Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-06 / 4. szám

seEgy éve von érvényben az uj fenteiéi szabályrendelet Hi az oka annak, hogy nem hajtják vécre? (A Délmagyarország munkatársától) Egy esztendővel ezelőtt, 1943 január 1-én lépett életbe a köztemetői szabályrendelet, amely többek között intézkedést tartalmaz az uj, központi temető létesítésére nézve. Több évtized óta vajúdó problémája ez Szegednek, husz éve úgyszólván alig mult el olyan törvényhatósági közgyűlés, ahol a központi temető felállításáról és a nagy ravatalozó megépítéséről ne esett volna szó valamilyen formában. Végre két évvel ezelőtt hoszszas előkészités, sürii szakbizottsági tárgyalás után, a közgyűlés megalkotta az uj temetői szabályrendeletet és a városháza urai egyremásra kilincseltek a minisztériumokban, hogy azt jóváhagyják. Ez is megtörtént. A város öthaIomnál — mint ismeretes — 100 katasztrális hold földet jelölt ki a központi temető céljaira, megindult a kisajátítási eljárás is, mivel a föld magánosok tulajdonában van. Elkészült a nagy ravatalozó terve és a költségvetést is összeállították. Igaz ugyan, hogy időközben az árak lényegesen megváltoztak. Eredetileg ugyanis azt tervezték a városházán, hogy a 100 < hold földet 700.000 pengőért megvásárolja a város és a ravatalozót ujabbi 300.000 pengőből felépítik, igy az uj központi temető létesítése egymillió pengős invesztálásából megvalósítható volna. Azóta lényegesen emelkedett a föld ára és az építkezés is megdrágult. Hozzáértő vélemény szerint ezidőszerint az a helyzet, hogy mintegy 2 milliós költséggel megoldható volna a központi temető problémája, figyelembevéve a mai földárakat és az építkezés költségeit. A fedezet kérdését is letárgyalta annakidején a város a minisztériumban és a belügyminiszter hozzájárult a város hatóságának ahhoz az előterjesztéséhez is, hogy az idegen törvényhatóság területén levő földjeiből adjon el. A lápéi földek jó áron volnának értékesíthetők, árverés utján s a befolyó eladási árból megvásárolhatná a város az öthalmi 100 hold földet, sőt felépíthetné a központi ravatalozói is Minden adottság megvolna az uj Központi temető létesítésére. Érthetetlen ezekután, hogy a városházán miért késlekednek az ügy kivitelezésével. Pedig rendkívül fontos közegészségügyi, általános városrendezési és egyéb eminens okok is a melleit szólnak , hogy a központi temetőt mielőbb nyissa meg a város. A temetők nagyrésze már megkelt, egyik-másik temető város beékelődik már a város közé és a legtöbb helyen, alig egyméteres ásásnál, talajvíz tör elő. A régi temető területéhez, az utolsó temetéstől számított 30 évig nem lehet hozzányúlni és minél később zárják le a temetőt, annál később vehető majd igénybe a területe, a városrendezés céljaira. Van olyan ellenvetés is, hogy háború van és ez a körülmény akadálya az olyan tervek megvalósításának, mint a központi temető létesitése. Azt látjuk azonban, hogy a főváros és több vidéki város, ezekben a nehéz időkben is milliós beruházásokat hajtanak végre, a fejlődés üteme nem állhat meg. Egy esztendeje éppen, hogy Szegeden életbelépett az uj temetői szabályrendelet, husz évi ankéto- ! zás, tárgyalás és tervezgetés eredményeképpen. A szabályrendelet érvényben van, de egy év óta semmisem történt a városházán, hogy azt gyakorlatilag is kivitelezzék.' Feltűnt ez már a belügyminiszté-] riumnak is, ahonnan legutóbb ér-' deklődtek is, hogy mi van már a sürün megsürgetett temetői szabályrendelet életbeléptetésével? BELVÁROSI MOZI ma és a kővetkező napokon a szezon legnagyobb, legsikerültebb vígjátéka: Szivet-lelket üdiíő tilmoperett. Andalító muzsika, gondtalan vidámság. Huszka Jenő tündérszép melódiáival. A főszerepekben: Szeleczky, Szilassy, Dayka Margit, Csorios, Vaszary, Latabát stb. HÍRADÓ Csütörtökön 2 fél 4. 5 és Köznap 3, 5, 7. MAGYAR NYILVÁNOSSÁG Előléptetés, kínevezés, áthelyezés a szegedi hiróí és ügyészi karban Budapest, január 5. A Kormányzó az igazságügyminiszter előterjesztésére dr. A g á r d y Jenő, a IV. fizetési csoportba sorozott koronaügyészhelyeltes és vitéz SzimayK a o s Pál m. kir. kúriai birót a m. kir. Kúriához tanácselnökké, dr. j Nóvák Zoltán szegedi királyi já-| rásbirósági titkárt a makói királyi] járásbírósághoz járásbiróvá, dr. j Szerdahelyi Kálmán szegedi" királyi járásbirósági titkárt a szegedi királyi ügyészséghez ügyésszé kinevezte. A Kormányzó dr. Marosvárv Ferenc szegedi királyi ítélőtáblai birónak a királyi itélőbirák és királyi ügyészek részére megállapított III. fizetési csoport jellegét adományozta. Az igazságügyminisz(er Szirányi László zombori királyi ügyészi a'szegedi királyi ügyészséghez saját kérelmére áthelyezte. (MTI) A MAGYARSÁG j ma egész elsőoldalas cikkben foglalkozik Károlyi Mihály ismeretes felhívásával. A cikk többek közt ezt írja: >Már az is érdekes, hogy Károlyi nyilatkozatának ezt a címet adta: >S. O. S.-felhivás a magyar nemzethez!* Adott alcímet is nyilatkozatának — >A magyar szabadulás programja*. A legérdekesebb azonban ennek a nyilatkozatnak kiinduló pontja és külpolitikai alátámasztása. Szószerint ezt mondotta Kun Béla 1918-as szálláscsinálója, a szorgalmas és fanatikus trianoni sirásó: >Teherán annyit jelent, hogy a háború után Délkeleteurópában a döntő szó a Szovjeté lesz; a most aláirt cseh—szovjet szerződés pedig ; világosan mutatja, hogy Moszkvába ) az ut Prágán keresztül vezet!* < Az csak természetes, hogy ilyen j beállítás és ezen kiinduló pont után > a magyar menekülés egyetlen útját igy szabja meg Károlyi: >A magyarságnak azonnal az angolszászbolseviki szövetségesek oldalára kell állania; — meg kell kezdenie a partizánt.áborut, oly Ijősiesen kell harcolnia, mint ahogy ma harcolnak Tito és partizánjait Csakis egy magyarországi partizánhadsereg biztosíthatja a magyar nép jövőjét és a2 őt megillető helyet az uj demokratikus Európában! — Ezt el is várják a magyarságtól Londonban, Washingtonban és Moszkvában, — mondja Károlyi —, mert nagyon Is tisztában vannak azzal, hogy milyen fontos összekötő szerepet tölthetne be a háború mostani döntő szakaszában a létesítendő magyarországi felszabadító partizán hadsereg a balkáni partizánháboru és a csehszlovákiai földalatti szabotázs háború között! Csak ez a járható ut s csak igy mentheti meg a magyar nemzet azt, ami számára ebből a világégésből még egyáltalán megmenthető! Igy látja tehát az egyetlen járható magyar utat a lóndoni emigráció kényelmes páholyából az a Károlyi Mihály, aki ezt »az egyetlen járható utat* egyszer már — az első világháború után! _ pontosan végigfutotta és az ut végén nem a nemzet menekülése várt reánk, hanem Kun Béla rémuralma, utána az ország megszállása és betetőzte az utat a trianoni katasztrófa! Nem javult és nem tanult Károlvü* * o R Z 6 B A U Ma csütörtökön és pénteken végérvényesen „toijára jAtSzuk! Bu !a, Ajtay, Nagvkovácsy Ilona szépséges filmrcmekét Fényes árnyék Antal István beszél a kecskeméti némabálon Kecskemét, január 5. Kecskemét szegényügyi bizottsága az, házsorai| .is megrend^i jam^r 8> j délután 6 orakor a \ arosnaza hoz-. ' .tyülési termében immár hagyomá-j nyos némabálját, amelynek bevéte-j lét a kecskeméti szegények felse-j gélyezésére . fordítják. A nemabál ünnepi szónoka Antal István nenr-j zetvédelmi propagandaminiszter lesz és beszédét a rádió is közvetít.. Az ünnepélyen Szász Lajos közellátásügyi miniszter, a kecskeméti' kerület országgyűlési képviselője ts megjelenik.. (MTD 1 SZÉCHÉNYI MOZI A bemutató óta a 13-ik napon is állandóan telt házak elölt fut és a közönség még mosf sem engedi levenni, hÖZhiVánalrO 10VdbD Kell JGfSZiHlUIlK a legszebb magyar filmet! 0 » boldog id ok Fősz- replők : K 5 Előadások ma 2, fél 4 RADY, AJTAY, MIHÁLYI 5 és 7, hélkőznao 3, 5, 7 óiakor. Te'efon 26-33.