Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-21 / 264. szám

6 Ö«L MAGYAR OKSZAQ ben kurtavas lesz a vége. VASARNAP, 1943 november 21. abtreten' Most pedig | -- Kedves gróf, felelte József, ha pet gyakrau uyomorga'jak a bánságot. Nem tartott sokáig, a magyar országgyűlés annyi borsot tört emialt Bécs orra alá, hogy három megyék hamarosan visszakerültek Magyarország kebelébe. Ellenben Mária Terézia, aki tehetségesebb volt, mint családjának sok férfitagja, 1764. május 1-én éleibe léptette a katonai határőrvidéket. A bban az időben praktikus politikaja volt Bécsnek ez az ötlet. Kapott olcsó katonaságot arra az esetre, ha a lörök meggondolná magát és uj kisérletezésbe fogna, azonkívül ez « szervezet, amely ezredekre, majd zászlóaljakra és századokra volt osztva, meg tudta akadályozni a ragályos keleti betegségek bohurcolását. Hetven éves koráig ugyanis minden férfi katonai szolgálatot volt köteles teljesíteni a Gránicon. De épp ugy katonák látták el az Igazságszolgáltatást, a tanügy kívánalmait, a telekkönyvet, sőt uniformisban járt a pla jásnak tisztelt kisbíró is, ambicionálván, liogy idővel káplár lehessen. Nem voltak ezek igazi éi telemben vett katonák, de polgárok sem. Műveltségük, tudásuk a minimális, nyelvük az úgynevezett »Armeedcu!sch«, házközösségben eltek, ami arra volt jó. hogy birtokukat ne terhelhessék meg és ne adhassák el, tartott pedig az egész állapot 1873-ig. A granicsár tisztek közül akárhány az eke mellől indult el a karrierje utján, azonban volt aki igv is elérkezett a tábornoki ranghoz, sőt tovább is. Kok anekdota kering róluk, n jobbnál jobb történeteknek gyűjtőjük is van a Bánátban. Kár lenne, ha elkallódnék ez a történelmi anyag, talán jobb időkben viszontlátjuk könwben őket. Minden szent primitívségben van ugvanis valami megható. Az egyszerű lélek naiv bájával nem ér fel az agyafúrtság, a nagystilüség sokszor szélhámos kalibere. A tudás elkápráztat, akárcsak a kertészeti raffinériáva! kitenyésztett orchidea, de a szeiid köntösű rezeda, aki napközben elveszett a szinek orgiájában, éjszaka küldi be illatát az ablakodon, mikor ébren álmodod át a jövőt és álmodban a multat. T elsöosztályu kapitány is ellenörizte a Gránicon, hogyan oskoláztatják az őrmesterek a legénységet, véletlenül éppen csillagászatból. Ne bigyjük ugyanis, hogy egy régivá gásu őrmester nem értett mindenhez, ha ráparancsoltak és ö vakon engedelmeskedett. — Ostoba emberek, akik nyilván rosszul is látnak, azt állítják, hogy a nap forog a föld körül, — magyarázta az egyik. Ilát ne hallgassatok ilyen szamárságra, mert nem igaz és nevetségessé teszitek magatokat. A nap egyhelyben áll, a főid forog. Másik ajtónál is hallgatózik a kapitány, ott is magyaráz az őrmester. — Kerüljétek a buta tintanyalókat, mert nincs rosszabb a műveletlenségnóL, ezek terjesztik azt a marhaságot, hogy a föld forog a nap körül. Hát nekem is van szemem, a természet ölén nőttem fel, nem a városi házak közt, mai gyerek se vagyok. En mindig csak a napot láttam felkelni és lenyugodni, tehát ő forog és nem a föld Az csak tűri ezt a kurizálást, vagy mi a fenének nevezzem. A parancsnok aztán mnnka végeztével maga elé rendelte az őrmestereket. — Ide hallgassatok ti erdőből szalajtott vaddisznók. Nekem teljesen "Wurscht, hogy melyik forog a másik körül, a nap, vagy a föld. Eddig is megvoltam annélkül, bogy ez a kérdés háborgatott volna, valahogy elviselem ezután is a terhét. a tanításban azonban megkövetelem az egyöntetűséget, miért js jó szívvel ajánlom, bog)/ állapodtatok meg mseratek közt. külónT-Jarcászati gyakorlatokat is tarlóttak a granicsárok. Egyszer például az egyik századnak oldalba kel lctl támadnia az ellenséget, amely kedélyesen fogja fel a dolgot és nem veszi cs/.rc, milyen veszélyben forog Mini a hogv hirtelen gyilkos tüz alá is fogiák. A jelenlevő parancsnok, aki maga is kíváncsi volt, hogy mire végzik, nének! kétségbeesetten rohan felcjiik és már f messziről kiabál. — Vissza, százados ur, hiszen elesik az egész századával! A kapitány csupa fölény, ugy laszolja csak magamfajtáju emberekkel akarnék érintkezni ,ki se mozdulhatnék í családi sírboltunkból. El is ment inkognitó, kis kiséret torokon, a beözönlő délszláv népek, köztük Cserni Jovan seregei, továbbai kóbor katonák. Sokan <e.lmcueküluek .eliat szulövai osukbol. A XVI. ea> tel, lóháton, nem riadt vissza az ut1XVII. században a felső Tiszán e» kellemetlenségeitől, de tapasztalatok- mellektől} oin uiindeuütt találkozunk, kai teli érkezett baza. Egyszerű embe szegedi halászokkal, akik különöse* rek egyszerű szavakkal "öntötték ki a gyaloranak voltak fölülmuihaszivüket az uraságoknak, hogv ők bo-1 luliun mesterei. A bodoltságbeh oiagyan mondanák meg az igazat a csá száménak, ha egyszer elébe kerülhet , A Határőrvidék megszűnése után ön mindenkit polgári állásba hejlyeztek el, ha még nem volt tulságová-.san öreg és legalább pipázni tudott, j Volt akit szolgabírónak • tettek meg, Már hogy esnénk el. Excellenz, i vagy mikor elkülönítették a közigazhiszen csak vaktöltéssel lőnek! 'gntástól az igazságszolgáltatást, pláne Ijárásbirónak. Komolyabb ügyet azonTcrmészctes, bogy az * berek kormányzása egyszerű em- ban nem biztak rájuk, apró adminiszsok panaszra trácins piszmogásban fejthettek ki leadott okot Ha aztán valami bántalom (vékenységet. Teszem azt igen jól beérte őket, nyomban rohantak Bécsbe.j váltak a sorozásnál, vagy küldték elképzelhetetlen bosszú { Magyarul se tanultak me.g tökéleutakon a leveleket. |tesen, de félig-meddig sem. Az ő stili— Engedje meg édes anyám, hogy , zálásukból meglátogassam őket, kérlelte egyszer a későbbi II. József Mária Teréziát. A személyes tapasztalat többet ér száz kitűnő referensnél. — Menj, ha a kedved tartja, válaszolta a felséges mam'a. A finnyáskodó Bécs azonban megbotránkozott ezen a kiilöncscgcn. — Fenséged nem is képzeli, milyen j bagázssal kell ott érintkeznie, — intette egy udvaronc. Bálint Sándor: maradtak fenn azok a virágszálak, amikkel a kedélyes vidéken találkozni még ma is, ha a humorra kerül a sor. Tudják meg hát az ere detüket is. — Kézbe nem volt sithető! — Lcbbezzc fel meg, ha nem tetszik 1 — Nem volt hatolható ki pw. Azért mégis csak kedélves szép vivőit! krónikás Szeged népi múltja A kény szegedi népiségröl Tömörés Móra Ferenc alkotásain tul általában alig van közvetlen, élményszerű tapasztalatunk. I'edig nemigen van magyar táj, amely különb, színesebb, gazdagabb hagyományokkal dicsekedhetnék, mint éppen Szeged városa. A szegedi népéletet, népmüveltsóget a tudományos kutatás általában már föltárta, munkájáuak eredményei azonban sajnos alig élnek a szegedi müveit köztudatban. A szegedi ncpi környezettel nemigen tö rödünk — sokszor még azok sem, akik belőle nőttek ki —, alig vesszük észre azokat az emberi értékeket, amelyeket a szegedi parasztság megvalósított, nem ismerjük a közösségi életnek azt a gazdag természetességéi, amely a városi civilizációból már annyira hiányzik. Hagyomány és haladás nem zárja ki, hanem föltételezi egymást: a nagyvárossá fejlődő Szegednek aligha van kedvesebb köt©lesége, korszerűbb feladata, mint saját népi hagyományainak tisztelete. A népi tradíciói és a mai kor között feszülő ellentéteket a nemzeti élet folytonossága, biztossága érdekében egyensúlyba kell hoznunk egymással. Városunk népi jellegzetességeinek őrzés o és megfelelő módon való értékesítése tehát magyar és humánus kötelességünk Is egvultal. jc:entö szög szónak -d származéka. A XIV. század első léből (1433) Bertrandon de ia Brocquiérc francia utazónak érdekes leírása maradt ránk Szegedről: Szeged nyilt nagy város és egyetlen, mintegy egymérföldnyi hosszú utcából áll. Környéke mindennemű gabona val megáldott szántóföld. Itt igen sok darvat és túzokot fognak, egész piacot láttam tele e maradakkal... a Tisza rendkívül sok halat szolgáltat, egyetlen folyóban sem láttam oly gyár források sokai meseluek még » inczöszegcdi dai vaszokról is. Szeged k h ás Zrbirtok volt, aza» közvetlenül a szultánnak adózott. eb* nek természetszei u következménye az lelt, hogy lakossága leiduzzadt, mert a környező helységek nepe idemenekült a spáhik sanyargatasa elől. A regi falunevek: Sörkéd, Fai k, Sajtcny, Vőinek, stb. dűlőnévként ma u élnek. Kialakul az óriási kiterjedésű szegcdi határ, az alföldi városokra annyira jellemző nomád pásztorkodással. A felszabadulás után megindul aa idegenek: németek, bunyevácok, szerbek, görögök és zsidók beözönlése a Palánkba, ugyanakkor a szegediek kirajzása a Délvidékre, főleg a Temesközbe. A XVIII. század elején két emlegetett, dc néprajzi szempontból még nem eléggé méltatott jelenség kötheti le a kutató figyelmet a kunpusztulásért folytatott küzdelem és a boszorkánypörök. Van cgyeb tisztáznivaló is. Á barokk kulturánaki népies formáit a bevándorolt németek elhozzák ugyan Szegedre, de bizonyos tárgyi analógiák megállapításán kivül még nem tisztázódott a szegedi magyarságra való hatása. Hasonlóképpen mcgrajzolatlan az idegenek beolvadásának feladata is. A XVIII. század folyamán alakul* ki Szegednek részben még ma is érzékelhető népi jellege, de ugyanakkor városrészek szerint el is különül* Alsóváros ragaszkodik legtovább az ősi hagyományokhoz.. Nemigen kekicsinyitös ] veredik más városrcszbeliekkel, ki" ' " fe-ltart a halászat és állattenyésztés mellett, csak háziiparral foglalkozik és meghonosítja a paprikát. Lelki alakításában nagy szerepe van a franciskánus kolostornak. Felsöváros magyarsága már mind biológiai, mind pedig szellemi értelemben nagyaránya keveredésen megy keresztül. Halászgazdák, hajósok és mesteremberek^ hajóácsok (superok), szüosök, csizmadiák, kenyérsütögelők laknak itt* A bennszülött hivatalbéliek lcgnanagy halakat. Ugyanitt temérdek szi- gyobb számban innen kerülnek ki« laj és eladásra szánt lovat láttam, Mindkét városrész népét egészen külöezeket nagyon jol tudják megfékezni nos kalmárérzék jellemzi. Minthogy; és megszelídíteni, ez pedig nagyon sa- pedig a tiszamenti Szeged az Alfölöjátságos látványt nyújt. Mondták ne-'nek és a Délvidéknek a XVIIL század kem, hogy aki bárom-négyezer lovat ivégétől kezdve legelső közgazdasági akarna, e városban találhatna annyit empóruma volt, a kéznél lévő értékesítési lehetőségek miatt a földmüvelés kezd újra föllendülni, sőt a dohánykertészettel, paprikatermeléaoel, szőlis... Ebben a korban, azaz a középkor végén Szeged hazánknak egyik legtekintélyesebb városa. Erejének alapja lőtelepitéssel belterjessé ia vilik. A polgárainak jóléte. Gazdagságát só-(Palánkban az idegenek, német hordásból, halászatból, állattenyésztés, .iparosok, görög, szerb, zsidó hol tőből. gyümőlcsteimelcsböl, hajózásból sok laknak. Uj városrész Rókus, a» akkor ágrólszakadtak települése. és bortermelésből meritette. A szegediek szóllei a Szerémségben voltak. Szeged megszerezte Mátyás kiForradalmi változást okoz Szeged patriarkális életében, népi kultnrájárálytól a legeltetés jogát a kun pusz- ban a Tisza szabályozása, továbbá tákra, ami a földművelésnek a város Szeged nagyvárossá fejlődése. A Tikörül való föllendülésével van biztos sza szabályozásával a vizenjárók, haösszefüggésben. Uj legelőkre volt te (lászok, hajósok, hajóácsok, vizimolniSzükreszabott előadásunkban még hát szükség. A lakosság gyökeres ma-. rok tulnyomórésze elveszti kenyerét, vázlatosan sem utalhatunk a szegedi népélet minden jellegzetes mftffnyilat kozására. csak néhány jellemző mozzanatot ragadunk kl. Városunk ősi magyar település. A magyarságnak sajátos népi összetételénél fogva a Tisza és a Maros összefolyása egyenesen kínálkozott a letelepedésre. A méneseknek, jószágoknak legelőül a környező füves puszták, halászatra a folyó és kiöntései, az emberek lakására pedig a közbeeső szigetek szolgáltak. A mai Szeged magva tulajdonképpen három sziget: alSzeged a mai Alsóváros. Fel-Szeged, azaz a mai Felsőváros és a Vár (Palánk), vagyis a mai Belváros. a Szeged-szó eredele 6*erint mégsem 3 Ságetra megy vissza, hanem minden valéziiiüség szerint a besrőgelléet r gyarságára döntő bizonyság az 1522. Feltűnik ezzel a jelenséggel kapcsoévl tizedlajstrom, amelyben még el- .latban itt Szegeden is a kubikosok! vétve sem lehet idegen nevet találni, (rendje, majd megindul a tanyákra vaA XV. századtól kezdve a város:ló kirajzás. A főldmivclés terjedéséjellegén különben kun hatásokat is Jvel a tanyák fokozatos benépesedésé* észlelni. Valószínű, hogy a szegedi nyelvjárás jellegzetes sajátságé' az őzés kialakulását az elmagyatoso dott kunok segítették elő a legnagyobb hatást azonban akkor gyakorolták a kunok a szegedi életformára, amikor később a hódoltság viszontagságai alatt a szegediek kénytelenek voltak visszatérni a nomád pásztorkodásra, pedig a kunok nomádélete Sze ged egykoru kulturája mellett már korszerűtlenül hatott. a renaissance Szegeden az ősi halása&ct is báttérbüwonjl. de « vei vége szakad a régi pásztorcletnek" és a vele sokban összefüggő betyárvilágnak Az 1879. árviz Szeged népéletében is döntő eseménv. amelynek! hullámai népknlturánk sok értékét magukkal 'sodoriák. Manapság már csak folyton halványodó körvonalaival. illetve nyomaival találkozunk. Lóórverés November 24-én d. e. 9 órakor 2 dri kisejejtitett lovat árverés utján fog . „ bó- értékesíteni a Mars-téri mázsabázuaJ doltság alatt ni életre kél Szeged oé-ja köztisztasági hivatal. Igazgatóság.