Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)
1943-11-27 / 269. szám
B Hungáriazöldtermében .iKüf^V.^í Autilrraddéi telefon lo-l*. TÁNC lomáciai lépést. Azon a tényen, hogy a Duna völgyében különböző fajú népek élnek, egymás szomszédságában, sem a háboru, sem pedig békés eszközökkel folytatott politika változtatni nem tud, valamint azon sem, hogy a népek között sokszázados, egymás mellett és együttélés folytán olyan kapcsolatok létesültek, amelyeket az események megzavarni tudnak, de egészen elszakítani nem képesek. Minden törekvés tehát, amely az illető népeket egymással szembe akarja helyezni, csak nagyon mesterséges és nagyon rövidlejáratú lehet. Kell hogy a népekben n józan belátás felülkerekedjék és — mint a miniszterelnök ur mondotta — egyaránt segítsék. Délkeleteurópában a kis népek csak ugy fogják fenntartani magukat a háboru utáni idők megnagyobbodott arányaiban, ha megerlik egymást. — Szomszédainkkal szemben folytatott politikánk megfelel annak az elvi felfogásnak is, amelyet a kis népek jogairól és kötelességeiről vallunk. Erős meggyőződésünk szerint a kis népeknek joguk van aa önálló és független élethez és ahhoz, hogy saját hagyományaiknak és kívánságaiknak megfelelően rendezzék be államukat. Elvárhatják, hogy a nagyok tiszteletben tartsák jogaikat, hogy boldogulásukat a saját utjukon keressek. Európa nem volna az, ami, ha a kis népek kulturális, gazdasági és politikai teljesítményei hiányoznának. De soha sem szabad azt sem elfelejtenünk, hogy a kis nemzeteknek kötelességeik vannak. A kis nemzeteknek makacsul kell ragaszkodniok a jog, a szabadság, az emberiesség örök értékeihez és szigorúbb mértéket kell alkalmazniok ebben a tekintetben saját magukkal szemben is Tiszlclniök kell a mások jogos érdekeit, tudomásul kell venniök a nemzetek közösségéből reájuk háromló kötelességeket. Az európai bélre és a magyar külügyi szolgálat — Ma még háboru van és minden tervezgetés a háboru utáni időkre csak elméleti jelentőséggel birbat. Egy azonban bizonyos: az európai bék© nem épülhet fel a kis nemzetek nyomain: szabad, kis népek nélkül nincg megbékélt Európa. — Az elmúlt 25 év alatt a magyar külügyi szolgálat jó munkát végzett. Az intézményt éltető szellemet a nagy magyar külpolitikusok hagyományai őrzi. Híven szolgálta a reábízott érdekeket, magyar szemmel figyeli a nemzetközi eseményeket és gondosan ápolja Magyarország kapcsolatait a baráti és semleges államokkal. A külügyi szolgálat ebben a háborúban is becsülettel kiveszi a maga részét. Egy jól dolgozó diplomácia, egy jól irányított propaganda felér egy megnyert ütközettel vagy hadjárattal s igy diplomá ciánk mosl rendkívül fontos honvédelmi érdekeket szolgál. A magyar külügyi szolgálat a legnagyobb lelkiismeretességgel tesz eleget kötelességének, mert tudjuk, hogy abban az óriási játékban, amely most véres áldozatokkal folyik, a tét óriási, a tét maga a nemzet, amelyet a háboru viharában éppen ngy mes; kell védeni katonai fegyverekkel, mint a diplomáelának legtöbbször nem mindjárt látható, nem mindis hallható, de sokszor igen eredményes eszközeivel. — Tisztelt Ház! Rajniss Ferenc képviselő urnák hozzám intézett kérdésére válaszoltam, hogy mind ebben az expozéban, mind a külügyi bizottságban tartott expozémban világosan kifejtettem azt az irányt, amelyet külpolitikánknak folytatnia kell és amelyet folytat Arvay Árpád, Makray Lajos, Meskó Zoltán és Csipak Lajos képviselő urak a kisebbségi kérdéseket ve. tették fel. A határainkon tul élő testvéreink sorsát a magyar kormány természetesen a legmelegebben szivén viseli. A külügyi kormányzat a magyar kisebbségek helyzetét, állapotát a leg lelkiismeretesebben figyeli és ha azt hangoztatja, hogy valamelyik magyar testvérünk nem részesült volna egyenlő elbánás jogában, akkor szavát az éidckelt kormánynál haladéktalanul felemeli. Ami pedig az akut kérdéseket illeti, az iskolakérdésben, a munkaszolgálatosok kérdésébon és az állatrekvirálások kérdésében állandóan érintkezésben és tárgyalásban vagyunk a román kormánnyal. — Oláh György képviselő ur a külügyi sajtópolitikát kritizálta. A külügyi sajtópolitikában az az elvem, hogy igaz és komoly legyen. Azt hiszem, elég erősek vagynnk ahhoz, hogy oly híreket is elviseljünk, amelyek a közvélemény helyes informálására abszolút szükségesek. A magyar diplomácia részt kér abból a nagy feladatból is, amellyel valamennyiünknek, nemcsak a kormánytényezőknek, de minden magyar embernek megfeszített erővel kell dolgoznia: a magyar nem. zetett kivezetni a mai világválságból és átmenteni egy jobb jövőre. Ghyczy Jenő külügyminiszter beszédét többször szakította meg a Ház minden oldaláról feltörő lelkes éljenzés és taps. Törs Tibor alelnök ezután határozati javaslatot tett, amelynek során a Ház a tárca költségvetését általánosságban és részleteiben is elfogadta. Az elnök napirendi indítványa szerint a Ház legközelebbi ülését hétfő délelőtt 10 órakor tartja és a napirendre az 1944. évi költségvetés hátralevő tárcájának, a pénzügyi tárcának tárgyalását tűzte ki. ) Az ülés röviddel 5 óra után ért véget. Teleki Pál tanítása Teleki Pálnak, ennek a tragikus sorsú nagv magyar államférfinek lelke szólal meg abban a »breváriumban*. melyet a Fiatal Magyarság Szövetség adott ki, összefoglalván a legidőszerűbb és legszebb részleteket beszédeiből és írásaiból. Teleki Pál már a múlté, a nagy magyar temetőé, de gondolatai itt élnek és itt maradnak közöttünk. Érdemes és méltó, hogy a mai súlyos napokban gyakran idézzük őt, idézzük mondásaiban, melyek közölt találóan választották a Teleki brevárium szer-1 zői cimül azt, aminek át kell hatnia j minden magyart, amely nemesen egyszerű, de annál inkább megragadó: Merjünk magvarok lenni. De véssünk minél több Teleki idézetet szivünkbe, elménkbe. Azért közlünk mi is rendre néhányat: • Földrajzilag nehezebb helyen egy nemzetnek az országa sem fekszik, mint a mienk. Ahhoz, hogy ezt az országot ezer éven át és a mostani körülmények között is fenntartsuk, olyan nemzet szükséges, amelv erős akarattal. szahadságswretetlel, kemény elszántsággal rendelkezik.., • Történelműnkben az erőszak majdnem minden más nép történelménél kevesebb szerepet játszott. * A törvény nem ott kezdődik', amfkor meghozzák, hanem ott, hogy hogyan hajtják végre • KTaffyar világnézetet, mnevar műveltséget kell adni az embereknek. * Ne adjátok fel magyarságotokat semmi veszéllyel szemben sem. i * Amikor egv amerikai nagykövet meskérdezte tőlem, mióta van országgvütésünk, nem minden büszkeség nélkül mondfam: később voltak székeink. ahová leülhettünk nz ország .gvülésen. mint országgvülésünk Hogv csinálták ezt? — kérdezte, mire azt válaszoltam: nyeregben. Ennek következtében ez a forma nem is csak ezeréves, hanem olvan régi. hogv nem ismerjük e formának a korát, de hozzánk tartozik Ez a forma lehet nehéz annak a számára, aki vezet, mindazonáltal ez magyar s mert magyar, megtartjuk. * A haza nem fejőstehén. A haza olvan., mint az édesanva, érzelpii,szálak fűznek ho'z'zi 'és Va nem tud h'd*' ni. mi kell, bogy adjunk' neki. A magyar ember szereti az erős kezet, de az magyar kéz legyen. • A magyar ember nem hajlong, de megbecsüli a maga közül előbbrevaló kat, • A bátorság nemcsak a golyók elé kiállást jelenti, de kitartást a nemzeti eszme mellett. • Aki kikiabálja a hazafiságát, csak azért kiabálja, hogy mások azt bigygyék, hogy megvan a*. ami ép hiányzik. • A magyar nemzet nem egyesület, amelybe be lehet lépni, amelyhez tartozást hangsúlyozni lehet, vagy ha kilépünk, azt lehet mondani, hogy most már ide tartozunk. • Meg kell szüntetni a cimkórságot és ezt neveléssel kell megszüntetni, nem rendelkezésekkel, mert az nem ér semmit * Nem akkor erős es bátor valaki, mikor hangos. Az embereket közelebb kell hozni egymáshoz anélkül, hogy uniformizáljunk. • A nemzetnek három főkincse van: a nemzet becsülete, függetlensége és nagysága. Legszilárdabb meggyőződésem, hogy a nemzetet csak igazmondással lehet nevelni. • A magyarnak lehetnek hibái — mindenkinek vannak —, de nyíllak vagyunk és becsületesek, szókimondók, gyakran nagyon i« azok. * Mi az európai fejlődéssel egvütt haladunk. Minden európai korszak rányomta hélvegét a ml életünkre is, de a hatást mindig letompítottuk, vagy kifejező magvar szóval élve — 'magunkévá tettük* azt. amit az egész Európa fejlesztett ki. Itt világosan megkülönbözteti: nem >amit Furópá tói átvettünk«. hanem »egész Európa fejlesztett ki* vetünk egviitt. a mi részvételünkkel. Kaptunk és adtunk Is elemeket, de az egész fejlődés közös * Érezzük a történelmi felelősséget mi, magyarok, önmagunk elmúlt és jövendő nemzedékeivel, Európával spemben. araelvet védtünk. amalyuek kultúráját a lobbi netazeftél fcgyült éoltettüak. Csak addig maradhatunk fetta a népek tengerében, amig történelmi hivatásunkat teljesíteni akarjuk. S amig e mellett kitartunk és kiállunk, ne tartson senkitől és semmitől as ezeréves nemzet * A mi feladatunk erekben a rettenetes időkben a világgal szemben az, hogy megtartsunk egy nemzetet a világnak. Fejte őtte magát egy borbélysegéd (A Délmagyarország munkatársától) Csütörtökön este vérzőfejü fiatalembert vittek be a mentők a sebészeti klinikára. Az illető öngyilkossági szándékból kiskaliberű revolverével fejbelőtte magát, a golyó azonban nem hatolt be agyvelejébe, hanem megakadt és nem okozta halálát Az öngyilkos fiatalembert, annak ellenére, hogy állapota nem súlyos, még nem sikerült kihallgatni, a nála levő iratokból csupán azt tudták megállapítani, hogy borbélysegéd és Kovács Gyulának, vagy Vinczi Györgynek hivják. A golyót el fogják távolítani fejéből és remélik, hogy rövidesen ismét egészséges lesz. Négynapos bankszünet lesz december elején Budapest, novmber 26. December 6-án, hétfőn a Kormányzó ur névnapján, miként a múltban is, a TEBE kötelékébe tartozó pénzintézetek munkaszünetet tartanak. December 8-a, a Gergely-naptár szerint pirosbetüs ünnep, szokásszerint ugyancsak bankszünnap. A bözbeeső december 7-én a pénzintézetek pénztáraikat szintén zárva fogják tartani, hogy a december 5-től december 8-ig terjedő négynapos munkaszünet nagyobb villany- és fütőanyagmegtakaritást tegyen lehetővé. Fenti napokon a Magyar Nemzeti Bank is teljes munkaszünetet tart. (MII) Meghosszabbították az orvosi kamarák tisztikarának mandátumát Budapest, november 26. A Budapesti Közlöny szombati száma közli a belügyminiszter rendeletét, amely a kerületi orvoskamarák választmányi tagjainak, tisztikarának, a közgyűlési kiküldőttjeinek, fegyelmi bizottsági tagjainak. valamint az országos orvosi kamara tisztikarának, és az országos választmány tagjainak ez év december 31-ik napján lejáró megbízatását 1945 december 31-ik napjáig meghosszabbítja. (MTI) FERENCJÓZSEF KESERŰVÍZ •» • ..." „• • -f- \ • • \ .-•