Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-03 / 274. szám

Magyar namesség az újkorban Tóth László egyetemi tanár előadása ttrténtefc 1918-ig • ebben az időben idalmi ós gazdasági helyzetének Isme- iO£GMXGT'A RORSZ AG különösen a hadsereg, az állami szol- Jrétében tehát elesik az a vád, mintha j PÉNT EK, 1943 december 3 gálát érdemes tagjai, valamint a köz- a magyar nemesség elnyomta volna i — gazdasági élet prominens személyei akár az itt élő nem magyar nemzeti-1 részesültek nemességadományban. A ségeket, akár az alatta álló társadal-' (A Délmagyaroresá* munkatársától) !nemesség ,ctlát ebben az időben is az mi rétegeket. Ellenkezőleg, folyton - - - volt, ami az előző évszázadokban, a ezekből egészült ki és a magyar ál magyar vezetőréteg utánpótlásának lameszme azonossága egyesítette a na­természetes biztosítása. A magyar ne- gyon is különbőzö szellemi müveltsé messég fejlődésének politikai, társa- gü nemességet. Az egyetembarátok csütörtök esti sza­badegyetemi előadássorozatának elő­adója, dr. Tóth László egyetemi ta­nár, a kiváló történész volt, aki >Ma­gyar nemesség az újkorban* rímen mondota el rendkivül érdekes; előadá­sát nagyszámú hallgatóság eilőtt. Az ölés elnöke dr. Kotta y-K a s z t n e r Jenő egyetemi tanár volt, aki néhány bevezető mondat után vázolta Tóth László eddigi tudományos munkássá­gát Az előadó ezután megállapította, hogy a magyarság ellenségei a múlt­ban is, ma is gyakran emlegetik, hogy a magyar nép a feudalizmus uralma alatt nyög, ami alatt a nagybirtokos nepiesség állítólagos politikai túlsú­lyát értik. A magyar nemesség egész története azonban azt bizonyítja, bogv már Szent István korától kezdve befő­gadta magába a más nemzetiségeket is, Horvátország UDiója óta pedig a horvát nemessée mindenben egyenjogú volt a magyarral és Magyarország történetében mindig nagy szerepet ját­szott. A nemesség kiváltságait honvé­delmi kötelezettségének személyes tel­jesítése; a nagybirtokos nemes pedig ezenkívül birtokának megfelelői sertg­kiállitása ellenébeu kapta. A magyar nemességet, amit Verbőczi klassziku­san fejez ki, egy és ugyanazon jogok és kötelezettségek jellemezték. Mohács után a magyar nemesség szörnyű vér­áldozatot hozott a hazáért. Az elpusz tult országrészek nemessége Erdélybe, vagy a király uralma alatt állott nyu­gati és északi területekre menekült A vagyonát vesztett kisebb nemesek a főnemesség udvarába kerüllek és ott mint katonák, gazdasági tisztviselő*., vagy basouló állásúak teljesítetlek szolgálatot. Mind a királyok, mind az erdélyi fejedelmek uj nemeroégadouiá­nyokkal pótolták a nemesség vesztesé­geit. Egyrészt külföldről beszárma­zott, főként főrangú nemes családok honsittatnak, másrészt jobbágy; sors­ból, vagy a városi polgárság soraiból kapnak nemességet sokan, rendszerint ebben az időben katonai érdemeik ju­talmául. A szatmári béke után a ma­gyar nemességadományozások legna­gyobb részben R Magyarországon élő nem magyar neinzetiségüekre terjed Ki. Görögkeleti és görögkatolikus pa­|>ok, gazdatisztek, postamesterek, majd a háború idején a katonaságnak szát­iitő iparosok és kereskedők, végül igen nagy számban tisztviselők kap­nak nemességet, mig a magyarság so­raiból sok protestáns pap és tanár ré­szesül nemességadományozásban. De a magyarság számban elmarad ekkor már a nem magyar nemzetiségűek uj nemesei mögött. 1790-töl gyakori eset, bogy a nemességet nyert nem magyar nemzetiségű adományos ugyanakkor nevét is magyarrá, változtatja. A magyar nemesség tagjai csak riatalhora suhancok meégQiihollak ÉS kirabollak kft lomoai gazdái A öuHHosoh szeged fele meneküllek (A Délmagyarország munkatársa-1 ruháiban és ugy menekülteit el. El­tol) Kettős rablógyilkosságról tett vittek két fekete kalapot, két téli­jelentést telefonon a Kelebia mel­lett levő Tompa község csendőr­sége a szegedi rendőrségnek. A je­lentés szerint március l-re virra­dóra Kanbala János 77 éves és Kan bal a Mihály 41 éves tompái lakosokat ismeretlen tettesek meg­gyilkolták és kirabolták. A gyilkos­sággal két fiatalkorú suhanc gya­núsítható, akik a gyilkosság elkö­vetése előtti napokban mint dróto­sok járták be a környékbeli köz­ségeket. A gyilkosok véres tettük kabátot, két nadrágot, egy pár zsí­ros bőrből készült és egy boxbőr­ből készült csizmát s más ruhada­rabokat. Miután igy felöltöztek, befogták Kanbaláék kocsijába a gazda két almásderes lovát, feltették a kocsi­ra egy edénybe 22 liter zsirt, kol­bász és egyéb élelmiszert és elme­nekültek. A csendőrség megálla­pítása szerint Kiskunhalas, Szeged § SIEMENS' RÁDIÖ) fiunk u í\ „mi Szó nélkül nem engedhetjük utján a másvilágra Steuer Györgyöt, aki szerette és nagyrabecsülte Szegedet is jószándéku magyar lélek volt s most megjelent kurta nekrológjaiban mint volt torontáli főispán is emlegettetik. 1917-ben neveztette ki annak a rövid életű Esterházy-kormány, mikor már körülbelül mindenki tudta, hogy a há­borút elvesztettük, propagandába o utolérhetetlen ellenségcink térképek formájában ácsolták Magyarország fejfáját, idebenn kísérlet volt minden elkövetése után saját ruhájukat a tal megadott adatok alapján be­helyszinen hagyták, felöltöztek kapcsolódott a nyomozásba. Kanbala János és fia vadonatúj felé vették utjukat. A szegedi'és" kísérletező mindenki s aggódvh rendőrség a tompái csendőrök ál- 'virrasztott jővönkön borzongva a ma« "gyár lelkiismeret. IHlQcn cérnái dolgoztatott fel Hetting Latos iscbhendőnck és inganuagnak ? Az Anuaggazdólhodást hivatal dönt! el, hoau lörfénl-e ára eivonas (A Délmagyarország munkatársa-, ezekben az anyagokban nem volt tói) A szabóiparosok cérnaellátásá-i kereslet és cérna alakjában nem •i x uinftj f a mvuj v..,,jv^ . O I — , _ # I i • 1 részben voltak vagyonosnak nevezhe- hogy a gyárak ajtai az iparosok j.jfj_ c..r_ „1 1 "ii 49R Qnvndnllóióca />úl lóIwU CvótYióra L-í_ tök. Száz évvel ezelőtt körülbelül 135 ezer nemes család él Magyarországon körülbelül 700.000 személlyel, ebből mindössze 3122 uemes családfőnek volt 3000 forintnál nagyobb és 27.166 nemes családfőnek volt 500 és 3000 forint közt évi jövedelme. Tehát a magyar nemesség négyötödrésze szegény sor­sa kisnemes volt, gyakran a jobbágyé­nál is kedvezőtlenebb anyagi helyzet­ben. A XIX. század politikai és mű­velődési eszményei nyomán azonban moaerősödik és meggyorsul a magyar nemességben különben mindig érvé­nyesülő társadalmi felemelkedés. A 1Ó0 év előtti vagyonos kőzépnemesség soraiból nagyon sokan emelkedtek föl máig a főnemességbe s kisnemesség vagyontalan tagjainak utódai pedig ma már igen sok esetben magas állá­sokat töltenek be, vagy más társadal­mi osztályokban értek el megbecsüli helyzetet. A nemesség jogilag 1813-ban elvesztette politikai jelentőségét, de mint kitűntető cim továbbra is meg­maradt. . NemességadományozásoV. is val összefüggő panaszok kapcsán' tudta értékesíteni. Az ipari cérna nemrég felhívták figyelmünket ugyanis zárolt anyag és utalványra egyik szegedi textilnagykereskedő adható ki az iparosoknak. Felsőbb ellen megindított vizsgálatra, amely j rendelkezésre azonban az egyes a cérnának a forgalomból való el-[iparosok részére kiutalt cérnameny­vonása miatt indult nteg. rendőr-! nyiségnek csak a fele lehet keve­ségi nyomozás megindításáról an-lretlen anyag, a másik fele müros­nakidején a Délmagyarország szer- tos, gyenge minőségű cérna. Az kesztősége is értesült. Most, hogy a cérnaellátással kapcsolatos pana­szok kapcsán ez az ügy szóbake­rült, szükségesnek látjuk tájékoz­tatni a nyomozás állásáról a nyil­vánosságot. _ . . , , , . ,. . ,, kellett nekik, nemhogv pénzért vet­Ezév nyaranak végen felje entés ^ ^ -t , sok mü_ érkezett a rendőrségre Ketting cémája %szap°orodotti ezzcl Lajos textilnagykercskedo ellen,! a hatalmas Jmennyiségü cérnáva, nem tudott mit csinálni, ezért csi­náltatott belőle zsebkendőt és ing­anyagot. A rendőrség ilyen körülmények között a maga hatáskörében nem tudta eldönteni, történt-e áruelvo­nás vagy sem, ezért — szakkérdés­ről lévén szó — felterjesztette a nyo­mozati iratokat az Ipari Anyag­gnzlálkodási hivatalhoz, döntse el, hogy áruelvonást követett-e el Ket­ting? Ez mintegy két hónappal ez­előtt történt, azóta az Anyaggaz­dálkodási hivataltól válasz nem A főispáni kinevezés nem is any­nyira az országot lepte meg, mint in­kább Torontált. Micsoda miniszterel­nök ez, aki ennyire belenyúl a vár­megye legbensőbb dolgaiba s ug* küld" főispánt, hogy meg sem kérdezi a Csekonicsokat, a Karácsonyiakat, a Talliánokat, mindenkori irányitóit a személyi elhelyezkedéseknek egészen le a legkisebb joggyakornoki állásig is! S még hozzá idegent, aki ámbár honvédelmi minisztériumi tanácsos, mégis csak bácskai svábfiu, nem fa­miliabe.U. Azaz álljunk meg; nj-sváb, aki most ülteti a családfát! Mikor jut át ez az ág az oltások, átalakulások emberalakitó művészetén s hol van n beérkezettektől, akik jórészt szintén plundrában kezdték ugyan, keresked­tek serrel, marhákkal, disznókkal, ügyesen kihasználták a mindig üres kincstár szorultságát, de alkalmas pártfogók segítségével hamar letele­pedtek cgv padlásról lehozott és kise­lejtezett íróasztalhoz, szerényen, ceé­szen hátul a sorokban, hogy aztán an­iparosok — mondotta a jegyző- nál szívósabban törjenek szobáról szo­könyvi kihallgatása alkalmával I bára, íróasztaltól íróasztalig felíe e! Ketting Lajos - rendszerint csak a' Steuer György kincveztetéset hatá­, ?, . x -i 11 rozott inzultusnak tekintette a kulon keveretlen anyagú cérna részükéi »f lmál>an éI8 Torontá, s jó­vettek at, a murostos cernat a Cfa- hpfPtt&akáfermekkora ko kán hagyták és még ingyen sem anyagellátása céljából számára ki­utalt cérnát nem osztja ki az utal­vánnyal jelentkező igényjogosult kisiparosok között, hanem ing­anyagot és zsebkendőt szövet belő­le és ilyen alakban érlékesiti üz­letében. A megindított nyomozás során beidézték a rendőrségre Ket­ting Lajost és kihallgatták az áru­elvonásra vonatkozólag. Ketting Lajos hangoztatta, hogy nem kö­vetett el áruelvonást, mert igaz ugyan, hogy a raktárában levő ha­talmas mennyiségű cérna egyrészét zsebkendőnek és inganyagnak dol­goztatta fel, de csak a mürostos és rikító cérnákat szövette meg, mivel hetett^akármekkora koncepcióval, al­kotó sok szándékkal, a sorsa már előre el volt határozva. Alkotmányos formák közt végtére a koronás ki­rály nevezte ki, hát nem lehetett elle­ne tiltakozni. Azonban ahogy van lel­kesedés szívből és van 'hivatalból*, ugy tudnak jéggé merevedni az 'osz­lopok*, ha feléjük sugárzik a nem kí­vánt hatalom napja. A derekak haj longása ugyanannál a foknál akad szögbe, mint régen, legfeljebb a tekin­tetek válnak elmosódottakká s a pa­rancs végrehajtása lesz gyorsabb, ud­variasabb, mint amikor idegeneknek akarja valaki megmutatni, hogy hiva­tali esküjéhez mérten milyen jó fiu « Azután semmi több. Az uj főispán­tól sosem kérdezik meg, hogyan aludt, mit csinálnak a gyerekek, mint szóra­kozik a méltóságos asszony, lehet­nek-e valamiben a szolgálatára, a hi­vatalos érintkezés után mindenki érkezett A rendőrség az Anyaghi-'megy a maga utján, habár ez az ut vatal válaszától teszi függővé, hogy tömörebbé teszi a régiek összetart a folylatja-e tovább a nyomozást KitÜnŐ iDOlTOk, kihordásra legolcsóbban beszerez­Sándor Béta italáru üzletében, a FOPOSTÁNÁL­sát. összehívja Steuer a f ősaolgabirS • kat, vezérkarát, csupa szeTetrtreméV tóság. — Van-e valami kívánságotok? — Köszönjük, méltóságos uránt, semmi. fi Sok hajjal 415 emberek, csalt

Next

/
Oldalképek
Tartalom