Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-23 / 18. szám

lintriiszillüaa minden vasárnap délután 5 órai Asztalrendeies: Telefon 10-34, 10-35. Ma disznótoros vacsora. PjéUi/ VLikolai, íflá^a, hina és a többiek . . . A műit tdlátyUábaiu MOSZ Uadi-Otytpai Uözi'it Uuszon­! Tiz oiosz asszony. A szegedi oroszok családjához tartoznak — az orosz asszonyok is. Magyarok, akik orosz hadifogságba estek, sokan ott megnősültek és el­hozták magukkal az orosz asszo­S*WDTH - A ÉÉKUU VSgS. U'févJ/iM a szttytdi olaszok S maayai családfőik I tisztességtudók és dolgosak, ma­j gyárul is jól beszélnek már. tört magyarsággal. Az enyim fele- D. Márja-val beszélgetünk a sze­ség jól megcsinálni tudni, minden- , gedi orosz asszonyokról: ki dicsérni és tiz ujját is meg- ! — Néha találkozni együtt (A Délmagyarország munkatársá­tól) Hogyan élnek a szegedi oro­szok? Mert élnek köztünk már huszon­íiyole-harmnic éve s már nem is lát­szik rajtuk, hogy oroszok. Még az első világháború idején kerüllek magyar hadifogságba, megszerették a magyar földet, népet és itt ma­radtak közöttünk. A legtöbb itt nősült, nagv családja van már, megtanult jól magyarul beszélni — magyarrá lett. A nuilt háború rengeteg hadifog­lya közül sokezernyi már nem tért vissza többé hazájába, itt eresztett ujra gyökeret a magyar földbe, itt dolgozik, küzködik, örül, él — éli a magyar életet. Huszonttyty oiosz félti A magyar haza befogadta őket s ők megszerették második otthonu­kat, amelyet sohasem akarnak már elhagyni. Szegedre is jutott közülük. Hu­szonegyen vannak. 1914-ben in­dult világégés idején kerültek ma­gyar hadifogságba. Éveken át az volt a megjelölé­lésük: fogoly. Hadifogoly. De már régóta szabad emberek, adófizető munkás polgárai a városnak. A huszonegy szegedi orosz gyak­ran összejön egv kis tereferére. diskurzusra. Kapcsolatot tartanak fenn egymás között, érdeklődnek sgyniás sora iránt, összetartanak. Mindannyian vallásosak, ha ün­nepük van, akkor a görögkeleti szerb templomba mennek, legutóbb is az orosz újévet ott ünnepelték, senkisem liiányoztt köziil.ük az új­évi miséről. De legtöbben a vasár­napi misére is eljárnak a görög­keleti templomba. Néha valamelyik kiskocsmába találkoznak és el-elbeszélgetnek egymás sorsáról, meg a viláe fo­lyásáról ... A minapábnn is az egyik tisza­parti kocsmában akadtunk reájuk. Körülülték az asztalt és hangosan vitáztak. Néhány nő is volt a társaságuk­ban. Magyar asszonyok is voltak. Az itt megtelepedeti oroszok asz­szonyai, a törvényes feleségük. Meri a legtöbbje itt megnősült s miközben az asszonyaikat tanít­gatták az orosz nyelv rejtelmeire, >k maguk — megtanultak jó ma­gyarul. A szegedi orosz feleségek azonban sohasem tanulták meg a férjeik anyanyelvét. A mindennapi étet tyondfa A kocsmai asztal körül magyarul folyt a diskurzus, a tört magyar beszédbe néha vegyült az orosz szó. — Paprikás nagyon jó, nagyon •zrrttni — mondja az egyik orosz nyalja. Később, midőn már letárgyalták a főznivalót, meg azt, hogy lehet dohányt kapni, a színházról kez­denek beszélgetni. A szegedi oro­szok gyakran járnak színházba, moziba. Megnézték legutóbb a Dia­dalmas asszonyt is s az orosz tár­gyú darab, a Csajkovszky-zene na­gyon tetszett nekik. Békééit imádkoztak az oioszok Az egyikük — Pjeternek hivják — a város köztisztasági üzemének alkalmazottja, utcaseprő, egy bel­városi körzetet seper már legalább tiz év óta. Pjéter beszél a legjob­ban magyarul, ő magyaráz nekünk: — Minden vasárnap eljárunk a templomba — mondja. Orosz tem­plomunk nincs, hát a szerb tem­plomban megyünk. Újévkor nagyon sokan ott lenni mieink közül is. Mindenki elhozta a feleség, gyere­kek Imádkozta mindenki, hogy le­gyen vége a háború és lenni béke... A békéért imádkoztak a szegcdi oroszok, magyar családjukkal, az orosz ortodox-ujév napján. Egész nagy család él már Sze­geden a mult világháború oroszai közül. A Somogyiíeleen ketten is laknak, egyikük kocsmáros és há­rom családja van, nagyon szorgal­mas ember, a másik suszter s 2 gyermeket nevelt fel. A légszesz­gyárnál is van egy orosz, lámpa­gvujtó s néhány közülük gyári munkás. Újszegeden egy orosz ker­tész dolgozik, a szegedközeli ta­nyákon pedig többen gazdálkodnak közülük, de időnként be-bejönnek a városba a cimborákhoz. Orosz hivatalnok is dolgozik Szegeden, sokáig a városnál működött. A vi­lágháború alatt liszt volt a cári Itadseregben, hadifogságba került az orosz asszonyok, elbeszélgetni egy­más sorsáról. Olgának Somogyite­lrpen nyolc családja van, az urát Moszkvába megismerte, megszeret­te és eljött Magyarországba. Nina takarító szállodában, Vera ura suszter, Surának ura házmester, mindenki dolgozza, férjek is, asz­szonyok is. Márja is kora reggeltől, késő es­tig dolgozik. Újságos bódéja van, maga látja el az egész adminisztrá­ciót. Az ura beteg, kórházban van s most a férje helyett is ő viszi szét a városban az újságot. — Sok munka, de nem panasz­kodja — mondja. Csak az uram meggyógyulna. Isten segitené. Bizony nagy csapás az orosz asz­szonyra, ha a támasza itt hagyja. Nemrég az egyik orosz asszonynak meghalt az ura s itt maradt az orosz asszony harmadmagával, két gyermekével. Szibériában ismerke­dett meg az urával 25 évvel ezelőtt, A szegedi orosz asszonyok, orosz férfiak mindannyian messzi Orosz­országból kerültek ide a Tisza part. jára, fergeteges vihar sodorta őket ide s magyarrá lettek". — 'Ako bog da!... — Hangoztat­ják egyforma megnyugvással •Ahogy Isten akarja*. Valójában minden ugy van, ahogy a Minden­ható akarja... Délelőtt 10 érától délután 3-ig kapcsolják ki a magántelefonokat (A Délmagyarország munkatársá­tól) Beszámoltunk arról, hogy a hivatalos lap legutóbbi száma te­lefonkorlátozó rendeletet közöl, amelynek értelmében a legforgal­masabb időben kikapcsolják a ma­gánlakásokon berendezett, úgyne­vezett kényelmi telefonokat, a köz­érdekű fontosságú beszélgetések lebonylitliatósága érdekében. A ki­kapcsolás idejét délelőtt 10 és dél­után 3 óra között határozták meg. A távbeszélő állomásokat az uj rendelet értelmében két csoportba osztják: a teljes üzeműek és a kor­látozott üzeműek csoportjába. Kor­látozott üzemüek az államigazgatási, vagy közgazdasági• érdekekből egy­általában nem, vagy csak kevéssé BÚTOR nagy vá­lasztékban KAKUSZI talosnál KOSSUTH LAJ03-SUGARUT 5­alatt az ugvarban. Sajátkészítésű, leg­magasabb igényeket is kielegitő bútorok, o!"só áron szerezhetek be. Bélyengyuffőki és Szegeden telepedett le. Egyszer, Érdemes megnézni kirakatomban ár-'Vidéken teljes üzemü keszulekek pÁviral a'/aIŐII KavaimamI AmaC** » .n * i.t* J.—l i njtv wnui 4 1_ t_Hnnn1r n l/írltAn'i 1 oton 1AVI fontos távoleső berendezések, első­sorban a lakásokon felszerelt ké­szülékek. Ezeket a telefonokat kap­csolják ki délelőtt 10 óra és délután 3 óra között. A lakáson berendezett távbeszélő állomások közül a ren­delet teljes üzeműnek mondja ki aa államfő és családtagjai, a királyi hercegek, a biboros hercegprímás, továbbá a bevett vallásfelekezetek érsekei és püspökei használatára szolgáló telefonok, a külképviseleti szervek, vármegyei és városi ható­ságok, hivatalok és közüzemek ve­zetői; a magasabb és fontosabb ka­tonai szervek, az egyetemi és főis­kolai rendes és rendkívüli tanárok, továbbá a köztisztviselők és mind­azok a lakáson felszerelt telefon­állomások, amelyek felelős előfi­zetője a felettes hatóság, illetőleg parancsnokság. Teljes üzemü tele­fonnak számítanak a bevett feleke­zetek lelkészeinek lakásán felsze­relt készülékek, valamint azok, amelyek az előfizető foglalkozásá­nak gyakorlásához feltétlenül szük­ségesek, például az orvosok, hír­lapírók stb. telefonjai; végül az olyan lakásokban felszereltek, ame­lyek egyúttal mühelyül szolgálnak. orsza gedre hoz. — Szegeden jó, senki se bántani oroszokat — magyarázza Pjélcr. — Ö 28 éve van Magyarországon és Novgorod városába való, abba a városba, amely most sürün szere- j pelt a hadijelentésokben. j Érdeklődtünk nála, mit szóínak j a háborúhoz? — Mi jobban szeretni, ha béke volna. Hogy mikor lenni már? Rándít egyet a vállán: — Nicscvó! Ha szereti a szép írizniái Ha azt akarja, hogy őszülő haja természetes színre legyen átfestve, ha azt akarja, hogy haja természe­tes göndör legyen, bizalommal ke­resse fel B. Feldman Ica kizárólagos hölgyfodrászt, Széche. nyi tér 8, az udvarban. — Ugyan­ott egy tanulóleány fizetéssel fel­vétetik. 472 jes üzemü telefonok tehát továbbra is éjjel-nappal, megszakítás nélkül használhatók, mig a korlátozott üzemüek erről Írásbeli határozatot kapnak. A határozat ellen halasztó fellebbezésnek van helye, amelyet a kereskedelemügyi minisztérium­hoz 15 napon belül be kell adni annak, aki ilyen határozatot kap. Az írásbeli fellebbezést az a posta* hivatal továbbítja a kereskedelem­ügyi minisztériumhoz, amely a ha­tározatot hozta. HMi posiaiaiMl iesuezhet mmm\

Next

/
Oldalképek
Tartalom