Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-27 / 269. szám

„Szabad kis népek nélkül nines megbékélt Európa" Ghv«y külügyminiszter költségvetési be­szédében kifejtette Magyarország külpoli­kájának alapelveit Budapest, november 26. rA' képvi­selőház ülésén C s i c s e r y-R 6 ­nay István előadó ismertelte a külügyi tárca költségvetését. Rész­letes áttekintést nyújtott a magyar külpolitika fejlődéséről egészen a JegiutnJ>bi időkig. Országunkat po­litikai hagyományai és földrajzi helyzete arra predesztinálta, hogy a tengelyállamokkal keressen szoros érintkezést és barátságot. 'A mos­tani nagy nemzeti háború a keresz­tény világrendért folyik. 'A' szom­széd államokkal való kapcsola­taikról szólva megállapította, hogy azok jók és normálisak. Nem a mi hibánk, hogy egvediil Romániával nem a*. Ezután R a j n i s s Ferenc szólt Hozzá a költségvetéshez. Hangoz­alakulHatott ugy a román—magyar viszony sem, mintahogy az a két szomszédos nép szempontjából kí­vánatos lett volna. Figylmeztetéssel fordult a román néphez, hogy most a tizenkettedik órában, amikor mindinkább kidomborodik a ro­mán—magyar sorsközösség, revi­diálja eddigi magatartását a ma­gyarsággal szemben. A költségve­tést elfogadja. Bajcsy-Zsilinszky Endre volt a következő felszólaló. A költ­ségvetést nem fogadta el. Huszovszky Lajos kormány­párti vezérszónok hangoztatta, hogy külpolitikánk a szomszéd államok­kal való viszonyban sohasem a súrlódást kereste, hanem mindig átérezte az egymásrautaltság je­tatta, hogy reánk is súlyos felada- j lentőségét. tot róhat még a háború és a tüz-j Szeder János, a kormánypárt ben. vérben helyt kell állnunk, ha azt akarjuk, hogy magyarságunkat megvédjük. Az angolszász hatal­mak és Oroszország összefogását szerencsétlennek tartja. A költség­vetést nem fogadja el. Bálás Károly hangoztatta, hogy tfülügyi szolgálatunkból magyar külpolitikát várunk, értve ezalatt azt a kozódást, amely a magyar érde­keknek legjobban megfelel és amely egynttal legjobban megfelel a ha­gyományos világnézetnek, nemze­tünk hagyományos boldogulási tö­rekvéscinek és a szövetségi hűség­nek is. V a j n a Gábor a jelenlegi világ­íáboruról szólva kijelentette, hogy az tulajdonképpen a zsidóság harca a nacionalista népekkel. A román— magyar kérdésről beszélt ezután és azt fejtegette, hogy ellenségeinknek nem az a céljuk, hogy az erdélyi kérdés véglegesen elrendeződjék, hanem háborút szeretnének szitani Magyarország és Románia között. Ezt a háborút azonban nem szabad megengedni. A költségvetést nem fogadja el. Árvay Árpád az általános kül­politikai hirvezetés tekintetében helyesli a kormányzati felfogást. Rámutatott, hogy a délerdélyi ma­gyarság százezrei igen súlyos hely­zetben élnek. A román kormányza­tok nem tartották be azokat a kö­telezettségeket, amelyeket a népi kisehbséggel való bánásmód tekin­tetében magukravállaltak. Emiatt került Románia többizben is súlyos politikai válságba és emiatt nem másik vezérszónoka a moszkvai a diplomácia nem tud elintézni, az egyházak kapcsolataik révén meg­oldhatják'. Elsősorban a protestáns egyházakra gondol, amelyek szol­gálatait a magyar szempontból is igénybevehetőnek tartja. Energikus állásfoglalást kért a délerdélyi ma­gyarokkal szemben tanúsított ro­mán magatartásra. A külügyi tárca költségvetést elofogadta. R á t z Kálmán történelmi átte­kintést adott a külpolitika fejlő­déséről, majd az elmúlt évek ma­gyar propagandáját bírálta, költségvetést nem fogadta el. C s i p a k Lajos főként a DBtSMSGTXRORSZaq 8ZOMBAT, 1948 november 27 gyeimét. Kérte továbbá, hogy a Ro­mániából idemenekült magyarság­nak nyújtsanak lehetőséget letele­pülésre. A javaslatot elfogadta. Oláh György a tárca költség­vetésével kapcsolatban főként a külügyi sajtókérdésekkel foglalko­zott és a tárca költségvetését nem fogadta el. Délután 5 óra előtt 5 perccel A'Törs Tibor alelnök a vitát le­I zártnak nyilvánította és ekkor szó­Romá-1 lásra emelkedett Ghyczy Jenő niáában maradt magyarság és a külügyminiszter. A külügyminisz­szórvány magyar telepesek sorsát ^er beszédét végighallgatta Kállay tette szóvá. A moldvai csángók i Miklós miniszterelnök és Reményi* helyzetére hivta fel a miniszter fi- ISchneller Lajos pénzügyminiszter. Ghyczy külügyminiszter beszéde A miniszter a következőket mon­dotta: — A külügyi bizottság legutóbbi ülésén is megállapítottam és ezt külö­nösen a külföld felé szeretném hang­súlyozni, minden viharcsengő dacára, liogy nincs megoszlott szempont, nincs szakadás a magyar népben, hogy min­den tontosabb külpolitikai kérdésben egy-két eltérő hangot kivéve — ör­értekezl ettel kapcsolatban megálla- Ivendetes egyetértés uralkodott közöt pitotta, hogy az a kis népekre ki- tünk, legfeljebb uüanszokban, vagy legfeljebb bizonyos kérdések beállttá józanitó hatással volt. M a k r a y Lajos hangoztatta, hogy jelenleg két hatalmas problé­mával áll szemben az ország. Az egyik az európai világ problémája, , , ..... ... .a másik a sajátosan magyar prob­.kU L°l!.... léma, amely nem választható el az előbbitől. Az európai probléma alatt érti azt a harcot, amely Eu­rópa egységesítésének gondolata és a kontinentális egyensúly gondo­lata között folyik. Szerinte Magyar­ország ebben a harcban döntő sze­repet nem játszhatik. Magyarország ezeréves történelmével állandóan harcolt az egységesítés ellen, vi­szont a magyar sors elválasztha­tatlan a Duna-medence sorsától. Ezt a területet a magyarság nélkül a magyarság ellen rendezni nem lehet. Bizik a igazságosság átütő erejében. A világ Magyarországnak igazságot is fog szolgáltatni, ha az ország saját maga nem mond le történelmi hivatásáról. Egész Európának szüksége van a magyar Szent Korona tanában kifejtett és összefoglalt Magyarországra. Kéri a külügyminisztert, hogy hirdesse a deivarusi Mott Szmobat, vasárnap, hétfőn utoljára Dumas Sándor világhírű regénye Gróf raonfc Chrisie A francia filmgyártás filmkolosz szusa. Nem repriz! Uj feldolgozás! l. rész: az If vár foaiua Ifjuságunk legszebb emléke, a leg nagyobb romantikus regény. Edmond Dantes szerepében: Pl ERRE RICHÁRD WILLM UPA HÍRADÓ! Köznap 3,5,7, vasárnap., 2,fél 4,5,7 sában állhattak fenn némi eltérések; a dolgok lényegében, a követendő politi­kát illetőleg nem az egyes politikai pártokhoz való tartozás, hanem a ma­gyar ember józan ösztöne, a magyar hazafias gondolkodás és érzés szabja meg az irányt. Külpolitikánkat a nem zet nem változó céljai határozzák meg, nem pedig konjunkturális elemek. A változó helyzeteket a diplomácia min­dennapi munkájánál természetesen fi­gyelembe kell vennünk, de a változó helyzetek nem érinthetik alapvető nem­zeti érdekeinket, sem pedig becsületünk törvényeit. Feladatunk lényege pedig éppen az, hogy érdekeinket becsülettel éi vényre juttassuk, hogy Magyaror­szágot a háború megpróbáltatásai és áldozatai után ismét visszavezessük az igazságos békéhez, a békés épitö mun­kához. — Amióta az utolsó külügyi expozé elhangzott, a háború nagy lépésekkel ben, amely tények természetesen kü­lönböző téren érdekközösséget ered­ményeznek. Még szorosabbra ionta, sőt úgyszólván megalapozta ezt a* érdekközösséget az a közös sors, amelyet a páriskörnyéki békék reánk­mértek és a két bécsi döntés, amely Németország közreműködésével a meg­valósulás útjára vitte a magyar poli­ka alapvető célkitűzéseit; a békés re­víziót. A rnult ereje, geopolitikai hely­zetünk, Versailles, Trianon, a két bé­csi döntés azok a tények, amelyek a magyar—német kapcsolatokat megha­tározzák és jóviszonyunknak és együtt­működésünknek szilárd alapját képe­zki. Az a küzdelem, amelyet Németor­szág folytat, a német nép élet-halál­harca, amely mellé sorakozott nemze< tünk önvédelmi részvétele — minden hódítási szándék nélkül. Meg vagyunk győződve arról, hogy ama példátlanul nagy anyagi és véráldozatot, amelyei a német nép fennmaradása érdekében, hoz, nem maradhatnak eredmény nél­kül és a kemény küzdelmek meghoz­zák a maguk gyümölcsét. Viszonyunk a szomszéd­államokhoz — A szomszédállamokhoz való vi­szonyunkat, amennyiben azok nen* függvényei a háborús helyzetnek, a megoldandó kérdések kezelésében va­ló készség és a nemzetiségeinkkel való bánásmól tükrözi vissza. A határokon haladt előre a maga kérlelhetetlen ut- i tu, é,ö véreink gor8át a magyar kór­ján. 1942 őszén az orosz tömegek meg­indultak és a télnek minden borzalmát rendkívül ügyesen kihasználva, teret nyertek. Vitéz második hadseregünk­nek is meg kellett birkóznia az ellen­séges túlerővel és a téllel, amelyet az orosz viszonyokhoz mérten is rendkí­vülinek mondottak, mindaddig, amig állásai feladására kényszerült, A tél magyar gondolatot é7 szélesítse ki Rövid szünet után az esemé­ÖJ - nyek ismét gyorsabban kezdtek ala­egy egész európai gondolattá és érdekké. Miután a vezérszónokok sorozata lezárult, Meskó Zoltán emelke­dett először hozzászólásra. Szerinte az egyetlen helyes magyar külpo­litika a magyar érdekek szem előtt tartása. Szabó Zoltán felszólalása sze­rint a különböző egyházak nem­zetközi összeköttetései sem elha­nyagolható tényezők az országok sorsa kialakitásában. Sokszor amit KORZOBAN Ma Móricz Zsigmond gyönyörű regé nyének filmváltozata! Jávor, Csortos, Egry Mária főszereplésével KEREK FERKO kulni és a háború molochjának a taosz­szu évek óta a harctereken kifárasz­tott és idegeiben megőrölt olasz nép áldozatul esett. A szerencsétlen tria­noni békeszerződés után Olaszország volt az első állam, amely jóindulattal közeledett hozzánk, kinyújtotta felénk baráti jobbját, s állandóan tapasztaltuk Olaszország politikai támogatását. Ez. ért őszinte megilletődéssel és egyfttt­érzéssel szemléli a magyar nép azt a páratlan tragédiát, amelyen az olasz nép keresztülmegy. Barátságunk a* olasz nép iránt nem rendült meg és CSnk azt tudjuk kívánni, hogy. a meg­próbáltatások minél hamarabb múlja­nak el és az olasz nép foglalja el is­mét azt a helyet, amely őt képességei cs teljesítményei alapján megilleti. Barátságunk a német birodalommal — A német birodalommal változat­lanul fennáll barátságunk. A barát­ságnak legszilárdabb alapja a sokszá­zados hagyomány és Magyarországnak geopolitikai helyzete a Duna völgyé­mány szivén viseli. A külügyi kor­mányzat a magyar kisebbségek helyze­tét, állapotát, a leglelkiismeretesebben figyeli és ha azt tapasztalja, hogy va­lamely kisebbségi sorsban élő magyar nem részesül a többségi kormány, vagy valamely szerve részéről egyenlő jogi elbánásban, haladéktalanul megteszi az érdekelt kormánynál a szükséges dip­széchényi mozi Ma 3, 5, 7 órakori r. Minden idők legnagyobb történelmi filmje Minden filmet veri Óriási siker! Fergeteges taps minden előadáson! RÁKÓCZI NÓTÁJA Szereplők: TOLNAY KLÁRI SARDY JÁNOS KOVÁCS KAROLY ABONYI GÉZA Siessen jegyét biztosítani! Tel. 20-33 Szabályszerű hadigondozása iga­zolvánnyal rendelkező hadigondozott nőket felvesz a SZÉCHENYI MOZI

Next

/
Oldalképek
Tartalom