. Forbátb Leóné tulajEgyesület nyugdíjpénztárának egy-jduna volt s ettől kezdve Forbáth.-imjL nznruwi palota néven volt ismeretes, tölt millió 250.000 pengőért. A tegnapi napon elkelt a ház másik fele is, a kiskorú Müller János ugyancsak a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület nyugdíjpénztárának adta el a házrészét 1,250.000 pengőért. A Müller-palota most már teljes egészében a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület nyugdijszerb többséget alkotó folytonos területre sem s épp a Tisza által alkotott természetes határ túloldalán a magyarság foglaija el a közvetlen szomszédos területnek majdnem a felét. A déli részen a természetes elválasztó határ a Duna. Azon tul a Duna és Száva közt lekszik a Szerémség. Ezen a területen a szerbség a lakosságnak csak alig kétharmadát tette 1910-ben. A legújabb időkben ez az aránv nagyon megcsappant, mert az uj állam, amelynek keretei közé tartozik, nagyobb áttelepítést hajtott vég. re s a szerbség ellenséges magatartása nagy veszteséget idéz elő nemzeti arányszámában. Csupán Újvidéktől a Tiszáig terjedő részen volt a szerbség a Duna mindkét oldalán többségben, ez a terület pedig csupán 35 négyzetkilométer. Ennek alapján, ha összehasonlítjuk a magyarság települési folvTorontál vármegyében északon a ma- tonosságával a szerbeknek szinte telgyarság alkot többséget s egységes jes folytonossági hiányát s azt is finyelvterületi csoportokként csat!ako-|gvelembe vesszük, hogy a Duna és zik a Ferenc-csatorna feletti magyar-Tisza természetes határt is alkot a nyelvterülethez, A szerbeknek csak'szerbség felé. mig a magyar telepflegy kis csoportja csatlakozik a Tisza lési terület felé szenes egység épült mentén a szerb többségű Duna—Tisza]ki, akkor világosan kitűnik, hogy háromszögben többségben élő szerb majdnem kizárólag minden települési tényező a magyarság felé kedvező. A visszacsatolt BácS-Bodrog me- vei szemben 310.490 lélek volt, a lágyéi és a csongrádmegyei töredék Ikosságtiak 43.2 százaléka. Német mesterkélt, azt a győző kénye-kedve '161.776, vagyis 22.5 százalék. A ma-( hasította ki, az nem alkot települési gyar és német nyelvelem a lakosság tussal kezdte meg a nyomozást es egységet a szerbek javára, a magrya- 65.7 százalékát tette, vagyis pontosan rokéra azonban igen s nem is alkot kétharmadát. földrajzi egységet Szerbia felé, de Ma- Ha már most azt vizsgáljuk, bogy 19U januárban 96.000 koronában van feltüntetve az értéke a hatalmas ingatlannak, 1918 julius 16-án Müler János borkereskedő vásárolta meg a házat 1,400.000 koronáért. 1931-ben ajándékozási szerződés alapján a tulajdonjog Müller Imre, Müller János fia javára kebelezték be. MenchOIt lengyel házaspár kifosztott egy tanyát, hogy hazatérhessen Lengyelországba (A Délmagyarország munkatársától) Szilveszter éjjelén betörést történt Gombos Pál gazdálkodó Balástya 155. szám alatti tanyájában. Ismeretlen tettesek feltörték az őrizetlenül hagyott tanyaházat, felforgatták az egész lakást és úgyszólván teljesen kifosztották azt. Magukkal vittek rengeteg ágyneműt és ruhaneműt, valamint több ériékes ékszert, úgyhogy a kár hozzávetőleges becslés szerint meghaladta az 5000 pengőt. Gombos Pál feljelentése nyomán a felsőközponti rendőrség nagy apparágyarország felé szervesen illeszkedik be a Duna—Tisza közé s azon át a Nagy Magyar Alföldre. É mesterkélt egységű területnek 1910-ben a lakossága 718.550 lélek volt. Ebből a szerb— bunyevác— sokác volt 202.106, ami a lakosságnak csak a 28.1 százalékát tette, vagyis nem sok az egyes nemzetiségi többséggel rcu delkező helységek milyen területi egységet alkotnak, akkor a magyarság előnye még a számarányánál is nagyobb s a szerbek rendkívül kedvezőtlen helyzetben vannak. A magyar többségű falvak cgysé,kal többet egynegyednél.4 Magyar ev- tes és folytatólagos területet alko'tnakfországra. ILI eleinte fogolytáborban? a napokban sikerült is elfogni a betörés tettesiL A betörést Pohor i 11 i Antal 30 éves lengyel származású gazdasági cseléd és felesége Lovcseri Terézia követték el, amig a gazda és családja szilveszteri mulatságon voltak. Pohorilli és felesége a lengyel] összeomláskor kerüllek Magyar-j voltak, majd Gombos Pál tanyáján helyezkedtek el és ott éltek egészen a betörés napjáig, mind rendes, pontos, kötelességtudó, szorgalmas cselédek. A rendőrök a közeli erdőben fogták el őket, ahol a lopott holmikat is megtalálták náluk. Pohorilli és felesége elmondották, hogy nagyon vágyakoztak már haza hazájukba, a hazatéréshez költséget akartak szerezni, ezért követték el a betörést. Amin! mondották, tettük elkövetése után őszintén megbánták, hogy éppen gazdájukat fosztották ki, aki, jó volt hozzájuk, de ekkor már nem tehettek semmit. A rendőrség őrizetbe vette a megtévedt lengyel házaspárt és ál* adja őket az ügyészségnek. [Hasznast retikiiiert * és kofferért többet fizetek, mint bárki más Tóth ctpöszalon MARS TÉR 9. 158