Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-03 / 274. szám

n DBDMAGy'A"RORSZ"Aö|gu testőrsége, ez megszánta mar reg­W PÉNTEK. 1943 december régi novellisztikus irodalom font a fe­jük fölé papir-glóriát, ők is sokgyere­kes családapák s ha véletlenül nincs magánvagyonuk, a fizetésük épp ugy elfogy huszadikáig, mint az iktatóé, (ie ott lebeg az Íratlan, a ki nem tnon­dolt parancs mindegyikük előtt: — Semmit sem szabad kérni, vagy elfogadni a svábtól!' A sváb! Maguk között csak ez volt a neve, mindnyájan meg voltak sért­ve, ha nem is mutatták duzzogásukat. Nehezteltek a kormányra, az egész vi­lágra s átadták a teret a >szvit«-nek. Ez a >szvit< különös valami volt, ugv hogy a .jó Steuer Gyuri elmondhat­ja az ősi igéket: Uram. ments meg a barátaimtól, a jrgcsnp-ellenségü tiszt­viselőket majd magamhoz édesgetem! A svábokkal ugyanis nem lehetett birni, akkora fokra hágott bennük a 3. gtl a vármegyeházát, Steuer lépést sem tehetett nélkülük, követték minden utján gárdaként s a bizalmaskodás határain tul is ellátták tanáccsal, ki­okositással. információval. — Ezt így kell csinálnod, azt amúgy! Lassankint humoros alakká vált, felvonulása a városban, intézmények látogatásakor jó alkalom a deriit amúgy is állandóan kereső megyeiek­nek a szokatlan szórakozásra s bár ö tudta mindezt a legjobban, látta tisz­tán a ragaszkodó szeretet fonák meg­nyilvánulását, — nem tehetett ellene semmit, tűrnie kellett, ha mingyárt a maga esze után indult is határozatai­ban. Ugy is távozott felváltáskor a vár­megyéből, hogy a szvitjén kívül senki sem sajnálta s búcsúlevele lett a köz­gyűlés legjobban megtapsolt pontja Száraz tények ezek állásfoglalás nélkül, vegye aki aliocv akarja tör­ténelemnek, korrajznak, de ugy érez­zük. el kellett mondanunk most a ha­Mit jelentettek be az algyői nyilasgyiilésen Szálasi hatalomátvételéről ? (A Délmagyarország munkatársá­tól) Czirok András 56 éves al­győi földműves állott vádlottként csütörtökön délelőtt a törvényszék S z a 1 a y-lanácsa előtt. Czirok néhány nap inulva elmondotta két ismerősének, Fekete Istvánnak, meg Boldizsár Mihálynak, hozzá­téve azt, hogy ha igaz az, hogy Szálasi ,három hónap múlva át­Andrást valótlan hír terjesztésének i veszi a hatalmat, forradalmat idéa faji öntudat büszkesége. - Unser pua! A mi fiunk! Ter láf kapujánáí, mikor a végtelen "mun fyurU 1 kaerejü, jószándékokkal teljes Steuer Aztán körülveffék, hogy szuszogni bevégezte földi életét, sc tudott tőlük. Volt olyan 40—50 ta-l " Torontáli. vétségével vádolta az ügyészség. A vádirat szerint Gzirok márciusban többek között olyan kijelentést tett, hogy három hónap múlva forrada­lom lesz Magyarországon. A csütörtöki főtárgyaláson Gzi­rok András tagadta bűnösségét és kijelentette, ho^v a vádiratban ter­hére rótt kijelentést nem tette meg. vagy legalább is nem ilyen for­mában tette. Előadta, hogy annak­idején tagja volt a nyilaspárt al­győi tagozatának és március else­jén résztvett egy pártgvülésen, amelyen a szónok bejelentette, hogy Szálasi három hónap múlva átveszi a halaimat, ö ezt a beje VL<»> n >>utuilll«t> vz V/Jl O 4/CJV-- UJ UgUUVM l, *)-«." C kultuszminisztérium nqye!meztetésej,enl<ist hi,p,lrnkedvp fogadta és erőre emelkedett. a Képzőművészeti Társulathoz az öMizezer pengős kiáliitási árakról vele elő az országban. Kihallgatta a törvényszék Fe­kete Istvánt és Boldizsár Mi­hályt, ők is azt vallották, hogy Czi­rok azt mondotta: Ha Szálasi há­rom hónapon belül átveszi a hatal­mat, ahogyan a nyilasgyülésen mon­dották, forradalom lesz az ország­ban. A törvényszék rövid tanácskozás után ugy találta, hogy Czirok ezzel a kijelentésével nem követett el valótlan hirterjesztést, ezért bizo­nyíték hiányában felmentette aa ellene emelt vád alól. Az Ítéletben az ügyész is meg­nyugodott, igy az nyomban jog­A jövőben állami vásárlásoknál kizáró ag a reális árakon kiállifott műtárgyakat veszik figyelembe (Á Délmagyarország munkatársá­lól) Már Budapesten a Magyar Mű­vészei i Mozgalom kiállításán feltű­nést keltett, hogy a kiállított fest­mények alatt csillagászati számok állottak Vételár gyanánt. Szegeden ugyanez volt a helyzet a leg; utóbbi tárlatokon. Értéktelen giccsekért 1000—2000—3000 pengőt kértek, mig a művészi érlékü ké­pekre 5000—10.000 pengős árat Ír­tak ki. holott Szegeden nincs olyan »nagy mester*, akinek annyit érne bármelyik képe. De meg a képárak HÍREK janak és ne riasszák vissza a sze­gényebb vásárlót és ne kénysze­rítsék a venniszándékozót saját jól felfogott érdekében alkudozásra, igyekezzünk ennek a gyakorlatnak a kiálliló művészeket megnyerni, mert a jövőben az állami vásárlá­soknál kizárólag a reális árakon kiállított műtárgyakat fogják fi­gyelembe venni. A Képzőművészeti Társulat fi- l 489, Nagy Gy. őrök. k. Hangay Le­gyeimébe ajánlja a miniszter le-I vente dr. Boldogasgzony-sugárut 31, iratát a kiállító művészeknek, kér- Zakár S. örök. k. Máthé Mihály Va ve, hogv tegyék megfontolás tár­nagy ingadozásokat mutálnák, ha gyává a fentieket és saját érdekük­figyelembe vesszük, hogy ugyan azok a művészek gyakran a kép­kercski rlök közvetítésével jóval ala­csonyabb árakon adják képeiket. Ebben az esztendőben már álta­lános gyakorlat leli a képeknek tul magas árakon való kiírása és a kiállítások közönsége megszokhatta, hogy művészi igényei kielégítése súlyos akadályokba ütközik, mert hiszen az 5000 pengős árakat a középos/lálybeli képvásárlók nem fizethetik meg. A közönség cgv darabig szinte értetlenül állott e jelenség előtt, mig most a Műcsarnok őszi és téli kiállításon arra a meggyőződésre ben találják meg a megoldási le­hetőséget e nagyfontosságú kér­désben. A társulat más fontos közléseket is tesz, amelyek a kiállító művé­szeket ugyancsak közelről érdeklik: A m. kir. pénzügyminiszter ur 220—1913. P. M. számú rendeleté­nek 3. pontja arra kötelezi a Kép­zőművészeti Társulatot, mint tár­latrendezőt, hogy a kiállításon el­adott olyan művészi alkotások után, melyeknek vételára a 2000 pengőt meghaladja, 30 százalékos rendkívüli fényűzési forgalmi adőlj szolgáltasson be. Mintán a Képző-, művészeti Társulat altruista' alapon ( — Sakkhirck. A Szegedi Sakk KA? körbajnoki versenye 5-ón este 8 ora* kor kezdődik a kör helyiségében (Kin­csey-kávéház). Versenynapok bé'fő és csütörtök. A verseny iránt a tagok ré­széről nagy az érdeklődés. Érdeklő­dőket a versenyen szivesen lát a ren­dezőség. — Regi szegcdi biró halála. A vi­lágháború előtti élet egyik szegedi leprezentánsa dőlt ki dr. Uajáry Bé­la ny. kúriai biróban, aki 79 éves ko­rában Budapesten meghalt. A szegedi törvényszéknek volt jeles birája, maga az örök jókedv és romlatlan kedély, egyik éltető eleme a társaséletnek, amely a század első évtizedében pezs­gett a legjobban, a felületes néző szc-^ méibcn. szinte gondtalanul, keveset tö­rődve a holnappal. Gajáry a nagy tré­facsinálók közé tartozott, az igazi hu­moristák példájára készséggel figuráz­ta ki önmagát is. Ilires és a sokféle mesében elferdült esete volt egy jogi il: [vitában, mikor minden áron fölébe Gráf Monté Christo, Széchenyi akart kerülni Fehér Tamásnak, ki­Mozi: Rákóczi nótája. váló jogi képzettségű birólársának. —OOo— ' — Gyönyörűen csoportosítottad a» AZ ELSÖTÉTÍTÉS KEZDETB 'érveidet, ismered a nagy nemz"*tközi ESTE NYOLC ÓRAKOR, {jogászokat, csak éppen Kcding Beiről VÉGE REGGEL NÉGY ÓRAKOR, feledkeztél meg, aki elég súlyos egyé­ázegedi utmutato A Somogyi-könyvtárban vasárnap és ünnepnap kivételével könyvtár­szolgalat. Az egyetemi könyviárban vasájnap és ünnepnap kivételével könyvtár­szolgálat A városi muzeara egész évben nyitva. Szolgálatos gyógyszertárak: Bor­bély József Tisza Lajos-körut 20, Moldován Lajos Újszeged Vedres n 1, Selmer.zi Béla Somogyifelep IX. u. léria tér 1. Városi Szinház: Égig érő to r o n v. Mozik műsora: Belvárosi Mozi —oQa— Jnisóg hozzá, hogy halomra döntse _ Adomány a Főméltóság* Asz- 'öbbi véleményét. Eszerint nincs iga­szony akciója javára. Bittó János és.zad- , _ . i J Boldizsár Kálmán közösen rendezett Fehér Tamás elhallgatott éscsak­nótaestjük jövedelmét, 320 pengő 40 harmadik napon nyitott be ovatosan fillért, befizették a bőméitöságu Asz- jGaÍáry„"„ ,aJ®,„a szony akciója javára. vellett, hogy jusson, hogy nemcsakjtöbb mint harminc év óta az átmeneti jelenségről van szó. mert eladóit müvek vételárából csak a a festőik nem is szándékoznak ezen a helyzeten változtatni és minden kiállításira érdemesnek itélt mun­ka iukat ilyen árakon írják ki. Vájjon érdekében áll-e a festők társadalmának a mai helyzet fenn­tartása? Aligha, meri a Képzőmű­vészeti Társulat igazgatósága olyan értelmű felhívást intézett tagjai­hoz. bogy ezen az állapoton saját érdekükben változtassanak! — A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi minisztérium — mondja a társulat felhívása — 50.061—1943 - III. számú átiratában 'elhívj* társulatunk figyelmét arra, békeidők 12 százalékát vonta le. mely jövedelmeit a kiállítások ren­dezésére és segélyalapjának gyára — Béla kérlek, kezdte nagyon bal­'-TTISZA 'V1ZALLASA. A sze-jkan, restellem, de be kell vallanom, gedi rendőrség révkapitánysága je- bogT hasztalan kutattam Redmg Itcl (öntése szerint a Tisza vízállása "tán, sehol sem találom a jo^.roda­december 2-án reggei 7 órakor 388 ltomban. Honnan ismered, mert Cn meg cm, a levegő hőmérséklete 0 !«kl"em találkoztam vele. Ceízius volt. j - töltötted a barom napot? _ A Jelenkor legújabb száma u.eg-3 — Mast sc csináltam, jelent. Vezércikket a lap főszerkesztő- - Kár volt, mert megtalálhattad je. Katona Jenő irt Egy naplórészlet .volna közelebb is a svájci kar^apak* r Miről van szó? (Hban, ahol a tök alsó szerepet tölti be. ennen. Almásy József rímen irt vitacikkel, Boldizsár Iván A pitására fordította, a háborús idők lual könyvkonjunktura és „ szociális gazdasági nehézségei közölt a íenl.i| kérics cimü cikke Kovács itnre köny­adófizetési kötelezettségének csak akkor tud eleget tenni, ha a 2000 pengő áron felül eladott müvekre még külön 30 százalékos kiállítási illetéket vet ki a vevő terhére.* Kívánatos volna ezek után, ha a véhez szót nozzá, Oltványi Imre írása Bartók Bélát méltatja. A tartalomból kiemelkedik A moszkvai értekezlet után ciraii politikai beszámoló, Urbach Lajos Szociális igazságosság — igaz­ságos vagyonelosztás cimü tanulmá­'invs. Fekete Béla kritikai írása a Kép­művészek igyekeznének összhangbajzőmüvészek uj akadémiájáról s Arató hozni a kiállításon kiirt árakat a j András Színházi szemléje, valamint képkereskedőknél kiirt árakkal. I Aurelius Pindentius himnuszai. Babits mert különben a közönség kéne le-1M'hniy tolmácsolásában Petőfi Sándor len lesz lemondani arról, hogv aaílPrsf\ * 8azda« szám !ar,a,raf • j •Vogy • kiütött tárgyak eladási,illető művésztől kiállításokon vásá-jf^ a° j^ko^SSi^ra üí k-der*.**..!<«, k3tétfir» úrit ugy állapítsa meg. hogy azok roljon. Ebben az ügyben egyébként évre. 8, félévre 4 pengő. Egyes számi fjrá* énmechanikaihál égyá* » vásárlás reális alapjául szolgál-!érdekes fejlemények várhatók. ára 40 fillér. ÖT-f-OED. Aradi utca Csakhogy én nem ismerem 3 kártyát — álmélkodott Fehér. — Látod Kálmán, ez az-egészben a legnagyobb baj — fejezte be. Gajáry. Még a világháború elölt bírónak nevezték ki a pécsi ítélőtáblához, on­nan ment nviigdijba is kúriai biró) címmel. Holttestét Kolozsvárra vitték a családi sírboltba, fivérei, Gajáry Ödön és Géza nicllé. Tarajossy Béla kassai főügyész nagybátyját gyá­szolja benne. Varga Mihé&r

Next

/
Oldalképek
Tartalom