Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-09 / 6. szám

Zolnai Bélar Hírünk a világban modorát, társalgási készséget és vallásosságát. Bretenil egykorú följegyzése szerint az egész ndvar nagy tisztelettel viseltetik irányában és kiváló tulajdonságai miatt igen szeretik. Ezzel a címmel. Illyés Gyula irt .teles juü. amely Rákóczi emlékiratai- , •• Ez ..a nf,:án? adat> amiket méS 1]0Sy tovább foglalko; íanulmányt a Magyar Csillag egyik Inak ls"helvét rfo i i könnyű volna tízszer ennvivel megtol- zeti önismeret nélkül legutóbbi füzetébe és a cikk körűi - sz^ára »a4£ a maavar X ^ nCm azl biz0,iyítÍák. hogy hi- politika. ttfirt' #:">C öftnlnn iiorm i I . v - Rolnf I 1- . . Ö . 1 ® " DÉEM'AGYARORSZAQ VASÁRNAP, 1944 JANUÁR 9. rönk a világban sosem volt kedvezd. A téma mindenesetre megérdemli, még hogy tovább foglalkozzunk veie Nemnlucs nemzeti . a manapsag rólunk, bizonyára nem kellene a magyár. '>propaganda< elégtelensége miatt panaszkodnunk.) Magyarország ebben a kiadvanyban inint a becsi abszolutizmus állal elnyomott, évszázados szabadságra biiszko ország szerepei, amelynek helyreállítása európai érdek. És elitéii a könyv Ko Holt ics osztrák, föminiszter törekvéset, pro es cortlra - nagy vita keletkezettIWsághárc keletkezésének okait ,H a budapes.r sajtóban. Voltak, akik ma- ilyen t^ti * gukeva tettek Illyés Gyula pesszjmisVá megítélését, amely szerint a magyarság liire nemcsak ma kedvezőtlen - ellenségeink propagandája folylá.n. hanem sohasem volt kedvezd. Ezgk a vitázok még ma is, 1944-ben, a.'kutyalejü, nyilazó magyarokiól ijeipznek • és elhiszik, amit ellenségeink a nyugati közvclcraáunycl hiába igyekeztek elhitetni ... Hogy hírünk a multán mennyire kedvezd volt,< sőt Euyópa egyenesen romantikus ideálnak tekintette a magyarság szereplését, azt könnyű bizonyítani. Most csupáp. egy témakörről szóljunk: Erdély szabadságharcairól, amelyek egész F,űrrópa rokonszenvét felény irányitotték és amelyek a magyar huazájsság fogalmát — a névvel együtt — átvitték az európai köztudatba. Melyik kis nemzet dicsekedhetik azzal, bogy egy különleges fegyvernemmel ajíurJékozla meg a világot? ' I. Magyarország története és a magyarországi eseményeii annyira érdekelték a nyugati közvéleményt, hogy Hont Igpác egész bibliográfiáját tudta összcáillitani a rólunk szóló irodalomnak. Már 1595-ben jelent meg rólunk, a francia Martin Fumée tollából, egy nagyobb munka Histoire des troUbles de Honsrie (A magyarországi forrongások története) címmel. A. könyvet németre, angolra forditják és tizenhárom év múlva újra kiadják írauciáut: még a mai világban is nagy sikernek mondható a könyvnek ez a sorsa. Rákóczi György . Habsburg-ellenes harcairól a Mercure Francois állandó tudósításokat közölt. A diplomáciai (aktákat hollandus kiadók publikálják.. Maran a, aki többkötetes munkájában az európai udvarok életéről köíölt regényes, anekdotikus beszámo'okat, I/Espion dans les cours des princea cjiréticns címmel (1684), a magyar események rokonszenves európai visszhangját regisztrálja. Sacy- a tizennyolcadik század végén irta meg két kötetben a magyarok históriáját, amelyet a hunok első betörésével kezd! Zrínyi Ilonáról azt írta Sacy, hogy szépsége, jószíve és ékesszólása elhomályosította ellenfelének, a császárnak dicsőségét. • Zrínyi Ilona második férje. Thököly Imre körül egész kis irodalom keletkezik francia nvelven. Megírják életét, kiszínezve regényes történetekjkel. Novellát írnak róla (De Préchac, Lyon 1686): az európai romantikus érdeklődés benne ismerte föl az eszményi szabadsághőst, aki az ingadozo •trónok között biztos utat mutat a )ovd ifeíé... (Éppen néhai Kuncz Aladar volt az, a Fekete kolostor szerzője, aki egyik tanulmányában vázolta Thököly szerepét a francia irodalomban.) Maximálás 130 év előtt Csongrád vármegyében (A Délmagyarország munkatársa- Ián és nem többet merészeilyen Szál, , . . tói) Azok a regi jó jdők! — sohajtoz-1 lótul kívánni, amely elszegeijyitem és gerraanizáim;zák asszonyaink, amikor végeztek a» Egy másik jegyzet kötelezi a ve.na karja Hungáriát ... Du Hé r o «jbarátnölk eseteivel és alkalmat adtak déglösöket, hogy a termények hiteles varsói francia követ azt jelenti urat- a babtisták működésére, mert hogy le- jegyzékét minden hét végével kötele„ , rési iö időket ifjabb, sőt aránylag Széna portió mindég 6 fontot nyomjon, ellensége a szabad nemzeteknek. tetszetős asszonvok emlegetik, amikor és egy portió ára 3 kr.* A Histo„e_ des Réyolutions de'ennek meg eunek ez voU az ára, Hpngrie az egesz világ elé tarja fran-j szem azt &pint a disznóhús kilója. SzeeŐdÖtt cselédek b-re cia nyelven Rákóczi fölkelésének Ja-j Ped hol maradtak deinöink mit! özegoaott CseieaeK D re tin nyelvű Manifestum-át (1703). Az ,udiák mi vo]t ezeI6tt 130 évvel?! Legtanultabb Szakatsnenak Esztendei fSff bámulta _ olvassuk a 11. Me^ünk ^ vissza egy kicsit abba a-**™ 80 forint Közönségesnek 50 fokotet 58-ík lapján - azt a századok korbV Azt mondja azégykori irás: ívint. Szolgálók: Ha kenyeret sutm. ota virágzó nemzetet, amelynek dicső-j >isi3_ik Esztendei Böjt más hava mosni, valamint főzni tud, minden tuségét semmi sem ingatta meg... Uik és következő napjaiban Szegvár ha nélkül évi 40 forint. Második szóé Hl "helységében tartott tekéntetes nemes gáló, aki sütni fejni mosni tud, ,25 foArinak jellemzésére hoffv 3, rnrv- Tsongrád vármegyének közgyűlése. rint. Szoptatós dajka, ha gyereke el es Annak jellemzesere, hogy az egy-!alkal« atosságáVal« TzéhbeIi ^e,^jennek.élelméről gondoskodni'kenyszegyaiok szabadsagüaicát Rákóczi te-[«®bere* kézi müveik s munkáik ára, jrittetik, » torint.^ H^pedig jyer^e Arinak jellemzesere, hogy az Mbe« -rinnek élelméről gondoskodni' kénysz.ekorú Európa mikeppen iogta föl ama- aiitaimatossagavai a izeimen mesur, , . ° „ avarok szabadsaaharcát Rákóczi kC- emberek kézi müveik s munkáik ára, rittetik, 80 forint. Ha pedig gyereke fene vezériete afaU idezzünk^tiéhánv * szegődött tselédek, szolgák és nap- nincsen, vagy tartásáért a Gazda gonhelyet á^Hambm-gban 1756-ban megpf számosok bére egyéb, e tárgyra ügyel.jdoskodik 40 frt. Száraz dajka^25 foleni Histoire intéressante des g,* ,-es W és Köz Rendtartáshoz még kívánta- j nnt Dajka Leanyka, avagy_ ugynevédo Hongrie cimü munkának második ,ó némellv_köz rendszabásokkal egye-Izeit Pesztonka 12 forint. A magyar forradalmak - lemben a Törvény erejével s fenyítéke' amely varrni ,kötni, haja g> touadalmak ^ ^ következendő módon határoz- tud, egy szóval szolgálattyát tokéllelattak meg*. tesen érti. 60 forint. Alábvaló másod A vend^pfoeadőra rendű 30 forint. Ezen határozások minden ruhabéli szerek adása nélkül értetődvén, ha ruha kívántatik, a pénzSzobalány, részéből. A magyar forradalmak - ,omh£>" • temr.™* • fodorítani irja a névtelen szeizö — nem nyitották föl az uralkooó, I. Lipót szemét... A kivégzések és kinzatások nem állítottak helyre a nyugalmat eb- nézve az úgynevezett tracteuroknál: ben a rebellis országban. A vezetők Egy..portió leves, bár melly féle le-jbeFüretésbürítehuMttatík"""' " " elpusztitasa csak lazadasra szította a gyén. 2 krajcár. Tebénbus a hozzávaló-1 T jbériás kotsis libériájával népet amely igazságtalanság és ei-'va] együtt 4 krajcár. Egy portió bár kész' fizetísbeiJ 4 j6 mellé 60 forint, 'J nyomatas súlya alatt nyög. • A kard raelly név£,n „evezendő Tsuspeis 5 kr.|]ó mellé 30 foi.int. Igás kotsisnak 4 ló hiabavalo itt: a szazfejü hydrat nem Betsinált, ide értve a böjti eleséget is, mel)ó Esztendei fizetése 50 forint. 3 lehel legyőzni. Az eperjesi vértorvény- 8 kr. Tésztás étel 8 kr. Rostélyos po- ]ó meUé 40. két ló mellé 35 forint szek. a becsi, becsujbelyi es graci ki- tsenye> avagy Vese petsenye 4 kr, sert- (Libériás inas Libériával, tartása vegzesek, Zrínyi, hrangepan, Náüasdy vés hus g kr. Egv tál tsibepetsenve 8:30 forint halála, a száműzetések, vagyonelkob- kr. Egv fertály Liba, vagy Kátsa pe-j A Tséléd fogadásnak ideje a Ts<s zasok, az idegen zsoldosok garázda!-,tsenye 8 kr Egy portió Pujka, vagy ,éd iránli közjegyzések szerént közönkodasai, a kiváltságok es szabadsa- bor|l) bus petsenye 12 kr. Egy portió sőgessen az egész megyére nézve Ut gok • elvet ele: mindez Magyarország bármely Sült Halnak bár mely neme esztendőre határoztatik. Sem férfi, sem iránt nagy részvétét kellett Európa- r, kr. fehér tselédekRt egész esztendőnél kei c „ .. (V . Meg jegyzés: Bár melly Petsenyé-.vesebb időre nem szabad fogadni. Az említett Sacy nevű francia tor-;bez a {entebb kitett taksák mellett sa-j Az olly l?elédek, akik több tselédtenetiro a Rakóczi-szabadsagharc kez- ,álál is k&telesek adni a Kortmárosok. I tarlótul is felvette volna a foglald de erol megható bar kissé irodalmi Ha di társáságban többen esz- pénzt< 2i Bot, vagv Korbáts ütésekkel tzü legendát kozol, amely arra is jel- „ek ezen esetbcn 3 tál 6tejért fog fi- büntettessen meg és annak szolgálattöbbiektül felvett foglaló Jenizo, hogy a nyugaü kozvelemény mi]lden SZCmé1y 10 krt. Azon eset- tvába tartozzon bé állani, akiiül legmikeppen latta a magyar fejedelem ha g 3 tá, ételen khniI tse .e is k es a magyar nep viszonyát Menekülő adaHk 16 kr,_ Hat tál ételért, ide nem téritvén a bujdosó kurucok Rákóczi halala biret értv6n bort és a kenyeret, 30 krt. pénzl is. költik. A nep gyászba oltoz k eyaj- j j és Kcnyer€l> avagy ZSem- ^ Meg nem engedtetik, hogy a szolveszekel Auyak könnyezve^ ölelik ,-t azot|°áron k6telesek adni a Korcs- gáiatr! alkalmatos Férfijak és Fehér csecsemőjüket mondván, Rakoczaapat- raárosok -s Vendég fogadósok, a me- fremélvek szolgálat nélkül legvenek. lanul, árván hagyta nepet! j iven maguk veszik a Péfctiíl, annál töb- minthogy a tolvajságoknak el szapo^ IV. j bet pedig a vendégtül venni szabad rodasa nagy" részént az ilyen szeméRákóczi Parisba érkezése (1713) > nem lészen. | iveknek korhelységükből veszi eredetét, újabb tápot adóit"a rólunk kialakult ÍT. Jegyzés. A bor, kivévén a To l Ha az olyan szegény sorsú Embekedvező uemzetképnek. Már előzőleg kait, Ménesit, avagy a külső Országi reknek, akiknek semmi gazdaságok 1 jelenti Bonnac francia követ XIV. La- borokat, itze és meszely számra igaz nincs, számosabb gyermekei volnának, jósnak, hpgy a magyarok éppoly sza-jmértékbe adattasson a vendégnek. kö-.akik szolgálni nem akarnak, azok badságszeretők', mint a lengyelek. Az vetkezőleg .1 közönséges bornak huté- {helybéli Birák által a faluban szóausztriai ház kétszáz éve igyekszik ej-;Hókkal való adatása altaljában tiltaVendégfoeadókba levő szobák Art kásban lévő bérért váló szolgálatra szoríttassanak. A Köz haszonra és boldogsásra intézett ezen rendszabások egyébként hogv óhattott valóságos foganattvuk tökéletes Sikerrel eszközöltethessen, és II. Budavár visszavételében (1686) néteet francia, angol.^^moteg- ^ sikertelenül. tik. Tatok ve tek rewt. az «;gész «te j . f hercege rangjához tény Európa egyesuU az dkkon g Iméltóan fogadja a Ronenba érkező,! (veszedelem elhá"tas,ar^'sz,örvényszéke hontalan fejedelmet, akinek lakosztályt! SMO H ^t i a nvu«ati iroda-,bocsát rendelkezésére párisi palotája- fizefendö bérek ezek: Egy szobáiul egy K168/) ujabb alkalom a o rokonJban za mai SZenátus épületében). XIV. ággyal és ágybélivel és gyertyával 24 elérettethessen. minden fél esztéiiilős^nv^egnyilatkoztatására! (Csak az Lajos baráti kedvességgel fogadja Rá- órára 30 krajcár. Amejlybe két.'vagy ben a Templomok előtt oda rendelte•osztrák kamarilla jutalmazza előléptetéssel a beteglelkii vérengzőt.) XIv: Lajos kózben továbbfolytatja U1rály vadáSzatain és Wrakellenes polil 1kajaf, az udvari bálákon egy uj tánc jelenik TflLr tírS Rákóczi Ferenc meg: Dessais mester kreációja, az orb^SbHSnria tSSfha^r- délyi menüett (menuet de T.'ansylvauííri3-1^aSímtint-Simon herceg, aki nem tartó „vára nem azerk mert magyari a naiv ís szentimentális lelkek nézve leendő el távoztatására az haigtSt' H«uW9 közé. kiemeli a fejedelem előkelő meg- jároztafik meg, hogy a Vendég foga'"Ubü Há'ábaD megjelent (1739) kétkö-'jelenését, udvamssagat. választékos dos a termeszlmenvet Piatzi arat dupLajos kóczit, akinek háborúja a francia világpolitikát oly kedvezően és annyi áh dózattal támogatta. A magyar fejede több ágv is vagyon, valahány ágy és ,fett szolgaszeraélyeknek meghirdetteságybeli használattal minden agyiul 12 Igenek. kr. Egyszeri fűtésért IS kr. Egy kotsi- ...Sok' megjegyzést lehetne fűzni 1 u 1, ha az a fészerbe hál, 6 kr. Istáló- (ezekhez a számadatokhoz, nekünk bér fejében minden lótul naponként 2 (csak az tűnik fel, hogv mPnnyiyel kr. Hrosszabbul fizették a férfi-alkp'mazotJegyzés: A Ló portióknak ki jtakat. mint a nőket. A kor erkölcseiről szolgáltatásában tapasztalt zsarolá- sem szabad rosszat gondolni, raikoi soknak' és huzavonásoknak jövendőre »r"hanélküli« szolgálóleányokról beszél. mert ez csak azt jelenti, hogy nem kaptak külön ruhaátaláuvt is. Régi riporter.