Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-09 / 6. szám
6 DFLMAGYARORSZAG VASÁRNAP. 1944 JANUÁR 9. Á défmagyarországí határőrvidék A dél magyarországi halárörvidéfket a XVIII. század elején szervezték meg, hagyományai azonban régi magyar gyakorlatra nyúlnak vissza. Tudvalevő, hogy a magyarság mindig szívesen részesített védelmében kisebb népeket, amelyek hozzája csatlakoztak. Hűségük próbája azonban az volt. hogy peremszolgálatot, határőrséget kellett teljesiteniök. Ha megfeleltek hivatásuknak,' hamarosan egyenrangúak lettek a magyarokkal, sőt sokszor külön kiváltságokban is részesültek. Gondoljunk csak a magyar törzs középponti településére, a bevándorló népeknek a határvidékeken való letelepítésére, a középkori magyar birodalom társországainak magyar honvédelmi szerepére, továbbá a török időkben a végvári életi e, az ősi gyepű védelemnek sajátszerű, kényszerülte formájára. A felszabadító háborúk nyomában járó katonai közigazgatás bizonyára kipróbált magyar hagyományok hatása alatt, de nem egészen a magyar érdekeknek megfelelően katonai gyarmatot, határőrvidéket szervez a Száva és Alduna mentén és a Tisza torkolati vidékén. Németek, bolgárok, horvátok, de főleg szerbek vállalkoztak granicsár szolgálatra. Gondtalan megélhetésük van, de a férfiaknak katonai szolgálatot kell teljesiteniök, ráérő idejükben viszont gazdálkodhatnak és családjuknak élhetnek. Több határőrkerület, ezred volt. A határőrvidéknek legfontosabb jogi szervezetét az ősi szláv hagyományokon alapuló házközösség (zadruga) jelentette. A házközösség törzscsaládokból állott és el nem idegenithető ingatlan törzsvagvonnal rendelkezett, amelyet adóssággal csak rendkívüli esetekben és igen kis mértekben lehetett megterhelni. Ha a földbirtok, házasság, örökösödés, vagy végrendelet utján nem határőr tulajdonába ment át, ez köleles volt a birtokot rövid idő alatt határőrnek eladni. A határőrvidék feloszlatása és, a magyar vármegyei rendszerbe való iktatása Ferenc József királyunk legfelsőbb intézkedésére 1871-ben kezdődött el. A határőrvidéken külön emlitést érdemel a titeü sajkás kerület. Tagjai hajón teljesítettek szolgálatot és a Dunán, továbbá a Tisza és a Dráva torkolatvidéken őrködtek. A Luminescens csöiámpa nappali fényt, árnyékmentes világitástad. Nem vakít. Nagy árammegtakaritás. A villanyfény mellett dolgozók áldása. A modern kor világítása. Tekintse m.g: Bruchner Elemér műszaki és import vállalatnál, Melesvizkuttal szemsen. Amig egy téma eljut odáig Irta: Szántó György hasuk alatt. Mert furcsa és ravasz dolog ám a téma, ravaszabb minden Bakainál. Van benne valami asszonyi és Amig a Temes-köz a török kezé- errö] jutotl eszembe a Szederkényi Anben volt (1718), a Maroson Arad szék- na pompás regényeimé: Amig egy aszIstnét cgv elillant év. Valami prospektust kellene szerkesztenem és postpektus válik belőle. Visszanézek, ahelyett, hogy előre tekintenék. Mit hoz a jövő? Saisi lepel. Menten meghal, aki lerántja az elkövetkező titkok rémséges szobráról. Ezért jobb inkább visszatekinteni, a magunk kis élete fájának kinőtt évgyűrűjébe. Sajnos .több jubileummal is találkozom. Az elmúlt esztendőben ugrottam át a félszázadot, ügyes saltomortaléval. Husz éve kopogtatom ezt a kis Adler masinát, a huszadik könyvem jelent meg és a tizedik kiadóval kötöttem szerződést, cletre-hnlálra. Ennek következménye a prospektus, illetve postpektus. Legújabb kiadóm gyűjteményes kiadásra határozta le magát, húszéves irói munkásságom dátumán, husz kötet fenyegeti ujból a nyájas olvasót, aki esetleg nem telt még be a karácsonyi könyvzuhataggal. Sorba kéne vennem regényeimet és a prospektusban mindegyikről mondani valamit. Ugy érzem magam, mint a ravasz itakai Ulyssestői megvakított Polvphemos, amint sorba engedi ki barlangjából a juhait és megtapogatja mindegyiknek a hátát, nem ül-é avagy sorsszerű, ezt kérem, döntsék el az alábbiakból maguk. Vagy tizenhét éve, hogy feleségem a könyvespolcon turkált. Van itt egy ismeretlen Faust dráma, mondta, valami Marlowe nevű angol iró irta. Talán érdemes volna elolvasni. Shakespeare kortársa volt ez a Marlowe. A fordító, Londes Elek egyoldalas bevezetőt irt hozzá. Elolvastuk. Kész regény, mondtam az asztalracsapva. Ez'kor a rádiótörténelmi naptára volt a fogamzás. Akkoriban kaptam értesített, hogy ezen a napon halt levelet Móric Miklós barátomtól. Irta, meg III. Endre, az utolsó Árpád. Miut jöjjek fel Pestre, egy nagy vállalat ér- nádora mondta: Lehullott egv fénves-t dcklődik irántam. Felmentem. A ki-. lombozatú fa utolsó afányágacSkája* adó kérdezte, volna-e valami érdekes Miiven szép regényeim. Aranvágacsk*^ regénytémám. Elmondtam Londes be- mondtam apámnak. Jrd meg, volt rá » vezetését. Láttam, tetszik nekik a té-' válasz. És én másnap nekifogtam* anél- • hogy megírjam. Slradivári cimü ren*vol-hívemet is egv újsághír pattantotta f i* vai táncosnőt rehabilitálni akartaia. Egy újságcikk uapnal világosabban kimutatta, üogy sohasem kémkedett, ártatlanul végezték ki a St, Vincénnes erőd sáncában. Sorsa megfogott. Tanulmányozni kezdtem életet es megbizonyosodtam arról, bogy az újságcikknek igaza van. Metéle cimü regényemnek Békessjj egyik Máltáról szóló újságcikke volt a szülöapja. Röviden vázolta a sziget történetét, melyben az ragadott meg, hogyan zajlott le a francia forradalom kicsiben és karikatúrában a szigeten, egy ottfelejtett lovagrend keretében. Egyszer valahol, talán Ferreor történelmi müvében ezt olvastam'/ A Messiásváró Palestina és a Cézárváré Róma közt halt meg Egyiptom. Egyszerre előttem állott Kleopatra aranytiarás, fenséges alakja és körülötte a» öt férfi, Pompcius, Caesar, Heródes, Antonius és Octavianus. Hajóhadak és csatamezők, triumfusok cs cirkusz játékok elevenedtek meg előttem, nyomban nekirohantam Írógépemnek és láa s izgalommal kezdtem kutatni a piramisok királynőjének lábnyomait. Aranyágacska cimü regényem témáját viszont a rádió köpte ki. Egvizbet* déli sétára készültünk apámmal, arat* arról ma. Megkötöttük a szerződést, kül, hogy egy sor kéziratom lett na. Most már meg is kellett irnom, ha IÁ egy újsághír pattantotta cremonai hegedükészitö egykori* akarom, ha nem. Igy született A föld- házának padlásán meglelték a mestert gömb cimü regényem. Ugyanakkor ki-!bibliáját. Ebben bizonyos feljegyzésekérdezett mennyire vagyok Körösi;ket találta, amelyek alapján elkésziCsoma regényemmel. Meglepődtem. Hát' tettek egy mesterhegedüt. De a hangez mi? Akkor jutott eszembe, hogy egy,ja ,iem volt Stradivári-hang, a számold vágujhelyi kirándulásom alkalmával nCm fedték fel a mester titkát. Mert elfáradtam. Még csak egy kis dombot1 minden nagy alkotás csak a maga kokelleü volna megmásznom, de sehogy-j rában születhetik, megismételni éé sem akaródzott. Eiszégyeltem magain, utánozni nem lehet. rajta egynéhány itakai. Hiszen óriás mert ekkor eszembejutott az ázsiait Történelmi kutatásaim során megvolt ez a Polvphemos. következéskép pen juhai is óriásiak leheltek, gyap jukba belérejtözhetett és kapaszkodha tott Ulysses népe. De Polvphemos hiástcppélc és hegyóriások vándora, Kö- lépetten tapasztaltam, hogy Bocskay: rösi Csorna Sándor. Láttam, mint nye-! alakját, döbbenetesen drámai sorsát még a szakirodalom sem dolgozta fel. Az a szándék vezérelt és lelkesített, hogv pótoljam ezt a hiányt. Egyéves hellyel, a Tiszán pedig Szeged székhellyel szintén voltak határőr ezredek. Minthogy ezek külön katonai parancsnokság alatt állottak, sokszor alakja végtelen energiával a végte-' len távolságokat. Aznap levelet írtam ba tapogatta a juhok hátát. A hasuk Móric Miklósnak Megemlítettem benalalt lappangva menekültek az óriás ne Körösi Csorna élménvemet, rádob- kutatás és kétéves munka árán szülebarlangjából. Jbentem, mennyire feledésbemerült en-,tett tneg Ilajdutánc r*nü regényen), Valahogy igy vagyok a regényeim-; nek a nagyszerű hősnek az alakja, Mó-; jgy }s rátalálhat a téma áldozatára, a a niel is. Simogatom a hátukat, figyelem,|ric Miklós elhatározta, hogy nekem i,óra. Mert ebbe a hároméves munkálni szökött el velük az idő barlangja-:kell megírnom a Körösi Csorna Sáliból és közben a témák ott lapulnak a dor életregényét. A kiadó előtt hirtelen szónokolni kezdtem. Ott alakult ki bennem az irodában az egész regény. Hazamentem Aradra, A földgömb után nyomban megírtam A böicső cimü regényemet is. Ez a két regényem egv-, szerre jelent meg a Bábeltornyával, szony eljut odáig. Mert az iró és témája ugy kergetőznek, olyan bújósdit játszanak egymással, mint á szerelmesek. És miközben prospektust szerkeruitek ellentétbe Szeged polgári la-Tesztek, elgondolkozom ezen a szinte kosságával. A szegedi határőrség misztikus játékon. 1687-ben telepedett le és lakóhelyül a Hogyan'kezd az ember írni? A téPalánkot, vagyis a Vár környékét je-'ma sarkalja-é az irásraitcltet. vagv az 'ölték ki számukra. Ugyancsak a Pa- [elitéit keresi a témái? Mondják, a télánkban épült a számokra külön gö-'ma bukkan az íróra és nem fordítva, rögkeleti templom is, amely hosszú Hogv nem születik abból egészséges gve időkön keresztül egyúttal a szegedi ortodox püspök székesegyháza is volt. A szegedi szerb püspökség a XVT1T század folyamán enyészik el. A határőrök városunkból délebbre húzódtak és igy a görögkeleti hitközség lélek száma megfogyatkozott. Cb. «.) rigiielem ? 1 kgr. használt és törött i$ramofot9lc:viie7fii $ pengm fizeich VASVARI rádió-, gramofon fo.ószaküzlet Legutabb gratttofonlemecek raktára K;gy. „u'ca 2. rek. amikor téninkcresés ntán fogamzik. Nem ilyen egyszerű a dolog. Azt hinné az ember, hogv elsősorban a környezet hat az íróra. Azon keresztül találja meg a* villanyáram kapcsolóját cs a vc/etéket, amelv messzi tájakra, idegen világrészekre is elvezet. Sokszor igy van. Máskor viszont azt látjuk, hoffv egy Mikszáth Kálmán. egv Gárdonyi Géza éveket töltöttek Szegeden, sohasem érintettekszegedi témát, még véletlenül sem. ba belebetegedtem. Hogv aztán a téma hogyan alakul irásközben, hogyan változtatja arcáf és alakját álmatlan éjszakákon, ho^ gyan viaskodik az Íróval, hogyan győzedelmeskedik. vagy adja meg magát, erről külön tanulmányt írhatnék Pö most, az u.jcsztendőben csak emlékeamelynek témáját egyszerűen megál- zfm és elmélkedek. Fegyvercsörgést modtam. Álmomból szobalányunk éb- hallok:, szörnvü dimenziókban, érzem, resztett fel azzal, hogy leesett az első hogy valaki témát keres embermilliók' hó. Megírtam álmomat novellában. El- sorsában, mítosz születik újra. vagy sö hó volt a cime. Móric Miklós pposz. melvnek énekeit vérrel és vaslátta meg ebben is a regénytémát, j sa] jrja földrészek és tengerek lapjaiFolytatásos regényt rendelt a Brassói; ra az jró Lapok számára, igy született meg az Megrémülök. Mintha újra testetlenálomból és a novellámból a Bábcltor- válnék az Ige. mintha uj formát, u) nya. Élő mult. Mata Hari és Meléle ci mii regényeim viszont újságcikkek egy-! két mondatából születtek. Az Élő multj' hősnője, Olga Korzakova, egykor szépségéről és roppant vagyonáról híres orosz dáma naplóját találták meg annak halálakor, vagv tíz éve. Ez a napló deritetl fényt a dáma rejtélyes élelére. aki udvarlót sohasem fogadott, mert egy halottba volt szerelmes, akit részben miatta lövetPlt agyon a cár. Ennek a halottnak az alakja válik a f műfajt keresne az ujesztendőre az. aki '"'nagyobb művész mindenkinél és akit nnvi néven neveznek roppant témáinak piciny hordozói. nmelvekből a messziről ndas/ármazott, történet folyamán egy re élőbbé, mig az Tömörkényi István pedig egész iro-jélő Olga egvre inkább fanlommá foszdnlmi oevreiét Fel tudta éniterii. Ta- lik. Ligeti Ernő barátomat is annyira mási Aron év-eket töltött Amerikában 1 megfogta ez az újságcikk, hogy na Soha egv kukkot nem beszélt ezekről gyobb elbeszélést irt Olga Korznkováa helyekről, nem is irt róluk Végül.írói, amely regényemmel cgyidöben je amikor Ábeliét ott is mpeiáratta. Ame- lent meg az Erdélvi Helikonban. Mind, l ika olvan idegen maradt az olvasó ketten meghagytuk még a szereplök számára mintha Tamási sohasem is valódi neveit is. anélkül, hogy tudtunk • látja volna. Ivolna egvmás közös témájának foldol| Témát keresni nem lehet, de találni gozásáról igen. Hogy ez a rátalálás véletlen. Mala Ilarit, a szépségéről híres jáKÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Felejthetetlen férjem, illetve édesapánk ötvös Mi hály Varga Mihály kötélgyár mestere. elhunytával mindazoknak, igy Varga Mihály urnák, hivatalnokainak és munkásainak, a móratvárosi 48-as Kossuth-pért körnek, valamint az összes rokonoknak, jóbarátoknak és ismerősöknek, akik koszorú küldeményükkel, a temetésen, való megjelenésükkel, vagy részvétükkel fájdalmunkat enyhítették hálás köszönetet mond Szeged, 1941 január 9. A GYÁSZOLÓ CSALAiz