Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-21 / 264. szám

Beszélgetés a Uálykaiaká Munkással (A Délmagyarország munlcatársá-j bizony, már sokkal hamarabb is tál) Az ablaknyilásba még nem he- (elfáradunk. A fáradtság leginkább lyezték be a rámákat és még üre- a jobbkézen jelentkezik, a csempék sen tátong az ajtó helye is. Bent faragásától, majd körülbelül egy a szobában zavaros összevisszaság- j félórával később már a lábakban han cementporos asákok hevrnek, is, különösen, ha magas kályhát is csak a szakember láthatja. |DÍLM'AGYARORSZAC| j — A munka után képes-e arra.j Á^SÁRNAP^M^iovembw^t^l hogy valami szellemi foglalkozási | űzzön: olvasson, irjon, előadásokat tőle * kereszténység felvételét és a hallgasson? [szentisváni alkotmány megteremtésé!. Újra felkapaszkodik az állvánvra Mi sem mutatja ennek a népnek , ,,, , ,,, , , li-lliilplct fix s/.fihfiiisáo's7,>rfitntel a kalyha melle, apro drotdarabok­kal erősiti egybe a csempéket, homokkal, mésszel, vizzel teli csorba bádogvedrek állanak. A sáros padlón szerszámok, kalapá­csok, fogók fekszenek ugy, ahogyan ide-oda sodorta őket a munka len­dülete. A szoba sarkában sárgás­fehéren csillanó félig kész kályha. Szélesvállu, őszülőhaju ember cse­repeket tör apróra, majd a kályha mellé kapaszkodik egy deszka­padra és lassan illeszti a kályha belsejébe az apró cserépdarabokat. JUtfit UÓH építünk és sokat kell le- és felug­rálni az állványra meg ismét on­nan le. — Érzi-e az alkotás öeötnét, amikor dolgozik? Gondolkodik és lassan mondja: — Ha jó anyaggal dolgozhatok, akkor örömmel csinálom, mert szé­pen és jól lehet dolgozni, de, bi­zony, a mai árunál legtöbbször nemhogy őrömmel, de méreggel csinálja az ember. Mert ha a lel­két beledolgozza, akkor sem tud lelkületét és szabadságszeretetét job­ban, mint az, hogy sem a rabszolga­ság intézményét, sem a hűbériség szol­gai lelkületét nem ismerte és nem al­kalmazta soha európai értelemben. Ai Aranybulla pedig minden tekintetbe* megállja helyét az angliai Magna Car­!»i—i ne--. —a- Corpus agyagot ken, apró cserepeket il­lesztget a cserepek közeibe. Igv felel: — Én igen. Mindig vigyázok , arra, hogy olvasással megőrizzem >t3™l> Test acta és Habcas „-„em, tam ta p»..m.r. . he­az a munkás lehet ertekes tagja allycs történelmi szemüveget is az or társadalomnak, aki nem hagyja, hogy a munka robotja felőrölje, hanem képezi magát... Az egész épületben mindenütt runkról és nézzük közelről, mint mu­latnak a barbár magyarok azzal a bi­zonyos szentgalleni együgyü baráttal. Ez a bájos idill talán közelebbhozza forr a munka. Talicskák csikorog-'hadviselő őseinket lelki szemeinkhez, ° mint akármilyen történelmi beállítás. megfelelő eredményt elérni. Ter- verejtékből a szép cserépkályha... mészetes, hogy a hibákat ilyenkor (K) Tortáé nnrinl4léct,eguiabb h"3"0'3 géPcmmel csináltasson. I drill* UllUUldldol A ha! nem törik és természetes fényt kap. Herédi Gizella Estélyi frizurák gyönyörűen készülnek. Szántó György: Történelmi szemüveg Az épületen itt is, ott fs zörög dolgozók lépte. Valaki hangosan, idegesen rendelkezik. — Milyen hangulatban kezdi a munkáját? 'Az őszülőhaju ember vállat von. — Azt lehetne mondani, hogy a tni kedvünket, a mi hangulatunkat igencsak az időjárás szabja meg, mert igaz ugyan, hogy látszólag fedett helyen dolgozunk, de mond hatjuk, majdnem annyit szenve­dünk az időjárás viszontagságaitól, mint az, aki kint dolgozik. Sőt tán még többet Mert hiszen nekünk vízzel, vizes anyagokkal kell dol­goznunk. Minthogy pedig itt ál­landó a légvonat, a eug, bizony hidegebb időben ugy kifújja a szél a kezünket, hogy csupa vér. Visszalép a padlóra, az agyagos vedrhez hajol, azután újra felka­paszkodik a padra és ráhajlik a félig épített kályhára. — Egy óra alatt körülbelül hányszor csinálja meg ezt a mun­kamozdulatot? — Körülbelül negyvenszer-öt­venszer. Attól függ, hogy milyen a munkatempó. Általában mondha­tom, hogy ez egyébként a munkánk legnehezebb része. Leszáll, kezetmos, azután sárgás­fehérszinü csempét vesz elő és gondosan vagdossa a le a széleit. — Amint látja, a csempék szé­lei hosszabbak, mint ahogyan ne­künk kell. Ez azért van igy, hogy szállítás közben meg ne repedez­zék. Mi tehát, mielőtt a kályhara­káshoz hozzáfognánk, először le­vágjuk a felesleges részeket, azután puccolókővel lesimítjuk és csak azután illesztjük egyb. — Milyenek a munkalehetősé­gek? ~ A kályHarakóiparban jelenleg némi nyersanyaghiány mutatko­zik. Ennek az oka, hogy az agyag kiégetéséhez 1000 fokos hőség is kell, vagyis nagy famennyiség fel­használása. Kell ezenkívül ólom, fnhamu és sok más. Ez az oka azután annak, hogy a munkalehe­tőségek korlátozottak. Pedig éppen az utóbbi időben minden építke­zésnél inkább cserépkályhákat ál­lítanak. — A nap melyik szakában je­lentkezik először a fáradtság ér­zése? — A gyakorlott munkás légin- ^ PáHsi„ eljutva barbaP h0rdák­liább a munkanap Vége felé farad „alt „evezték krónikáikban. De szjw­,el. de különösen az utóbbi időkben,dokkal később is barbár bordák vol­nak, kopog a kalapács, dalolnak a festők. A féligkész szoba sarká­ban lassan-lassan illeszkedik ösz­sze a szép sárgásszinü csempékből, az agyagból, a téglákból, az apró drótokból a szegletes cserepekből, a hajlongásból, a munkából és a Megmutatja, hogy o kemény harcosok­ban, melyeknek nyilaitól egész Euró­pa rettegett, mennyi gyermeki dórii, kedélyesség, leikijóság rejlik a pán­céling alatt és irne, ezeket nevezte a külföld barbár hordáknak. Amikor pedig megszűntek a kalandozások, ki­sütötték, hogy kis nemzet vagyunk. Ezzel a veszedelmes hazugsággal már legutóbb foglalkoztam. Most csak azt kérdezem, kis nemzet-é az, amely­éhez maga jószántából akartak csatla­kozni hűbéresi formában a szomszé­dos államok az Árpádok alatt? Kis nemzet az, amely rövid néhány év alatt ki tudott heverni egy tatárjá­rást? Kis nemzet az, amelyet Nagy Lajos birodalmi súlypontnak válasz­tott akkor, amikor három tenger mos­ta ennek a birodalomnak a partjait? Folytathatnám Mátyás király renais­sance udvarával. Az erdélyi fejedel­mek csodálatos politikai érettségével Nem egy bizonyos történelmi szem- tunk a szemükben, amikor Bocskay és szabadságharcaik jelentőségével. A üvegről akarok most szólani, hanem hajduseregei és Rákóczi kurucái Ausz- negyvenkilcnccs tavaszi hadjárat ka­arról az ócska, rossz okuláréról, me- triát, Moivát és Stiriát járták. Hogy tonai csodájával. A kiegyezés utáni lyet már gyermekkorunkban reánk- közben felfogtuk a keleti lovasoépe*, korszak reorganizációs munkájának raknak, bogy azon át nézhessük csak évszázados rohamait, azt nem irta a páratlan lendületével és dolgozniffl­a multakat. javunkra senki, a szentszéken kivüt dásával. De minek? Bármilyen káros Nem szemorvos rendelte ezt az és a kereszténység keleti védbástyájá- (propaganda is a multak fényében cs okulát, rossz sablon és majd minden nak is magunk neveztük magunkat. az élniakarás töretlen erejével magá­szem látását torzítja, mint a görbe lü- Viszont a világbóditó mongol sereget1,61 összeomlik ez a nevetséges vád. kör. Kivételes az olyan tanító, vagy mi neveztük kutyafejű tartár hordák-1 Történetíróink mégis beleesnek tanár, aki történelmi látásunkat a nak és az ugyancsak világhódító oz- [ugyanabba a hibába amelyet velünk kellő szemüveg alkalmazásával kor- mán seregeket pogány hordáknak, bo-; szemben állandóan elkövetett a külföl­rigálja, fejleszti, élesíti. Kevés peda- ]ott mindkettő a bonfoglaló magyarság di történetírás. Lebecsülik ellcnsége­gógusnak van bátorsága, egyéni ere- nagyszerű katonai erényeivel rendel- ,inket, elsősorban a keletieket. Hogy je, lendülete ahboz, hogy felüiemel- kezve verte le a mi európaivá ved- csak egy-két kirivó példát mondjak, kedjék az előirt, sablonos, sokszor lelt és nyugati harcmodorban clgyen Dzsingisz kán, a kegyetlen, barbár' idejétmúlt tananyagon, szembehelyez- gült, belső viszálykodástól megbéni- 'öszcgyüjti udvarában a Uinai. perzsa, kedni vele meg szinte a lehetetlensé- tott seregeinket. iarab. kisázsiai, északafrikai, hindu és gek sorába tartozik. Pedig rengeteg Hogy a külföld felénkirányitott tör-(Sóiög tudósokat és bölcselőket, esil­tőrténelroi tévedés és hamisítás szo- téneimi szemüvege milyen rossz, azt lagvizsgálót állit Karakorumban, rul koirekturára, vagy revízióra és teljes tárgyilagossággal magunk is,amelynek munkája századokkal mrg­ez elsősorban nekünk, magyaroknak megállapíthatjuk. Az utolsó évtizedek ?e!őzi Kopermkus és Kepler eredmr­elsődleges nemzeti érdekünk. Mcrt,SZOrgos kutatásai napnál világosab- inveit és egyenes folytatása a mórok ir.i mindig és minden körülmények kö-|ban bebizonyították, hogy a honfogla- 'előttünk nagyrészt ismcrtlcn, hatalmas zött emelt fővel állhatunk meg a tör-!i<j magyarság minden törzse méltó kultuimunkájának. Batu, az unoka­ténelcm Ítélőszéke előtt. Ezért kell vi-j képviselője volt az ázsiai nomádkuitu- öccse nemcsak hihetetlen stratégiai gváznunk arra, hogy ne rakjunk magunk rossz okulát a birák orrára, hiszen ezek is a mi iskoláinkból ke rülnek ki, onnan hozzák magukkal a később sokszor az orrukhoz nőtt, el­választhatatlan rossz szemüveget A történeti látásnak két alapvető hibájával találkozunk legtöbbször. 1'. Hogy az ellenség barbár horda. 2. Hogy egy emberi és alkotmányos jo­gait követelő elnyomott társadalmi réteg, lázadó csőcselék. , képviselője volt az ázsiai nomádkuitu- öccse nemcsak mi rának. Ez annyit jelent, hogy nem tudással rendelkező hadvezér, de a csak katonai erények dolgában állott mongol világbirodalom kinai császári felette mindama keleteuró- székében ugyanolyan kulturmunkát fejt ki, mint birodaiomalapitó nagv­bátyja. A csak kegyetlenségéről is­mert Timurlcnk udvarát is jó volna ugyanebből a szempontból vizsgálat tárgyává tenni, mielőtt kimondanánk magasan telette mindama keleteuró­pai népeknek, amelyeken itt a Kárpát­medencében győzedelmeskedett, de kitűnt családi élete tisztaságával, szervezőképesséigével, tekintélytiszte­lő fegyelmezettségével, fejlett szépér­zékével, bölcs körültekintésével és el- rá a barbár jelzőt. Az ozmán biroda sősorban emberségével, amely soha- 'om roppant katonai szervezető mel sem engedte, hogy rabszolgatartó des lett pedig ismernünk kellene azt az pofájává süllyedjen a legyőzött né 'építőmunkát is, amelyet a szultánok Horda és Csőcselék, ez az a két hl j péknek. Mindezeken felül államalkotó belet hatalmas kulturcentrumaiban bás kiindulópont, az a kél repedt és! képességét is fényesen dokumentálta, / folytattak. homályos okulaüveg, mely eltorzítja' amikor az idők szava meckövetelte ' A keleti ellenségeik, például a szom­generációk tisztánlátását Mert meg. kellene tanulnunk végre, ellenségein ' ket megbecsülni, mégirkább a magunk elégedetlenkedő néprétegeit, hogy ne' intézzünk el mindent a horda fcs cső­cselék szavak struccpoiitikáiával. Hogy kellőképpen éreztessük a tisztánlátás szükségességét, uézzflk pét­dául önmagunkat a külföld hamis tör téneimi szemüvegén. A kalandozások korába.i, amikor hadaink végigportyázták Európát, Cso­dálatos katonai kénességeik révén Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy Rókusi 222. szám alatti saját házamban (Rigó-utca végén balra) Elektró műszerészet! müheivt és laboratóriumot nyitottam, ahol mindenféle elektro motor, rádió és minden más, ebben a szak­mába vágó elektro mechanikai munkát vállalok és a legprecízebb kivitelben jutányos áron elvégzek- Díjtalan szaktanács. Szive, pártfogást kér: JÓCSKA GYULA müszerész-mester.

Next

/
Oldalképek
Tartalom