Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-21 / 16. szám

4 UELMAÜII AKÜHáéAtj PÉNTEK, 1944 JANUÁR 31. A szabadkai 20.000 pengős csalási ügy ujabb fejleményei (A Délmagyarország munkatársa­Az Olvasó ina A Margit-utca uj elnevezése Igen tisztelt Szerkesztő ux! Az utcaelnevezések során, amint - j értesülök, felmerült Szent Margit ki­tol) Nagy feltűnést keltett Szegeden ,-ályleány emlékének szegedi megörö az a 20.000 pengős csalási ügy, ame­lyet a napokban leplezett le a sza­badkai rendőrség, amelynek letar­tóztatottjait, dr. K e 1 e c s é n y i Bé­lát és I s a s z e g i Istvánt Szegeden is igen jól ismerik, hiszen mind­ketten a Textilhulladék Beszerző alkalmazottai és mint ilyenek sürün megfordultak Szegeden is. Isaszegi István a délvidéki körzet igazga­tója volt és vezetése alá tartozott a szegedi telep is, Keleesényi Béla pedig a szabadkai telepet irányí­tót la. kitése is. Feltétlenül helyes és ked­ves gondolat, hiszen valamennyiünké volt, példája marad világ végezetéig a charitásnak. Azonban nem tudok belenyugodni abba a gondolatba, hogy éppen a Margit-utcát revezzék el róla, találhatnak akárhány másikat is. A Margit-utcához nagy szegedi kegyelet emléke fűződik, bizonyosra veszem, hogy alig tudja már valaki elnevezé­sének történetét. Nevét gróf Káro­a nyomor enyhítésére, hogy nevük fe­ledhetetlen marad mindenki előtt, aki nemcsak a futó mára néz, hanem há­lával gondol a múltra is. Szeged vá­ros annakidején nem felejtette el sem Csekonics János, sem a leánya és veje jótékonyságát, ne legyünk hát mi sem kegyetlenek. Itt a vérünkbe vágó három patinás névről van szó, kímél­jük ezeket. Ismétlem, feltétlenül kap­jon a nagy magyar szent külön utcát, senki sem tekinti konjunkturás ötlet­nek, mint a találomra felburjánzó gon­dolatokat, amik elárasztanák a köz­gyűlés verejtékes kitalálásaikkal, ha lyi István, a világhírű magyar ga-inem volna a törvén3'hatóság annyira vallér feleségének, gróf Csekonics" Margit után kapta, mint ahogy ugyan­Aniint jelentettük, Tsnszegi és Keleesényi tudomást szereztek róla, hogy Mező István jómódú szabad­kai gyap jufonóüzem tulajdonost árdrágításért elitéilék, elmentek hozzá és felajánlották, hogy jó ösz­szekötteféseik révén »rendbehozzák az ügyet.« Előbb csak 10.000 pen­gőt kértek, amikor erről az összeg­ről Mező váltót adott, Kelecsénvi az üres váltót 20.000 pengőre állí­totta ki. Keleesényi ezután Pestre utazóit s amikor visszatért, kérte Mezőtől a váltó rendezését. Mező ekkor már sejtette, hogy csalókkal van dolga. Délutánra igérte a váltó kifizetését és magához kérette Ke­leesénvit, meg Isaszegit. Keleesényi el is ment, de akkor már értesitette a rendőrséget is. Két detektív rej­tőzött el a lakásán és amikor Kele­esényi átvette a pénzt, a detektívek őrizetbevették. Röviddel ezután megtörtént Isaszegi István letartóz­tatása is. Mező a rendőrségen el­mondotta. hogy Kelecsénviék teje­íontriikkel is alátámasztották pesti összeköttetéseik valódiságát. Egv­izben, amikor Isaszegi és Keleesé­nyi Mező lakásán tartózkodtak, Isa­szegi alkalmazottja futva hozott egv levelet, amelyet Isaszegi Mező jelenlétében felolvasott. A levélben, még arrvlyat állilólag egy szegedi ügv- mma véd irt. az állolt, bogy a Mező-ügy egyre jobban kompiikálódik, mert biztos forrásból tudja, bogy Mező katonai rögtönitélő bíróság elé ke­rül. Amikor Mező meghallotta ezt, nagyon megijedt, Isaszegi és Kele­esényi azonban megnyugtatták: — Ne féljen — mondták —, erről a levélről nem fog tudni senki. A következő pillanatban Isaszegi öngyújtójával meggyújtotta a leve­let és Mező előtt elégette. Ezután felhívta telefonon Budapestet, és egv állítólagos magas személyiség­gel félórán keresztül tárgyalt. A bu­dapesti telefonáló biztosította Isa­szegit, hogv a Mező-ügyet kedve­zően fogja elintézni. Isaszegi arra kérte, hogv még az éj folyamán ujra hívja fel telefonon. A rendőr­ség most azt kutatja, hogy kivel be­szélt Daszegi. A csalási ügy kapcsán egyébként kiderült Mezőnek egy ujabb bűn­cselekménye is,' nevezetesen az, bogy a Fiszter-butorüzemben 17 bála bejelentetlen gyapjút rejtege­tett. A rendőrség Mező Istvánt is le­tartóztatta, Fiszter bulorüzemtulaj­donost és egyik alkalmazott iát szin­tebi őrizetbe ve Rék­ákkor keresztelték el a Csekonics-ut­cát gróf Csek onics Jánosról, a Károlyit pedig Károlyi grófról. A sze­gedi árvíz szerencsétlen károsultjainak olyan bőkezű mecénása akadt hármó­jukban, annyi lelkesedéssel áldoztak 'elővigyázatos, hogy nem tekint min­den indítványt tárgyaihatónak s el­dugja a közigazgatás nagy temetőjé­be a viszontlátás reménye nélkül, fia arra érdemes egyik-másik, hogy az idők kritikáját kibírja, úgyis feltá­mad. Tisztelettel: Aláírás. Hogyan lehet magánháztartás részére sertést vágni? (A Délmagyarország munkatársá­tól) A napokban jelent meg a köz­ellátásügyi miniszter rendelete, melyben szabályozza a közfogyasz­tásra szánt sertések levágását. Ezt a rendeletet sokan nem helyesen értették meg és szerkesztőségünk­höz is többen kérdést intézlek, hogy mi lesz most már a magán­háztartásokban levágásra kerülő sertésekkel. Szabad-e háznál vágni? Megnyugtatásul közöljük, hogy saját háztartás részére — tehát nem közfogyasztásra — mindenki nyugodtan vághat sertést, csak az előirt szabályokat be kell tartania. Először is meg kell szereznie a köz­élelmezési hivataltól, ahol a cukor-, vagy ennél több személyből áll. rA hattagú családnál négy zsirjegyről le kel mondani, kettő megmarad a család használatában. A közélelmezési hivataltól kapott lemondási igazolással, a sertéslap­pal és a járlatlal jelentkezik az ér­dekelt fél a gabonairodában. Itt megkapja a vágási engedélyt, ha már 60 nap óta a tulajdona a ser­lés, amit azzal tud igazolni, hogy a járlat legalább 60 nap óta annak a nevén van, aki a sertést levágni óhajtja. Nem adnak ki vágási en­gedélyt, ha ennél rövidebb idejű a járlat. Abban az esetben', ha nincs meg ez a szükséges 60 nap a jár­lat átírásától számítva és a sertés­liszt- stb. jegyeit kapta, a zsír jegy-j nek a gabonairodán történő beje­lcmondásról szóló igazolást. Min-j lentésétől kezdve, akkor csak állat­den sertés után négy személyre orvosi bizonyítvány alapján lehet szóló zsirjegyről kell lemondani,i kényszervágást csinálni. akkor is, ba a család négyj Ha valaki bérhizlalási szerződést kölött saját részére, akkor a kö­vetkező módon vághat háztartásáéi nak sertést: Vinnie kell a bérhizlalási szerző­désl és a zsirjegyről lemondási iga­zolást, meg a járlatot a gabona­irodába, a vágási engedély kiadásai után át kell iratni a járlatot és az< is be kell vinni a gabonairodába. A haszonbérbe járó sertés vága-j tásánál a következő a helyzet: Aij közélelmezési hivatalnál a zsirjegy­ről lemondási igazolást kell kérni* ugy hogy a haszonbérlőtől óhajtja! átvenni a sertést. Ebben az eselbeii a bérlőnek a bérbeadó családtagjai után 100—100 pont számit a zsir-^ beszolgáltatási pontjaiba. Itt tehát nincs sem sertéslap, sem passzus. A vágási engedélyt a gabonairodá­ban adják ki és a kiadás után $ napon belül be kell szolgáltatni • kiszabott zsirmennyiséget. Ha az itt felsorolt feltételek fen«-j forognak, bárki vágathat magánaa sertést, tehát valótlan az a hiresz-* telés, Hogy a magánvágatás be vart tiltva, vagy Hogy csak a közvágó­hídon vághatnak magánszemélyelá sertést. Semmiféle njabb korláto­zást ebben a vonatkozásban neirt vezettek be. HAJSZOLJA A PÉNZT BIZTOSÍTSA Lopott, ahelyett, hogy bűnügyének törvény­széki tárgyalására ment volna (A Délmagyarország munkatársá­tól) Varga Pál mezőhegyesi la­kos, aki már ötizben volt lopás miatt büntetve, hétfőn hatodízben került volna büntetőbiró elé, hali közbe nem jön valami. Varga * szabályos idézésre megjelent ugyani hétfőn a szegedi törvényszéken, hogy számot adjon legutóbbi cse­lekményéről, de soká került rá » sor és elunva a várakozást elhatá­rozta, hogy nem ácsorog tovább, hazamegy Mezőhegyesre. Ott irt hagyta a törvényszék épületét ésl kiment a pályaudvarra, hogy haza­utazzék, Amint sorbanált a jegy­pénztár előtt, arra gondolt, hogy? ennivaló után kellene nézni, mert nagyon megéhezett. 'Amikor el­hagyta megváltott jegyével a pénz-1 tárt, meglátott a fal mellett egy őrizetlen szatyrot. Belepillantott és amikor látta, hogy ennivaló van benne, hóna alá kapta és elvitte. A! másodosztályú váróterembe ment* ahol elkezdett jóizüen falatozni Még be sem fejezhette az étkezést, ami­kor megjelent a szatyor gazdája, egy makói asszony, rendőr társasá­gában és követelte visza ellopott holmiját Mit volt mit tenni, Var­gának be kellett szüntetnie az ét­kezést és követnie kellett a rendőrt, aki a központi ügyeletre vitte. Var­ga Pált őrizetbevették és átadták aZ ügyészségnek, ahol lopás miatt letartóztatták. Legújabb lopáiSÍ ügyét egyesítik a régivel és együtt tárgyalják le. Istanbul részleges kiürítése Ankara, január 20. Az istanbuli la­pok jelentésével szembon, amely sze­rint teljesen ki akarják üríteni a vá-! rost, beavatott körökben leszögezik, hogy csak az istnnbuli iskolákat és kultúrintézményeket telepítik át Ana­töliába. Az átköltöztetés rövidesen megkezdődik. Az egyetemeken már­ciusban a vizsgák befejezése után meg­kezdődik a nyári szünet. (NST)

Next

/
Oldalképek
Tartalom