Délmagyarország, 1943. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-15 / 208. szám

I D«LM AG Y A lt 0RS t A 6 SZERDA. 1913 sjieptembrr 15. A romániai németség nagyszebeni kutatóintézete (PKKI) Két évvel ezelőtt bízta meg Schmidt András népcsoportvezető Kas]>ar llügelt, hogv Nagyszebenben a romániai németség számára kutatóintézetet állítson fol: »For8ehungsin»titiu der Reutschen Volksgruppe in Rumanien. elnevezéssel. Az intézet azóta már megkezdte működését. Egyidejűleg Deutsche Forschiing in Südosten címmel folyóiratot Is ad ki. A kutatóintézetnek a célja a romániai német népcsoport kérdéseivel valamennyi tudományág részére tervezett keretet létesíteni. Kutatásuk elsősorban arra terjed kl, hogy a nordikus ember milyen hatással volt e területre a nordikus letelepedés kezdetétől és hogy a nordikus népeknek a vére milyen mértékben él és működik a terület más népeinek a vérében. Ez a történelemkutatás feladata. A fajtudományí kutatásoknak pedig az a célja, hogy a törtéoetalkotó erőket és annak hordozóit fajtudományi nézőpontból vizsgálják és megismerjék. A fajtudomány kiegészitésekéippen szerepel a néprajz. Vizsgálatának a célja az, hogy a németségnek az í területen élő többi népekkel való összehasonlítása könnyebbé váljék. Különös terülelet jelent a német kutatás számára ezen a területen a jogtörténet és a jogtudomány. A nyelvtndomány feladatát egyrészt a szótárkészítésben, család- "és helynévkutatásbnn látják, másrészt a német szellemnek a délkeleti térségben kifejtett hatásának a vizsgálatában. Minden egyes szakkutatásukra vonatkozik azonban az a felfogásuk, hogy u tudományos szolgálat egyenlő a r.épórt való szolgálattal. A fentebb ismertetett alapvonalak alapján működő intézet szervezeti beosztása a kővetkező: J. germanisztika, 2, néprajz, 3. történelemelőtti korszak, 1 történelem, 5. fajkutatás. 6. természettudomány, 7. jogtudomány, g. tudományos kiadványok osztálya. A nagyszebeni intézetnek fiókintézete is van, Temcsvárott. Az intézet azonkívül magába foglalja a nagyszebeni Bruckenthal muzeumot, a hrassói Burzenlander muzeumot, a bánsági muzeumot Temesvárott, a nagyszebeni természettudományi muzeumot, az erdélyi nemzeti Archívumot Nagyszebenben, a bánsági Archívumot Temftévárott, az erdélyi Vórterbuchstellet Nagyszebenbeu. Ezekel az Intézményeket »Verband der Mnzeen, Arch've und wissenschaftlichen Biichercic< r.év nlalt foglalták össze. Vezetöjs dr. Rudolf Speek. Az Intézet mnnkájál jobban megvilágítják az egyes osztályok részéről adott beszámolók. A germanisztika körébe tartozó és a névknlaiással foglalkozó ószláv eredetileg a dStőnevek gyűjtését tervezte de később a gyűjtést kiterjesztették a telepCIésncvck és a szemé' vnevek gyűjtésére M-A további munkájuk hármas iránya: L az eddigi anyag kirostálása. 2. kiegészítése és 3. kiértékelése. A germanisztikához tartozik a szótárkészítés kérdése is Erre úgynevezett szótárkészítő bizottságot állítottak fel. A néprajzi osztály jelenleg két munkaterületen dolgozik: 1. gyermekés ifjúsági játékok, 2. szokások A eéprajzi osztály keretébe tartozik a népdalkutató osztálv is. A történelemelötti időkkel foglalkozó osztály meglehetősen nagy munkakört tűzött maga elé. Célja Délkcletcurópa történetének kutatása az emberi élet kezdetétől a mai Időkig. Szerveztileg mnnkájnkat három részterületre osztották fel: 1. a muzeumokban tevő, meglehetősen , nagy anyagról Felvételeket készítenek, 2. a meglévő anyagot az nj szempontok sterlnt egységesen lei dolgozzak es 3. a füfeladat hidoftiányOS ásatások végzése, amit Heinéknél meg is indítottak. A történelmi osztály feladatának végzésére a következő munkacsoportokat létesítette: 1. Délkeleteurópának általános német története, 2. oklevéltan, 3. segédtudományok ,4. településtörténet, 5. várkutatás, 6. művészettörténelem. A fajkutatással foglalkozó osztály dolgozik a legújabb munkaterületen. Céljai a következők: a) a tények megismerése, b) nevelőhatás, c) tényleges beavatkozás. A fajkutatásnál következő irányelvek szerint járnak el: 1. a népcsoport faji minőségének a vizsgálatánál nemcsak az egyest tartják szem előtt, hanem a rokonságot és a faluközösséget is, 2. puhatolódznak a környezetben a lakók iránt, 3. vizsigaljak a keveredés kérdését, 4. vizsgálják a vándorlás utján történő kiválasztás kérdését, 5. vizsgálják a kölcsönhatásokat beható, fajkutató módszerek alapján, 6. és a rokonságot. A jogi viszonyokkal foglalkozó osztály jogtörténeti része a németség régi jogi berendezéseit vizsgálja. A jogtudományi osztály romániai népcsoport jelenlegi jogi problémáit rizsgólja. A természettudományi osztály munkája a régen megállapított »Siebenbürgisehen Verein fftr Natnrwissenschaftenc által megvetett alapokon halad, éppen ezért legelső céljuk e téren a munkát a Német Birodalom szerveinek, más országok és főleg Románia természettudományi szerveinek, intézeteinek működésével összhangba hozni. Dr. Bédi Imré Négyszemközt a pesti aranyifjak aranyügyének aranyhajú hősnőjével (A Délniagvarország munkatársa-' tói) Keddi számunkbna jelentettük, hogy a budapesti rendőrség elfogta Baksa Richárdot, a lapok rendőri rovatából a pesti aranyifjak ékszercsaló bandája néven ismert bűnszövetkezet vezérét, aki vallomásának bünbesodródásának okául egyik nőismerősét jelölte meg. Ez a szegcdi származású fiatal nő, akit a budapeti rendőrség-rmegkeresésére a szegedi kapitányságon hetekkel ezelőtt őrizetbe vettek, majd átadtak a budapesti főkapitányságnak. nemrégiben kiszabadult, mert nem meriilt fel ellene olyan terhelő bizonyíték, ami a további fogvatartást indokolttá tette volna. Az elfogott bandavezér vallomása most ismét ráirányította a figyelmet erre a fiatal nőre, aki kiszabadulása után vonatra ült és hazajött Szegedre, A Délmagyarország munkatársa felkereste az édesanyja lakásán tartózkodó énekesnő jelöltet, hogy megtudakolja tőle: mit szól Baksa Richárd vádaskodásához? A másodikemeleti lakás ajtaját kopogtatásunkra aranyszőke hajú, kékszemű fiatal lány nyitja ki és bizalmatlanul kérdezi, hogy mi járatban vagyunk. Első pillantásra is meg kell állapitanmik, hogy pontosan »stimmel« azok megállapítása, akik »második Rökk Marikádként emlegetik az aranyügy hősnőjét, mert az arca és megjelenése valóban erősen emlékeztet hires színésznőre. Fiatalság ellenére is mozgalmas mult áll a közismert szegedi uricsaládból származó, müvészhajlamu lányka mögött. Szegeden még élénken emlékeznek rá, hogy ez a fiatal hölgy, aki híres gyermekszépség volt és akit szülei, mint egyetlen gyermeket a legnagyobb kényeztetéssel neveltek, 14 éves korában megszökött Szegedről és nagybátyja szorgos keresés után az egyik pesti szállodában akadt rá. amint szobájában nagy halom cukrászsüteményt majszolt. Azóta eltelt jónéhány év, a kislány a művészi pályára készült és éveken át tanult énekelni a főváros egyik legjobbhirü mgaánénekiskolájában. A szinházi világban nagy karriért jósoltak neki, azonban a művészpályán való előrejutást egyidőre megakasztotta a szerelem. Röviddel a háború előtt Ehrenthai Teddv, a nemzetközi artistaügynök, aki egy ideig a budapesti Városi Szinház bérlője volt, egy növendékhangversenyen hallotta énekelni a szőke szegedi lányt és érdeklődni kezdett Iránta. Ekkor felcsillant az érvényesülés lehetősége. azonban az érdeklődésből nem szinházi szerződés lett, hanem szerelem: a szinházi üzletember el akarta venni a fiatal énekesnőt és el is jegyezte. A háború kitörése azonban végetvetett ennek az ábrándnak, a szerelmesek elszakadtak és a leány folytatta énektanulmányait, Legutóbb, alig pár hó. nappal ezelőtt debütált, mint énekenő és nagy sikere volt, a művészi pályán azonban most váratlanul megint megtorpantotta egy nemvárt esemény. A szép fiatal nő pesti évei alatt központja lett az uri társaságoknak és valóságos udvar vette körül. Az előkelő családból származó fiatalemberek hódolata elkápráztata az énekesnő-jelöltet. aki felé nemrégen aj szere lem mosolygott. Ez a szerelem vezetett életének mostani katasztrófájához. Amikor megtudja, hogy uiságiró keresi, arca elkomorul és nagyon udvariasan, de határozottan kijelenti, hogy »erről az ügyről nem nyilatkozik.* — Kérem, ne vegyen rossznéven — mondja —« de annyira összetört ez a dolog, hogy nem tudok és nem akarok róla beszélni. Mikor közöljük vele, hogy Baksát ellogták és őrá akarja hárítani az ügy ódiumát, a tiltakozás kikésztet belőle valami szűkszavú nyilatkozatot — Elképzeli kérem, hogy Ha valami részem lenne a dologhoz, akkor a pesti rendőrség szabadon engedett volna? Higyje el, egy szerencsétlen látszat áldozata vagyok. Nekem soha fogalmam sem volt, hogy azok a fiatalemberek, akiket igen előkelő társaságban ismertem meg, bűnös tervekkel foglalkoznak. Nem, nekem semmi részem nem volt a dolgaikban, az ékszerek értékesítéséről sem tudok és nem igaz az sem. hogy rám, vagy velem költötte volna el Baksa az ékszerekért kapott pénzt. Baksát különben is csak felületesen ismertem, semmiféle kapcsolat nem volt köztünk. Azt tudtam róla, hogy szerelmes belém, az ember az efélét észreveszi. de viselkedése nem volt soha tolakodó és egyáltalan nem gondoltam atvk, hogy viszonozzam az érzelmeit. — Az én számomra volt a legna- .) gyobb meglepetés, amikor kiderült,' hogy Baksa és barátai bűnös Utón szerezték a pénzt költekező életmódjukhoz. Ezek a költekezések azonban nem én miattam történtek. Csupa jó családból való fiatalemberből állott a társaságom, miniszteri tanácsosok, előkelő állású személyiségek fiai voltak, érthetetlen a számdrnra, hogyan történhetett ez a szörnyű botlás, amelyből énrám is sár freccsent, Ártatlanságom tudatában nyugodtan várom a fejleményeket és bízom benne, hogy a bűnügyi vizsgálat teljes elégtételt fog szolgáltatni nekem. Megkérdezzük, hogy mik' a tervei? — Egyelőre semmi — hangzik í válasz. — A kiállóit lelki izgalmak) annyira megviseltek, hogy idő kell, amig összeszedhetem magam valamennyire. Egyelőre pihenni szerelnék, elvonulva és megpróbálom kiheverni ezt a kínos és kellemetlen ügyet Többet semmi unszolásra nem hajlandó mondani. Fáradt, fájdalmas mosolyai búcsúzik és az ajtó lassan bezárul az aranyügy állítólagos hősnője mögött, aki nem tud és nem is akar tudni semmiről, Lcgfőként újságíróról. k. 5. Alsóközponti gyűjtés a katolikus diákmozgalom javára (A Délmagyarország mnnkatársA. tói) Alsókőzpouton megindult a gyűjtés a katolikus diákmozgalom javára, Eddig a következők adakoztak: Dr. Balogh István plébános 10UU P, Dobó Ferenc földbirtokos 1000 P, Rokor.ay Béla segédlelkész 100 P, Bálint János 20, Lója Izabella 3, Balogh Jenő 3, Somogyi István 1, Sápi Károly &, Nenzúczki András 3, Varga József 2, Szűcs Simon 7, Keceli Dezső 5, Sebők Mátyás 20, Litmann Károly t, Katona István 5, Galambos A. 20, Rziha Sándorné 5, Sebők P. Mihály 2, Csiszár Imre 5, Horváth József 4, özv. Kirí Györgyné 5, Kiss Kálmán 4, Masa József 10, Barsi János 3, Bankó János 2G, Pintér János 2, Magos Anna 5, Benke Ferenc 5, özv. Holczer Józsefnd 5, Tanács András 10, Klopfstein József t, Csiszár István 2, özv. Tombácz Istvánné 50, Váradi János 1, László István 10, Fraunhoffcr Mihály 5, Melegh Mihály 10, Meló Károly S, Meló Károlyné 5, Balogh Antal 5, Bálint János 5, Nógrádi Lajos 3, vitéz Ferenczi Pál 1, Gagó József 2, Zsolnai Imre 2, Kiss Balázs 5, Földi Béla 1, Dobó Ferenc 10, Kószó Dezső 10, Hódi Pál 10. Bálint István 2, Bózsó Fereno 10, Dobó Gyula 4, Mészáros Imre 25, Molnár Ferenc2, Tódor Viktor 2, Kószó Sándor 10, Lázár Imre 10, Masa Imre 10, Vásárhelyi Géza % Bakacsi Imre 5, Kiss M. István 10, Ábrahám Imre 2, Szécsi Ferenc 2, Gárgyán Sándor 5, Paplógó Imre 10, Kószó Veron 2, Kiss József 5, Kiss János 4, Bálint Viktória 20, Paplógó Antal 10, Gyulai József 20, Födi Pál 5, Fehér János U, özv. Papp Ferencné 1, Palóc* Julianna 1, Huszta Imre 2, Savanya István 1, özv. Somogyi Józsefné 1, Szabó Mihály 2, Csányí Sándor 4, Hajdú Imre 5, Varga György 2, Engi János 1', Szögi Vince 2. özv. Szécsi Lajosné 5, Tóth Károly 5, N. N. 4, Vecsernyés Géza 10, Bén Lajos 5, Sági Imre 5, Sebők József 2, Vásárhelyi János 4, Masa János 20, Farkas József 5, Szabó Antal 5, Szélpál Julianna 2, Tanács Pál 2, Tóth Nándor 10. özv, Bite Györgyné 2 pengő.