Délmagyarország, 1943. november (19. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-17 / 260. szám

i DELMAüYARORSZ A(j man a közegészségügyi szolgálat és " S 7 E R D A. 1943 november 17. igazgatás terén sikerült elérni, ezek még mindig elmaradnak a kitűzött cé­lok mögött, ennek oka egyrészt a es minden remény meg van arra, pénzhiány, másrészt az orvoshiány, hogy ezeknek a területeknek a köz-1 Malasits Géza felszólalásával kap Az északi államok gazdasági együttműködése és a finn kérdés ... . . , , , „ ... Nemrég Tanner finn pénzügymi- ahol egy km^-re 86.3 lélek esik, mig igazgatása hamarosan el fogja ér- «flatban foglalkozott a népbetegségek „iszter vezetésével nagyobbszámu Svédországban már csupán 13.9, Nor ni az országos szinvonalat. — - ~ ' 8 A belügyminiszter a továbbiak-! j kérdésével. Rámutatott arra> brvSy a finn küldöttség volt Svédországban, végiában és Finnországban ' pedig |népbetegségek elleni küzdelem erdeke- , a két állam közölt az együttmü- mindössze 9 lélek. Érdeke* a népesség ban az elismerés hangján szólott Ijj? eL^ri^otaaULí 'van í ^ ™e«beszélÍ1ek ®saz tömörülése is ugyanis az'északi áíla­mindazokról akik atóss/térte óhajtása folyamatban van, de L^ államok k5zott fennálló kap- mokban ..,,„.' aMk a v,ssza'ört te- ezenfelül is mindent elkövet a nepbe-ho ruletek kozigazgatasának rendbe- tegségek leküzdésére Mindehhez azon­bozásánál segédkeztek. ban pénz és idő kell Az alkoholizmus fokozódása különösen a területi visz­A belügyminiszter a közigazga­tasi kérdések során szóválette az^-"csatolások óta tapasztalható, amin önkormányzati képviselők státus- st'«lteni kel1­Az OTI-nál nem azért vannak hi­bák, mert az OTI-nak önkormányzata rendezésének kérdését. Elismerte, hogy cz a státus a különböző ál­lami státusok rendezése következ­tében kedvezőtlenebbé vált. A pénzügyminiszterrel már érintke­zésben van, ezt a kérdést a költ­ségvetés utón megtárgyalják és a lehetőség szerint méltányosan ren­dezni fogják. Közegészség űr yi kérdések Ezután közegészségügyi kérdések­kei foglalkozott. Hangoztatta, hogy no­ha megelégedéssel tekinthet azokra az eredményekre, amelyeket évek folya­mok szempontból a legmagasabb szint van és abban szociáldemokraták fs jét jelenti és ezeket az államokat már helyet foglalnak Az OTI ingatlanvá- régóta egységként lehet megítélni, sárlásait a legszigorúbban ellenőrzi, I A munkát szolgáltató népesség el­A belügyminiszter ezután részlete- helyezkedése államonként nagyon kö­- - ' lönböző. Legsűrűbben lakott Dánia, ellentétben Nyugateurópa csolatokat, ha lehet még szorosabbra nagy iparos államaival — a népesség­füzzék. A finn bizottság svédországi rek kisebb része lakik városokban tárgyalásai ismét ráirányítják a köz- j (Finnországban 25, Norvégiában 30 vélemény figyelmét az északi államok százalék), aminek oka valószínűleg teljes politikai és gazdasági együttmü- abban keresendő, hogy az északi ál­ködésének régi gondolatára. 'lnmok legjelentősebb, azaz legtöbb Az északi kuiturövezet Európának munkást foglalkoztató iparága, a fá­sén foglalkozott az Országos Nép- és Családvédelmi Alappal, amely két esztendő óta szolgálja a tői vény által kitűzött célokat Nagyjában és egészé­ben azt mondhatja, hoűv az intézmény működéséhez fűzött reménvek bevál-j tak, mégi< azt mondja, hogy azONCsA ' még mindig az el*ő kísérletezés és próbálkozás stád-umában van, még mindig javítani igazítani kell és még mindig többet lehet produkálni. ipar leginkább vidéki telephelyeken koncentrálódik. Svédország. Norvégia, Dánia ipara jelentős, de azért az észa­ki államok összes népességének töbtf mint 40 százaléka őstermeléssel fog­lalkozik. Az északi államok népességének foglalkozási megoszlás*? Az ország rendjének biztosítása A belügyminiszter ezután a kat ha­talmi szolgálat problémáit tette szorá. — A háborús idők megkóve*ei tk tőlem — mondotta —, mint az ország rendjéért feielős minisztertől, hogy na­gyobb figyelmet é« gondot fordítsak az ország közbiztonságára. Ennek ér­dekében megtörtént elsősorban a rend­őrség és csendőrség megfelelő létszám­emelései Nagy örömmel látja a segéd­rendőri szolgálatban mindazokat a szervezeteket, melyek már bizonyságot tettek a maguk magyarsága és ncm­zcthüsége mellett. Jaross Andor és Maróthy Károly felszólalására utalva a belügyminisz­ter szóvátette, azzal vádolják őt. hogy a maga kötelességét politikai elfogult­sággal látja el, hogy bizonyos balol­dali irányzatokat kedvezményben ré­szesttett a jobboldaliakkal szemben. Ezzel a váddal az ország nyilvánossá­ga előtt kíván szembenézni. Természe­tes dolog, hogy neki is van politikai meggvőződése. ezt sohasem tagadta. Mimiig megtartotta és az 20 esztendő óta nem változott. (Nagy taps.) Sok példát látott arra, hogyan kell politikai meggyőződés mellett kitarta- , , ,, . , . ni és legyen mindenki meggvflződve .kérdfs ™egoldasára a legszigorúbb arról, hogy meggyőződését sohasem Intézkedéseket tette folyamatba, megváltoztatni. E*zel a raeggvö- .Ezek az intézkedések abban áll­Dánia Finnország Norvégia Svédország 19 3 0 -bar Őstermelés 31.3 50.6 36.9 34.8 Bányászat, ipar 28.6 16.8 27.6 31.7 Kereskedelem. kn*i 17.7 81 19.7 15.5 Egyéb ®.4 15.5 15.8 18.0 100 0 100.0 100.0 100.0 kb. 78 teriileté­A munkavédelem az északi államok­ban a legfejlettebb. Az északi államok­ban kötik a legtöbb úgynevezett kol­hogy ez nem áll. Egyáltalán nem adott lei*'iv munkaszerződést, amely a mun­nekik semmiféle előnyt, sőt amikor kaadó és munkás érdekeit egyaránt a látta, hogy szervezkedésük kezd olyan legjobban szolgálja. Ugyancsak az tüneteket mutatni, amelyek a közrend- északi államok szociálpolitikájának re veszedelmesek, a legszigorúbb uta- magasrendűségét bizonyitja az is, sitást adta ki, hogy minden ilyen tü bogy munkaviszályok (sztrájkok) alig nctet meg kell akadályozni, meg kell { fordulnak elő. torolni. A miniszter ezután az ellen I A föld kihasználása nem folyik se­a szemrehányás ellen szólt, mintha ő hol a világon oly iutenziveu, mint az [2.4 milliárd kg tejet termelt. Az észa­bizonyos rendszer érdekében fejtene ki [északi államokban Annak ellenére,' ki államok 1935. évi 262 millió kg sajt­működést. Ila rendszernek nevezik aj hogy a mezőgazdaságilag megmiveihe-. termeléséből 168 millió kg, a 82 nül­— -- AH— -O„A;A« terület átlagosan mindössze 9 szá-'lió kg vajleruielésből pedig 29 niiliió zalékát teszi az északi államok ösz- (kg esett Dániára. A mezőgazdaság szcs területének, a gabonatermelés termékei közül a szalonna, vaj és to­meghaladja az évi 80 millió mázsát I jás az északi államok legjelentősebb 'Burgonyából 52, cukorrépából pedig kiviteli tétele. 1935-ben a világ sza­38 millió mázsát teimelnek évente i lonnakivitelének 59, a vajkivitelnek 271 Természetesen mezőgazdasági termé-1 és a tojáskivitelnek 26 százalékát szol­gillag megművelhető terület százaléka az ország összes nek. Az intenzív dan mezőgazdasági termelést az egcszségcs földbirtok megoszlás teszi lehetővé. A földbirto­kok 77 százaléka 1—10 hektáros bir* tok, 22 százaléka pedig 10—50 hektá­ros birtok. Rendkívül fejlett az északi államok állattenyésztése, valamint a; tej és tejtermék termelés. 1935-ben Dá-! nia 5.1, Svédországban 4.7. Finnország magyar alkotmányt, az állam rendjét é snyugalmát, akkor a rendszer érde­kében dolgozik. De ha valami egyebet, valami politikai rendszert értenek ez nlatt, akkor hangsúlyozza, hogy nem! Burgonyából 52, cukorrépából a rendszerért dolgozik. Vitéz Kercsztes-Fischer Ferenc belügyminiszter ezután Ma­róthy Károly képviselőnek arra a kijelentésére válaszolt, hogy 15.000 zsidó szivárgott he Horvátország­ból és Szlovákiából. A belügymi­niszter ezzel kapcsolatban kijelen­tette, hogy a külföldi zsidók be­szivárgásáról tényleg lehet beszél­de természetes az is, hogy a ni. zödésévcl él és hal. Politikai meggvő inak. hogy a zödést sohasem vitt bele hivatali köte- (azonnal vissza kell küldeni. Ha az IcssjVdeljesitósébe, hivatali kötelessé- ország területén belül kerül kézre fi*t politikán felül tcljesiti, mert az a j,oszivárpott z?Ád6< jnternálótábor­kekkel elsősorban Dánia látja el az gáltatták az északi államok, északi államokat, ahol a mezőgazda sá-i Mig a mezőgazdaság és állattenyésztés termékeivel meggyőződése, hogy »z ország rendjét , ' . akarja biztosítani, nem szabad politi-, KumlK- A rendelkezésre álló kaila'g elfogultnak lennie"és mindenfé-]adatok szerint a beszivárgott zsi- fontosabb a fa-, papir le pártpolitikai tekinteteket felül kell'(E>k közül 1530 van internálótábor­lielyeznie. (Taps.) Ezeket azért tartja | ban. Ebben a számban nincsennck szükségesnek megmondani, hogy meg-. benne a 14 éven aluli gyermekek mam",r4'ia - és a 70 évné, idősebb öregek, to­vábbá a nők. Az országban levő beszivárgott zsidók száma 3100 körül van. Lehet, hogy bu jkáló zsidók is vannak, de ezeket állan­dóan raziázzák. főleg Dánia és Svédország látják ei ban fontos szerep jut az északi állad az északi államokat, addig a bányá mok nagymultu, tekintélyes kereske* szati és ipari termelésben Svédország deimi flottájának is. Az északi álla* és Finnország állanak első helyen. ;mok 1936-ban 4250 kereskedelmi hajó* Bányászat terén legjelentősebb a jvai 7.2 millió tonna árut szállítottak* svéd vasérc termelés. Évi 8 millió ' ami az egész világ hajón szállított aru­tonna termelésével Svédország harma-, mennyisegének több, mint tized reszó* dik helyen áll Európában, csupán i tette. Franciaország és Nagybritannia ter- A tőkeellátás szempontjából u ma­beszivárgott zsidót mel ennél több vasat A szénbánya gas fokon állanak az északi államok^ kell küldeni Ha az szat már kevésbé jelentékeny. Norvé 'Az iparosodás megindulásakor, a mult gia szénszükségletének 10 százalékát században ugyan más MO0BB, főleg Svédország pedig csupán 5 százalékát angol, francia, nemet holland és sváj­nyeri hazai bányákból. Az északi át- ci tőke segítségét is igénybevették, lamokban űzött iparágak közül leg- azonban rövid idő múlva mar a magyarázza magatartását a politikai szervezkedések, a gyülekezési jog ke­zelése tekintetében Az egyforma mér­téket mindig és minden körülmények között betartja, de hossza tapasztalat alapján meg kell állapítania, hogy mindig erősebb mértéket kellett alkal­mazni azokkal a pártokkal szemben, amelyeknek csillaga felfelé ment és gyengébb mértéket alkalmazott azok­kal szemben, amelyek csillaga hanyat­lóban volt. Nem törekszik másra, mint­hogy egyforma mértékkel mérjen Csak igy tud igazságot tenni. Másik törek­vése, hogy korlátozzon minden politi­kai pártot abban, hogy a közérdeknek árthasson, hogy a közrendet és nvu­galmat a maga agitáció jávai veszé­lyeztesse. Ha bárkinek sérelme volna elekintelben, hozza elő a konkrét ese­teket. A továbbiakban a parasztszővet­ségről beszélt. Nyugodt lelkiisme­rettel állithatja, hogy a szándék, amellyel a parasztszövetség léte­sült tiszta és jó volt és bizlositja a Házat arról, hogv ha a parasztszö­vetség, vagy annak bármely helyi szervezete politikát kezd. vagy pártpolitikai munkát vesz át. azon­nal fel fogja oszlatni. Vitéz Törs Tibor elnök ezután j napirendi javaslatot tette, hogy a Ház Azt is szemére vetik, hogy a szo- j legközelebbi ülését szerdán délelőtt 101 <ááldemokrata pártnak és a független órakor tartja, napirendjén az 1944. évi kisgazdapártnak bizonyos előnyöket( költségvetés egy»6 tárcáinak folytató adott a szervezkedésben. Kijelentette, lagos vitájával (MTI) bel­és celluloze-} földi bankok látták et az északi tőke* ipar. A faterroeíés'ben Finnország ve- , piac szükségletet. zet. 1933-ban az európai fatermelésnek Hogy a gazőasagi együttműködés 21.8, a világtermelésnek 7.7 százalékát milyen sokat lendített az északi álla­lette az északi fa termelés. Az északi [mok gazdasági életén, mutatja az, hogfl államok fakivitele pedig az európai a nemzeti jövedelem egy főre eső bá« kivitel 45 4. a világkivitelnek pedig' nyada egész Európában Anglia és 365 százaléka volt A cellulozeterme- Hollandia után az északi államokban lés, a világtermelés 34. a kivitel pedig ja legmagasabb. 1929-ben átlagosan 5a a viláakivitel 71 százaléka volt ugyan-'font (Angliában 87, Hollandiában 61, csak 1933-ban Fejlett még a svéd fém-' Magyarországon pedig 24.6 font voli 1937-ben.) A gazdasági élet iiy magas sánvtM nalra való emelését a gazdasági együttműködés tette lehetővé ami ki^ és gépipar, továbbá a norvég elektro­mos energia termelés is. Hogy az északi államok mint terme­lő államok miiven szerepet játszanak a világtermelésben, mutatja az. hogy I egyenlítette az északi államok között az északi államok kivitelének 207 | a vagyoni különbségeket és az egyei millió fontnyi értéke, a világ kivitel 4 05 milliárd fontot kitevő értékének 512 százalékát jelentette 1936-ban. Az esv főre eső kiviteli érték ugvanesak 1936-ban 12.4 font volt az északi álla­mokban. Azonban nemcsak mint ter­melő. hanem mint fogyasztó államok ember életszínvonalát csaknem ideá* lis fokra emelte. Az egyes északi ál* lamok közötti nagy különbségeket (* nemzeti jövedelem Finnországba* mindössze 25. Svédországban pedig 7(1 font volt fejenkint) a javak egymás­közti igazságos elosztásával és kiese­is fontos szerepet játszanak az északi j rélésével a kényszerítő körülmények' államok. A bevitel értéke 1936-ban hatása alatt kialakult gazdasági '223 7 millió font voJt; ami a világ be- cgvüttmüködés csaknem teljesen ettünP bozztsüának 5.2 zalékát jelenti. 'tett* A világkereskedelem iebogyolitásá- ' fik JO

Next

/
Oldalképek
Tartalom