Délmagyarország, 1944. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-21 / 16. szám

A magpr fennmaradás fifka nem idegen peidák követese - mondotta Kállaii Mihlós miniszter elnöK a illlafOredi szemináriumi előadásában Budapest, január 20. 'A Magyar Élet Pártja ebben az évben is szemináriumi előadásokat tartott Lilafüreden azzal a céllal, hogy a párt felsőházi tagjai és országgyűlési képviselői szakszerű előadások és eszmecserék után is behatóan foglalkozzanak azokkal a kérdésekkel, amelyeket mind a magyar országgyűlésnek, mind a kormánypártnak szolgálnia kell. A multévi előadások szerves folytatásaként az idén is a legkiválóbb szakemberek tartanak előadást a legkülönbözőbb kérdésekről a nagy számban összegyűlt törvényhozók előtt, akiknek a hozzászólások során alkalmuk van arra, hogy az előadások keretében tárgyalt fontos magyar problémákról felfogásaikat kifejtsék és ezzel is szolgálják a közvélemény egységét. Az ezévi szemináriumot Lu k á c s Béla miniszter, a párt országos elnöke hétfőn délelőtt nyitotta meg igen nagy érdeklődés mellett. Kállay Miklós miniszterelnök szerdán délután Tasnádi Nagy András képviselőházi elnökkel. Ghyczy Jenő külügyminiszterrel, Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter és vitéz IThuránszky László miniszterelnökségi államtitkár társaságában utazott Llilafüredre a szerda délutáni előadások meghallgatásiára. Dr. Bauer Sándor miniszteri tanácsos, a magyar vízgazdálkodásról, majd dr. Lampel Hugó »y. miniszteri osztályfőnök, az Országos öntözésügyi Hivatal elnöke a tiszántúli öntözőmüvekről és az [öntöző gazdálkodásról tartott előadást. Mindkét előadó nagy érdeklődéssel tartott előadásához Kállay Miklós miniszterelnök szólt hozzá. — Mi más feladata lehet egy országnak — mondotta —, mint védekezni a kívülről jövő árvizek ellen, óvatosnak lenni és résen állni, hogy a belső ártalmas vizek fel ne támadjanak. Mert amint a természetben is egyszerre szoktak jönni az árvizek, a belvizek é sa talajvizek, a politikában, a történelemben JS csaknem mindig egyidőben jelentkeznek a külső és belső veszedelmek. Hallottuk az előadó uraktól, hogy ezek ellen a veszedelmek ellen védekezni kell. Az árvizek ellen ugy, hogy töltések közé szőritBelvárosi Mozi A legnagyobb MAGYAR FILMEK sikerét is megdöntötte ZURDH LEANDER világfilmje, az AICDCOR a csütörtöki bemutatón. ZARAH LEANDER, HANSSTÜVE YIKTOR JANSEN UFA-Hiracfó! Ma és a következő napokon 1 3, 5, 7 órákor juk folyását, a politikában is ezt kell tenni, az ártalmas vizeket töltések közé szoritani és lecsapolni. De amint a vizek elleni védekezésben is csak félmunka az, ha csak levezetni akarjuk a feltörő természeti erőket, ugyanugy van ez a politikában, a történelemben, a nemzetek, az eszmék, az eszmeáramlatok történelmében is. Csak védekezni ezek ellen az áramlatok ellen, csak levezetni akarni azokat, még nem jelent végleges megoldást. Mindig fel kell készülnünk arra, hogy ezekből az áramlatokból felcsapódik, visszamarad valami és ami visszamaradt, azt a nemzet érdekében hasznosítanunk kell, hogy termékenyebbé tegyük vele magyar talajt. Igy kell (nézni minden idők vízügyi problémáit, igy kell nézni minden idők politikai problémáit is. Mielőtt az öntözési terv megvalósításába kezdtünk, meghívtunk egy hires angol szakembert, Mac Gregort. Megmutattuk neki az országot, a magyar földet. Nagyon csóválta a fejét és azt mondotta, hogy még ilyen földet nem látott, ennek minden kőhajításnyira más és más a talajtani képe, a sziket homok váltja fel, majd megint agyagos, a vizáteresztő talaj pedig vizet át nem eresztővel váltakozik. Megmutattuk neki a Kőrös folyót, amelynek legkisebb vízhozama hat, legnagyobb vizhozama pedig 1000— 1200 köbméter. Mac Gregor csodálkozva kérdezte, mit akarunk kezdeni ezzel a folyóval, amely ennyire veszélyes. Megnézte az alföldi tanyarendszert is és megint csak azt mondta, hogy még ilyen individualizmust nem látott s hogyan akarjuk ezt a tanyai népet tömöríteni társulatokba, szövetkezetekbe összefogni, egységes termelésre szoktatni, hiszen itt minden egyes tanya külön kis világ, külön autarchia. Az a terület, amelyet ő a Nilus mellett látott, egyetlen nagy sivatag, ahol nem kellett számolni a talaj különbözőségeivel, a különbözőképpen kifejlődött népi és gazdasági adottságokkal, arra a végig egyforma pusztaságra azonos egy tervet kellett felállítani. Ha viszszagondolok ezekre a beszélgetésekre, mintha a magyar nép és a magyar föld rajzát adta volna meg benne a maga különös váltakozó összetételében, amelyet nem lehet egyszerűen kezelni, hanem alkalmazkodni kell hozzá. Igy van ez a politikában, az államvezetésben is. Azok a tervek, amelyek jók a Nílusnál, nem jók az itteni vizekre. Ma is azt az elvet követem, hogy ebben az országban alkotni, vezetni csak ugy lehet, hogy minden tetKOPZOBAN 4-szer kellett prolongálnunkl 14-ik napja vidámság-nevetés 1 Ma pénteken is adjnkl BÜTTYKAY EMMI és HAJMASSY-val MAKACS KATA! tünK, szándékunk 'és elhatározásunk ennek az országnak adottságait, lehetőségeit, különlegességeit, ugyanazt a célt, amelyet másutt az egységesebb adottságok folytán sokkal könnyebben lehet elérni és el kell érnünk nekünk is a különleges magyar viszonyok miatt több munkával, több fejtöréssel és mindenek felett csak önmagunk adottságainak ismeretében, önmagunkhoz való alkalmazkodással érhetjük el. — A magyar fennmaradás titka nem idegen példák követése, hanem az, hogy a magunk módja szerint önmagunk eszközeivel és lehetőségeivel igyekszünk elérni ugyanazokat az eredményeket, amelyeket mások más adottságok között, nagyobb lehetőségek mellett sokszor könnyebben érnek el. Különösen vonatkozik ez mára, amikor nagy hullám közeleg országunk határához s ha közeleg az ár, nincs más mottó, mint minden ember a gátra. Ha nincsenek előre el-' készített nagy műszaki lehetőségek, akkor mint régen, ha jött a Tisza árja, ásóval, kapával kell a gátat állni, nyúlgátakat húzni és védekezni ugy, ahogy tudunk, de védekezni kell, mert különben elönt az árviz, amelynek az a tulajdonsága, hogy mindig a legkisebb ellenállás oldalát keresi. — Ezek azok a politikai tanulságok, amelyeket én a mai előadásokból levonok; gáton kell lennünk, védekeznünk kell minden erővel, de ugyanakkor vigyáznunk kell arra is, hogy a talajvíz fel ne törjön, belső vizek termelésünket, munkánkat, életünket tönkre ne tegyék. De ne csak az egyik oldalon védekezzünk, emeljük a töltést, mert akkor a viz a másik oldal felé talál utat, hanem egységes elgondolás szerint a part minden oldalát védjük a veszedelem ellen s ha a belvizek levezetésére a megr lévő csatornarendszer nem elég, őrködve vigyázzunk, hogy ne keressen magának lefolyást olyan utakon, amerre még szűz és érintetlen területeket öntene el. Igyekezzünk lokalizálni, amig elérkezik a levezetés ideje, vagy magától elpárolog, hogy kárt ne csináljon, vagy még hasznosítható is legyen. Nincs olyan kérdés, amelyből a nemzeti célok szolgálatába ne lehetne egyetemes kérdésekből tanulságokat levonni. — A mai időkben mindent aszerint értékeljünk, hogy mennyire áll a magyar egység, egyetemesség, az ország megmentése szolgálatában. Egyoldalúsággal, impulzusok kai, az egység megbontásával nem lehet vizeket szabályozni, nem lehet árhullámokat feltartani. Meg kell találni a módját annak, hogyan dolgozzon össze ezer és ezer, millió és millió magyar, mert ha mind ott áll a gáton, még az árvizet is xneg tudja akasztani. De csak akkor! — Ezek a hozzászólásaim a ma délutáni magyar vizpolitikai előadásokhoz. A miniszterelnök beszédét az egybegyűlt törvényhozók igen nagy tapssal és lelkesedéssel fogadták. Kállay Miklós miniszterelnök még hosszabb időt töltött a párt tagjai körében, majd az esti órákban viszszaindult a fővárosba, ahova reggel megérkezett. Csütörtökön délután C s a t a y Lajos honvédelmi miniszter előDfiLMAGYARORSZAO a PÉNTEK, 1944 JANUÁR 21. O adását várják nagy érdeklődéssel. Az ezévi szemináriumi előadássorozatot vitéz Lukács Béla miniszter pénteken délben zárja be, utána a párt törvényhozó tagjai visszatérnek a fővárosba. (MTI) IMMIIII IINIM—WM—«III»M W—IIM A csendőrség fegyverhasználati jogának kiterjesztése Marosvásárhelyen és Kolozsváron Budapest, január 20. A m. kir. kormány a ni. kir. csendőrség fegyverhasználati jogát a rendkívüli háJaorus viszonyokra való tekintettel a kolozsvári és marosvásárhelyi csendőrkerületi parancsnokságok egyes őrseinek működési területén lényegesen kiterjesztette. A csendőrségi utasítás alapján kiadott rendelkezés sa rint a szolgálatban levő csendőr miáJenki ellen köteles fegyverét használni, aki magát gyanússá teszi és felhivásra kielégiíö válasz nélkül elszalad. Akit tehát a vele szemben fellépő csendőr a közölt területen megállásra szólil fel, azonnal álljon meg és semmi esetre sem igyekezzen menekülni, mert ezzel kiteszi magát annak a veszélynek, hogy a csendőr lelövi. Figyelmeztessék erre ismerőseiket is! (MTI) Elítélték Rajniss Ferencet aPeyer—Győrki sajtóoer^en Budapest, január 20. A budapesti Ítélőtábla csütörtökön hirdetett Ítéletet abban a sajtóperben, amelyet Pey e r Károly és Györki Imre feljelentése alapján inditottak Rajniss Ferenc országgyűlési képviselő és főszerkesztő ellen. Rajniss még 1939-bea az Altalános Fogyasztási Szövetkezet üzletvitelét bírálta két hirlapi cikkében igen éles hangon és a közlemények több kitétele miatt tett feljelentést sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége cimén Peyer és Györki, akik vezetőségi tagjai voltak a szövetkezetnek. A budapesti büntetőtörvényszék felmentette Rajnisst azzal az indokkal, bogy a valódiság bizonyítás* nagyrészt sikerült. \ tábla a törvényszék Ítéletét megsemmisítve, bűnösnek mondotta ki Rajniss Ferencet sajtó ntján elkövetett rágalmazás vétségében és ezért ,4000 pengő pénzbüntetésre itélte. Az (indokolás szerint csak elenyésző csejkély rész az, amelyet a vád sikereses i bebizonyított az eljárás során. A felek semmisségi panaszt jelentettek be az ítélet ellen. (MTI) Széchenyi Mozi Ma 3, S, 7 órakor! A francia forradalom véres napjait eleveníti meg S forradalom gróf ja Történelmi filmóriás Izgalom, szerelem, Gyönyörű felvételek, érdekes történet, pazar kiállítás. Főszereplők: lüiadeo Nazzari és Luiza Ferida A z o n k i v ül: Híradó!