Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-06 / 4. szám

A farsangi időben a Hungária-szálló kávéházában és éttermsiben minden Ünnepnapon és vasárnap zene Tánci Asztalrendelés: 10-34. 10-35. Tánc! SZEGED NEPE Vízkereszt napja Vízkereszt, vagy Háromkirályok napja a katolikus Egyháznál* egyik legrégibb ünnepe. Többek között ezen a napon emlekezik meg a napkeleti bölcsek imádásárol, továbbá Jézusnak a Jordán vizében való megkereszteiéséröl. Ez utóbbival kapcsolatos a vizszenteles, amelybői később a lakóba zak megszenteiése fejlődölt ki Vízkereszt körül. A Vízkereszt napján szentelt vizet .•epünk foganatos szeutelménynek tartja. Tápén, ha valakinek fáj a feje, saenteltvizes ruhával borogatják. Dorozsmán a lázas beteg homlokát szenteltvízzel kereszt alakjában szokták kenegetni. Alsóvároson is el szokták tenni, hogy szükség esetén mindig kéznél legyen. A bázszentelés Alsóvároson házrólhítzra történik. A szientelést végző barátot a tiszta szoba asztalán feszület és égő szentelt gyertya fogadja. A szentelés nemcsak a család lakóhelyére, hanem áz istállóra, ólra, az egész házlájékra is kiterjed. Végül a ház ajtajára fölírja a Háromkirályok nevét: 19 G+M+B 44. Bucsuzásul a kezében lévő kis kézi feszületet a család minden tagja megcsókolja. Sző regen a Szetniétadés a s&ztdai Uituán^fUacóH 3000 pengőbőt mái egészen iát fel UUct öltözni a Mais-téien . . . geztévcl ezt énekelték: Hála neked Atyaisten, Jóvoltodat mutasd itten. E házaknak épületeiben. Mostani szentelésében. Legfőképpen tartsd a gazdát, Hitvesével ő magzatját, Cselédjét engedelemben, Tartsd isteni félelemben. Vízkereszt tájékán szokásos játék a Háromkirályok járása. Három fiúgyermek csákóval a fején fehérbeöltözve jár házröl-házra. Egyikük csillagot tart a kezében. Ennek a csillagnak hat ága van, a közepét szitából csinálják. Hátul hagynak neki egy kis nyílást, hogy a belül elhelyezett gyertyát meggyújthassák. Bemennek a házha és megkérdezik: Be szabad-e jönni a csillaggal Háromkirályt köszönteni? Ha engedelmet kapnak, akkor szintén Szőregen igy szoktak énekelni: Szent, szent és áldó" Tstennek Fia, Ki ma született: Váltságunk dija. Egeknek harmatja Szent Szűznek magzatja, Krisztus Jézus Krisztus Jézus? A játék szövésé szerint Gáspár aranynyal, Boldizsár tömjénnel, Menyhárt mirrhával tiszteli és dicsőíti pedig Az isteni gyermököt Ki ma kijeíentődött A három bölcsek előtt, Dicsérjük és áldjuk őt, Szép jelünk, szép csillag Szép napnnk támadt. Szögedi Bálint Waigyékényt és ebből készült 2 cm-es fonalat minden mennyiségben veszek. cikkek nagybani elHázijpari adása. HAZllJfAR SZEGED, Postafiók 259. — Venni akar, vagy eladni? — hangzik a zsibárus első kérdése s addig nem is válaszol arra, hogy mennyire tartja ezt, vagy amazt az árut? — Más ára van, ha venni akar s más, ha eladni akar valaki — magyarázza. — Intelligens beszédű, hatalmas, testes asszony, egé«* üzletberendezés van körülölte s valamennyire felfogja a szél ostormát. Hálóstzobaszekrények, konyhaszekrények, asztalok és konyhaszékek, meg egy komoly bőrgarnitúra vár vevőre. Előtte pedig a »ruhásbol(« kabátok, ruhák, blúzok, köpenyek, fehérnemüek, szépen a földre lerakva. Elárulja, hogy a hálószobaszekrény párja 700 pengőbe kerül — festett puhafa, de jókarban —, konyhaszekrényt »már« 250 pengőért is lehet kapni... Hcvés a feUíinemű I — Ez a báránybéléscs bőrkabát 1200 pengő — mutatja egyik •büszkeségét*. — Valódi, finom bőr, békebeli. Ilyet ma semennyiért nem lehet kapni! — Miben van a legnagyobb kereslet? — Fehérneműben. De abból van a legkevesebb. Ma mindössze egy férfiingem van és egy kombiném. Megmutatja. A férfiing bizony hitvány, 40 pengőt kérne érte, ha lenne, aki megadná... A kombinéra éppen most alkuszik egy me-, nyecske. Amolyan nagymamakorabeli, madeirás, jó erős, vászonkombiné. Kettő is kitelne belőle. Azért mégis meglepődünk, amikor 100 pengőre tartja. A menyecske is meglepődik, ugy leteszi, mintha égetné az ujját és továbbáll... — Kérem, ez a legnehezebb, amikor bizományba kapjuk az árut — (A Délmagyarország munkatársától) Igen forgalmas a Mars-tér hetipiacos napokon. A Fő vonzóereje a — hitványpiac... Igy nevezi a szegény ember nyelvjárása az ócska holmik piacát, ahol még ma is, ebben az anyagszegény, háborús világban is minden kapható. Nem éppen vadonatúj; néha majdnem az, néha kopottas és széllelbélelt, ami forgalomba kerül itt, de mégiscsak a régi békevilágra emlékeztet. Bőrtalpú cipők, csizmák, valódi gumiból készült hócipők, báránybőrrel bélelt férfibekecs, finom gvapjukabát, gyapjúbéléses sclvcmpaplan és ki tudná felsorolni mennyi minden áll a vásárlóközönség rendelkezésére. A csípős szél ellenére is sokan fordultak , . , ,., , meg a szerdai hitvánvpiacon s közelmúltban a bazszentelő pappal . . , , ,. .,,, együtt mentek a kántor, a ministrán-, ?e"en>1 d'dere^ek az j^rus, óksok és egy gyermek, akinek nyakában; kal a hatalmas ter szabad ege alatt. zsák lógott, karján pedig kosár, az • De a legtöbben csak érdeklődtek, adományok számára. A szentelés vé-j vásárló nem sok akadt... mesél tovább a zsibárusnő. Olyan sokra tartják és nem engedhetünk az árából. Ami nem bizományi áru, azt már ugy kalkuláljuk, hogy benne van a lealkudható százalék is ... A sokféle holmi között feltűnik egy gumikötény, olyan vastag, azbesztszerü anyag, amit röntgenorvosok használnak. Megtudjuk, hogy az nem eladó. Azt saját magának vette az árusnő a — disznóöléshez ... Ugy látszik, a zsibárusság ma egészen jól jövedelmező foglalkozás... , Továbbmegyünk. Szerényebb és kisebb »üzlethez« érünk, itt aztán mindenféle lim-lom kapható, szinte csodálkozunk, hogy mi mindennek van ma már értéke! Egy szakadozott papírdobozban különféle gombok szomorkodnak, egy kosárban pedig elhasznált tégelyek és üvegcsék. Megkérdezzük a nénit, hogy van-e vevő az ilyesmire? — Hát hogyne! Sokan jönnek ide s addig turkálnak a gombok között, amig ráakadnak olyasfélére, ami hasonlít a kabátjukról hiányzó gombhoz. Az üvegeket és tégelyeket is viszik. Ki 10 fillérért, ki meg 20 fillérért kél... A nénikének nagy cipőkészlete van. Férfi és női cipők, vegyesen. Egy bőrtalpú, de jól megviselt körömcipőért nem Aevesebbet, mint 50 pengőt kérneK. Eszünkbe jut, hogy legutóbb — persze jegyre —, olyan valódi gyikbőrrel kombinált svájci cipőt vettünk az egyik legnagyobb cipőüzletben 59 pengőért, hogy legalábbis négy nyelven beszél ... Dehát itt nem kérnek jegyet a levitézlett bőrtalpuakért, csak 40—50 pengőt... Odébb csizmákat árul egy ember. Vadonatúj bőrcsizma büszkélkedik a földrerakott áruhalmaz közepén: 550 pengőért. Mellette egy viseltes férficsizma, ezt »már« 270-ért vesztegetik... Érdekes, hogy a zsibárusok csak ilyen számokban beszélnek: háromötven, kettőötven,; négyhusz. Azt hinnéd, ó gyanútlan Olvasó, hogy 3 pengő 50 fillérről, meg 2 pengő 70 fillérről van szó. Pedig dehogy! Százasok ezek a kicsinyített számok... Csak ugy dobálóznak velük! Persze, nem a vevők. Kiszámítottuk, hogy ha valaki teíőtől-talpig fel akarna öltözni a zsíbpiacon, 2600— 3000 pengőt kellene magával vinnie! fit Ucztyű, bunda, Ulumpa és — művelődés .. . Egy férfi télikabát nem több, mint 1500 pengő... Igaz, hogy békebeli, valódi gyapjúszövetből készült és prémgallérja van. — Ennyiért kapok a főtéren is! — próbálkozik egy érdeklődő. — 'A zsibárus persze résen van: — De nem ilyen anyagból! Ea nem mürostos és valódi szkunksz gallérja van! Női bundát már 350 pengőért is lehet kapni. Sőt, odébb 250 pengőért kínálnak olyan szürke karakülszerü »bundacsodát«, amely pár évvel ezelőtt volt divatos. Jól emlékszem, egy fiatal lányismerősöm akkoriban 90 pengőért vett ilyet! Egy másik sátorban — ez valóban előkelő, igazi sátor, állvánnyal és ponyvával a szél ellen >—, nagyon öreg néni szürcsöli termoszból a forró teát Jó Kvágyal kívánunk neki, erre — köszönd, hogy öreganyádnak szólítottál —, barátságosabb lesz és hajlandó az árujáról felvilágosítással szolgálni. Főként gyermekruhákat árul, fiukabátot 50—70 pengőért, lánykaruhát 40-ért. — Ez mind vadontauj —. bátorítjuk —, de ő szorgalmasan csóválja a fejét: — Nekünk nem szabad uj holmit árulni! — Mióta ül itt néni? — Reggel 9 óra óta. Bizony átfáztam ebben a szélben. — Nem ugy értjük. Hány esztendeje? — Hát van már vagy huszonhárom ... A legközelebbi árusnál feltűnik egy szép piros, kötött gyermekkeztyü. De csak fele van meg. Nem akad rája vevő... Majd klumpá. kat látunk, facipőket. Ezek csakugyan ujak még, nem viseltesek. Párja 8 pengő 50 fillér, de 7 pengd 30-ért viszi el egy legény. Végül az »irodaImi sátorhoz* érkezünk. Van itt mindenféle, •sajtótermék®. Persze többnyire 10. meg 20 filléres ponyva. Nagyon büszke rá az öreg árusnő, hogy annyiért adja, " amennyi rá van írva! Találunk ott még különféle ásatag dolgokat, igy H. C ourts Mahler rózsaszínű regényeit és Hans Heins Evers legkevésbbé sem rózsaszínű munkáit. Mindkettő igen népszerű volt a maga idejében. Ugyan, ki emlékszik már rájuk? Az öregasszony mindenáron ránk akarja tukmálni 3 pengőért a •Művelődés Könyvét*. Mikor rájövünk, hogy csak III. kötet, adná már 1 pengőért is. Azzal vigasztal, jük, hogy ha megszerzi a két elsőt, legközelebb megvesszük. Művelődni ugyanis sohasem szégyen, még a hitványpiacon sem... (cs. p.) Cáfolják Croce lapjának betiltását Zürich, január 5. A bari rádió megcáfolta Benedetto Croce <Gariticac cimü folyóiratának betiltásáról szóló hirt. Hozzáfűzte a közleményhez a rádió, hogy a »La Terza« kiadóvállalat éppen most dolgozik Benedetto Croce összes müveinek uj kiadásán. (MTI)